Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)
2010-10-01 / 226. szám, péntek
14 IZVILÁG ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 1. www.ujszo.com Eltérő gyümölcstartalmú almaleveket kortyolgatnak Az „igazi ízlelést” tanítják ÖSSZEFOGLALÓ A hozzáadott aromaanyagok nélküli élelmiszerek segítségével az „igazi ízlelést” mutatják meg a diákoknak a stájerországi iskolákban. A mesterséges aromák és adalékanyagok már gyermekkorban erőteljesen irritálják a normál ízlelést, ezért a mezőgazdasági kamara kezdeményezésére indított programsorozatban .játékos formában próbálják szemléltetni és gyakoroltatni a természetes ízérzékelést” - közölte Katharina Zechner szervező. A cél érdekében száz stájerországi parasztasszonyt képeztek ki, akik a gyerekekkel együtt kóstolnak végig hét különböző élelmiszert - joghurtot, kenyeret, almát, cukrot, sonkát, kolbászt és sajtot. „A különböző joghurtfajták vakon történő kipróbálása során rámutatunk azok természetes ízére, felhívjuk a figyelmet az előállításukkor célirányosan használt színezőanyagokra és aromákra. Megkóstoljuk az egyes almafajtákat is, és megpróbáljuk leírni a különbségeket, hogy tudatosítsuk az ízek sokszínűségét” - fejtette ki Rosemarie Wilhelm, a mezőgazdasági kamara szóvivője. Eltérő gyümölcstartalmú almaleveket is kortyolgatnak a gyerekek, akik így megtapasztalhatják, hogy mennyi gyümölcs van valójában a gyümölcsíevekben, illetve mi a különbség az igazi gyümölcsöt tartalmazó és az aromatizált, színezett italok között. Emellett különböző minőségű és állagú kenyereket is kóstoltatnak velük. A programra összesen 250 iskola jelentkezett, a nagy érdeklődés a szervezőket is meglepte. „Az általános iskolásoktól az érettségi előtt álló évfolyamig több mint négyezer diák kapcsolódik be a programba” - mondta Wilhelm. (mti) HÚSOS FALATOK- Bű?!. líiSäajÉää® SS 8 .• s®8 SSSäfiSŕSSÄg® ‘ Ü8S8S SK V Ropogós csülök zsemlegombóccal Hozzávalók nyolc személyre: 4 sertés első csülök, só, frissen őrölt bors, 5 dkg sertészsír, 2 babérlevél 5 borókabogyó, 3 dl barna sör, 1-2 ek. liszt. A zsemle- gombóchoz: 9 szikkadt zsemle, kb. 3 dl tej, 1 vöröshagyma, 2 ek. vaj vagy margaňn, 2 csokor petrezselyem, 6 tojás, 2 ek étkezési keményítő, só, frissen őrölt bors. Elkészítése: A csülköket leöblítjük, szárazra töröljük, majd sóval és frissen őrölt borssal alaposan bedörzsöljük. A zsírt penyőben felforrósítjuk, a csülköket minden oldalukon megpirítjuk benne. Hozzáadunk negyed liter hideg vizet - óvatosan, mert a zsír kicsaphat. Beledobjuk a babérleveleket és az áttört borókabogyót. A csülköket 200 Celsius- fokra előmelegített sütőben két és fél órát sütjük. A csülköket sütés közben időről időre megkenjük sörrel. Ha kész, kivesszük a sütőből, a csülköket kivesszük a serpenyőből, és meleg helyre tesszük. A pecsenyelét felfőzzük a maradék sörrel és 1-1,5 dl vízzel. A lisztet összekeverjük 2 ek. vízzel, és besűrítjük vele a szaftot. Még egyszer felforraljuk, majd szitán átszűrjük, végül sóval és borssal ízesíthetjük. A csülköket tálra helyezzük, a szafttal meglocsolva tálaljuk. A zsemlegombóchoz vékonyan felszeleteljük a zsemléket, majd felkockázzuk, és egy tálba tesszük. Felforraljuk a tejet, és ráöntjük a zsemlekockákra. A vöröshagymát megpucoljuk, apróra vágjuk, majd a vajon vagy a margarinon üvegesre pároljuk. A petrezselyem leveleit letépkedjük, megmossuk, lecsepegtetjük, és a hagymára szóljuk (2 evőkanálnyit f é 1 r e t e - szünk). A hagyma- petre- zselyem keveréket, a tojásokat és a keményítőt a zsemléhez adjuk, puszta kézzel alaposan összekeverjük, sóval és borssal ízesítjük. A masszát legalább tíz percig pihentetjük. Nagy fazékban sós vizet forralunk, ha bugyog, vizes kézzel 16 gombócot formázunk a masszából, és egyesével, hogy a víz le ne hűljön túlságosan, a fazékba dobjuk. Kb. tíz percig főzzük, próbaképpen egy gombócot vágjunk ketté, hogy megfőtt-e a belseje is. Ha kész, szűrőkanállal kiemeljük a gombócokat, lecsepegtetjük, és előmelegített tálra tesszük. Petrezselyemmel megszórva, esetleg a szafttal meglocsolva tálaljuk, (s, h) EZT JÓL KIFŐZTÜK am i -.v s % ma i n smwmamviSűM Vili bácsi alakja hűen tükrözi a magyar valóságot Várkonyi András színész, a Barátok közt Vili bácsija „Én csakis a szabadban, bográcsban szeretek és szoktam főzni. Szerintem az igazi férfimunka. Ilyenkor nemcsak az ételek készítésére kell figyelni, hanem a kapcsolódó dolgokra is, ilyen például a tűz állandó életben tartása. Nagyon fontos dolog, hogy a bogrács alatt a láng nem lehet sem nagy, sem pedig kicsi. Komolyan oda kell erre figyelni, mert a kinti bográcsozásnak épp ez az egyik lényeges pontja. Az elkészült ételben érződnie kell a füst illatának. Ez adja meg a szabadban főzés hangulatát. Általában baráti társaságban szoktam ezt a tevékenységet végezni. Ilyenkor mi, férfiak lényegében teljesen elhatárolódunk az éhező hölgyektől, és az étel készítése közben nagyokat beszélgetünk, esetleg picit iszogatunk, és természetesen ugratjuk egymást. A főzés tudományát részben a feleségemtől, de leginkább a saját káromon tanultam meg. Az életemnek volt olyan szakasza, amikor közvetlenül a családi fészek elhagyása után a főzésben is magamra maradtam. Emlékszem, volt olyan is, amikor elkezdtem valamit a szakács- könyvből kotyvasztani és a végén zsíros kenyeret voltam kénytelen enni. Életem ezen időszakában a különböző tojásrántották jelentették a főzési sikereimet. Az (Várkonyi András archívumai évek múlásával hatalmas fejlődésen ment keresztül a kulináris képzettségem. Például a marha- lábszár-pörköltem országos hírű. Volt már arra is példa, hogy hiába voltunk vendégségben, ezt az ételt közkívánatra nekem kellett megcsinálnom. Állítólag az általam készített lecsófélék is nagyon jól szoktak sikerülni. Gyermekkori emlékeim közül, amikor fakanál van a kezemben, eszembe jut, édesanyám varázslata, amikor majdhogynem a semmiből ételcsodákat tett a családi asztalra. Ennek megfelelően nem is volt olyan étel, amit ne szerettem volna. Egy kedvencem azért volt, a krumplis tészta. Ezt az aránylag könnyű ételt váltotta a (nem zsíros) csülök pékné módra. Manapság ez az igazi kedvencem. Amit pedig soha nem ennék meg, az a pacal. Ennek az ellenszenvnek az okát nem tudom, és csodálattal nézem azokat az embereket, akik ezt az ételt szeretik. A súlyomra hiába is próbálnék figyelni. Sajnos el kell fogadnom, hogy az ember ebben a korban (61 éves - a szerk. megjegyzése) amiben már én is vagyok, a kilóktól nem is tud, és talán nem is akar megszabadulni. A Barátok közt rendezője egyszer meg is jegyezte, hogy Vili bácsi alakja hűen tükrözi a magyar valóságot. Benne vagyunk már az őszben, ami a bográcsozás idényének is nevezhető. Ennek megfelelően engedjék meg a kedves olvasók, hogy elmondjam a marhalábszár- pörköltem receptjét, amelyhez nagyon jó étvágyat és jó egészséget kívánok.” Vörösboros marhalábszár-pörkölt Hozzávalók: (10 főre) 3-4 kg marhalábszár, 1 kg vöröshagyma, 5 gerezd fokhagyma, 5 dkg őrölt paprika, 3 db zöldpaprika, 4 db paradicsom, 5 dl száraz vörösbor, kb. 10 dl olaj, 1 kávéskanál só (ízlés szerint), 3 db babérlevél darált erős paprika (ízlés szerint), 1-1,5 kg tarhonya. Elkészítés: Helyezzük az előre felvágott hagymát a kiolajozott bográcsba. Az üvegesre pirult hagymára tegyük rá az előzőekben 2-3 cm-esre felvágott marhahúst. Hagyjuk Totyogni. Fedjük le, hogy a hús alaposan megpuhulhasson. Ha száraz marhahúsból készítjük és nincs elegendő leve a húsnak, időről- időre öntsünk hozzá egy kevés vizet. Adjuk hozzá a piros paprikát, alaposan keverjük el a forrásban lévő tartalommal. Figyeljünk rá, hogy ne törjük össze az esetleg már megpuhult marhahúst. Kb. 5 perc elteltével adjuk hozzá az előre felszeletelt paradicsomot és paprikát, hagyjuk puhára főni. A felszeletelt fokhagymát, babérlevelet, őrölt borsot egyszerre is beletehet- jük a forrásban lévő pörköltbe. Innentől kezdve a hús minőségétől függően, kb. 1 órán át főzzük, nem túl nagy lángon. Mielőtt levennénk a tűzről, hozzáöntjük a vörösbort. (Albert József) IZVILAG A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika (ízvilág - 02/59233 427). Az ízvilágban használt képek forrása: sxc.hu. Levélcím: ÚJ SZÓ, Lazaretská 12,811 08 Bratislava, e-mail: izvilag@ujszo.com
