Új Szó, 2010. március (63. évfolyam, 49-75. szám)
2010-03-29 / 73. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2010. AAÁRCIUS 29. www.ujszo.com RÖVIDEN Dúsa Gábor táncfotói - kiállítás Selmecbánya. Dúsa Gábor táncfotóit tekinthetik meg az érdeklődők az Art Caféban április 17-éig. A magyar táncfotó egyik legkiemelkedőbb fotóművészének képei a mozgás fantasztikus világát mutatják be. A fényképezőgép segítségével megállított pillanatok felnagyítódnak, és ezáltal táncelőadásokon soha nem látható, furcsa, izgalmas, felfedezni váró közelségbe kerülnek a nézővel. Van idő arra, hogy a néző a számára megfelelő ideig tanulmányozhassa, élvezhesse azt a pillanatot, amit a művész a szemével, az ideg- rendszerével, kezével és fényképezőgépével mozdulatlan képpé varázsolt a mozgó, lélegző előadásból. A kiállítás a Magyar képzőművészek az Art Caféban című sorozat részeként, a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének közvetítésével valósult meg. (ú) Kosztolányi Dezső a Duna TV-ben Születésének 125. évfordulóján, ma a Duna Televízió tematikus nappal emlékezik Kosztolányi Dezsőre. A magyar irodalom egyik legsokoldalúbb, legtermékenyebb és legszeretetreméltóbb irodalmi géniuszának alakját és munkásságát filmek, saját készítésű műsorok és persze sok-sok vers segítségével idézi meg a csatorna. 14.25-től a Szép magyar novella sorozatban a Lidiké című novellát Bálint András olvassa fel. 21 órától a nézők megtekinthetik a Kanári című tévéfilmet, melyet az író novellája alapján Cselényi László rendezett. 22.35-től igazi „csemegét” láthatnak Kosztolányi Dezső címmel, hiszen az irodalmi klasszikusról irodalmi klasszikusok mesélnek. Egészen személyes hangvételű film, hiszen közösen átélt élmények, anekdoták hangzanak el Kosztolányiról Lányi Hedda, Karinthy Ferenc, Hatvány Lajosné, Illyés Gyula, Keresztúri Dezső, Vas István, Zelk Zoltán és Weöres Sándor előadásában, (dtv) A Pozsonyban pénteken kezdődött Febiofest kínálatában gazdag válogatással van jelen a kortárs lengyel film. Ehhez egy lengyel filmplakát-ki- állítás is kapcsolódik, amelyet a Lengyel Intézetben láthat a közönség. (Peter Prochózka felvétele) Új eljárás indul Pasolini meggyilkolása ügyében Felületes volt a nyomozás? MT1-HÍR Róma. Új eljárást indítanak Pier Paolo Pasolini olasz filmrendező 1975-ös meggyilkolása ügyében, mert felmerült a gyanú, hogyannak idején felületes volt a nyomozás. Az új vizsgálat elrendelését Angelino Alfano olasz igazságügyi miniszter jelentette be nyűt levelében, amely a Corriere della Sera című olasz lap pénteki számában jelent meg Walter Veltroni volt római főpolgármester levelére válaszul. Az író Veltroni, a balközép Demokrata Párt volt vezetője azért kérte a vizsgálat újraindítását, mert szerinte annak idején a nyomozás figyelmen kívül hagyott több bizonyítékot, másfelől ma olyan új technológiákat lehet alkalmazni, amelyek akkoriban még nem léteztek, mint amilyen az ujjlenyomat genetikai összevetése. Walter Veltroni szerint bizonyítékok szólnak amellett, hogy az író és rendező, baloldali értelmiségi meggyilkolásáért elítélt suhanc, az akkor 17 éves Pino Pelosi nem volt magányos gyilkos. A teste áruba bocsátásából élő Pelosit kilenc év börtönre ítélték, miután magára vállalta a gyilkosságot, amelyet állítólag egy szexuális aktust követő dulakodásban követett el az ostiai tengerparton. Pino Pelosi 2005-ben egy televíziós interjúban visszavonta vallomását, és azt állította, hogy a homoszexuális filmrendezőt valójában három ismeretlen verte agyon, és a bosszúállástól való félelmében nem jelentette fel őket. Pénteken megjelent levelében Alfano igazságügyi miniszter is elismeri, hogy a hajdani vizsgálatot nem folytatták le kellő alapossággal és számos kérdőjel maradt. Alfano szerint „az igazság megállapítása hasznos, sőt szükséges és nemcsak igazságügyi, hanem politikatörténeti szinten