Új Szó, 2012. július (65. évfolyam, 152-176. szám)

2012-07-09 / 157. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JÚLIUS 9. Régió 3 Érsekújvár hiába enged az árból, nem tud szabadulni az eladásra szánt ingatlanoktól Nem kellenek a városi telkek Érsekújvár. A Nyugat la­kótelepen épülő lakások közművesítéséhez 226 ezer euróra van szükség, a város hitelt vesz fel erre a célra. A képviselő testü­let ülésén a szűkössé vált óvodák és a Lovarda helyzete is téma volt. SZÁZ ILDIKÓ Sóky Lívia, a városi hivatal jogásza elmondta, a városnak többszöri próbálkozás után sem sikerül értékesítenie el­adásra szánt ingatlanjait, a Gimnázium melletti és a Gogol utcai telek iránt már három éve nem érdeklődik egyeden beru­házó sem. Ugyanez a helyzet a Murgaš utcai lakóházzal is, ahol a lakbérhátralékosok él­nek. A képviselők Helena Bo- hátová (szlovák nagykoalíció) képviselő javaslatára úgy dön­töttek, kedvezőbb áron és elfo­gadhatóbb feltételek között fogják újra eladásra kínálni az ingaüanokat. Hosszasan foglalkoztak a képviselői interpellációkkal a városatyák. Bóna Bertalan (Híd) képviselő a legutóbbi ülésen rákérdezett, mi lesz a korábban műemlékké nyilvání­tott egykori Lovarda sorsa. A városi hivataltól azt a választ kapta, hogy évekkel ezelőtt be­kerítették a létesítményt; azóta a városi rendőrség őrzi. A kerí­tés mára eltűnt, a közelben megépült a második Lidi bevá­sárlóközpont. Az egyedülálló faszerkezettel rendelkező épü­letben több száz tonna illegáli­san lerakott építkezési hulla­dék van. Érsekújvár önkor­mányzata európai uniós támo­gatásból tervezi felújíttatni a létesítményt. A képviselők rá­mutattak, hogy a vasútállomás környékén is szemétkupacok vannak, borzasztó látvány fo­gadja a városba érkezőket. Má­ria Malperová (szlovák nagy- koalíció) képviselő arra kereste a választ, hány gyerek látogatja az érsekújvári önkormányzati óvodákat, és a gyerekek közül mennyien utaznak be a szom­szédos községekből. A képvise­lőnő szerint nem szabad meg­engedni, hogy a három évnél idősebb érsekújvári gyerekek a beutazók miatt ne jussanak be a szüleik által nekik kiválasz­tott oktatási intézménybe. Gejza Pischinger polgármes­ter elmondta, többnyire a járási székhelyen dolgozó szülők döntenek úgy, hogy gyerekü­ket a városi óvodába íratják. Az érsekújvári önkormány­zati óvodákat összesen 954 gyerek látogatja, közülük 67 nem érsekújvári, állítja Ágh Pé­ter, a városi hivatal vezetője. A város vezetésének nincs tudo­mása arról, hogy a régióból be­utazó gyerekek miatt valame­lyik, három évnél idősebb ér­sekújvári gyerekeket a közel­múltban nem sikerült volna el­helyezni a városi óvodák vala­melyikében. Az önkormányzat még tavaly döntött, de a névadási ceremónia így is egy évet váratott magára Barta Gyula nevét viseli a párkányi galéria GULYÁS ZSUZSANNA Párkány. Rendhagyó, név­adó tárlatot tartottak nemrég a párkányi galériában. A város önkormányzata tavaly úgy döntött, hogy a művelődési központ égisze alatt működő intézmény a Barta Gyula Galé­ria nevet kapja. A név felvéte­lével járó ünnepség és hivata­los ceremónia viszont egy évet váratott magára. A legjelentősebb szlovákiai magyar festőművészek között számon tartott Barta Gyula 1922-ben született Párkány­ban. Élete nagy részét a fővá­rosban és a Komáromhoz köze­li, dunaradványi nyaralójában töltötte. A folyópartok, füzesek és homokszigetek ábrázolásá­nak mestere volt. „Nemcsak maga a folyó, hanem a túlsó part sejtelmes titka, Esztergom látképe, későbbi elérhetetlen­sége, majd az évtizedekig csonka Mária Valéria híd szo­morújelképe, végül az újjáépí­tése is része volt egy hosszú élet meghatározó élményének” - fogalmazott életútját és munkásságát összefoglalva 2008-ban, halálának évében. Barta Gyulát 80. születés­napján Párkány Pro Űrbe díjjal tüntette ki. 1975-ben Cyprián Majemík-díjjal, 1989-ben Ér­demes művész-díjjal, 2002-ben Posonium Művészeti Díjjal is­merték el munkásságát. Fest­ményei a Szlovák Nemzeti Ga­lériában, a Pozsonyi Városi Ga­lériában és több hazai városban megtalálhatók. A művész idős korában is szoros kapcsolatot tartott fenn szülővárosával. A város lakói sétányt szerettek volna elne­vezni róla. Az önkormányzat elutasította ezt a javaslatot, és úgy határozott, hogy a városi galéria viselje Barta Gyula ne­vét. A filmvetítéssel kezdődött kiállításon részt vett a művész családja is. Az olajfestményekből álló, a művész egész életútját bemu­tató tárlat Párkányban augusz­tus végéig tekinthető meg. JOGI TANACS Trükközések a kettős adózási rendszerrel A testvérem Magyaror­szágon dolgozik egy szlo­vákiai bejegyzésű cégnél. A dolgozók úgy tudják, hogy Szlovákiába adóznak és oda fizetik az egyéb járulékokat is. Felmerült a gyanú, hogy egyáltalán nincsenek beje­lentve, illetve a technikuso­kat és mérnököket is egy­aránt betanított munkás­ként iktatják, alacsonyabb bérezéssel, így kevesebb adót fizet utánuk a cég. Ez­zel szemben a dolgozóktól a valós jövedelem alapján vonják az adót és járuléko­kat, ezzel is meglopva őket. Hol tudnák megkérdezni hogy be vannak-e jelentve Szlovákiában és milyen bé­rezéssel? Feltételezem, hogy az érin­tett dolgozókat a szlovákiai munkáltató ki­küldetésben foglalkoztatja Magyarországon (szlovákul vyslanie pracovníka). A ki­küldetés időtartama alatt a járulékfizetés a kiküldetés országában történik. A Szlo­vákiából kiküldött dolgozók tehát a Szlovákiában érvé­nyes szabályok szerint ma­radnak biztosítottak és mun­káltatójuknak továbbra is Szlovákiában kell fizetnie a társadalom- és egészségbiz­tosításijárulékaikat. Az EU-n belül az Al-es hor­dozható nyomtatvány igazol­ja a munkavégzés helye sze­rinti ország hatóságai előtt, hogy a munkavállaló a ki­küldő tagállamban rendel­kezik társadalombiztosítás­sal (az átmeneti idő lejártáig az E 103-as ill. E 101-es nyomtatványok is használ­hatók). Azt javaslom olva­sónknak, hogy az említett társadalombiztosítási státusz tisztázása érdekében lépje­nek kapcsolatba az illetékes hatóságokkal. Az egészség- biztosítása ügyében keressék fel az egészségügyi biztosító­jának lakhely szerinti fiókját, a szociális biztosítás ügyében pedig a szociális biztosító he­lyi ügyfélszolgálati fiókját (www.socpoist.sk). A Szlo­vákiában biztosított munka- vállalók igényelhetnek egy ún. személyi számlához (in­dividuálny účet) való hozzá­férést is, melyen keresztül té­vúton is ellenőrizhetik az őket illető befizetéseket. Ma­gyarországon az Országos Egészségbiztosítási Pénztár­nál (www.oep.hu) érdeklőd­hetnek: Ami az adózást illeti: a Szlo­vákia és Magyarország között kötött kettős adóztatást elke­rülő egyezmény 15. cikke vonatkozik a munkaviszony­ból származó jövedelem megadóztatására. A munka­bér után abban a szerződő ál­lamban kell adót fizetni, amelyikben a munkát végez­ték. Kivéve néhány speciális esetet. Például ha az adó­alany a munkavégzés álla­mában a vonatkozó naptári évben nem tartózkodik összesen (egyfolytában vagy megszakításokkal) 183 nap­nál többet. Akkor sem, ha a térítést olyan munkáltató fi­zeti, aki nem bír illetőséggel a másik szerződő államban. A harmadik kivétel, ha a térí­tést nem a munkáltatónak a másik szerződő államban le­vő telephelye vagy állandó bázisa viseli. Ilyenkor az a bér, melyet az egyik szerződő államban belföldi illetőségű személy a másik szerződő ál­lamban elvégzett nem önálló munkáért kap, csak az első­ként említett államban adóz­tatható. Veszelei Viktória jogász EZ ITT A KÉRDÉS Emlékszik ennyire forró és tartós kánikulákra? Béla nyugdíjas, Nem emlék­szem, hogy ilyen hőség lett volna az el­múlt évtize­dekben bármi­kor is, még a legforróbb nyarak idején is harminc fok körüli volt a hő­mérséklet, azt neveztük igazi fürdőidőnek. Amikor a házat építettem, akkor igyekeztem mindent úgy tervezni, hogy a kertet kedvező napszakban érje a fény és a meleg, de mintha az utóbbi években még az éghajlat is megválto­zott volna. Sajnos 11 órától 15 óráig nem igazán lehet kint tartózkodni a szabad­ban. A szőlőhegyre ezért 17 óra után megyek ki, vagy ko­rán reggel, amikor még elvi­selhető a meleg. Fiatal ko­romban már a 25 fok feletti hőmérsékletet is nyárinak tartottuk. Liszkai Gusztáv polgár- mester, Szentes: A mostanihoz hasonló, hetek óta tartó káni­kulára nem em­lékszem. Valószínűleg nem a memóri­ámmal vannak gondok, ugyanis a híradásokban az utóbbi időben naponta szá­molnak be arról, hogy rendre dőlnek meg az évszázados melegrekordok nemcsak Szlovákiában, hanem a kör­nyező országokban is. A ko­rábbiakhoz képest az egyetlen változtatás abban áll, hogy az aktivációs program keretében foglalkoztatottak munkaide­jét módosítottuk, azaz dél­után egy és három óra között - amikor épp a legnagyobb a hőség - ezeknek az emberek­nek nem kell dolgozniuk. Természetesen igyekszünk fokozottabban odafigyelni az idősebb polgárokra is, mert a kánikula, a krónikus betegsé­gekben szenvedőkkel együtt, számukra jelenti a legna­gyobb veszélyt. Michalik Csilla, egyetemi hallgató, Kassa: számomra ér­jobban bírom, mint régeb­ben. Az utcán inkább az ár­nyékos részeket választom, és amennyire lehet, rendszere­sen fogyasztok folyadékot. Tény, hogy az utóbbi években egyre kevésbé számít ritka­ságnak az ilyen trópusi időjá­rás Európának ezen a részén. Úgy tűnik, ehhez lassan hoz­zá kell szoknunk, (száz, le- czo, mm) Tegnap ért véget a tizenhatodik éve megrendezésre kerülő Bažant Pohoda, Szlovákia legnagyobb zenei fesztiválja. A trencséni repü­lőtér forró aszfaltján szórakozó vendégeknek a szervezők szomba­ton vízágyúval igyekeztek kedveskedni. (SITA-felvétel) Csaknem ezer gyerek látogatja az önkormányzati óvodákat

Next

/
Oldalképek
Tartalom