Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)
2011-10-12 / 236. szám, szerda
16 Régió-szülőföld ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 12. www.ujszo.com A fióklevéltár látogatói a vágsellyei Pázmány Péter Alapiskolából érkeztek, és kipróbálták a régi iskolapadot (A szerző felvétele) Nyílt napot tartottak a vágsellyei levéltárban A palatáblától az interaktív táblákig A jubileum kapcsán több versenyt rendeztek, évkönyvet, naptárat jelentetnek meg az alkalomra Hatvanéves a komáromi Ipari Komárom. Megalapításának 60. évfordulóját ünnepli idén az Ipari Szak- középiskola, amely hatszázas diáklétszámával napjainkban a régió egyik legnagyobb oktatási intézménye. V. KRASZN1CA MELITTA „Az iskolaalapítás az 1947-ben újraindított hajógyárhoz köthető, annak volt szüksége megfelelő képesítésű szakemberekre. 1950-ben a nagy múltú kassai gépipari technikum nyitott itt hajóépítésre szakosodott esti tagozatot, az 1951/52-es tanévben viszont már Felsőfokú Ipariskola megnevezéssel önálló intézmény jött létre, egy szlovák osztállyal, 47 tanulóval. Az első igazgató Berecz Gyula mérnök volt. 1953-ban államosították az addig vállalati iskolát, és ekkor nyílt meg az első magyar osztály is” - idézte fel a kezdeteket Vetter János, az iskola jelenlegi igazgatója. Kezdetben provizórikus helyiségekben folyt az oktatás, majd az 1953/54-es tanévtől 10 éven át - az iskola mostani épületének átadásáig - a szlovák gimnázium falai között; az 1964/65-ös tanévre elkészült a kollégium is. Az iskola történetének legtragikusabb dátuma 1974. január 20., amikor a sítanfolyam tizenkét résztvevőjét a Magas- Tátrában, a Mengusov-völgy- ben maga alá temette a hirtelen lezúduló lavina. Az elhunyt tanárok és diákok emlékét tábla őrzi az iskola aulájában. A 2011-es naptári évben folyamatosan zajlottak az évfordulóhoz kötődő rendezvények: szerbiai, romániai és magyar- országi diákok részvételével elektronikai versenyt rendeztek, az alapiskolások részére focitomát hirdettek meg, a környékbeli városok szakközépiskolásait matematikaversenyre hívták. A Comenius- program keretében a napokban egy-egy német, belga és kanáriszigeteki iskolát láttak vendégül, a Leonardo-programnak köszönhetően pedig diákjaik háromhetes budapesti szakmai gyakorlaton vesznek részt. Készül a 60 év történetét összefoglaló évkönyv, asztali és falinaptárt adnak ki, a jubileumi rendezvények záróakkordja pedig az az ünnepség lesz, amelyet egykori és jelenlegi tanárok, diákok, valamint iskolabarátok részvételével november 4-én tartanak a városi művelődési központban. Az iskola vezetése - szervezési okokból kifolyólag - arra kéri az érdeklődőket, legkésőbb október 25-ig jelezzék részvételi szándékukat személyesen az intézmény titkárságán, vagy a 035/7731 473-as telefonszámon, esetleg e-mailben az office@spskn.sk címen. Az eltelt hatvan évben hol bővült, hogy szűkült az oktatott szakok száma, ami viszont mindvégig megmaradt, az a gépészet. A hetvenes évek végén néhány évig vízgazdálkodási építészetet is oktattak, később ez a szak Ógyallára került, ugyanakkor az Ipariban beindult az elektronikai szak. A kor igényeinek megfelelően 1992-ben a műszaki és informatikai szolgáltatások a gépészetben szakkal bővült a kínálat, 2005-ben pedig a műszaki líceummal. Ez utóbbi azonban, a középiskolákban általánosan tapasztalható diáklétszámcsökkenés miatt leépülőben van. Jelenleg az iskolát 608 diák látogatja, a 24 osztályból 19 magyar tanítási nyelvű. Idén hat első osztályt tudtak indítani, négy magyar és két szlovák osztállyal. „Október 20. és 22. között nyílt napokat tartunk, ahová várjuk az iskolánk iránt érdeklődő kilencedikeseket, szüleiket és tanáraikat. Fenntartónktól, a Nyitra Megyei Önkormányzattól már megkaptuk az engedélyt a jövő évi első évfolyamok indítására, öt magyar és két szlovák osztályt nyithatunk” - tette hozzá Vetter János. Az Ipari Szakközépiskola a régió egyik legnagyobb oktatási intézménye (A szerző felvétele) SZÁZ ILDIKÓ Vágsellye. Jobb a golyóstoll, mint a lúdtoll - nyugtázta az egyik fülig tintás kisdiák a Pozsonyi Állami Levéltár Vágsellyei Fióklevéltárának nyílt napján, ahol minden látogató tintába márthatta és kipróbálhatta a lúdtollat, helyet foglalhatott a régi iskolapadban, és viaszpecsétet önthetett. „Kétnapos rendezvényünk iránt hatalmas volt az érdeklődés a vágsellyei és a régióbeli iskolák részéről, ami nagy öröm számunkra. A Nyílt levéltári napok csütörtökön és pénteken lezajlott rendezvénysorozatának résztvevői betekintést nyertek a reneszánsz kastély felújított helyiségeibe, archívumába, és megismerkedhettek a levéltárosok munkájával” - tájékoztatott Novák Veronika, a vágsellyei fióklevéltár igazgatója. A vágsellyei intézményben eddig tizenhét nagyobb kiállítást rendeztek, a mostani nyílt napok keretében a látogatók az iskolaalapítás történetével ismerkedhettek meg. Szlovákiában a vágsellyei fióklevéltárban valósul meg a legtöbb kiállítás, és rendszeresen foglalkozásokat tartanak a gyerekeknek. „Franciaországban és Magyar- országon gyűjtöttem tapasztalatokat, ahol már évekkel ezelőtt megnyitották a levéltárak ajtaját a nyilvánosság előtt, hogy a közönség megismerkedhessen az értékmentő munkával” - tudtuk meg Novák Veronikától. Vágsellyén október 13-án újabb nyílt napot tartanak, más állami hivatalokkal közösen, és nem kizárt, hogy június 9-ét a Nemzetközi Levéltári Tanács javaslatára nemzetközi levéltári napként fogják ünnepelni. Folytatják továbbá a családfakutatás iránt érdeklődők számára tavaly megkezdett előadássorozatot. A látogatók a levéltári dolgozók vezetésével szinte mindent megtudhattak ezen a napon az iskolákról, azok alapításáról. Az első iskolák kolostorok mellett jöttek létre és különös érdemük volt ebben-a bencés rendi szerzeteseknek, akiknek a mai Deáki területén és a Zobor-hegység- nél voltak jelentősebb központjaik. A vágsellyei fióklevéltár tájékoztató anyagából megtudtuk, hogy Deáki község neve valószínűleg a deák - diák szóból eredhetett. A látogatók betekintést nyertek továbbá a polgári iskolák működésébe. A kiállítás első részében a levéltári dolgozók felhívták a figyelmet az iskolákra vonatkozó különféle dokumentumokra, a II. Rudolf által kiadott oklevélben a so- morjai iskola részére bizonyos kiváltságokat adományoztak. Fényképgyűjtemény is látható a kastélyban, ahová június végéig várják az érdeklődőket, a legtöbb felvételen még a 18. században megnyitott iskolák épülete látható. Az érdeklődők betekintést nyernek a középiskolai oktatás történetébe. Áz izgalmas, számos új információval szolgáló tárlat befejező részében bemutatják azokat a családokat, amelyeknek tagjai több generáción át folytatták a tanítói hivatást, és ismertetik néhány jeles pedagógus életútját. Az első pipakonferencia része volt Léván a lassúsági pipaszívó verseny Tudomány és szenvedély - pipafüstben FORGÁCS MIKLÓS Léva. Először rendeztek Léván lassúsági pipaszívó versenyt, és első alkalommal tartottak az országban olyan szakmai konferenciát, melyen kizárólag a pipával és a pipá- zással kapcsolatos előadások hangzottakéi. Két nap alatt tizenkilenc előadást hallgathattak meg az érdeklődők erről a történelmi, művelődés- és kultúrtörténeti szempontból is izgalmas és jelentős tárgyról. A résztvevők többsége Selmecbányára is ellátogatott, ahol mindenki elkészíthette a saját agyagpipáját egy korabeli eszközökkel felszerelt műhelyben. A rendezvénysorozatot záró Miroslav Harman Emlékverseny első évfolyamába pedig huszonkilencen neveztek be és megpróbálták minél hosszabb idő alatt elpöfékelni a dohányt. Az egyedülálló szakmai találkozót a lévai Barsi Múzeum, a nyitrai Történelmi Pipák Klubja és a Selmecbányái Szlovák Bányamúzeum szervezte. Az előadók a legkülönbözőbb szempontokból közelítették meg a témát. Szó esett arról, miképpen használták ki a drótozás munkafolyamatait a pipák javításánál és a pipázás eszközeinek készítésénél. A cseh régészeti leletek közül a 17-19. századi kétrészes kerámiapipákat mutatták be. Az érsekújvári Thain János Múzeumban, a Selmecbányái Bányamúzeumban, a Szlovák Nemzeti Bank körmöc- bányai gyűjteményében, a nagytapolcsányi Tríbeči (Gíme- si) Múzeumban és a Tatabányai Múzeumban, valamint a komáromi Duna Menti Múzeumban található pipákkal is megismerkedhettek az érdeklődők. Az előadók beszéltek a lévai dohányiparról, a pipákat díszítő kutyaábrázolásokról, a 17. és 18. századi holland és fla- mand festmények pipaábrázoA bazini pipaklub tagjai közül került ki a második helyezett (A szerző felvétele) lásairól, Besztercebánya régi pipagyártó műhelyéről, a Selmecbányái pipagyártókról és ismertetőjegyeikről, a dohány feldolgozásáról, Max Weiss nyitrai műhelyének sorsáról, a J. I. M. pipaklub tevékenységéről. Téma volt Michel Foucolt francia filozófus Ez nem pipa című híres esszéje, valamint a mai pipatrendek is. A lassúsági pipaszívó verseny résztvevői egyforma pipákat, három grammnyi dohányt, két szál gyufát és egy tömőfát kaptak, öt perc állt a rendelkezésükre, hogy rágyújtsanak. Maroš Stražanec, a nyitrai pipaklub tagja elmondta, a siker alapja, hogy a pipa jól meg legyen tömve, helyesen gyújtsák meg, és jól szívják, hogy ne aludjon el idejekorán. Az első kieső 1 perc 39 másodperc után búcsúzott. A győztes a Ruda Nad Moravouból érkezett Jirí Štastný lett, aki 56 perc 25 másodpercig fújta a füstöt. A szlovák rekbrd 2 óra 20 perc, a világrekord pedig 3,5 óra. A versenyzők között voltak rutinos pipázók és gyakorlatlan amatőrök, szenvedélyes dohányosok és csak a verseny kedvéért pöfékelők is. Két nő is bemevezeti, Novák Pölhös Margaréta, a Barsi Múzeum munkatársa, aki első alkalommal gyújtott rá, közel negyven percig kitartott. A győztesek egy erre az alkalomra féldrágakőből, arany ónixból faragott pipát kaptak ajándékba.
