Új Szó, 2013. február (66. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-09 / 34. szám, szombat
SZALON 2013. február 9., szombat 7. évfolyam, 6. szám Egy szakon belül több tanulmányi program is hirdethető, ha a tanszéknek/intézetnek megvan az oktatói háttere A magyar szakok színeváltozása (Ján Krošlák illusztrációs felvétele Akik - e sorok írójához hasonlóan - 20 éve vagy korábban szerettek volna bebocsáttatást nyerni valamelyik humán irányultságú felsőoktatási intézménybe, s tanulmányaik alatt az anyanyelvűket is használni akarták, egyszerű választás előtt álltak: Pozsony vagy Nyitra. Itt is, ott is az lett a vége, hogy ha az ember elég szorgalmas, kitartó stb. volt, kapott egy tanári diplomát. Akkoriban, kedves olvasók, még a hunga- risztika is gyanús úri huncutságnak tűnt. LAKATOS KRISZTINA Akik most gondolkodnak azon, hogy magyar szakra adják a fejüket, lényegesen bővebb kínálatból választhatnak. Először is, itt van az alapvető mennyiségi változás: a pozsonyi Gomenius Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv és irodalom tanszéke és a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara (azon belül is a Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet) mellett Komáromban megalakult a Se- lye János Egyetem a maga Tanárképző Karával, a besztercebányai Bél Mátyás Tudomány- egyetemen 1997-től létezik Hungarisztika Tanszék, 2011-ben pedig az Eperjesi Egyetemen jött létre Magyar Intézet. Hogy az intézményhálózat fejlődése (ezzel párhuzamosan a diákok létszámának jelentős növekedése) együtt járt-e a minőségi fejlődéssel, annak megválaszolására itt nem vállalkozhatunk. Már csak azért sem, mert a tudományos eredmények mérésével vagy a munkaerő-piaci szempontok érvényesítésével felálló hazai listákból is rendre kiderül: nehéz összehasonlítani, rangsorolni azt, ami nem összevethető. Ugyanígy a levegőben marad az a kérdés, vajon van-e minőségi verseny a hasonló profilú felsőoktatási intézmények, szakok között. Az érintettek elmondásából az azonban kiderül - teritoriális versenyhelyzet létezik: Pozsonyból lassan kikopnak a keleti diákok, Nyitrán érezhetően kevesebb a csallóközi hallgató. Az utóbbi évtizedekben sokat hangoztatott ténymegállapítás, milyen nagy mértékben csökkent a pedagógushivatás presztízse. Nem véletlen hát, hogy az egyes magyar tanszékek vagy intézetek a hagyományos tanári szakok mellett új tanulmányi programok meghirdetésével próbálnak válaszolni az új idők kihívására. Mielőtt ezeket számbaven- nénk, háttérmagyarázatként jöjjön egy kis kitérő. Az akkre- ditációs szabályok szerint egy szakon több tanulmányi program is hirdethető, ha az adott tanszéknek/intézetnek megvan a szükséges oktatói háttere. Az alapképzést (Be.) egy docensnek kell gesztorálnia, a mesterképzéshez (Mgr.) pedig már professzor kell. A komáromi Selye Egyetem Tanárképző Karán kifejezetten pedagógusképzés folyik, így a bemutatását most mellőzzük. Besztercebánya az ellenkező példa: itt nincs tanárképzés, kezdetektől a tolmács- és fordítóképzés hangsúlyos. Ehhez jön most egy újdonság: a frissen meghirdetett, egyszakos magyar nyelv és kultúra. Ala- bán Ferenc, a hungarisztika tanszék vezetője úgy nyilatkozott: akkreditált tanulmányi programjaikban fontos szerepe van a filológiai képzésnek, azaz a hallgatóik tudományos területen, nyelvészeti kutatásokban is