is”. Pasolini családjának ügyvédei mindig is kétségbe vonták, hogy a vékony, gyenge fizikumú Pino Pelosi képes lett volna halált okozó ütéseket mérni a filmrendezőre, ráadásul anélkül, hogy maga bármilyen komolyabb sebet kapott volna. Marek Najbrt az év legjobb cseh filmjében arra mutat példát, hogy milyen árat követel a védelmezés Női biciklin menekülő protektor A protektori a Febiofest 2010 nyitófilmjeként mutatták be pénteken este Pozsonyban. A bemutatón jelen volt a film női főszereplője, Jana Plodková is (képünkön), aki alakításáért megkapta a legjobb színésznőnek járó Cseh Oroszlánt. (Peter Prochózka felvétele) Valóban érezni e mozgókép kockáin, amit egyik cseh kritikusa írt vele kapcsolatban: hogy nem egy tipikus retrofilm. Vagyis nem olyan mozi, amely a megválasztott korabeli időszakot hagyományos módon, azaz múlttá tett, ismertető történelmi tablóként rekonstruálja. A múltba néz A protektor is, de nem oly módon utaztat az időben, hogy kiszakít a mából. TALLÓS1 BÉLA Ez a film nem szakad el a jelenből, s nem elsősorban azáltal nem, hogy olyan erős, átható elektronikus zenével dolgozik, a Midi Lidi együttes közreműködésével, amely az adott korban - 1938-tól 1942-ig - nem születhetett meg, hanem mert az idő távlatából tudja láttatni azt a kort, amelybe emberi viszonyok ki- és félresiklásá- ból fakadó konfliktusokat ültet. A pozsonyi sajtóvetítést követő tájékoztatón az alkotók kifejezték azt a szándékukat, hogy a mai viszonyokra szerették volna átvezetni annak a kornak azokat a veszélyeit, amelyek káros irányba befolyásolták az emberi jellemet, s következésképpen az emberi kapcsolatokat, az emberi viszony- rendszereket, mert elsősorban ezekről szól a film. Olyan vészhelyzetben, mint amilyen akkor, 1938-ban ráköszönt a film hőseire, az ego kerül előtérbe, s a hatalommal manipulált ego útjai ki- fürkészhetetlenek 1938-tól 1942-ig, vagy bármikor. S ez a bármikor - akár történelmi, akár jelen időben - magyarázza meg azt, hogy A protektor több egy történelmi időkbe visszakanyarodó, s ott elidőző retrofilmnél. A ma is ott van ebben a filmben. Főként az alkotóival van benne a ma szelleme, és az a mai tudás, ahogy a megesett hibáinkat kezelni tudjuk. És annak a felismerésnek a lehetőségét is kínálja a film, hogy nem mindig sikerül tanulni a múlt hibáiból. Ez a film nem a történelem viharába viszi ki az embert, nagy tablószerű képeket mutatva a társadalmi mozgatókról, hanem az ember leikébe viszi be a történelem viharát, s azt mutatja meg, miként dúl ott belül a kegyetlen igazságtalansággal szemben vívott egyéni küzdelem. Azt mutatja meg, hogyan vívja meg a kiszolgáltatott kisember azt a belső csatát, amelyet a saját tiszta lelkiismerete érdekében igyekszik győzelemre vinni. Az 1942-es évet vetítik elénk a kezdő képsorok. Pereg egy kerék, egy biciklikerék - a történelem kerekével szinkronban. Pereg a kerék, egy női bicikli kereke. Egy férfi tapossa a pedált. A férfi megáll egy ház előtt, bemegy a főbejáraton, betolja a biciklit is. Bemegy egy lakásba, a kerékpárt tolja magával, közben szól a rádió. A szpíker egy kegyetlen megtorlásért kiáltó hírt olvas be arról, hogy merényletet követtek el egy magas rangú német „helytartó” ellen, s keresik azt a férfit, aki a tett színhelyéről egy női biciklivel menekült el. A bicikli allegóriává válik a filmben. Erre az allegóriára utal a történetet felvezető idézet is, amely a biciklizéssel viszonyba állítva jellemzi a cseh népet. (Érdemes majd megfigyelni, kitől származik az idézet.) Eljutunk oda a kezdő kockákkal, hogy a férfi betolja a biciklit egy lakásba, szól a rádióból a merényletről beszámoló vészjósló hír, s egy zárt szobából kétségbeesett nő dörömböl ki a riadt férfinak, aki a női biciklit próbálja elrejteni. Idáig jutunk el, amikor hirtelen visszatérünk 1938-ba, hogy aztán évenként mesélve el a történéseket eljussunk oda, hogy megértsük, miért tekeri a férfi a női biciklit, ki az a nő, aki dörömböl kifelé a bezárt szobából, s miért próbál megszabadulni a biciklitől a férfi. Visszatérve ide, 1938-ba, itt még a nő, Hana Vrbatová (Jana Plodková) a fontos, aki ünnepelt színésznő, a férfi, Emil Vrbata (Marek Daniel) rádióriporter, akit felesége népszerűsége a háttérbe szorít. Emil Vrbata nehezen viseli ünnepelt és körülrajongott felesége sikereit. Féltékenykedik, jeleneteket csinál. Ám ahogy fordul a történelem kereke, megváltozik a kapcsolatuk minősége. Hanának zsidó származása miatt fel kell hagynia a filmezéssel, s csak az menti meg a deportálástól, hogy férjét kiemelik a munkahelyén, s a német propagandát hirdető elismert rádiós lesz, akit a rádió német vezetője, Törnek (Richard Stanke) mozgat és irányít. Hana protektora lesz, s arról kezd szólni a film, - miként a pozsonyi sajtó- tájékoztatón is elhangzott - hogy mit hoz magával a protektori kapcsolat-viszony, az, hogy az egyik személy a védett,-a másik személy a védő, különösen, hogy a védő és védett személy férj és feleség. A történelmi viszonyok belső lelkiszellemi történéseiről szól a film, nagyon jól adagolva azonban azokat a külső tényezőket, az adott történelmi kor valóságának ismert tényeit, amelyekkel a jellemet, az ember belső énjét lehet manipulálni. A film művészi színvonalát, hiteles színészi megformálásait, zenei, vizuális és minden kom- ponensű építkezését hat Cseh Oroszlánnal ismerte el a Cseh Filmakadémia. Megérdemelten. Nagy Gábor eltűnt a képernyőről, de maradandó nyomot hagyott maga után nagyszerű alakításaival „Aki nem hisz magában, tilos színpadra lépnie” SZABÓ VIKTÓRIA Kulcsod. A Fiatal Kulcsodiak Szövetsége Polgári Társulás (FI- KUSZ) 2007 áprilisában alakult tizenöt vállalkozó kedvű fiatallal, hogy életet vigyenek a falu kulturális és sportéletébe. Azóta töretlen hévvel tevékenykednek. Vendégül látták Farkas Bertalan űrhajóst, Bödök Zsigmond csillagászt, Gergely István kétszeres magyar olimpiai bajnok vízilabdázót és Dömény Jolán egykori olimpikon kézilabdázót is. Március 26-án pedig Fabricius Antal, Bob herceg és Csínom Palkó megszemélyesítőjét, a soproni Petőfi Színház oszlopos tagját, Nagy Gábor színművészt, aki hősszerelmesként indult a pályán, sikert sikerre halmozott, majd valami rejtélyes okból kifoNagy Gábor a kulcsodi találkozón (A szerző felvétele) lyólag kissé háttérbe szorult. Beszélgetőtársa Nagy Erika, a Szlovákiai Magyar írók Társaságának titkára volt, akinek kérdéseire a színművész készségesen válaszolt a nézők nagy örömére. A beszélgetést a Bob herceg és A fekete város legismertebb részleteinek vetítése tette gazdagabbá, valamint az, hogy a közönség is bekapcsolódott a beszélgetésbe. Nagy Gábor eltűnt a képernyőről, de maradandó nyomot hagyott maga után nagyszerű alakításaival. Ma színpadi szerepeket játszik Sopronban, többek között a műsoron lévő Bob hercegben is. Ezúttal Tom apó szerepét kapta, akit egykoron a filmben a legendás Páger Antal alakított. Arra a kérdésre, hogy milyen érzés azt látni, hogy más bújt Bob herceg bőrébe, azt felelte, nagyon jó, mivel a címszerepet az egyik tehetséges fiatal kollégája játssza nagy sikerrel. Nagy Gábor szinte semmit sem változott, ugyanolyan sármos, mint négy évtizeddel ezelőtt. Fiatal felesége, aki a Budapesti Operettszínház táncosa, egy kislánnyal ajándékozta meg tizenegy évvel ezelőtt, s a művészházaspár „legnagyobb sajnálatára” a kislánynak vannak művészi ambíciói. Természetesen büszkék erre, csak tudják, hogy ha ezen az úton indul el, nem lesz könnyű dolga. A négyszáz lelket számláló kisközség fiataljait tömörítő polgári társulás példaértékű lehet abban, hogy fel lehet rázni a kultúrától elszokott településeket, csak akarni kell. S ha valaki akkora hévvel teszi ezt, mint a FIKUSZ elnöke, Petőcz Andrea és alelnö- ke, Halgas Ildikó, bárkinek sikerülhet.
