Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)
2010-10-14 / 237. szám, csütörtök
14 Iskola utca ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 14. www.ujszo.com Millenniumi Fejlesztési Célok: tíz éwel ezelőtt 189 ország akarta csökkenteni a szegénységet Állj fel és cselekedj! Hiába volt az ígéret, a tervet nem tartották be (Képarchívum) Ösztöndíj hátrányos helyzetűeknek Az Orange Alapítvány a 2010/2011-es iskolai évben is meghirdeti ösztöndíjprogramját hátrányos helyzetű diákok számára. Idén is, ahogy azt már az előző években megszokhatták, a pályázati kiírás elsősorban a testi fogyatékkal élő középiskolásoknak vagy egyetemistáknak szól. Az Orange Alapítvány ezúton szeretné őket támogatni tanulmányaikban, kutatásaikban és a társadalomba való beépülésükben. Az ösztöndíj formája anyagi támogatás, melynek segítségével a diákok fedezhetik tanulmányi költségeik egy részét (oktatási eszközök finanszírozása, szállás, étkezés, szakirodalom-vásárlás, zsebpénz). Az alapítvány ebben az évben összesen 35 ezer eurót különített el erre a célra, az ösztöndíjat két részletben fizetik ki a rászorulóknak, legfeljebb 700 euró összegben. A pályázatokat a következő címre kérik elküldeni: Centum pre filantropiu, Kozia 11,811 03 Bratislava. A versenypályázat feltételeiről érdeklődhetnek a 0918/393 972, 0905/313 313 és a 02/5464 4682-es telefonszámokon. Web: www.nadaciaorange.sk. Beküldésihatáridő: 2010. október 22. (he) Alsóbodokon a szakmára összpontosítanak a tanulók Miért jó nekünk az euró? HAJTMAN BÉLA A budapesti Európa 2000 Köz- gazdasági, Idegenforgalmi és Informatikai Középiskola az alsó- bodoki Vállalkozói Szakközépiskolával összefogva és együttműködve 2010. október 3-6. között egy közös projektet dolgozott ki Az euró bevezetésének és hatásainak vizsgálata Szlovákiában címmel. A partnerségi együttműködés célja az euró szlovákiai bevezetésének szakmai vizsgálata, a magyarországi elvárásokkal való összehasonlító elemzése, illetve egy tájékoztató és oktató internetes felület létrehozása. A magyarországi diákok otthoni feladata a kiutazás előtt az volt, hogy tanulmányt készítsenek az euró történetéről, bevezetéséről, az euróövezethez való csatlakozás feltételeiről, s minderről térképet kellett készíteniük a bevezetés egyes fázisairól. Az alsóbo- doki diákok felmérést készítettek a tanulók és szülők körében az euró fogadtatásáról, hatásáról. Az elkészült felmérés alapján a projekt legfőbb célja egy olyan on-line felület (honlap) létrehozása, amely tájékoztatást nyújt, hasznos tudnivalókkal szolgál mindazok számára, akik e pénznem bevezetésének gyakorlati kérdéseiről szeretnének tájékozódni akár Magyarországon, akár Szlovákiában. A felmérések mellett a Moodle tanulóprogram biztosítja a fenntarthatóságot, melynek keretét, kérdéseit, struktúráját szintén a két iskola együttműködő diákjai alkotnak meg. A közös projektbe az alsóbodo- kiak részéről 12 diák kapcsolódott be Bús József tanár vezetésével és szakmai tanácsaival. Mind a budapesti, mind a hazai diákok egymás előtt mutatták be kutatásuk és vizsgálatuk eredményeit. Mivel a projekt a közgazdaságmarketing szakirányt választott diákok részére nyújtott kutatási lehetőséget, ezért a makroöko- nómia kapcsán a pénztörténet, pénzpiac működése, nyitott gazdaság, a külkereskedelem témák kerültek előtérbe. A délelőtti szakmai együttléten kívül jutott idő a szórakozásra, ismerkedésre is. A vendéglátó iskola az első ismerkedési esten játékos műveltségi vetélkedőt szervezett a budapestieknek, másnap este ifj. Csámpai Ottó tartott előadást Nyitra vidéke helyrajzáról és történelmi jelentőségéről, majd ezt követően az alsóbodoki asszonykórus Zobor vidéki tréfás énekekkel szórakoztatta a diáksereget és a tanárokat. Másnap délelőtt, október 6-án, az alsóbodoki diákok Szomolai Andrea magyar-történelem szakos tanárnő felkészítésével az aradi vértanúkról készült összeállítással emlékezett történelmünk jeles gyásznapjára. A budapesti és alsóbodoki diákok nemcsak a szakmai együttműködésben, hanem a szórakozáson kívül a történelmi megemlékezésben is kivették részüket. Manapság nagy a szegénység, hiszen hazánk még nem lábalt ki a gazdasági válságból. Vannak országrészek, vidékek, ahol sokkal nehezebb a megélhetés, mint évekkel ezelőtt. Egy egyszerű gimnazista mit tehet ebben az ügyben? ŐSZI ERIKA A Selye János Gimnázium legutóbb egy nemzetközi megmozdulás részesévé vált. Szabó Gábor tanár tájékoztatott bennünket a Millenniumi Nyilatkozat közelgő fontos eseményéről, arról, hogy mi is segíthetünk megváltoztatni a vüágot. De miről is szól tulajdonképpen ez a nyilatkozat? Kerek tíz évvel ezelőtt 189 ország vezetője e nyilatkozat aláírásával megegyezett abban, hogy minden lehető módon megpróbálják csökkenteni a szegénységet. Ennek érdekében létrejött egy cselekvési terv, a Millenniumi Fejlesztési Célok. Főbb pontjai közt szerepelt, hogy véget vetnek a súM1R1ÁK FERENC Az Apáczai Közalapítvány a 2000-es lisszaboni értekezleten megfogalmazott cél értelmében - mely szerint az Európai Unió 2010-re a világ legversenyképesebb, legdinamikusabban fejlődő tudásalapú gazdasággal rendelkező térségévé változik - úgy határozott, Határtalanul! címmel országos programot indít a határon túli magyar és a magyarországi diákok közötti személyes kapcsolatok kialakításának elősegítésére. E folyamat egyik legfőbb mozgatórugóját az oktatás képezi. Ebből az alkalomból a szombat- helyi Építő- és Faipari Szakképző Iskola 16 tanulója és 3 pedagógusa négy napot Ógyallán, az Építőipari Szakközépiskolában töltötték, hogy közösen megvalósították az Építsünk Együtt elnevezésű pro- jektot. Farkas Attila szombathelyi pedagógus a projekt kidolgozásával kapcsolatban elmondta, Magyar- országnak távolról sem sikerült kiaknáznia azt a helyzeti előnyét, hogy a magyar nyelvű oktatás állam által fenntartott és elismert intézményrendszerei Magyarországon kívül kisebb-nagyobb kiépítettségben és hiányosságokkal bár, de a szomszédos országok többségében is jelen vannak. Az Apáczai Közalapítvány 2009-es, magyar- országi és határon túli magyar tannyelvű szakképző intézmények körében végzett kutatásának tapasztalatai szerint a határon túli magyar tannyelvű intézményekkel megvalósított mobilitási programok rendkívül ritkák, annak ellenére, hogy ismerős kulturális és nyelvi közeget tudnának biztosítani a nyelvtudással nem rendelkezők számára is. A magyar-magyar relációjú mobilitás csekély fokának legfőbb oka, hogy szemben a szomszédos orlyos szegénységnek, és az éhezők arányát a felére csökkentik; biztosítják minden fiú és lány számára az alapiskola befejezését; előremozdítják a nemek közti egyenlőséget; öt év alatt kétharmadával csökkentik a gyermekhalandóságot; javítják az anyai egészségügyet, ami főként a gyermekágyi halandóságra értendő. Szabó Evelyn és Kosár Gábor munkája szágok magyar intézményeivel, amelyek kitekintése Magyarország és Nyugat-Európa-centrikus, a magyarországiak kitekintése egyetlen irányba, Nyugat-Európa felé irányul. Nyilvánvalóan ebben az is szerepet játszik, hogy nem léteznek a kifejezetten a határon túli magyar intézményekbe irányuló diákmobilitást elősegítő programok Magyarországon. Tóth Árpád pedagógus a határon túli magyarok közötti kapcsolatépítést céljául kitűző Határtalanul! projekt legfontosabb prioritásait hangsúlyozta. Első prioritás: olyan projektek kezdeményezése, amelyek a határon túli magyarság magyarországi diákokkal és tanáraikkal való megismertetését célozzák. Be kell azonban ismernünk, hogy e terv nem valósult meg és a pontok nem lettek betartva, hiába volt az ígéret. Még ma is naponta több mint 50 ezer ember hal meg a nagymértékű szegénység következtében. A világ lakosságának 70%-a él szegénységben, és ez a szám egyre nő. Éppen ezért határozta el az Második prioritás: olyan határokon átívelő személyes találkozások létrejöttének elősegítése, amelyek egymás megismerését közösen végrehajtott cselekvések által érikel. A szomszédos országok magyarlakta területeire irányuló tanulmányutak révén a magyarországi diákok a nyelvi korlátok nélkül ké- pesekkülföldön szakmai tapasztalatokhoz jutni, egyúttal megismerik a határon túli magyarság életét, és egy másik közép-európai ország kultúráját is. A projek célja az országhatárokon átnyúló magyar-magyar relációjú diákmobilitás serkentése. A vendégeknek Kimle László, az Építőipari Szakközépiskola igazgatója mutattabe az iskolát. A csoportok alakítása, a közös programok, feladatok ismertetését Egyesült Nemzetek Szervezete, hogy fel kell eleveníteni a nyilatkozat céljait az államok vezetőiben, ezt pedig úgy lehet elérni, ha megszólalunk, nem hallgatunk tovább. Immár negyedszer sikerült az Állj fel és cselekedj! elnevezésű kampányt megrendezni, amelyben évről évre több és több ország, város, iskola kapcsolódik be. Ebben az évben világszerte 1847 megmozdulásra került sor 74 országban. Két éve 23 millió ember vette ki a részét a világ jobbá tételéből, tavaly már 43 millió emberhez jutott el a segélykiáltás. A Selye János Gimnáziumban három szinten, a folyosókon és a lépcsők mentén, szinte egy láncot alkotva doboltak, gitároztak, kiabáltak a diákok. Volt, aki evőeszközzel ütötte a korlátot, volt, aki tapsolt, voltak, akik könyveket ütöttek össze. A módszer, az eszköz tényleg nem számított. Most járunk a határidő felénél, van még öt év. Ne pazaroljuk el ezt a rövid időt, álljunk fel és cselekedjünk! A szerző a Selye János Gimnázium IV. D osztályos tanulója. követően a tanulók négy fős csoportban (2 szombathelyi, 2 ógyal- lai) elsőként ytongfaragással, a város címerét készítették el, majd mozaikrakással egy másik feladatot is elvégeztek. A városban tett séta után ismerkedéssel zárult az első nap. A második napon a fő feladatuk az épületprojekt kivitelezésének előkészítése volt, két részben. Az elsőben a makett alapját, kötéseket, falak, anyagválasztás és ke- rámiátárgy előkészítése volt. A má- sodikrészbenkerültsoraz építésre, díszítésre, festésre. A vacsora után a tanulók látogatást tettek az Ógyallai Csillagvizsgálóban. Harmadnap a szombathelyi vendégek ellátogattak Selmecbányára, majd megérkezésük után volt a búcsúest és a tapasztalatok összegzése. Morvái Melánia (középen) a budapesti diákok és Szalánczy Gábor projektfelelős társaságában (Az iskola archívuma) Négy napot töltöttek Ógyallán a a szombathelyi Építő- és Faipari Szakképző Iskola tanulói Határtalanul: fontos a diákmobilitás serkentése (A szerző felvétele) ISKOLA UTCA A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika Levélcím: Iskola utca, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava tel.: 02/59 233 427, e-mail: iskolautca@ujszo.com
