Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)
2009-12-08 / 283. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. DECEMBER 8. Kultúra 7 Megalakulásának ötvenötödik évfordulóját ünnepli december 12-én a Csallóközi Néptáncegyüttes Táncosgenerációk a színpadon A Csallóközi Néptáncegyüttes archív felvételen Mel Gibson börtönfilmet forgat Veracruz. Mel Gibson börtönfilmet forgat jövőre a mexikói Verac- ruzban. Fidel Herrera veracruzi kormányzó vasárnap bejelentette, januárban kiürítik az Ignacio Allende börtönt, mert mint mondta: „egy nagyszabású produkciót forgat ott egyjó barátunk, a színész és producer Mel Gibson”. A filmsztár 2008 áprilisában látogatta meg a fegyintézetet, amikor helyszínt keresett a filmhez. A kormányzó nem árult el több részletet a készülő produkcióról, Gibson sajtosa pedig egyelőre nem kommentálta a hírt. Gibson három éve Verac- ruzban forgatta Apocalypto című maja nyelvű drámáját, (mti) Találkozás a női szépséggel a Szinnyei Könyvtárban Víz alatti súlytalanság KOVÁCS ORSOLYA A hazai néptáncegyütteseink között rangidősnek számít a Csallóközi Néptáncegyüttes, amely idén ünnepli megalakulásának 55. évfordulóját. Ajubile- umot mi mással is ünnepelhetnék a csoport mai és volt táncosai, mint táncos gálaműsorral? MISLAY EDIT A több mint fél évszázados jubileum alkalmából rendezett ünnepi műsort december 12-én, szombaton 18 órától mutatják be a Du- naszerdahelyi Városi Művelődési Központban, mai és volt tagok, valamint vendég együttesek közreműködésével. Amint azt a Csallóközi Néptáncegyüttes jelenlegi vezetője, Brandl Ferenc elmondta, a gálaműsorban az elmúlt évtizedek emlékezetes koreográfiáiból is felújítottak néhányat, hogy ízelítőt, illetve egy szűk keresztmetszetet nyújtsanak a közönségnek az eddigi tevékenységükből. A műsor érdekessége, hogy a régi koreográfiákban azok a táncosok lépnek színpadra, akik annak idején is előadták. így a vmk színpadán több néptáncos generáció váltja majd egymást. A felújított koreográfiák között van a Strieženec Horváth Rudolf koreográfiájában készült Kariká- zó, továbbá a Szüret című produkció egy részlete, valamint a Quittner János nevéhez fűződő, így járta a nagyapám is címmel bemutatott férfitánc, amelyek még az 1970-es években születtek. Az 1980-as évekből való Csallóközi tánc koreográfiáját annak idején Brandl Ferenc készítette, az Oláh Attila nevével fémjelzett korszakot pedig a Gömöri táncok című produkció képviseli a programban. A műsor második feíében a Csallóközi Néptáncegyüttes előadásában felvidéki, valamint erdélyi magyar és román táncokat láthat a közönség. A jubiláns mellett vendégegyüttesek is fellépnek a gálaműsorban, így a győri Csutora Néptáncegyüttes, valamint három gyermektánc- csoport: a dunaszerdahelyi Európa Gyermektánccsoport, a Ji- lemnický utcai -szlovák alapiskola mellett működő, Brandl Ferenc vezette Krčiarik és a nyékvárkonyi Kikerics Néptánccsoport. Az együttes székhelye ma Duna- szerdahely, ám kisebb „vándorlás” után jutott csak el Csallóköz központjába: 1954-ben Pozsonypüs- pökin alakult Felső Csallóközi Táncegyüttes névvel, alapítója Strieženec Horváth Rudolf volt. Pozsonypüspökiről előbb Somorjára költözött a csoport, majd Du- naszerdahely lett a végleges otthon, ahol az együttes felvette a Csallóközi Dal- és Táncegyüttes nevet. Az alapító Strieženec Horváth Rudolf után a hazai néptánckultúra nagy öregje, Quittner János vette át az együttes vezetését, őt a hetvenes években ismét Strieženec Horváth Rudolf váltotta a csoport élén. 1985-től 86-ig Dudek Ferenc vezette a csoportot, 1986-tól 1994-ig Brandl Ferenc irányításával tevékenykedett, 1994-től 1995-ig Oláh Attila vezette. 1997-től az együttes életében hosszabb szünet következett, mígnem 2004-ben Brandl Ferenc alakította újjá a nagy múltú csoportot, amelyet jó ideje Csallóközi Néptáncegyüttes néven jegyez a szakma. Repertoárjukat magyar, szlovák, erdélyi magyar és román táncok alkotják, röviden: a Kárpátmedence néptánckultúráját ápolják és népszerűsítik nemcsak itthon, hanem a határokon túl is, hiszen a magyarországi vendégszereplések mellett az együttes az eltelt évtizedek alatt fellépett Németországban, Bulgáriában, Szlovéniában, a mostani Szerbiában, Erdélyben és Görögországban is. Eredményeik közül Brandl Ferenc kiemelte az 1990-ben Zselí- zen elnyert aranysávos minősítést, valamint az 1993-ban Bala- tonföldváron kapott koreográfiái nívódíjat. Van tehát mit ünnepelnie és van mire emlékeznie ötvenötödik születésnapján a Csallóközi Néptáncegyüttesnek. Komárom. Félreértés ne essék, nem egy gyönyörű nő látogatott el Komárom főkönyvtárába, hanem egy egész sorozatnyi. Fotókról van szó, melyek a női test különlegességét hangsúlyozzák egy rendkívül tehetséges fotóművész páros interpretálásában. November 27-én a Szinnyei József Könyvtárban Nagy Teodor, a Magyar Fotóművészek Világszövetségének szlovákiai alelnöke nyitotta meg Švec Andrea és Svitek György fotókiállítását. A fiatal művészek érdekes technikával és eredeti ötletekkel jelenítik meg a nőiséget. Švec Andrea víz alatt készít képeket modelljeiről, amelyek így nemcsak egyedülállóak, hanem igazán meglepőek is. Ki hallott már biciklizésről víz alatt? Vagy ki gondolná, hogy mégis vannak tavi tündérek? Aki megnézi a kiállítást, biztosan elmélázik majd ezen. Svitek György idejének jelentős részét szintén a fotózásnak szenteli. Aktjai és félaktjai szépséget sugároznak, de nemcsak a modellek természetes bájait, hanem annál többet is. Lényük egy része is átviláglik a fotókon. Az ember festményeinek is gyakori témája, s fotóin szintén igyekszik megjeleníteni az ember megismételhe- teden lényét. Svitek György elárulta, hogy számára az igazán nagy kihívás az, amikor sikerül megfognia az emberi lélek egy- egy rezdülését. A kiállítás december 17-éig tekinthető meg. Švec Andrea felvétele Mira Fornay fiatal szlovák rendező első játékfilmjét a 11. Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztiválon láthatta először a hazai közönség Oliver Stone új filmje Amikor a kisrókák emberi közelségbe merészkednek Alžbeta szerepében Derzsi Réka (Fotó: Continentalfilm) TALLÓS1 BÉLA Mira Fornay szlovák-cseh-ír produkcióban készült filmjét, a Kisrókákat (Líštičky) várva várta a 11. Pozsonyi Nemzetközi Film- fesztivál közönsége. A várakozást elsősorban az indokolta, hogy az utóbbi húsz év első olyan szlovák filmjéről van szó, amelyet beválogattak a világ egyik élvonalbeli fesztiváljának a programjába, az idei, 66. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál közönsége láthatta világpremierben. Azóta jó néhány fesztiválon is bemutatták, Cott- busbán, Pusanban, Varsóban, Stockholmban, az indiai Goaban, és Rotterdam is beválogatta a kínálatába. A sor bizonyára folytatódik, sok helyen megfordul még a Kisrókák, mivel egyfajta „világ- témával” vagy világjelenséggel, itt nálunk, Közép-Európában pedig egyfajta újkori, filmen ilyen őszinte tálalásban talán még nem tárgyalt valósággal foglalkozik. Azért is volt várt opus a pozsonyi szemlén, mivel itt láthatta először a hazai közönség, az első olyan film volt a kínálatból, amelyre elővételben elfogytak a jegyek - a mozikban december 10-étől vetítik. S azért is volt nagy keletje, mivel az első és másodfilmek versenyében szerepelt, s egy csöppnyi reményt azért keltett a nézőkben, hogy hazai pályán jó eredménnyel végez majd, de nem sikerült díjat szakítania. Pedig beleillett a versenyfilmek zömének sorába, minthogy a Kisrókák is realista dráma, vállaltan dokumentarista szemléletű építkezéssel. Azaz olyan rögzítési megoldásokkal, hogy a végső látvány (a vásznon pergő film) olyan illúziót kelt, mintha nem is fikciós, beállított, színészek által megvalósított jelenetet adna vissza, hanem magát a valós életet tükrözné. Ettől, a nem modellált helyszíneitől és helyzeteitől olyan hihető, s attól, hogy a színészek tökéletesen feltalálják magukat ebben a „földszagú” térben, otthon vannak benne, s a valóság forgatókönyvvé írt és művészetté modulált minden pillanatát sajátjuknak élik meg. S attól olyan ta- szítóan ellenszenves, szinte elviselhetetlen - nem a film, hanem amit mutat -, hogy kitűnően alakítanak a színészek, különösen elmondható ez a főszereplő A1Ž- betát megformáló Derzsi Rékáról. Akinek magának ugyancsak nem lett rokonszenves a figura, de mint a bemutatót megelőző sajtó- tájékoztatón elmondta, elfogadta és együtt tudott élni a vele. Bár Alžbetával nehéz együtt élni, erről szól elsősorban magánszférájával a film. Ez a magánszféra azonban belép, bekéredzkedik egy olyan világba, amelyben a kö- zép-kelet-európai lányok közül sokan kipróbálták magukat. A nyugati világban, ez esetben írországi családoknál vállalt bébiszit- terkedés körüli problémák megéléséről van szó, s elsősorban arra világít rá a film, hogy milyen testilelki megpróbáltatásokat éltek meg azok a lányok, akik Szlovákiából nekivágtak Írországnak. Mint a huszonhárom éves Alžbeta és huszonhét éves nővére, Tina. Az utóbbi egy ír fiú oldalán már megállapodott, sínen lenne az élete, ha perspektivikusan induló közös sorsukat az ír vőlegénnyel nem futtatná vakvágányra a húg! Alžbeta ugyanis mindenkin átgázolva keresi a boldogulását, senkivel sem tud meglenni, kiállhatatlan, hisztérikus, mindent szétdúl maga körül, szikrája sincs benne ajónak. A kőkemény emigráns élet kőkemény valósága a film - hallhattuk a sajtótájékoztatón, s ahhoz is kőkemény türelem kell, hogy elviseljük a látottakat. A fűm ily módon azt is felméri, mennyire vagyunk türelmesek, s türelmünk a filmet is minősíti. S az, hogy nem bírjuk már elviselni, nem feltédenül a rossz minősülés jele. Ellenkezőleg. A film hitelességének a fokmérője. S miért Kisrókák a cím? Mivel - a sajtótájékoztatón elhangzottak szerint - Írországban városokban vagy kisvárosokban is emberközelbe, az ember életterébe merészkednek a rókák, erre a film is mutat példát. S mivel a közeledő (a megélhetésért, étekért közeledő) rókák képe több szimbolikus tartalommal is összeköthető, az se véletlen, hogy egy olyan film címe lett, amely nőiesebb, intimebb, belsőbb képet kíván festeni az újkori emigrációról. Elkészült a Tőzsdecápák 2 Washington. Befejeződtek ' Oliver Stone új filmjének, a Tőzsdecápák 2 címűnek a forgatási munkálatai - a rendező amerikai egyetemistáknak tartott előadásán beszélt a filmről. A film az 1987-es kasszasiker folytatása, amelynek középpontjában a Michael Douglas által játszott tőzsdecápa, Gordon Gekko mesterkedései állnak. A színész, aki az első részben játszott alakításáért Oscar- és Arany Glóbusz-díjat is kapott, a folytatásban is megformálja a pénzéhes tőzsdemágust. A filmrendező szerint az új filmben „a kapzsiság nem egyszerűen jó, hanem legális is”. Gekkónak az első részben elhíresült mondata volt, hogy „a kapzsiság jó”. A történetben a pénzsóvárságé és az irigységé a főszerep. Stone elmondta: „a mai Wall Streeten az olyan egyéniségek, mint Gekko, már nem léteznek. Manapság a bankoké és a befektetési alapoké a tőzsde. Stone egyetemisták előtt, az Oliver Stone Amerikája című előadáson véleményt mondott a médiáról is, amely szerinte túl gyakran a kormánynak megfelelő módon áll hozzá a nemzetvédelmi kérdésekhez. (mti)