érvényesülhetnek, erre teremt lehetőséget az egyszakos magyar is. A professzor azt is elmondta, jelenleg mintegy 80 diákjuk van, részben magyar anyanyelvűek, részben pedig olyanok, akik valamilyen szinten beszélnek magyarul, de nem magyar iskolából érkeznek. ,A tolmács-fordító szakon a különbség a képzés végére eltűnik - jegyezte meg a tanszékvezető. - A magyar az angollal, a némettel és a szlovákkal vehető fel, a közvetítő nyelv minden esetben az államnyelv. Tehát szlovákul is tudni kell. Van, akinél az egyik, van, akinél a másik nyelvet kell jobban fejleszteni a tanulmányok alatt.” Ez egyébként minden tolmács-fordító programra igaz. Igaz Pozsonyra is, ahol a tanári szakpárosítások mellett szintén elérhető a tolmácsképzés. A hungarológia jelenleg „alvó üzemmódban” van, két éve viszont a magyar tanszék sikeresen indította el a finn szakot. A 2013/14-es akadémiai év újdonsága a munkacímként kreatív írásnak nevezett, hivatalosan szerkesztés és kiadói munkálatok néven futó szakirány. A hároméves képzési programot összeállító Csehy Zoltán elmondta, kifejezetten gyakorlatközpontú oktatásra törekednek. A jövendő diákok elsősorban az újságírói műfajokkal ismerkedhetnek meg (nemcsak az írott sajtó, hanem az elektronikus médiumok vonatkozásában is), elsajátíthatják a kiadói munka alapjait, valamint a szépírás tanulható fortélyait (szerepelnek például a tervben prózatechnikák, verselési gyakorlatok). Sándor Anna, a nyitrai Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet igazgatója kiemelte, a Közép-európai Tanulmányok Karának kínálatában szereplő tanulmányi programok közül az intézet a magyar tanári szakot, a magyar-szlovák tolmács-fordító szakot, a kétnyelvű ügyvitel- szervező szakot, a finnugor szakot és a hungarológiát garantálja (jelenleg ez összesen 310 diákot jelent), emellett oktatóik a kar más képzéseibe is bekapcsolódnak. A docens asszony hangsúlyozza: az újításoknál igyekeztek abból kiindulni, mire van szüksége a szlovákiai magyar közösségnek, a hazai munkaerőpiacnak. A két éve elindított kétnyelvű ügyvitelszervező tanulmányi program például a frissen érettségizettek mellett azoknak is szól, akik valamilyen adminisztratív munkakörben dolgoznak, és elvárják tőlük a felsőfokú képesítés megszerzését. A finnugor tanulmányok szak nyilván nem tömegigényt elégít ki - 4 diák választotta de a finn nyelv elsajátításával, biztos angol-, német-, orosznyelvtudással a végzettek diplomáciai pályán, vegyes vállalatoknál, tudományos területen is érvényesülhetnek. Az eperjesi magyar szakon jelenleg kamarajellegű oktatás főijük - 10 hallgatóval. Ők valamennyien a tolmács-fordító szakirányt választották; a társnyelv az angol, a német, valamint választható a ruszin is. Tegyük hozzá: a kelet-szlovákiai városban ez az első, induló magyar évfolyam. Dobsony Erzsébet, a Magyar Intézet vezetője elmondta: a tanári programot is sikerült akkreditáltatniuk, de tavaly erre nem akadt jelentkező. Az intézet vezetője szerint Kelet-Szlovákiában reális igényt fedtek le az új intézmény létrehozásával: sok családban gondot jelentett a gyerekek távoli iskoláztatása. Emellett az Eperjesi Egyetem is kifejezetten befogadónak bizonyult, a Magyar Intézet létrehozásával ugyanis nemzetiségi hálózatát bővítette (roma és ruszin intézet már létezett). Az eperjesi magyar szakon jelenleg négy oktató tanít, kettő hazai, két