Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)
2010-12-01 / 276. szám, szerda
CSALLÓKÖZ ES MATYUSFOLD 2010. december 1., szerda 9. oldal Választások - sose fáradunk bele...? (Somogyi Tibor felvétele) A válság enyhülni látszik, ám a települések anyagi helyzete lassan javul Hatalomváltás előtt - esélyek és kilátások Nyékvárkony/Dercsika/Ho- dos. A törvényből adódóan az önkormányzatok élén harminc napon belül sor kerül a „hatalom- váltásra” - ennyi idő áll a jelenlegi polgármesterek rendelkezésére, hogy hivatalukba iktassák a települések új vezetőit, képviselőit. A kilátásokról a térség néhány újonnan megválasztott polgár- mesterét kérdeztük. LŐR1NCZ ADRIÁN Nyékvárkony lakossága idén az MKP színeit képviselő Horváth Ákos környezetmérnöknek szavazott bizalmat, aki elmondta: a község legnagyobb gondja jelenleg az eladósodottság. „Gyakorlati problémák sorát kell megoldanunk; ilyen az esővíz elvezetése, az ivóvízhálózat kiépítése a község teljes területén - közölte -, ugyanakkor szükség lesz játszóterekre és műfüves futballpályára is. Mindezt csak akkor leszünk képesek megvalósítani, ha a falu anyagi helyzetét rendezzük. Bízom abban, hogy Nyékvár- konyban új erőre kap a kulturális és közösségi élet; ezt a célt szolgálná a társadalmi szervezetek támogatása.” Az elképzelések szerint az új építésű házak tulajdonosai Nyékvárkonyban öt évig ingatlanadó-mentességet élveznének, a helyi, szociálisan hátrányos helyzetű továbbtanuló fiatalokat pedig ösztöndíjjal támogatná az önkormányzat - persze mindezt a község anyagi helyzetének függvényében. A „zöld tervek” között hulladék- gyűjtő és elkülönítő telep, valamint zöldövezet létrehozása is szerepel. Ami nem „pénzfüggő”, ám elengedhetetlen: a községvezetés és a lakosság közötti kommunikáció javítása. Az új polgármester naprakész információkat tartalmazó honlap működtetését tervezi. Megragadni a lehetőségeket A Híd színében sikeresen szereplő dercsikai Matuška Lászlót a választások után terveiről és lehetőségeiről faggattuk. „Fontosnak tartom, hogy a községfejlesztés terén kihasználjuk a pályázatok nyújtotta lehetőségeket, s így sort kerítsünk a községi utak és a járda- hálózat rendbetételére mondta. - Az eladósodás elkerülése végett ezt nem szeretném bankhitelből megvalósítani. Hosszabb távon új munkahelyek létesítését tűztem ki célul; mivel a falu adottságaiból kifolyólag ipartelepítésre nem igazán alkalmas, kézenfekvő megoldásnak kínálkozik egy nyugdíjaspanzió felépítése és üzemeltetése. E téren is a pályázati lehetőségeket aknázhatnánk ki.” A kulturális és társadalmi életet illetően Matuška László fontosnak tartja, hogy az szervezett legyen. „Elképzelhetőnek tartom, hogy a fiúk számára a község megszervezi a műszaki szakköri tevékenységet. Ezen kívül is számos lehetőség kínálkozik - a lényeg, hogy ne maradjunk le a térség más települései mögött.” Érdekeltté tenni a polgárokat Balódi László hamarosan Hodos első emberévé lép elő. Független polgármesterjelöltként a kampány kezdetétől fogva kitartott azon elve mellett, hogy a hangzatos jelszavak helyett beszéljenek eddigi eredményei., A falvakban a választópolgárok ajelöltek emberi oldalát is ismerik, ígéretekre, győzködésre így gyakorlatilag nincs szükség - véli. - Számomra most érkezett el az idő, hogy letegyek valamit az asztalra, amit négy év elteltével a hodosiak majd minősíthetnek. Nagyon rövid ez az idő; ezért fontos, hogy a megbízatási időszak elején érdekeltté tegyük az embereket a község ügyeinek alakításában.” Balódi László úgy véli, a közösségi élet felpezsdítésének kulcsa a lakosság számának növelése - ahogy ő fogalmazott: „ha megvan a kellő létszám, működik a sport, működik a kultúra és az oktatásügy is...” „Öröklakásokat kell építenünk, s elfogadható hitelcsomagokkal hozzásegítenünk az embereket a családi fészek megalapozásához. Hodos e téren szerencsére előbbre van számos csallóközi településnél - amikor például Dunaszerda- hely lakosságának a száma fogyatkozott, mi emelkedő tendenciát tapasztaltunk. Persze egy sor úgymond durva munkát kell előbb elvégeznünk - hiába gondolkodunk a parkosításról, járdák meg utak építéséről, ha hiányzik a csatornázás. Ha az összes közmű a földbe kerül, megkezdhetjük a községépítés látványosabb részét” - teszi hozzá. A válság hatásai kapcsán jegyzi meg: az önkormányzatok számára egyetlen lehetőség kínálkozik - ha minden cent elköltését alaposan megfontolják. Hogy a krízis ne gyűrűzzön tovább, s végül ne a lakosságon csapódjon le. 871 külföldi szavazhatott volna Galántán Idegenek és bennszülöttek JUHOS MELINDA Jegy a buszon váltható Új járat Rajkára Pozsony. A 801-es, Pozsonyból Rajkára tartó vonalon tegnaptól új autóbuszok közlekednek. A járatok a Szlovák Nemzeti Színháztól indulnak, és Ligetfalu, Horvátjárfalu, Oroszvár és Dunacsúny érintésével jutnak el végállomásukra. A két új autóbusz beszerzését a Pozsonyi Közlekedési Vállalat 95%-ban európai uniós alapokból fedezte. Ajáratra csak a sofőrnél lehet jegyet váltani, és 1,50 euróba kerül. Forinttal is lehet fizetni, (t) Sikerült azonosítani Holttest a Dunában Pozsony. Holttestet találtak hétfőn a Dunában, a folyam pozsonyi szakaszán. Rövid időn belül azonosították: egy múlt pénteken eltűnt, 46 éves nagytapolcsányi (Topoľčany) férfiről van szó. A helyszínelő orvos kizárta az idegenkezűséget, az ügyben halálokozás miatt indult eljárás, (ú) Galánta/Szenc. Galántán 871 külföldi állampolgár szavazhatott volna a szombati ön- kormányzati választásokon, ez a szavazásra jogosultak 6,34 százaléka. A híresztelésekkel ellentétben azonban nem volt félnivalójuk a galántaiaknak, csupán néhány külföldi élt szavazatijogával. A választások előtt néhány nappal olyan hírek terjedtek a városban, hogy a munkásszállókon élő külföldiek dönthetik el, ki legyen Galánta polgár- mestere. Sokan tudni vélték, hogy tömegesen készülnek szavazni a külföldiek. Kolek Péter, a városi hivatal szóvivője elmondta, hogy a városban 13 731 személy jogosult az urnákhoz járulni, ebből 871 külföldi állampolgár, akik Galántán állandó lakhellyel rendelkeznek, így az önkormányzati választásokat szabályozó törvény értelmében joguk van a voksolásra. Négy évvel ezelőtt 12 996 személyt jegyeztek a városban a választási listákon, ebből 69 volt külföldi. Szombaton, a szavazóhelyiségekben érdeklődve a bizottságok tagjaitól megtudtuk, hogy a külföldiek egyáltalán nem tolongtak az urnák előtt. Tegnap a városházán érdeklődtünk, milyen arányban vettek részt a választásokon külföldiek. Pontos számadatokkal még nem tudtak szolgálni, az adott kimutatás elkészítése nem kötelező a választási bizottságnak, viszont az elkövetkező napokban összesítik a külföldi választók számát. Úgy tudjuk, megközelítőleg harminc külföldi állampolgár vett részt a választásokon, javarészt nem a vendégmunkásokról, hanem Galántára házasodott egyénekről van szó. A letelepedési engedélyről szóló jogszabály 2010. január 15-éig lehetővé tette, hogy az Európai Unió lakosai bárhova bejelentkezzenek állandó lakhelyre. Korábban a megyei választások előtt kapta fel a sajtó a hírt, hogy a korábbi évekhez képest jóval több külföldinek van átmeneti vagy állandó lakhelye Dél-Szlovákia egyes településein. Az ellenzéki politikusok közül többen jelezték, hogy a helyhatósági választások során a helyzet visszaélések alapja lehet. REI011042
