Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
2011-01-24 / 18. szám, hétfő
8 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 24. www.ujszo.com RÖVIDEN A király beszéde ismét tarolt Beverly Hills. A király beszéde című film nyerte el a legjobbnak járó elismerést szombaton este az amerikai producerek céhének díjátadó ünnepségén. A film producerei - Iáin Canning, Emile Sherman és Gareth Unwin - meglepetésüknek adtak hangot: azt hitték, a 10 jelölt között az utolsók között lesznek. A dráma főszereplője a dadogó VI. György angol király (Colin Firth), aki rendkívül sokat küzd megmentő- jével, egy beszédtanárral (Geoffrey Rush). A filmben nyújtott alakításáért Colin Firth már elnyerte a legjobb színésznek járó Golden Globe-ot egy héttel ezelőtt. A király beszéde mellett a producerek jutalmazták még a Fekete hattyú (Black Swan) és A harcos című filmeket, valamint a Toy Story 3 című animációs alkotást. (MTI) Kiállítás Andy Warhol rajzaiból Prága. Andy Warhol (1928-1987) eredeti fekete-fehér rajzaiból, valamint az amerikai pop art legenda életét bemutató dokumentumokból és fényképekből nyílt kiállítás a prágai Dvorak Sec Kortárs képzőművészeti galériában. A kiállításon felvonultatott darabokat Rudo Prekop és Michal Cih- lar, az idén nyáron megjelenő Andy Warhol and Czechoslovakia (Andy Warhol és Csehszlovákia) című könyv szerzői válogatták össze. (MTI) César-díj Quentin Tarantinónak Párizs. César-díjjal tüntetik ki életművéért Quentin Tarantino amerikai rendezőt. Alain Terzian, a neves francia filmdíj akadémiájának elnöke „nagy nemzetközi művésznek” nevezte Tarantinót pénteken Párizsban. A legutóbb a Becstelen Brigantyk című filmjével nagy sikert aratott filmrendező február 25-én a többi díjazottal együtt veheti át kitüntetését Párizsban. A legjobb filmnek járó César-díjra esélyes Roman Polanski Szellemíró című filmje, amely már az Európai Fümakadémia díját is megkapta. (MTI) Budapesten, az Ernst Múzeumban pénteken este nyitották meg a profi gördeszkás, festő, fotós, videóművész, grafikus és szobrász, Ed Templeton kiállítását, önéletrajzi ihletettségű óriásinstallációját, melyet az elmúlt 15 évben született, több mint 1200 fotóból, festményből és szoborból rendeztek meg (Somogyi Tibor felvétele) Tarr Béla, Mundruczó Kornél, Nagypál Orsolya és Kárpáti György Mór már készül a mustrára Magyar részvétel a Berlinalén Bár az idei februári Magyar Filmszemle különböző okok miatt elmarad, a február 10. és 20. között zajló berlini mustrán a magyar filmgyártás is képviselteti magát. Méghozzá a három legfontosabb szekcióban. SZABÓ G. LÁSZLÓ A Berlinale az év első rangos filmes seregszemléje, az idei fesztivál már a 61. a sorban. Ahogy azt a Magyar Filmunió hírül adta: hosszú idő óta először ismét lesz hivatalosan is magyarnak minősülő alkotás a játékfilmek versenyében. Méghozzá Tarr Béla friss opusa, A torinói ló. A nemzetközi összefogásban, francia, német, svájci, amerikai támogatással elkészült magyar film a rendező nyolcadik nagy munkája, s többek között egy-egy dél-koreai, francia, amerikai, angol alkotással kell versenyre kelnie. Ötvennyolc nap alatt, alacsony költségvetéssel leforgatott film A torinói ló. Címe arra a lóra utal, amelyet Nietzsche látott meg 1889. január 3-án, torinói lakásából kilépve. A kocsi elé kötött állat megmakacsolta magát, mire gazdája ostorral ütlegelni kezdte. A filozófus odament a lóhoz, és hatalmas zokogásban kitörve magához ölelte. Nietzschét ezután a szolgája vitte haza, ágyba fektette, a filozófus pedig onnantól fogva hallgatott. Élete hátralevő tíz évét néma szellemi leépülésben töltötte. A film forgatókönyvét Tarr Béla állandó munkatársa, Krasznahorkai László írta Legkésőbb Torinóban című műve alapján. Az 1890-es években játszódó történet egy tanyán élő apa (Derzsi János) és lánya (Bóka Erika) hat hideg, nyomasztó napjáról szól. A címadó eseménynek, a Nietzsche karrierjének végét jelző torinói incidensnek tehát csak szimbolikus köze van Tarr filmjének történetéhez. A Fred Kelemen által fényképezett alkotás berlini világpremierén egyedül Ricsi, a ló nem lesz jelen, aki Derzsi János első számú partnere a filmben. „Nagyon macerás volt a szerep - idézi fel a forgatás első napjait Derzsi János. - Meg kellett szoknom, hogy bal kézzel kell egy hét és fél mázsás állatot fel- szerszámozni és irányítani. A jobb kezem ugyanis béna a történet szerint. Ricsivel kemény csatát vívtunk. Rám nézett, és azt gondolta: nem! Láttam a szemében. Megmakacsolta magát, és időbe telt, míg kiegyeztünk. Aztán már csak renitens- kedett néha, de az nem idegesített annyira. Én a kocsis vagyok a filmben, és van egy lány, aki mos, főz, takarít körülöttem, de én és a ló játsszuk végig a filmet. És van a szomszéd, Kormos Mihály megformálásában, aki jön hozzámpálinkáért.” Mundruczó Kornél, aki első számú mesterének Tarr Bélát tartja, a Co-Production Market meghívottjaként érkezik Berlinbe. A nemzetközi filmszakma egyik legfontosabb koprodukci- ós platformján 352 pályázatból 24 filmtervet választottak ki a szervezők, köztük két magyart. A cannes-i mustra fia, Mundruczó Kornél és állandó producere, Petrányi Viktória A repülő ember című projektjükhöz keresnek koprodukciós partnereket. Filmjük szinopszisa tömören úgy fogalmaz: „Valahol messze Ázsiában, egy titokzatos intézetben különös gyermekeket képeznek ki csodatevőknek. Ariel, a tizennyolc éves fiú olyan képességre tesz szert, amit sohasem kért: egy kísérlet eredményeként megtanul repülni. Váratlan tudását felhasználva megszökik, hogy Nyugaton, a lehetőségek világában fedezze fel a szabad életet.” A Johanna, a Delta és a Szelíd teremtés után Mundruczó Kornél ezzel a munkájával szeretne nyitni a szélesebb közönség felé, ami számára, ahogy ő mondja: már évek óta igazi kihívás. A másik magyar producer, Pusztai Ferenc, áld Kocsis Ágnes két, világszerte rangos elismeréseket nyert filmjét, a Friss levegőt és a Pál Adriennt is jegyzi, a Londonban végzett Nagypál Orsolya első játékfilmtervével utazik Berlinbe támogatókat keresni. A Balatoni tengeralattjáró című projekt a 80-as évekbe viszi majd vissza a nézőket, mégpedig az opálzöld magyar tó partjára, ahol a kelet- és nyugat-német turisták együtt élvezték az életet egy foszladozó rendszerben. Mindezt egy tizenegy éves magyar fiú szemszögéből láttatja majd az alkotógárda. Kárpáti György Mór a Berlinale rövidfilmversenyének résztvevője lesz. A mezőny 25 alkotást vonultat fel idén, köztük a 12 perces, fekete-fehér Erdőt, a huszonhat éves rendező vizsgafilmjét. Három mondatban is összefoglalható a történet: „Az erdőben gyilkosság történik. Balázs ijesztően közel kerül az ügyhöz. Az élmény egyre jobban nyugtalanítja.” Ennyit árul el a rendező szavakban, a többit a moziba tartogatja. Nagy reményekkel indulnak a magyar filmesek Berlinbe. A magyar néző ugyan még sem Tarr Béla, sem Kárpáti György Mór alkotását nem láthatta, drukkere azonban így is lehet. A mustra válogatói ugyanis értékes művekre leltek. Az értéket pedig meg kell mutatni a világnak. Mindig, még a legínsége- sebbkörülményekközöttis. Berlin tudja. Budapest elfelejtette? FELHÍVÁS tej f mmwimS 1§ Rádio A Pátria Rádió külsős munkatársakat keres hírolvasó-bemondói munkakör betöltésre. | Az elvárások: kellemes, képzett hang, a magyar és a szlovák nyelv tökéletes ismerete. A médiában szerzett tapasztalat előnyt jelent. Jelentkezni írásban lehet a Pátria Rádió címén: Slovenský rozhlas, Pátria Rádió, Mýtna 1, P.O. BOX 55,817 55 Bratislava 15. A jelentkezéshez kérjük, mellékeljenek szakmai életrajzot. A jelentkezés határideje 2011. január 31. a Pátria Rádió főszerkesztősége A válaszokat megtalálja az 52 oldalas kiadványban + térkép (Magyarlakta települések Szlovákiában) VASÁRNAP-január 26. Keresse az újságárusoknál! • Mikor és hogyan használhatom az anyanyelvemet? • Hol lehet magyarul beszélni Szlovákiában? • Mire van jogom, mit tiltanak a törvények? • Kell-e félnem a büntetésektől? aNYANYELVHASZNÁLAT1 ÚTMUTATÓ Kárpáti György Mór Erdő című filmjének hőse (Fotó: Magyar Filmunió)