docenssel pedig az ELTE erősítette a kezdeteket; emellett bizonyos tárgyakat külsősök tanítanak. VÁLASZOL Czimbalmosné Molnár Éva kassai főkonzul Magyarország kassai főkonzulátusa több rendezvény szervezésével járul hozzá a Kassa - Európa Kulturális Fővárosa programsorozathoz. Az egyik a Creative Transgressions című csoportos kiállítás. Milyen szempontok alapján döntöttek a tárlat koncepciója, a kiállító művészek mellett? Terveink között szerepelt egy kortárs kiállítás megszervezése. Budapesten 2011-ben első alkalommal rendezték meg Középés Kelet-Európa nemzetközi kortárs képzőművészeti vásárát, az Art Market Budapestet. A telt házas kiállítási csarnok, a rendezvény látogatottsága, a szakmai elismerések miatt döntöttünk úgy, hogy a vásár vezetőségét, Ledényi Attilát és munkatársait kérjük fel a kassai kiállítás összeállítására. Meggyőződésünk, hogy a művészeti világ és a széles közönség egyaránt igényli az olyan kiállításokat, amelyeket szakértők és nem szakértők egyaránt örömmel fogadnak. A helyszín kiválasztását befolyásolta az is, hogy a 2013-as kassai rendezvényeknek, köztük a kiállításoknak is helyet adó épületekben az év első felében még felújítási munkák zajlanak, kivétel a Löffler Béla Múzeum. Itt a földszinti termekben rendszeresen szerveznek kortárs kiállításokat, így elsőként a múzeumot szólítottuk meg és kértük fel az együttműködésre. A kiállítás, címének megfelelően, határátlépésekről szól - természetesen művészi értelemben. Elsősorban a kortárs művészet kedvelőinek ajánlom. Sokan hiányolják a 2013- as programsorozatból a helyi magyar szervezetek rendezvényeit, és némi fanyal- gással fogadták, hogy a tervezett magyar programok valójában magyarországi alkotók, művészek bemutatkozását jelentik. Milyen mozgástere, lehetőségei, feladatai voltak a főkonzulátusnak ezen a téren? Főkonzulátusunknak nem elsődleges feladata rendezvények szervezése. A magyar külügyminisztérium támogatásával azonban lehetőségünk nyüt arra, hogy programjainkkal bekapcsolódjunk a sorozatba. Főkonzulátusunk mindent megtett, hogy a magyar kultúra jelen legyen Kassán. Szlovákia 2008-ban nyerte el a Kassa - Európa Kulturális Fővárosa 2013 megtisztelő címet, így a kassaiaknak négy-öt évük volt, hogy felkészüljenek, felépítsék a kulturális főváros programsorozatát. 2011-től kísértem figyelemmel a szlovák kulturális minisztérium pályázati kiírásait, bátorítottam a helyi magyar szervezeteket, intézményeket, hogy minél többen használják ki a pályázati lehetőségeket. A pályázatok kiírása, elbírálása a szlovák kulturális minisztériumban létrehozott szakmai csoportok feladata, melybe a főkonzulátusnak természetesen nincs beleszólása, (mm) Creative Transgressions címmel nyüt kortárs magyar képzőművészeti kiállítás a Löffler Béla Múzeumban. „A művészet mindig határátlépés. Vannak hagyományok, technikai és szakmai fogások, amelyeket a művészeknek el kell sajátítaniuk, hogy meglegyen az eszközkészletük, amely aztán éppen arra szolgál, hogy az elsajátított szabályrendszert felülírják" - emelte ki Somhegyi Zoltán, a tárlat kurátora. A tárlaton a művészi, kreatív határátlépések látványos példái láthatók Bereczki Kata, Czigány Ákos, Duronelly Balázs, Krstic Milorad, Makláry Lilla, Orr Máté, Szabó Dezső, Szabó Franciska, Szöllősi Géza és Takács Szilvia munkáin keresztül. (Marsovszky Miklós felvétele)
