Új Szó, 2010. március (63. évfolyam, 49-75. szám)

2010-03-03 / 51. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. AAÁRC1US 3. Kultúra 9 Jakab Gábor hagyományőrző fazekas kiállítása a kassai Kelet-szlovákiai Múzeum Bástya Galériájában Egy letűnt világ tárgyi emlékei Jakab Gábor fazekasmester a sárospataki kerámiakészítés hagyományait folytatja (A szerző felvételei) Emlékszem még, hogy gye­rekkoromban nagymamám udvarán ott állt egy kiszá­radt fa, amelynek csonkos ágmaradványaira akasztva néhány korsó, szilke, köcsög díszelgett. Ő még használta ezeket az edényeket a het­venes évek elején. FECSÓ YVETT Én pedig kisgyerek lévén, nem értettem, miért, hiszen már el­árasztottak bennünket a modern konyhaeszközök sorozatgyártás­sal készült „vívmányai”; az üveg­korsók, zománcozott és alumíni­umból előállított edények sokasá­ga. Ami nagymamámnak érték volt akkor, mert hozzátartozott a mindennapjaihoz, számomra ma­napság teljesen más okokból vált értékessé. Legendák fűződnek a kiakasztott edényekhez, népi szo­kások, amelyekről ma édesanyám mesél, ha hazalátogatok Bodrog­közbe. Egy letűnt világ mesébe illő korszakát idézik, amit nem lehet visszahozni, de amit meg lehet őrizni, s ami az időbeli távolsággal egyre értékesebbé válik. Talán ezért is volt számomra fontos az a kiállítás, amely a Kelet­szlovákiai Múzeum Bástya Galéri­ájában nyílt február 25-én. A nagymamám udvarán állt fa­csonkra akasztott kerámiaedé­nyeket idézte meg bennem a régi, fehérre meszelt házaljával, a konyhából kiszűrődő illatokkal. Bár konkrétan nem emlékszem rá, mégis bizonyos vagyok benne, hogy a sárospataki kerámiák utol­só régi darabjai is ott díszelegtek a kiszáradt faágakon. 161 darab edény, tálak, korsók, tálalóedények. 161 darab edény egy olyan világból, amely lassan feledésbe merül. Talán el is tűnt volna teljesen, ha Jakab Gábor fa­zekasmester tudatosan föl nem vállalja a sárospataki kerámiaké­szítés hagyományainak feleleve­nítését. A pataki kerámiakészítés utolsó dinasztiájának képviselő­jével, Kircsák Ilonával együtt kö­zösen próbálták hagyományozni és dokumentálni a szín- és forma- vüágot. A kiállítást megnyitó előadásá­ban Tamás Edit, a Sárospataki Rá­kóczi Ferenc Múzeum muzeológu­sa elmondta, hogy a sárospataki kerámiakészítés virágkorát I. Rá­kóczi Ferenc idejében élte. Ő tele­pítette le a városban a Nyitra me­gyéből érkező habánokat. A 18. század végére a fazekasműhelyek megszaporodtak, s az 1840-es években már 36 fazekasmester dolgozott a városban. A pataki ke­rámia másik nagy korszaka a 19. század derekán kezdődött, és 100 esztendeig tartott. Az itt élő meste­rek Hegyalja, Hegyköz, Bodrogköz falvait látták el edényekkel. Az utolsó pataki dinasztia az Ungvár- ról betelepült Kircsák család. Ja­kab Gábor az ő legtehetségesebb tanítványuk. 1974-ben került a sá­rospataki kerámiaműhelybe, 1987-ben önállóan, családi vállal­kozásként folytatta tovább a mes­terséget. 1994-ben döntött úgy, hogy a régi sárospataki hagyomá­nyokat örökíti tovább. A kiállított anyag az elmúlt 10 év termésének keresztmetszete. Nem pusztán mása a régi forma- és motívumvilágnak, hanem a ha­gyomány megőrzése mellett újjá- teremtése is. Akiállított tárgyakon szembetűnően van jelen a fekete és a fehér alapszín és a veres, fakó, világoskék, zöld mintázat. A vi­rágminták stilizáltak és újszerűek; tulipánok, gyöngyvirágok, szőlő­fürtök, virágfüzéres motívumokje- lennek meg a kiállított tárgyakon. A használati funckiót illetően kor­sók, tányérok étkészletek, köcsö­gök, bokályok, komacsészék, konyhai eszközök, tálalóedények találhatóak. A formák sokrétűsége és kidolgozottsága igazi mester­munkáról árulkodik. Jakab Gábor több országos fa­zekaspályázaton nyert díjat, Bu­dapesten, Sárospatakon, Kiskun­félegyházán több kiállításon is bemutatkozott már. Edényei elju­tottak Németországba, Kínába, Japánba és Amerikába is. A Kassán kiállított tárgyak többsége zsű­rizett termék. Legnagyobb ered­ménye azonban talán mégis a 2000-ben elnyert Népi iparművész cím. A kassai kiállítás a Borsod Abaúj Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet, valamint a Kassa Megyei Kulturális Intézet közös, határon átnyúló EU-s pá­lyázatának eredményeként szüle­tett. Kolostori Gábor a magyaror­szági intézmény képviseletében elmondta, hogy a Dialógusok című pályázat mintegy 25-30 rendez­vényt tartalmaz, melyek közt a nagyközönségnek szánt kiállítá­sokon kívül szakmai workshopok és az alkotóknak szánt nyári tábo­rok is szerepelnek. A kassai faze­kaskiállítás a rendezvénysorozat 13. eseménye volt. Céljuk a ren­dezvénysorozattal, hogy a két me­gye alkotóit bemutassák egymás településein, valamint hogy az al­kotók egymás tapasztalatai által gazdagodhassanak. Akiállítás március 14-iglátható. RÖVIDEN ____________ Maurer Dóra Átlépései Pozsony. Holnap 18 órakor nyitják meg a Ventur utcai Z-Galéri- ában Maurer Dóra képzőművész Átlépések című kiállítását. Mau­rer Dóra az 1970-es évek óta a magyar képzőművészeti élet egyik meghatározó alakja. Alkotótevékenysége mellett energikus és ak­tív szervezőként, 2003 óta tanárként pályatársaira is nagy hatást gyakorol. Munkái híven tükrözik örökké kíváncsi, mindenre nyi­tott, mindig újat kereső személyiségét, soha nem lanyhuló kísérle­tező kedvét, okos szellemességét és finom iróniáját. Több műfajban is tevékenykedik: festményei mellett grafikákat, fotókat, filmeket, kollázsokat, installációkat készít. A pozsonyi kiállítást Beke László művészettörténész nyitja meg. (ú) Nyitra vidéki népballadák Dunaszerdahely. Nyitra vidéki népballadák címmel Arany A. László hagyatékából jelentetett meg kötetet a Fórum Kisebbségku­tató Intézet. A könyv dr. Liszka József etnológus szerkesztésében, valamint az általa írt tanulmánnyal gazdagítva látott napvilágot. A bemutató holnap 18 órakor lesz a Budapest Kávézóban, a kötetet dr. Lanczendorfer Zsuzsanna etnográfus méltatja. Az est házigaz­dája Somogyi Éva lesz. (ú) Letartóztatták Dzsafar Panahit Teherán. Teheráni otthonában családjával és mintegy 15 vendé­gével együtt letartóztatták Dzsafar (Jafar) Panahi világhírű iráni filmrendezőt - közölte a fia kedden egy ellenzéki weblapon. Pana­hit, aki nyíltan támogatja a konzervatív Mahmúd Ahmadinezsád el­nök ellenzékét, hétfőn este feleségével, lányával és a nála vendég­ségben lévő ellenzékiekkel együtt ismeretlen helyre vitték a lakásá­ba behatoló civil ruhás emberek. Az iráni hatóságok egyelőre nem erősítették meg a történteket. Mint a rendező fia, Panah Panahi a Rahesabz című honlapnak elmondta, az ismeretlenek átkutatták a rendező házát, s számítógépeket, valamint személyes dolgokat is elvittek. A 49 éves filmes az iráni „új hullám” külföldön legismer­tebb alkotója, aki számos nemzetközi díjat nyert; egyebek közt A kör című filmjéért Arany Oroszlánt kapott a 2000. évi velencei film- fesztiválon, a 2006-os Berlinalén pedig a Zsűri Nagydíjával (Ezüst Medvével) jutalmazták Pályán kívül című művét, (mti) Simon Attila történész, Tóth Károly, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója és Vajda Barnabás irodalomtörténész (Fogas Ferenc felvétele) A Fórum Intézet mélyinterjúi egy vaskos kötetben Az élő emlékezet Köztévés koprodukcióban készült az Átok, valamint a Géniusz, az alkimista című sorozat Az MTV vetíti a szemle legjobb tévéfilmjét AJÁNLÓ Újabb saját mozikat vetít a Ma­gyar Televízió. A Tűzvonalban al­kotóinak háromrészes tévéfilmjét Géniusz, az alkimista címmel mu­tatja be ma estétől az ml. A köz­tévével koprodukcióban készült az idei filmszemle legjobb tévé­filmje, az Átok is. A négyrészes al­kotást március 10-én és 11-én lát­hatják a nézők. A Géniusz, az alkimista című tévéfilm első epizódját ma este 21.30- tól vetíti az ml. A három­szor 50 perces misztikus krimi iz­galmas utazásra csábítja a nézőt Pécs múltjába - egy fiktív történe­ten keresztül egyedülállóan szí­nes tablót fest Európa 2010-es Kulturális Fővárosáról. A sorozat­ban olyan színészegyéniségek szerepelnek, mint Stohl András, Alföldi Róbert és László Zsolt a Nemzeti Színházból, vagy a legfi­atalabb generációból Tenki Réka, Erdélyi Tímea, Kolovratnik Krisz­tián és Feke Pál. A produkciót a Tűzvonalban korábbi alkotói jegyzik: Soós Péter rendező, Fonyódi Tibor forgatókönyvíró és Vajda Péter operatőr. A Géniusz­nak nevezett titokzatos alak körül forgó történet második és harma­dik részét holnap, március 4-én, illetve pénteken, március 5-én 21.30- tól sugározza az ml. Jövő szerdán, március 10-én 21.30- kor mutatja be Mátyássy Áron négyrészes tévéfilmje, az Átok első két epizódját a Magyar Televízió. A Balatonfüreden for­gatott négyszer 25 perces film egy családi találkozó történetét ele­veníti meg: az édesapa halála mi­att nemcsak az örökségen kényte­len osztozni a család balatoni nya­ralójában hosszú évek után talál­kozó testvérpár, Marci és Emma, hanem a korábbi években felhal­mozódott sérelmekkel, apjuk el­titkolt múltjával is szembesülnek. Mátyássy Áron az idei filmszemle legjobb tévéfilmjének választott alkotását szokatlan módon négy forgatókönyvíró jegyzi: Gál Péter, Szászi Zsuzsanna, Tóth Csaba és Zakál Edit. A film operatőre Győri Márk, a főbb szerepeket Bánsági Ildikó, Pálfi Katalin, Hevér Gábor, Szamosi Zsófia, Tilo Wemer, Fo­dor Annamária, Németh Alexand­ra és Gáspár Tibor alakítják. A film harmadik és negyedik epi­zódját március 11-én, 21.30-tól vetíti az ml. (m) Dunaszerdahely. A rendszer- váltás és a csehszlovákiai magya­rok 1989-1992 címmel az élő em­lékezetre épülő kötetet adott ki a Fórum Kisebbségkutató Intézet. A könyv bemutatóját - a Vámbéry Polgári Társulás szervezésében - február 25-én mutatták be a Bu­dapest Kávézóban. A kötet a Fó­rum Kisebbségkutató Intézet ki­adásában megjelenő Elbeszélt történelem (Oral History) című sorozat első részeként látott nap­világot, és harmincegy interjú ol­vasható benne az 1989-es a forra­dalmi események résztvevőivel. A több mint nyolcszáz oldalas köte­tet Vajda Barnabás irodalomtör­ténész, a komáromi Selye János Egyetem adjunktusa mutatta be, aki elmondta, egy hónap kellett ahhoz, hogy a kötet végére éljen. Felvetett hiányosságokat is, és to­vábbgondolásra ajánlotta a kiad­ványt. Angyal Sándor újságíró, azt est házigazdája Simon Attila történésszel, a kötet -egyik szer­kesztőjével és Tóth Károllyal, a Fórum Intézet igazgatójával be­szélgetett, aki hangsúlyozta, a meglévő interjúk közül azok ke­rültek bele a kötetbe, amelyek ki­egészítik egymást, és amelyek alanyai fontos szerepet játszottak az eseményekben. Tóth Károly megfogalmazása szerint a kötet fő jellemzője a szubjektivitás. A résztvevők azt prezentálják, hogy az idő egy adott pontjában miként látják, értékelik a szerepüket. A sok egymás mellé társított szub­jektív nézőpont kirajzol egy ob­jektívat. A közelmúltunk története foly­tatódik, ugyanis a könyvsorozat második részét idén tervezi kiadni a Fórum Intézet, további olyan személyiségekkel készített életin­terjúkkal, akik az elmúlt évtize­dekben meghatározó szerepet töl­töttek be a szlovákiai magyarok történetének alakításában. László Zsolt és Tenki Réka a Géniusz...-ban (TalabérTamásfelvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom