Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)

2010-06-24 / 144. szám, csütörtök

14 Iskola utca ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 24. www.ujszo.com X. Gömöri Honismereti Vándor- és íjásztábor íjászat, túrák és még sok más kaland Számos neves személyiség került ki az intézményből (A szerző felvétele) A Kármán József Magyar Tanítási Nyelvű A1 jelentős szakmai múltra tekint vissza Hatvan éve indult újra a losonci magyar oktatás AJÁNLÓ A hagyományos magyar vissza­csapó íjak használatával ismer­kedhetnek meg a gyermekek és fi­atalok a Gömöri Ifjúsági Társaság (GIT) idei hagyományos nyári tá­borában. A szervezők előadást tartanak a magyarok ősi hadviselési szokása­iról és megtanítják a résztvevőket az íjak karbantartására. ÁGIT az alapiskolák4-9. osztá­lyos tanulóit várja a 2010. július 5-10. között a várhosszúréti Joze­fina Panzióban rendezett X. Gö­möri Honismereti Vándor- és íjásztáborba. A résztvevőknek a tábor során alkalmuk nyílik megismerni a A gútai Brünni téri Tündérkert óvoda a gútai szabadidőközpont sportpályáján immár negyedik alkalommal tartotta oviolimpiá­ját, amelyen az intézmény apra­­ja-nagyja összemérte ügyessé­gét, gyorsaságát és kitartását. Az időjárás viszontagságai miatt sokáig kérdéses volt a verseny lebonyolítása. Már a megmérettetés előtt a gyermekek nagy lázasan készül­tek a nagy napra, volt, aki ön­kéntesen edzettek, mások szü­lőkkel, illetve az óvó nénik fel­ügyelete alatt. A gyermekek az oviolimpián különféle mozgás- és ügyességi versenyszámokon bizonyíthattak. A szülők, testvé­rek, barátok lelkes biztatása-tap­­sa segítette a kis versenyzőket. Gömör-Tomai Karszt festői tájait, ritka természeti képződményeit és a környék történelmi neveze­tességeit. A programban szerepel többek között Krasznahorka vá­rának megtekintése, kézműves foglalkozások, előadás az elsőse­gély alapjairól, baranta bemutató. A táborba június 30-ig lehet je­lentkezni. Az érdeklődők szemé­lyesen a Gömöri Ifjúsági Társaság irodájában (Betléri út 15, Rozs­nyó - a vízművek volt igazgatósá­gának épülete), vagy a GIT hon­lapja segítségével (www.git.sk) kaphatnak bővebb tájékoztatást a rendezvényről. Érdeklődni az alábbi mobil­számon: 0908/474813 (Kmotrik Péter) is lehet, (kp) Molnár Iveta óvónő lapunknak elárulta: „Megállapíthatjuk, hogy az olimpia elérte célját, a gyerekek évről-évre egyre ügyesebben mo­zognak, a megmérettetés során be­látják, ki az ügyesebb, gyorsabb, kitartóbb, ki érdemli az érmet, és reményeink szerint elindultak az egészséges életmód felé vezető úton. Mert az egészségre való ne­velést nem lehet elég korán kezde­ni. Sokan sajnos még így is el van­nak hízva közülük.” Az oviolimpián összesen 59 érmet osztottak ki, idén a sárga trikósok csapata egy évig birto­kolhatja az ovikupát. A rendez­vényt az óvoda mellett működő Szlovákiai Magyar Szülők Szö­vetsége, Finta Zoltán, a szabad­időközpont igazgatója, Takács Imre, a közös tanügyi hivatal ve­zetője segítette. A Kármán József Magyar Ta­­nítási Nyelvű Alapiskolának és Óvodánakjelenlegjelen­­tős konkurenciával kell szembenézni, hiszen Loson­con a katolikus egyházi isko­la mellett több egyedi lehető­ségeket is felkínáló magas színvonalú oktatási intéz­mény működik. PUNT1GÁN JÓZSEF A Kármán József Alapiskolának és Óvodának e versenyben a fel­­készültségével, színvonalas okta­tási programjaival kell, ill. kellene bizonyítania, hogy érdemes a vá­ros és a régió magyar nemzetiségű diákjainak a nevelésére. A feladat rendkívül nehéz! Az utóbbi évek­ben tapasztalható változások re­ményteljesek. Az iskola egyre több tanulója szerepel sikerrel he­lyi, regionális és országos verse­nyeken. Az iskola tanulóiból álló, egyébként önálló polgári társu­lásként működő Pitypang Nép­tánccsoport nevét pedig már szakmai körökben is kezdik meg­ismerni. Az épületben erős szellemiség lakozik, aki az erejét már többször bizonyította. Többek között az 1919-es utáni időszakban, amikor sikerült újjáélesztenie az akkor „földig rombolt” oktatást. A Ma­gyar Tannyelvű Nemzeti Iskolát egy osztállyal 1950. szeptember 1-jén indították el. Tam'tói Ocso­­vay Imre és Galambos Etelka vol­tak. Otthona az az épület volt, amelyet egykor Szígyártó Sámuel ajándékozott a református egy­háznak, hogy azt oktatási célokra használják. Tudni kell róla, hogy 1925 és 1939 között ez az épület adott otthont a Református Theo­­lógiai Szemináriumnak, amely a két világháború között Csehszlo­vákia egyetlen magyar tannyelvű, főiskolai szintű iskolája volt. Az elmúlt hatvan év talán legfonto­sabb eredménye, hogy számtalan gond, siker és hullámvölgy ellené­re az iskola mai is van, létezik és működik. Losonc egyetlen olyan oktatási intézménye, amely telje­sen magyar nyelvű maradt. Az 2001/2002-es tanévben vet­te fel Losonc egyik legjelentősebb szülöttének, Kármán Józsefnek a nevét. Alig egy évvel később 2003. szeptember 1. újabb válto­zás következett be. A losonci MTNY AI és a város akkori magyar óvodai osztályainak összevonásá­val - a közös igazgatóságú, önálló jogi szubjektumként alakult meg a Kármán József Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és Óvoda. Az iskolának jelenleg 192 tanulója (ebből 95 gyerek bejáró) van, az óvodában 43 gyermeket nevel­nek. Oktatásukról 16 tanár, 2 ne­velőnő és 4 óvónő gondoskodik. Érdemes elolvasni Megjelent a Pedagógusfórum Ismét vége van egy iskolai év­nek, amely ezúttal sem volt ese­ménytelen. A nacionalista kor­mány intézkedései ismét iskolá­ink megnyomorítását célozták. Erről is szólt Pék László, a Szlová­kiai Magyar Pedagógusok újon­nan megválasztott országos elnö­ke, akinek az SZMPSZ 10., tiszt­újítással egybekötött közgyűlésén elhangzott értékelő beszédét ol­vashatjuk a Pedagógusfórum leg­újabb számában. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége mint civil szervezet kénytelen fel­vállalni azokat a szakmai, mód­szertani tevékenységeket, ame­lyeket - a leköszönő kormány sze­rint - „átlagon feletti” nemzetiségi jogaink tartozékaként a kormá­nyoknak kellene biztosítania, azonban iskoláink, pedagógusa­ink nemhogy anyanyelvűnkön, de speciálisan semmiképpen sem nem kapnak meg, sem módszer­tani útmutatásban, sem tanfo­lyamokban sem speciálisan nem­zetiségi iskoláinkra vonatkozó ta­nítási segédanyagokban. A minő­ségi oktatás megőrzését és fejlesz­tését szolgálják azok a progra­mok, amelyekről a IV. Ung-vidéki és Bodrogközi Pedagógiai Napok, illetve a tornaijai szakmai napok keretében valósultak meg. Az in­tézményvezetők érsekújvári szakmai találkozójáról szóló írás az igazgatók és intézményvezetők kapcsolattartásának, tapasztalat­­cseréjének fontosságát hangsú­lyozza ki. A történelmi személyek, jeles művészek, tudósok nevét viselő iskolák közül az utolsó oldalakon írásban és képekkel ezúttal a du­­naszerdahelyi Vámbéry Ármin Alapiskola mutatkozik be. A szé­les olvasóközönség a www.szm­­psz.sk honlapon jut hozzá a fenti olvasnivalókhoz, (eszem) Összesen 59 érmet osztottak szét a kicsik között Oviolimpia a legkisebbeknek BORKA ROLAND A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL Az ideális nyaraltatás Mit gondol a szakember, hány éves kortól küldhető el egy kisgyerek egyedül táborba? Jelige: Tábor Nem a fizikai kor a döntő, ha­nem az, milyen érettségi szinten van a gyerek. Van, akit már hat­évesen is el lehetne küldeni tá­borba, s van olyan is, akit még pubertás korban sem. Ha mégse szeretnék, hogy a gyerek a stresszek stresszét élje át élete el­ső táborában, akkor már jó előre figyeljék meg, szívesen van-e tá­vol a családtól. El lehet küldeni pár napra a nagyszülőkhöz vagy rokonokhoz, nem zsörtölődik, képes alkalmazkodni, nem veri ki a dilit éjnek idején, hogy haza szeretne menni az anyukájához. Ahhoz, hogy hosszabb távollé­tet is zokszó nélkül képes legyen elviselni a gyerek a családtól, fo­lyamatosan fel kell rá készíteni. Amit nem ismer a gyerek, nem kell feltétlenül barátságosan vi­szonyulnia hozzá. Szoronghat is, sőt félelmei is lehetnek attól füg­gően, mit vetít rá az ismeretlenre. Ezért valamilyen módon közölni Ha azt szeretnék elérni, hogy kedve legyen a gyereknek táborba men­ni, ne úgy írják le előtte: ott majd megnevelik (Képarchívum) kell vele, mi is az a tábor, mit csi­nálnak ott a gyerekek, mennyi időt töltenek el stb. Ha azt szeret­nék elérni, hogy kedve legyen a gyereknek táborba menni, akkor ne úgy íiják le előtte, hogy ott majd megnevelnek, majd meglá­tod, hogy van rosszabb hely is, mint az iskola. Akkor ne csodál­kozzanak azon, hogy kézzel-láb­­bal kapálózni fog az olyan ötletek megvalósítása ellen, hogy őt tá­borba küldjék a nyáron. Mivel sok tematikus tábor is működik már mostanában, kö­zösen elbeszélgethetnek arról, mi is érdekelné, mit szeretne el­sajátítani a nyár folyamán, mennyire messze szeretne lenni a szülőktől. Az sem rossz ötlet, hogy az első táborba ismerőssel, baráttal menjen a ■ gyerek. Olyannal, akivel jóban van, elvi­selik egymást, és ki is segítik, ha bajba kerülnek. Olyan társnak kellene lennie, akiben megbízik a gyereke, bizonyos helyzetek­ben bátorítja vagy egymást báto­rítják. Nem olyanra gondolok, akit éppen hogy csak ismer, tud­ja a nevét, de eddig nem voltak közös élményeik, nem látták egymást különféle helyzetek­ben, nem kellett egymáson segí­teniük. Természetesen a tábor­ban is szövődhet vadidegen gye­rekkel hosszú, akár egy életre szóló barátság is, de ne ezzel nyugtassa magát a szülő, hogy majdcsak talál magának valami­lyen barátot a gyerek. Ha az ismeretségi körükben van olyan gyerek, aki járt már nyári táborban, azzal is elbeszél­gethetnek, milyen is ott az élet. Ha első kézből hallja a gyerek az élményeket, egészen másként ve­szi őket, mint szüleitől az okosko­dó szöveget. Minden apró részlet­re rákérdezhet a gyerek, s így az­tán már nagy meglepetések nem érhetik a táborozás folyamán. Ráadásul a gyerekek irigyek is tudnak lenni egymásra, s nem­csak a másik játékát szokták meg­irigyelni vagy a jó bizonyítvány, hanem azt is, merre járt a nyáron, hogyan töltötte szabad idejét, mi­vel foglalkozott. Lehet, éppen egy másik gyerek élménybeszámolója lesz az, ami majd legyőzhetetlen vágyat ébreszt benne a táborozás iránt. Ha a gyerek nagyon ódzkodik a tábortól, ne erőltessék, ugyanis nagyon mély, rossz nyomokat hagyhatna benne, s később, érett korban is elutasítaná a nyári tábo­rozásnak még csak a lehetőségét is. Ez önöknek is tanulságul szol­gál, hogy a következő évben, ha szintén táborba szeretnék küldeni a gyereket, sokkal korábban kezd­jék el a téma megtárgyalását. Úgy időzítsék a felkészülést, minden­re jusson elegendő idő. Arra is, hogy kipróbálja a több napos tá­vollétet szüleitől, testvéreitől. Ne csak halvány elképzelése legyen arról, mi mindent fog ott csinálni, mivel telnek majd napjai. Termé­szetesen lehet közte nem szere­tem munka is, de nem ilyennek kell kitöltenie a táborozás idejé­nek nagyobb részét. Mindig tartsák szem előtt azt, hogy bár a gyerek még kiskörű, mégis egy autonóm lény, akivel nem lehet úgy bánni, mint egy tárggyal, hanem emberszámba kell venni őt is, s kikérdezni, mik a vágyai, mit szeretne csinálni a nyár folyamán, mivel foglalkozna szívesen, hová szeretne elzarán­dokolni, s mit gondol magáról, kibír-e annyit, hogy ép lélekkel térjen haza a nagy kiruccanásból. Természetesen, ha nagyon ellen­kezne, s elutasítaná a táborozást, ezt nem kell készpénznek venni, hanem inkább kutatni kell a lehe­tőségek iránt. Dr. Hadas Katalin pszichológus ISKOLA UTCA A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika Levélcím: Iskola utca, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava tel.: 02/59 233 427, e-mail: iskolautca@ujszo.com

Next

/
Oldalképek
Tartalom