Új Szó, 2013. július (66. évfolyam, 151-176. szám)

2013-07-11 / 159. szám, csütörtök

4 Régió ÚJ SZÓ 2013. JÚLIUS 11. www.ujszo.com Szakmai előadás, vásár, termékbemutató Mézfesztivál Inámban ELŐZETES lnám. Méhészeti szakmai előadás, mézverseny, mézvá­sár és termékbemutató, vala­mint mézkirálynő-választás várja azokat, akik részt vesz­nek július 13-án a XIV. Méz­fesztiválon Inámban. Az eseményt a Beszterce­bányai Megyei Önkormányzat segítségével rendezi meg a község, a Szlovákiai Méhé­szek Szövetsége, a Csemadok Országos Tanácsa, a Csema­dok Nagykürtösi Területi Vá­lasztmánya és Inámi Alap­szervezete, valamint a Sőtér Kálmán Polgári Társulás. A program szentmisével kezdődik a helyi római katoli­kus templomban. Az ünnepé­lyes megnyitó és a koszorúzás után kezdődnek a szakmai előadások. A műsorban be­mutatkoznak a Kárpát me­dence fiatal tehetségei, fel­lépnek a testvértelepülések művészeti csoportjai, a hazai művészeti csoportok, Szandi, valamint Szeredi Krisztina énekművész. Emellett lesz brazil show-tánc, méz- és mé­zessütemény-verseny, tombo­la, este pedig mézbál. Nagy József, a település polgármestere reményét fe­jezte ki, hogy idén is sokan el­látogatnak a mézfesztiválra, hiszen a jelenlévők értékes in­formációkkal gazdagodhat­nak a méz jótékony hatásai­ról, felhasználásáról és a gyó­gyászatban betöltött szerepé­ről is tájékozódhatnak. „Célunk, hogy összehozzuk a környékbeli méhészeket, il­letve népszerűsítsük a méz­termékeket. A látogatók így egy helyen megtekinthetik és megvásárolhatják a mézből készült termékeket. Csehor­szágból, Szerbiából (Bácskos- suthfalváról), Romániából és természetesen Magyarország­ról is várunk méhészeket. Itt lesznek testvértelepüléseink küldöttségei is a magyaror­szági Cserháthalápról, Gyön- gyössolymosról, Patakról, a csehországi Vlachová Lhotá- ból, a romániai Érolasziból, valamint Csúzról. Várjuk a látogatókat” - mondta la­punknak Nagy József polgár- mester. (PR, ú) AJANLO Július 12-14. (péntek-vasárnap) Ógyalla - Bastemák Lász­ló Emléknapok az egykori politikus tragikus halálának 3. évfordulója alkalmából. Péntek - 18.00: a Kicsi Hang verséneklő együttes koncertje a kultúrház nagy­termében; 18.45: Az én vi­lágom - Jóba Lilla kiállítása a Feszty Árpád Galériában. Szombat - 6.15: horgász­verseny a bagotai Bágeros- tónál; 7.30: sportjátékok a Feszty Árpád Alapiskola és Óvoda sportpályáján. Va­sárnap - 17.00: emlékezés és koszorúzás a tragédia helyszínén, közreműködik Kürthy Lajos (vers) és a Ga­udium énekkar, beszédet mond Petheő Attila; 18.00: szentmise a Szent László- templomban. (vkm) Július 13. (szombat) Gúta - 19.30: Nagy Ist­ván orgonakoncertje a kato­likus templomban, műsoron Bach, Liszt, Reger és Vieme művei, (vkm) Kolozsnéma - Járási Dal- és Táncünnepély a Csema­dok Komáromi Területi Vá­lasztmányának szervezésé­ben. 13.45: hagyományőrző csoportok és szólisták fellé­pése; 15.30: Desperado­koncert; 16.30: hagyo­mányőrző csoportok és szó­listák fellépése; 18.00: tom­bola; 19.00: az Érsekújvári Operettkvintett előadása; 20.00: utcabál, (vkm) Keszegfalva - 13.00: VIII. Nemzetközi Kakasfő­ző Fesztivál; 17.00: a ver­seny kiértékelése; 20.00: tábortűz, utcabál. A nap fo­lyamán szórakoztató prog­ramok, sörivó-, hagyma­metélő- és evőverseny, go­kart, boxgép; a műsorban fellép Lőrincz Roland nó­taénekes, Vontszemű Zol­tán és zenekara, a Katica mazsorett csoport, a Cool Club CC társulata, (vkm) Dunaújfalu - 15.00: megemlékezés az első és a második világháború hősi halottairól a templomkert­ben. (va) Július 14. (vasárnap) Galánta - 18.00: Éljenek a dalok! Republic-emlék- koncert Galántán, a kertmo­ziban. (va) Július 15-19. (hétfő-péntek) Galánta - Kreatív nyári tá­bor 5-10 éves gyerekeknek. A programok naponta 8.30-tól 15 óráig tartanak, (va) Nem adta ki utólag az építkezési engedélyt az építésügyi hivatal Felszólították a ház lebontására a romatelep egyik lakóját Több mint ötven ház épült engedély nélkül, más telkén (Fotó: krasnohorskepodhradie.sk) Krasznahorkaváralja. Meg­született a döntés a krasznahorkai vár alján található romatelepen korábban engedély nél­kül felépített családi házról. SZABÓ CSILLA A határozat szerint, melyet 2013. június 25-én adott ki Krasznahorkaváralja önkor­mányzata, a tulajdonosnak kö­telessége egy éven belül lebon­tani a házat. A településen to­vábbi 50 épület juthat hasonló sorsra. Darvas István, a ház tulajdo­nosa 2012 szeptemberében ad­ta be kérvényét az építkezési engedély utólagos kiadására, melyről ez év májusában tár­gyalt az építésügyi hivatal. A határozatban szereplő indok­lás szerint a tulajdonos a meg­határozott idő alatt nem mu­tatta be a kért dokumentumo­kat, ezért a hivatal leállította az utólagos engedélyeztetést, és a ház lebontására szólította fel a családot. A család fellebbezett a döntés ellen. Bollo Pétertől, Krasznahor­kaváralja polgármesterétől megtudtuk, hogy a hivatalba további 50 legalizálás! kér­vényt adtak be, majd hozzátet­te, az ügyintézés folyamata hosszadalmas. Mint mondta, amíg az összes esetet meg nem vizsgálta a hivatal, nem tudni, mi lesz a többi házzal. Bollo Pé­ter kifejtette: ha a telektulaj­donosok illegálisan épített ház­ról tesznek bejelentést, a falu az építési törvénynek megfele­lőenjár el. Gunár Lajos krasznahorkai vajda azt mondta, félő, hogy az eset nem lesz egyedüli, az eljá­rás a többi házzal is így végző­dik. A településrészen egyelőre négy család tudta megvásárol­ni a háza alatti telket, a többi 50 épület sorsa kérdéses, nem tudják, hogy a tulajdonosok hajlandók lesznek-e eladni a területeket. Az érintett telken tulajdonosi joggal rendelkezik Marián Kodéba, a Mi Szlováki­ánk Néppárt (LS NS) vezetője is, aki tavaly már megpróbálta az általa „szemétnek” titulált házat eltüntetni. Akkor a rend­őrök megakadályozták ebben. A népszámlálási adatok szerint a 9406 lakos közül 5604 vallotta magát magyar nemzetiségűnek Kevesen élnek a kétnyelvűség lehetőségével LECZO ZOLTÁN Nagykapos. Az Ung-vidéki település magyar nemzetiségű lakosai közül a hivatali ügyinté­zés során alig néhányan élnek a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó törvény adta lehető­ségekkel, magyar nyelvű kér­vényekkel, beadványokkal a városi hivatal dolgozói csak el­vétve találkoznak. Ifj. Gyimesi György, a Nagy- kaposi Városi Hivatal vezetője lapunknak elmondta, bár a 2011-es népszámlálási adatok szerint a település 9406 lakosa közül 5604 (59,59%) magyar nemzetiségűnek vallotta ma­gát, az elmúlt egy év során alig néhány magyarul írt beadvány érkezett az intézménybe, ilyen igazolást, engedélyt vagy vég­zést pedig senki sem igényelt. A magyar nemzetiségű polgárok a szóbeli érintkezés során az anyanyelvűket használják a hi­vatali ügyeik intézésekor, az egyes részlegek dolgozói - egy­két kivételtől eltekintve - szlo­vákul és magyarul is beszélnek. Nagykaposon a néhány éve ki­helyezett utcanévtáblák és a vá­rosi hivatalban lévő tájékozta­tók kétnyelvűek, a rendszere­sen megjelenő városi újság ma­gyar és szlovák nyelvű cikkeket tartalmaz, a település honlap­jának szlovák és magyar verzió­ja is elérhető. Az önkormányzat tavaly a városban működő üzletek és szolgáltatások nyitvatartási idejét szabályozó új helyi érvényű rendeletet fogadott el. A dokumentum készítői erede­tileg szerettek volna a két­nyelvűségre vonatkozó külön­böző kötelezettségeket is bele­foglalni az új helyi érvényű ren­deletbe, ám a hivatalvezető tá­jékoztatása szerint a jelenlegi jogszabályok értelmében erre az önkormányzatnak nincs tör­vényes lehetősége. Nagykapos önkormányzata 2011 végén olyan határozatot is elfogadott, mellyel a városban működő szervezeteket, intézményeket és vállalkozásokat a kisebbsé­gek nyelvhasználatát szabályo­zó 184/1999-es számú törvény előírásainak a következetes be­tartására szólította fel. A háromévesnél fiatalabb gyerekek szüleinek havi harminc eurót kell fizetniük az óvodai ellátásért Emelkednek az illetékek a rimaszombati oktatási intézményekben 1BOS EMESE Rimaszombat. Szeptember­től emelkednek az óvoda, a napközi otthon és a szabadidő- központ illetékei. Átlagosan 2-3 euróval fizetnek többet a szülők A képviselő-testület jú­liusi ülésén tárgyalt a kérdés­ről. Az illtékemelést az intéz­mények igazgatói szorgalmaz­ták, mivel folyamatosan nő az óvodák és iskolák működési költsége. Az óvodák eddig nem szedtek pluszpénzt a három­évesnél fiatalabb gyerekek szü­leitől. Szeptembertől azonban havi 30 eurót kell fizetniük. A háromévesnél idősebb gyere­kekért eddig havi 10, szeptem­bertől havi 12 eurót kell fizetni. Az eredeti javaslat szerint a Dúsa utcai óvodában az illeték az eddigi 2-ről 3 euróra emel­kedett volna, ám a képviselők körében ez a javaslat váltotta ki a legnagyobb vitát, ugyanis a szociálisan hátrányos, illetve szükséghelyzetben levő csalá­doktól a hatályos törvények ér­telmében nem lehet illetéket szedni, helyettük az állam téríti a pénzt. Néhány képviselő sze­rint ez diszkrimináció más szü­lőkkel szemben. A szóban for­gó intézménybe 24 óvodás jár, közülük mindössze négy nem hátrányos helyzetű. Hosszas vi­tát követően végül Jaroslav Bagačka javaslatát fogadták el, aki azt javasolta, a Dúsa utcai óvodások szülei 50 százalékos járulékot fizessenek. Az iskolai napköziket eddig 8, szeptem­bertől havi 10 euróért látogat­hatják a tanulók. A Dúsa utcai alapiskola napközijét látogató gyerekek szülei eddig 2 eurót fizettek. A beterjesztett javaslat háromeurós emelést javasolt, ám a képviselők ezt nem támo­gatták. Viliam Vidinský, a váro­si hivatal oktatási osztályának vezetője felhívta a képviselők figyelmét, hogy a jóval alacso­nyabb díjak kiszabásakor min­dig figyelembe vették az itt élők szociális helyzetét, illetve azt, hogy a gyerekek egész na­pos neveléséről is gondoskodni kell. Szüleik a 10 eurós illeté­ket nem tudják kifizetni. Mó­dosultak az illetékek a szabad­időközpontban is. Eddig a szakköröket látogató gyerekek szülei 3-5 eurót fizettek havon­ta, szeptembertől 2-6 eurót fi­zetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom