Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)
2011-07-16 / 164. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JÚLIUS 16. Régió 3 A Fair-play Szövetség szerint alacsonyra tették a mércét a képzettségi követelmények terén Szakmai tapasztalatok nélkül a körzeti hivatal élére Ifj. Miloš Gallo, ahogy eddig ismerték, a TJ Baník Štítnik mezében (Fotó: PP) Rozsnyó. Tegnap iktatták be tisztségébe a rozsnyói Körzeti Hivatal új vezetőjét, az állam- és közigazgatás terén szakmai tapasztalatokkal nem rendelkező, friss diplomás ifj. Miloš Gallót. Kinevezéséről a kormány július 13-án döntött; az ügy a Fair-play Szövetség szerint is aggályosnak nevezhető. ÚJ SZÓ-HÍR Az 1974-ben született Gallót a posztra az SDKÚ-DS rozsnyói járási szervezete jelölte, melynek elnöki tisztjét apja, Miloš Gallo-Barnák, Csetnek polgármestere tölti be. Az ifjabb Gallo korábban karbantartóként, majd 2005-től a rozsnyói szociális otthon alkalmazottjaként dolgozott, oklevelet idén szerzett a pozsonyi Szent Erzsébet Főiskola távutas képzésén. Miloš Gallo-Barnák a gö- möri Korzámak elmondta: nem lát kivetnivalót abban, hogy a párt járási szervezete fiát jelölte a tisztségre. „Valamennyi kritériumnak megfelelt, ezért döntöttünk jelölése mellett” - közölte. A SITA hírügynökség értesülése szerint a kormány elé terjesztett dokumentumokban az áll: „a körzeti hivatal elöljárói tisztségének betöltésére javasolt személy teljesíti a kormány által jóváhagyott feltételeket. A feddhetetlenségi vizsgálatot a belügyminisztérium végzi el az I. fokú biztonsági átvilágítás során.” Ifj. Miloš Gallo életrajza mindamellett nem tartalmaz olyan lényeges adatokat, hogy mikor és hol érettségizett, s rendelkezik-e tapasztalatokkal az állam- és közigazgatás terén; arra viszont kitér, hogy aktív futballista. Peter Kunder, a Fair-play Szövetség elemzője a Korzár kérdésére elmondta: nehezen elképzelhető, hogy egy szakmai tapasztalatokkal nem rendelkező friss diplomás megfelelő jelölt lenne a körzeti hivatal vezetői posztjára. „Úgy tűnik, a szakmai és képzettségi követelmények terén meglehetősen alacsonyra tették a mércét, a belügyminiszternek jobban kellene figyelnie a hasonló esetekre” - mondta, hozzátéve: megengedhetetlen, hogy ha a pártok képtelenek az államigazgatás vezetői posztjaira és ellenőrző szerveibe szakmailag megfelelő személyeket jelölni, politikai alapon jelöljenek bárkit is. Ifj. Miloš Gallo kinevezésével kapcsolatban egyelőre nem nyilatkozott. (SITA, jak, la) Rimaszombat lllésháza Változik ajegyek érvényességi ideje Augusztustól nem jár a 28-as busz Alsómislyére UJ SZO-1NFO RAAACIO Kassa. Augusztus első napjától megszünteti a Kassai Városi Közlekedési Vállalat a Kassa és Alsómislye (Nižná Myšľa) között közlekedő 28-as autó- buszjáratot. Linda Šnajdárová, a kassai magisztrátus munkatársa arról tájékoztatta lapunkat, hogy a jövő hónaptól megszűnik az eddig Staničné námestie-Nám. Osloboditeľov-Ryba-Nad jazerom, Važecká-Vyšná Hut- ka-Nižná Hutka-Nižná Myšľa útvonalon közlekedő 28-as buszjárat. Ezentúl az Eurobus cég működted Kassa és az említett települések között közlekedőjáratokat. Mivel sokan megváltották már a T2-es zónára érvényes 30, vagy 90 napos bérletüket, ezért a közlekedési vállalat az előbbi érvényességi idejét 44, az utóbbiét 106 napra növeli. Ezt azonban fel kell tüntetni a kártyán, amit az utasok a Bardejovská utcai irodában intézhetnek el. Változik a 30 és a 60 perces jegyek érvényességi ideje is a T2-es zónában. Ezek az idei év végéig a megjelöléstől számítva 40, ületve 75 percig érvényesek, (mars) Senki nem érzi felelősnek magát, az önkormányzat rendőrségi feljelentést fontolgat - a polgármester szerint ez is az előző vezetés munkáját minősíti Volt út, nincs út, kavics helyett sár (A szerző felvétele) Eltűnt az 53 ezer euróból épített turistaösvény SZÁSZI ZOLTÁN Rimaszombat. 2003-ban 53 ezer euróból épült turistaösvény Rimaszombat Kurinci üdülőövezetében, mára nyoma sincs az erdei sétaútnak, felelős nincs, a városvezetés rendőrségi feljelentést fontolgat. 2003-ban a Phare program finanszírozásával 53 ezer euróból két kilométernyi erdei sétautat építettek ki, az út egész nyomvonalán vízátereszeket építettek, felszórták kaviccsal, de ebből a néhány, mostanra gondozat vízátereszen kívü mára semmi nem maradt. Az ön- kormányzat legutóbbi ülésén foglalkozott az eltűnt erdei út esetével, főellenőri beszámoló is készült, a képviselők a város- vezetéssel közösen megpróbálják megkeresni a felelősöket. A sétaút a közterület-fenntartó vállalat kezelésébe került, az erdő bérleti joga abban az időben még az Állami Erdészeti Vállalaté volt, majd miután a Leskorp vállalkozás vette át a rimaszombati városi erdők bérletét, ennek a cégnek a gépei használták a területet. Átadása után sok kerékpáros és gyalogos turista előszeretettel használta a sétautat, ahogy az erdőt kezelő vállalkozások fakitermelést végző nehéz gépjárművei is. A viszonylag nagy költséggel kiépített út így hamar tönkrement, mostanra szinte semmi nyoma nincs annak, hogy ott alig nyolc évvel ezelőtt jelentős pénzösszeget fordítottak útépítésre. Mivel semmilyen, a gépjárművek behajtását tiltó vagy korlátozó táblával nem látták el a korábban erdei útként szolgáló sétautat, a terület bérlőit pedig írásban nem figyelmeztették arra, hogy ne hajtsanak a járművekkel az útra, a fakitermelő cégek nem érzik felelősnek magukat. Az önkormányzat és a város- vezetés szerint most már nagyon nehéz lesz megtalálni, ki a felelős a keletkezett károkért. A képviselők egy része ismeretlen tettes ellen tenne feljelentést. Jozef Šimko, Rimaszombat polgármestere szerint az eltűnt erdei út nyilvánvaló példa arra, mennyire felelőtlenül és lazán gazdálkodott a korábbi város- vezetés az elmúlt két választási időszak alatt az önkormányzati vagyonnal. Valódi indián békepipát, különleges vízipipákat és gyönyörűen megmunkált tajtékkőpipákat is láthatnak az érdeklődők augusztus végéig Piparitkaságok a párkányi múzeumban GULYÁS ZSUZSANNA Párkány. A pipázás történetét és igazi ritkaságokat bemutató kiállítás nyílt a Párkányi Városi Múzeumban. A fa-, fém-, cserép-, porcelán és tajtékpipák mellett valódi indián békepipát és kínai ópiumpipát is láthatnak az érdeklődők. A kiállított darabok között vannak állati csontokból, szaruból, kagylóból és kukoricacsutkából készített pipák is. Nem hiányoznak a vízipipák sem. ,A kiállítási tárgyak a Nyitrai Pipatörténeti Klub és a Lévai Barsi Múzeum gyűjteményéből valók. Nagyon ritka és egyedi darabok is vannak közöttük. Külön vitrinben láthatók a Za- char cég pipái, melyeket az Egyesült Államokban is forgalmaztak” - mondta Juhász Gyula, a múzeum igazgatója. A pipázás a dohányzás legszertartásosabb formája. Háromezer éve a papok kiváltsága volt, később a közép-amerikai indiánok mindennapjainak részévé vált. Európában - ahová Kolumbusz közvetítésével került - sokáig az ördög művének tartották. Hódító útjára az Er- zsébet-kori Angliából indult. Anglia mellett elsőként Hollandiában honosodott meg a pipázás. Az agyagból készített cseréppipák leghíresebb gyártási helyei Gouda (Hollandia) és Broseley (Anglia) volt. Magyarországra a pipa török közvetítéssel került. A 18. és 19. században már jelentős pipakészítő műhelyek működtek Selmecbányán, Zólyomban, Léván, Modorban és Körmöcbányán. Tartósságuk és keménységük miatt a legkedveltebbek a selmeci pipák voltak. „A pipák legkorábbi alapanyaga az égetett agyag volt. Az ebből készített cseréppipa a 19. század elejéig szinte egyeduralkodó volt a pipázók körében. Alapvetően két fajtáját különböztetjük meg: az angol-holland típust és a török vagy magyar típust. Egyik érdekes típusa a csibuk, melynek feje laposabb, tömzsibb, piparostélyt tartalmaz. A magyar- országi cseréppipa-készítés fellegvára Selmecbánya és Debrecen volt” - magyarázta a múzeum vezetője. Á legelterjedtebb pipa-alapanyag a fa. Az idők során a legkülönbözőbb fajta fából készítettek pipákat, amelyek nem minden esetben voltak jók, mivel gyakran kellemetlen mellékízt okoztak. A 19. század elején fedezték fel Franciaországban a ma legáltalánosabban elterjedt és használt pipafajtát, a briar pipát. A fapipák mellett - az anyag tartóssága miatt - kedveltek voltak a fémpipák is. A19. és a 20. században Közép-Európában a porcelánpipák voltak a legkedveltebbek, amelyeknek nagy hátránya volt a pipafej túlme- legedése és törékenysége. A kiállított pipák között gyönyörűen megmunkált tajtékkő pipafejek is vannak. Á legjobb tajtékpipákat Budapesten, Párizsban, Bécsben és Isztambulban készítették. Napjainkban a legismertebb tajtékpipagyár- tók Ausztriában és Törökországban működnek. „Az első vízipipákat kókuszdió héjából készítették Indiában. Fénykora a 17. századi Törökországban volt, akkoriban szigorúan szabályozták a használatukat. A19. és 20. században kifejezetten népszerűvé vált az előkelő európai hölgyek körében. Fontos részévé vált az ötórai teázásnak és egyéb összejöveteleknek” - jegyezte meg Juhász a kiállított pipák kapcsán, amelyek augusztus végéig láthatók a párkányi múzeumban. A pipák a Nyitrai Pipatörténeti Klub és a Lévai Barsi Múzeum gyűjteményéből valók (A szerző felvétele)
