Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)

2010-10-06 / 230. szám, szerda

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 6. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK AAAAuto: soka trükkös autóeladó Pozsony. „Az eladásra felkí­nált gépkocsik jelentős részét azért nem vesszük át, mert a se­bességmérő (tachométer) át van állítva. Sajnos, nálunk nem bün­tetendő az ilyen jellegű csalás” mondta tegnap Karolina Topo- lová, az egyikvezető használtau­tó-forgalmazó, az AAA Auto al- elnöke. A cég szerint Szlovákiá­ban tavaly 130 ezer gépkocsinál manipulálták a sebességmérőt. A válság hatására háromszoro­sára nőtt a végrehajtók által ke­resett gépkocsik értékesítése is. „Nincs egy központi adattár, ahol megtekinthető, milyen au­tók állnak végrehajtás alatt” - tette hozzá Ralf Howie, a társa­ság menedzsere, ezért az AAA Auto azt javasolja, aki használt autótvesz, az valamennyi papírt, igazolást kéije el, és tüzetesen nézze át. (shz) Börtönbüntetés a brókernek Párizs. Három év letöltendő és két év felfüggesztett börtön- büntetésre ítélte tegnap a pári­zsi büntetőbíróság azt a bró­kert, akit a Société Générale francia bank 2008-as 4,82 mil­liárd eurós rekordveszteségéért felelősnek tart. Jérome Kern­elnek a teljes összeget vissza kell fizetnie a pénzintézetnek. A bíróság mindhárom vád­pontban - a hivatali visszaélés, a hamisítás, valamint a jogtalan számítógépes ténykedés bűn­tettében - bűnösnek találta a brókert. A szigorú ítéletet Do­minique Pauthe bíró azzal in­dokolta, hogy a védelem által bemutatott dokumentumokból nem vonható le az a következ­tetés, hogy felettesei tudtak a nem engedélyezett tranzakci­ókról. (ProfitL) A pénzügy több pénzre számíthat Pozsony. A pénzügyminisz­térium által előterjesztett jövő évi állami költségvetés-tervezet szerint a következő évben szin­te mindenkire kemény megszo­rítások várnak, a pénzügymi­nisztérium ugyanakkor csak­nem 27 százalékkal nagyobb összegre számíthat, mint idén. Az Ivan Miklós vezette tárca forrásai így jövőre elérhetik a 622,3 millió eurót. A miniszté­rium azzal védekezik, hogy a növekedés elsősorban az uniós forrásoknak és az ezekkel együtt járó társfinanszírozás­nak köszönhető. Ez utóbbiak várhatóan 50%-kal nőnek az idei évhez képest. (SITA) Kiskereskedők a gödör alján Pozsony. A hazai kiskereske­dőknek - a tavalyi jelentős visszaesést követően - idén sem sikerül növelniük a bevételei­ket. Júliusban 1,6, augusztus­ban pedig 1,8%-kal volt alacso­nyabb a forgalom, mint a múlt év azonos időszakában. Az egyes üzletek között azonban jelentős különbségek vannak. Míg az élelmiszerüzletek bevé­telei augusztusban még mindig több mint 13%-kal maradtak el az egy évvel korábbiaktól, az in­formáció-technológiai üzletág­ban 3%-os növekedésről adhat­tak számot. (SITA) Mégsem a zöld energia a hibás? Pozsony. A Szlovák Fotovol- tikuš Ipari Szövetség (SÁPI) nem ért egyet a regionális áram- szolgáltató cégek azon állításá­val, hogy jövőre részben a meg­újuló energiaforrások miatt lesznek kénytelenek emelni a villanyenergia árát. A Nyugat­szlovákiai Áramszolgáltató (ZSE) például a napokban jelen­tette be, hogy csak emiatt jövőre akár 5-7%-kal drágulhat az áram. A SÁPI által közzétett je­lentésben felhívták a figyelmet arra, hogy az áramszolgáltatók továbbra sem hajlandók közzé­tenni, eddig hány naperőművet kapcsoltak rá a rendszerre, így az sem mérhető fel, milyen ha­tással lehet az úgynevezett zöld energia az árakra. (SITA) Több sertéshúst hoztunk be Pozsony. Évről évre több ser­téshúst hoznak be Szlovákiába. Az első félévben a behozatal elér­te az 50,3 ezer tonnát, ami 4 ezer tonnával több, mint a múlt év azonos időszakában. Az Agrár­piaci Információs Rendszer sze­rint a legtöbb sertéshúst Csehor­szágból, Magyarországról és Lengyelországból hozzuk be. Ki­sebb mennyiségben importál­tunk azonban Iránból és Pakisz­tánból is. (TASR) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8667 Lengyel zloty 3,9708 Cseh korona 24,498 Magyar forint 272,73 Horvát kuna 7,3048 Román lei 4,2780 Japán ien 114,80 Sváici frank 1,3348 Kanadai dollár 1,4070 USA-dollár 1,3780 VETEL - ELADAS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,34-1,26 26,60-25,05 287,12-262,39 OTP Bank 1,35-1,27 26,42-24,91 282,29-266,05 Postabank 1,35-1,26 26,59-24,79­Szí. Takarékpénztár 1,35-1,26 26,39-24,92 285,78-261,16 Tatra banka 1,34-1,27 26,36-25,02 284,41-262,79 Dexia banka 1,34-1,28 26,38-25,04 280,51-266,29 Általános Hitelbank 1,34-1,27 26,40-24,94 287,12-262,39 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A hiteltörlesztéssel kapcsolatos problémák napjainkban egyre több munkát adnak a banki ombudsmannak Végső mentsvár a banki ügyfélnek Minden ötödik probléma a pénzautomatával kapcsolatos (P. Žákovičfely.) Pozsony. Abanki ombudsman intézményének három éve alatt több mint 2500 ügyfél kereste fel a hivatalt konzul­táció céljából, 850 ügyben pedig hivatalosan is eljárt az Eva Čemá korábbi tévés személyiség vezette érdek­védő intézmény. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS „Kezdetben régen lejárt bank­könyvek ügyében kerestek fel bennünket, majd a befektetési alapok jelentéire gondok vitték a prímet, napjainkban pedig főleg a válság miatt nem törlesztett hite­lek ügyében keresnek meg bennünket” - mondta tegnap Éva Čemá, a Szlovák Bankszövetség által életre hívott ombudsmani hivatal vezetője. A több mint 2500 személyes megkeresés által felvetett probléma legalább 80%-át sikerült megoldani, a 850 hivatalos ügy közül eddig 790-et zártak le (291 esetben nem volt bizonyítható az adott pénzintézet vétke). Eva Čemá eddigi tapasz­talatai szerint a bankok nem sér­tenek törvényt, az viszont igaz, hogy sok esetben nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást, vagy nem készségesek a kliensekkel szemben, amiből problémák adódhatnak. Példaként említett egy hölgyet, aki időben zároltatta elhunyt édesanyja folyószámlá­ját, azonban a bank nem jelezte, hogy a hagyatéki tárgyalás ideje alatt a számla vezetése nem díjta­lan, így a számla felszámolásakor 2 euró kezelési költséget kértek a klienstől. A 2 euró ugyan jog­szerű, azonban a pénzintézet ré­széről nem volt etikus az eljárás - az ombudsmani hivatalnak annyit sikerült elérnie, hogy az érintett bank azóta minden fiók­jában közzéteszi a számla zárolá­sával kapcsolatos teendőket. A válság hatására napjainkban az előttük tornyosuló ügyek 38%-a a vásárlói és jelzáloghitelek tör­lesztésével kapcsolatos, 20% esik a folyószámlák, hagyományos bankbetétek körüli tisztázatlan