Új Szó, 2010. január (63. évfolyam, 1-24. szám)
2010-01-19 / 14. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JANUÁR 19. Kultúra 9 Elkezdődött a Mikszáth-emlékév: a nagy regényírót halálának centenáriumi évében programok sora idézi fel Görbeország ünnepel Mikszáth Kálmán, a nagy mesemondó, az ékelődő anekdotázó, a kiváló magyar regényíró halálának centenáriumi évét emlékévvé nyilvánították. Születésének 163. évfordulóján szülőfalujában, a nógrádi Szklabo- nyán kezdődtek a hivatalos, megyei megemlékezések. Igaz, kapkodhatta a fejét az, aki tájékozódni akart, hol és mikor kik és miért, hogyan és miként akarják ünnepelni Mikszáthot. SZÁSZl ZOLTÁN Már csak azért sem volt teljesen egyértelmű, hová is induljon a magyar irodalom neves alakjára emlékezni kívánó egyén, mert valamilyen fura véletlen folytán szinte azonos időpontban kezdődtek a megemlékezések. Egyrészt Salgótarjánban, másrészt Balassagyarmaton. Mindenekelőtt azonban egy nagyon diplomatikus megoldásként a szülőfaluban, Szklabo- nyán, a pozsonyi Szlovák Nemzeti Múzeum - A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma szervezett egy bensőséges hangulatú, kedves megemlékezést. Szlovákul honti dalokat éneklő gyerekekkel, Mik- száth-novellával, E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgató asszonyának szívhez és észhez szóló ünnepi beszédével, sok virággal, ragyogó szép téli idővel. Ahonnan a résztvevők egyik része Salgótaijánba vonult tovább, a megmaradók pedig Balassagyarmaton folytatták a megemlékezést. Előbb a Mikszáth Kálmánról elnevezett gimnázium és szakközépiskola előtti mellszobornál, majd a városháza dísztermében. Ázt észre lehetett venni, hogy bár még csak az év elején járunk, majd mindegyik politikus, s itt a kivétel külön tiszteletet érdemel, már politikai villogásra, mi több, választásikampány-ízűre hangolta a mondanivalóját, igaz, még csak afféle bemelegítő hangnemben. S mint tudható, Mikszáth Kálmán annak idején maga is politizált, mostani politikus utódai természetesen valamilyen kapcsolódási pontot, gyökeret, hagyományt szerettek volna találni jelen és múlt politikai helyzete között. Mikszáth Kálmán halálának centenáriumi évében pedig a legEmlékezés Szklabonyán (Szekeres Éva felvételei helyesebb talán az lenne, ha nem a félreértelmezhetőnek tűnő, talán nem is a legjobban megírt, talán csak kenyér és konyhapénz miatt kutyanyelvre vetett tárcáiból idéznének, hanem a nyitott szívvel, érzéssel, tisztán és örökkévalóságnak szóló írásaiból. Mondjuk a Tót atyafiakból, a Jó palócokból vagy a nagyregényekből. Ami biztatónak tűnt ezen a megemlékezésen, azt dr. Lengyel Ágnes, a Balassagyarmati Palóc Múzeum igazgatónője mondta el. Határokon átnyúló, a Szlovák Nemzeti Múzeum - A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumával közösen kivitelezhető, széles tömegeket mozgató rendezvényekről, a Palóc Múzeum irodalomtörténeti részének bővítéséről, fejlesztési terveiről beszélt. Arról, hogy érdemes lesz idén Balassagyarmaton programokra, rendezvényekre elmenni, hogy Mikszáth Kálmán szülőföldjén, Görbeországban a palóc hagyományok idén sok teret kapnak. Mikszáth-emlékév van. Lehet újraolvasni a Tót atyafiakat, a Jó palócokat, a Beszterce ostromát, A fekete várost vagy az első csehszlovák-magyar koprodukci- ós film forgatókönyve alapjául szolgáló Szent Péter esernyőjét. S hozzá még a mikszáthi elbeszélői hagyomány ma is élő, a saját mik- száthiságukat alázattal megváltó utódokat, Esterházy Pétert és Grendel Lajost. Koszorúzás Balassagyarmaton Kurtág György zenéje a Mozart-héten Bécs. Kurtág György zenéje lesz az idei salzburgi Mozart-hét egyik főszereplője. A fesztiválon felcsendülő darabok többsége Mozart és a világhírű magyar zeneszerző művei közül kerül ki, Kurtág ritkán játszott műveit állítva párba Mozart-művekkel. A csüggedés és keserűség dalai című kórusmű Mozart Requiemjével együtt szerepel a műsoron, a Bécsi Filharmonikusok és a Berlini Rádió kórusa előadásában. A programban kamarakoncertek is szerepelnek, ezek egy részén Kurtág György maga is közreműködik. A január 22-én, pénteken kezdődő fesztivál olyan neves karmestereket vonultat fel, mint Nicolaus Harnoncourt, Rene Jacobs, Yannick Nezet-Seguin és Schiff András. A Mozart-darabok között felhangzik a XVIII. századi osztrák mester néhány nemrég felfedezett műve is. (mti) Megjelent az Irodalmi Szemle januári száma Számvetés és számadás LAPAJÁNLÓ ,A legyőzőitek csoportjába tartozom újra - kiáltotta stószi magányában a nagyvilág arcába Fábry: - magyar vagyok... A mélyből - de profundis - a legmagasabb fórumhoz apellálok: a szellem szabad embereihez. Egyetlenegy ember egy gettózott kisebbség... nevében”- idézte Fábry Zoltán A vádlott megszólal című perbeszédében, 1946-ban megfogalmazott szavait Pomo- gáts Béla irodalomtudós. „Van bennem nem kevés keserűség amiatt, hogy ez a számvetés évről évre kiábrándítóbb” - mondta Pomogáts Béla Szepsiben, a Fábry Zoltán emléknapokon elhangzott beszédében. „... életem egyik legszebb kalandja” címmel közli a lap Grendel Lajos előszavát ahhoz a legújabb kori magyar irodalomtörténethez, melyet Grendel Lajos írt és az Irodalmi Szemle az elmúlt három évben folytatásokban közölt. A szerző szerint: „Ez a könyv... csupán a modern magyar lírában és epikában végbement változásokkal, mozgásokkal, (át) alakulásokkal kíván foglalkozni, tehát ha több is, mint irodalomtörténeti bedekker, kevesebb, mint amilyen egy teljes irodalomtörténet lehetne”. Grendel Lajos teljesítménye mindenképpen fontos eseménye a 20. századi magyar irodalom értékelésének, megtörve azt a gyakorlatot, hogy a „prímet” az irodalom minősítésében jobbára a teoretikusok viszik. „... a személyesség különös varázsa” címmel közli a folyóirat Korpa Tamás értékelését Tőzsér Árpád: Szent Antal disznaja című naplójáról, melyet a Kalligram az elmúlt évben adott ki. Itt említjük meg Popély Gyula írását is A komáromi tárgyalásokról (1938-ban), mely a müncheni négyhatalmi konferencia döntéseit volt hivatva (a külügyminisztériumok révén!) végrehajtani. Az értékek perspektívája címmel közli a folyóirat Ala- bán Ferenc tanulmányát a középeurópai régiók integrációs törekvései alapján. Köszönti a folyóirat Tóth Elemér költőt 70. születésnapja alkalmából. Duba Gyula Drámaiság és magányérzet címmel értékeli az ünnepelt munkásságát. A szépirodalmat Kosztolányi Dezső, Illyés Gyula versei mellett Mázsár László, Csáky Károly, Zirig Árpád és Weppery László versei képviselik. Csehy Zoltán - Faunus című - tanulmányában egy „magyar tárgyú” Boccaccio-eclogával foglalkozik, az „isteni ige” homályosságát és a költői homály szentesített technikáit és a „megfejtés igazságainak sokféleségét” is beleértve. A prózát Merényi Krisztián, Bodor Miklós László, valamint Czapáry Veronika és Faltis Roberta novellái képviselik. Közli a lap Stefan Borbély írását Balázs F. Attila kötetéről, és Dobry Judit kritikáját Lő- rincz Julianna (Kultúrák párbeszéde című) kötetéről. A folyóirat illusztrációit Dúdor István komáromi kiállításának anyagából válogatták, (zsolt) ..... életem egyik legszebb kalandja'1 Cykmnuo Drámaiság és magány érzet... A komáromi tárgyalások 1938. Oktober 9 13. Az éltékek perspektívája (1) IRODALMI SZEMLE 2010 IRODAI,OM D KRITIK A O TÁRSADALOMTlDOM.Á.VV A Duna Televízióban betiltott, de nem elfeledett művek, alkotók elevenítik fel a kultúrát uralni akaró hatalom sajátos gondolkodásmódját Hibernált filmek és népköltészet a Magyar Kultúra Napján AJÁNLÓ A Magyar Kultúra Napján, január 22-én a Duna Televízió programja Kölcsey Ferencre, Bartók Bélára, Kodály Zoltánra emlékezik, illetve olyan alkotásokra, amelyek létrejöttük után sokáig nem juthattak a nézők elé. Betiltott, de nem elfeledett művek, alkotók elevenítik fel a kultúrát uralni akaró hatalom sajátos gondolkodásmódját. A Magyar Kultúra Napján kezdi vetíteni a Duna Televízió azt a sorozatot, amely Kodály Zoltán és Bartók Béla Felvidéken tett gyűjtőúijainak nyomába ered. Az első rész valóságos nyomozás: az alkotók faluról falura bejárták azokat a helyeket, ahol a nagy elődök megfordultak. A Kodály és Bartók népzenekutatásai a Felvidéken című film 1. részét kora délután, 15.20-kor tűzi műsorára a Duna Televízió, a további 2 részt a következő 2 napon, szombaton és vasárnap egyaránt 11.15-kor láthatjuk. A kor sztáijai, Soós Imre és Krencsey Marianne főszereplésével készült 1956-ban az Eltüsszentett birodalom című mesefilm. De hiába népszerű színészek, az ártatlannak tűnő, kissé sablonos meseszövés, a filmet azonnal betiltották. Olyan veszélyesnek ítélték a rettegő, zsarnoki király és a leleményes pásztorfiú történetét, hogy csak 34 év múlva, 1990-ben lehetett kivenni a dobozból. A Magyar Kultúra Napján, 20.20-kor indul az Indexre téve c. sorozat. A műsor stúdióbeszél- getések, filmbejátszók és érintett vendégek segítségével idézi fel betiltott műalkotások és alkotóik sorsát, arra is keresve a választ, ki lehet-e törölni a kulturális emlékezetből bizonyos darabokat. Páskándi Géza 6 évet töltött a Duna-delta egyik munkatáborában az 1956-os diákszíövetségi reformtervhez fűzött kiegészítései miatt, állam és közrend elleni izgatás vádjával. 1963-ban szabadult, de még sokáig betiltott írónak számított Romániában. 1972-ben írta Rejtekhely című színművét, amelyből 6 évvel később Fehér György tévéfilmet forgatott. Ezt láthatjuk 21.50-kor. A Rejtekhely a francia forradalom idején játszódik, s annak eszméi és gyakorlata közötti súlyos ellentmondások okait kutatja. A középpontban nem a történelmi hős áll, hanem a túlélő kisember, aki csak kibice az eseményeknek, s akiből a körülmények szorításában éppúgy válhat hős, mint szörnyeteg. A Makra, melynek címszerepében Juhász Jácint egyik legemlékezetesebb alakítását nyújtotta, szintén indexre tett alkotás volt. Rényi Tamás filmje, amelyet Kertész Ákos regényéből készített, már 1972-ben készen volt, de csak 2 év késéssel kerülhetett a nézők elé. A szabad döntések utáni vágy és az illúzi- ótlan passzivitás között feszülő ellentét ábrázolása sokkolóan hatott a hatalomra, s bár az alapjául szolgáló regény még átcsúszott a cenzúrán, a filmet már betiltották. A Makrát 22.40-kor vetíti a Duna TV. (dtv) Eltüsszentett birodalom: Soós Imre és Krencsey Marianne (Fotó: Duna TV)