kérdésekre, és 18% vonatkozik a pénzkiadó automaták, valamint bankkártyák okozta problémákra. Eva Čemá arra figyelmeztetett, hogy nehéz gazdasági helyzetben érdemes betartani a 3/33/3-as szabályt, ennek lényege a követ­kező: aki kölcsönt akar felvenni, az először 3 hónapon át próbálja meg félretenni a szükséges törlesztő­részletet - ebből kiderül, képes-e tartósan törleszteni. Az így felhal­mozott pénzt tartalékként tegye félre, hogy baj esetén még 3 hóna­pon át tudja állni a tartozását. Vé­gezetül a 33 azt jelenti, hogy a hitel vagy lízing törlesztésére szánt összeg soha ne lépje túl a teljes csa­ládi bevétel egyharmadát. Az ombudsman csak természe­tes személyek ügyeiben jár el (mi­után az ügyfél az adott pénzinté­zetnél hivatalosan is reklamált, ám nem rendezték megnyugtató mó­don az ügyét), és csak azoknál a bankoknál járhat sikerrel, amelyek tagjai a Szlovák Bankszövetség­nek. Tevékenysége nem vonatko­zik a pénzügyi szolgáltatókra, a lí­zingcégekre, valamint a biztosí­tókra sem. A pozsonyi székhelyű intézmény tevékenységéről to­vábbi információk szerezhetők be a www.bankovyombudsman.sk internetes honlapról, (shz) Az Árszabályozási Hivatal ígérete szerint a végső döntését várhatóan jövő hétfőn teszi közzé Most már biztosan később drágulhat a földgáz ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. November elsejétől már egész biztosan nem drágul a vezetékes gáz Szlovákiában. Az ok rendkívül egyszerű: az Árszabá­lyozási Hivatal (ÚRSO) még min­dig nem döntött a Szlovák Gázművek (SPP) áremelési javas­latáról. „A végső döntést nagy valószínűséggel hétfőn, vagyis ok­tóber 11-én tesszük közzé” - nyi­latkozta Miroslav Lupták, az Ár­szabályozási Hivatal szóvivője. A fogyasztók érdekeit védő jogsza­bályok szerint azonban az SPP leghamarabb 30 nappal a döntés meghozatala után növelheti az árakat. Ha a hivatal hétfőn zöld utat is ad az áremelésnek, a drágu­lásra leghamarabb november kö­zepén- kerülhetne sor. Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője szerint a társaságnak nem okoz gondot az sem, ha a hónap közepén emel­hetné az árait. Az SPP még szep­tember elején nyújtotta be az ár­emelési javaslatát az Árszabályo­zási Hivatalhoz. A társaság a la­kossági gáz árát 7,5%-kal emelné, a hőszolgáltatók pedig 10,1%-kal fizetnének többet. Mindkét áreme­lésnek november elsején kellett volna életbe lépnie, a hivatal halo­gatása miatt azonban ezt a határ­időt már nem lehet betartani. Az SPP részéről ugyanakkor már ez a javaslat is egyfajta kompromisszumként értékelhe­tő, hiszen eredetileg 27,6%-kal szerették volna növelni a lakos­sági és 35,5%-kal a hőszolgálta­tóknak nyújtott gáz árát. Ezzel azonban még a gazdasági tárca új, az SPP-vel szemben a koráb­biakhoz képest nyitottabb veze­tése sem értett egyet, márpedig a hatályos jogszabályok szerint a minisztérium egyetértése nélkül a társaság nem nyújthat be ár­emelésijavaslatot. A lakossági üzletágban elköny­velt milliós veszteségekre hivat­kozva az SPP idén nyolc esetben próbálta meg növelni az árait - nyilatkozta Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal elnöke, aki szerint több esetben ezt a jog­szabályok megkerülésével próbál­ták megtenni. Holjenčík szerint az említett nyolc javaslatból csak kettő felelt meg minden tekintet­ben a törvényes előírásoknak. „Számunkra is érthetetlen, hogy egy, a jogszabályok alapos isme­retéről nevezetes társaság miért tesz olyan áremelési javaslatokat, amelyek nincsenek összhangban a törvényekkel, ráadásul nem tá­masztják alá kellőképp az áreme­lések indokoltságát” - vallja Holjenčík. (SITA, mi) A legvonzóbb helynek Hollandia, Ciprus, Svájc, Luxemburg és az elmúlt időszakban Új-Zéland számít Adóparadicsomokba menekülnek a hazai cégek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az alacsony adók és a bizalmas adatkezelés reményé­ben egyre több szlovákiai cég me­nekül adóparadicsomokba - hangzott el az Akont Trust társa­ság e témában rendezett konfe­renciáján. Minden évben több száz hazai cég jegyezteti be magát valamelyik adóparadicsomban, és a számuk évente nagyjából 15 százalékkal nő. „Becsléseink sze­rint az adóparadicsomok vonzere­je az elkövetkező időszakban to­vább nőhet, Szlovákiában ugyanis a vállalkozókra még mindig bi­zalmatlanul tekintenek, és egyre több információt kell közzétenni­ük magukról. A cég székhelyének az áthelyezéséhez hozzájárulhat azonban az állami költségvetés magas hiánya is, hiszen a vállal­kozók attól tartanak, hogy emiatt tovább növelhetik az adókať.’ - nyilatkozta Michal Friedberger, az Akont Trust adótanácsadója. Az adóparadicsom szó hallatán a többségünk pálmafákkal tarkí­tott trópusi szigetet képzel el, lu­xusvillákkal és jachtokkal. Fried- berger szerint azonban a szlovák cégek többsége nem érdeklődik a trópusi adóparadicsomok iránt. Mindez nagyrészt azzal magya­rázható, hogy az olyan kétes he­lyek, mint a Kajmán-szigetek vagy Panama már nem csupán az adó­hatóság, de az üzleti partnerek számára is gyanússá teszik az ott bejegyzett cégeket. A hazai vállal­kozók számára ennél sokkal von­zóbb helynek számít Hollandia, Ciprus, Svájc, Luxemburg vagy az elmúlt időszakban Új-Zéland. Ciprus például ideális helynek számít a holdingok alapítására, mivel ott ezeket csak 10%-os adó­val sújtják, Liechtenstein pedig a bizalmas banki szolgáltatásairól ismert - mondta el Friedberger. A szlovákiai vállalkozók 42%-a az alacsony adók miatt helyezi át cége székhelyét valamelyik adó­paradicsomba. Friedberger sze­rint elsősorban az alacsonyabb társasági adó vonzza őket, odafi­gyelnek azonban az értékpapír­kereskedelemben fizetett adókra is. A szlovák cégek azonban nem kizárólag a kedvezőbb adórend­szer bírja rá a székhelyváltásra. A vállalkozók között végzett felmé­rések szerint 35%-ukat a nagyobb anonimitás vonzza. „Szlovákiá­ban mi sem egyszerűbb, mint az interneten mindenki számára hozzáférhető nyilvántartásokból megtudni, hogy a szomszédnak hány cége van. Hollandiában és Nagy-Britanniában az állam még sokkal jobban védi állampolgárai magánéletét” - vallja Friedberger. A felmérések szerint a szlovák vál­lalkozók nem vágynak teljes ano­nimitásra, ám nem szeretik, ha mindenki azon csámcsog, hogy mekkora a vagyonuk. A megkér­dezettek 9 százaléka azzal, hogy külföldön jegyezteti be magát, a megítélésén szeretne javítani. Ezt (Képarchívum) az indokot azonban évről évre ke­vesebben jelölik meg, mivel Szlo­vákiára egyre inkább, mint egy megbízható uniós tagországra te­kintenek. (mi, akt.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom