Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)

2009-11-24 / 271. szám, kedd

www.ujszo.com UJSZO 2009. NOVEMBER 24. Közélet 3 Az EU forrásaiból küzdenének a munkanélküliséggel Átképzéssel a munkahelyekért A munkáltatók nem, a szakszervezet viszont támogatja a segélyfolyósításának meghosszabbítását Egyszerűsödik az ügyintézés Az állásbörzék helyett a munkahivatalokban írnak alá a fiatalok (Pavol Funtál felvételei) Pozsony. Kétséges, hogy meghosszabbodik-e a jövő évtől a munkanélküli-segély folyósításának ideje. Apénz- ügyminisztérium ugyanis nem ajánlja elfogadásra a munka-, szociális és család­ügyi minisztérium törvény­módosítójavaslatát, mely­nek értelmében a gazdasági válságra való tekintettel a munkanélküli-segélyt az ed­digi hat hónap helyett nyolc hónapig folyósítanák. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A kormány munkahelyteremtő támogatási csomagjáról tegnap tárgyalt az Érdekegyeztetési Ta­nács, a munkáltatók nem, a szak- szervezet viszont támogatja a se­gély folyósításának meghosszab­bítását. A pénzügyi tárcának sem tetszik A javaslatot a pénzügyminisz­térium sem tartja jó megoldásnak, mivel a plusz két hónap segélyre a Szociális Biztosító munkanélküli­ségi alapjának 118 millió euró (3,55 milliárd korona) többletki­adást jelentene, az alap tehát de­ficites lenne. Ahhoz, hogy a bizto­sító ki tudja fizetni a plusz két hó­napot a munkanélkülieknek, az állami költségvetésből kellene pó­tolni a Szociális Biztosító hiányzó eszközeit. Erre azonban nincs le­hetőség, a munkahelyteremtő támogatásra a kabinet a jövő évi költségvetésben mindössze 118 millió eurót (3,55 müliárd koro­na) irányzott elő, az Érdekegyez­tető Tanács tagjai szerint viszont legalább 300 mülió euróra (9 mil­liárd korona) lenne szükség. „Az intézkedések növelnék az állami költségvetés hiányát” - magarázta a munkáltatók elutasí­tó álláspontját Marián Jusko, a Munkáltatók Országos Uniójának (RÚZ) elnöke. Jusko legfőképpen azt kifogásolta, hogy a kormány ezeket a kiadásokat nem foglalta bele az egy hónappal ezelőtt el­fogadott állami költségvetésbe. Elismerte ugyanakkor, hogy egyes intézkedések hasznosak lehetnének, de tudni kellene, hogy miből akarja finanszírozni azokat a kormány. A szakszerve­zetek ugyan támogatják a kor­mány intézkedéseit, de ők is csak abban az esetben, ha azok nem okozzák a költségvetési hiány növekedését. „Olyan intézkedé­seket támogatunk, melyeknek azonnali hatásuk lesz” - jelentet­te ki Vladimír Mojš, a Szakszer­vezetek Szövetségének (KOZ) al- elnöke. A pénzügyminisztérium is jár­hatóbb útnak tartja, hogy a mun­kanélküli-segély ideje maradjon a jelenlegi hat hónap, de enyhülje­nek a segély megítélésének felté­telei. A szociális tárca feltehetően már számolt azzal, hogy szándé­ka, a segély nyolc hónapra való meghosszabbítása akadályokba ütközik. Ugyanis eleve két válto­zatban nyújtotta be a törvény- módosítási javaslatot tárcaközi vitára. Elkészített ugyanis egy olyan változatot is, mely a segély folyósítását megőrizné a jelenlegi szinten, de enyhítené a megítélé­sének feltételeit. Ezzel egyetért a pénzügyminisztérium is. A mó­dosító javaslat szerint annak jár­na a munkanélküli-segély, aki az elmúlt három évből legalább ket­tőt ledolgozott, míg most csak az jogosult a támogatásra, aki a ké­relmezést megelőző négy évből hármat dolgozott le. Ez a változat már jövőre 40,5 millió euró (1,22 milliárd korona) pluszkiadással járna, 2011-ben újabb 8,5 millió eurót (256 millió korona) kellene erre a célra fordítani. Új típusú munkanélküli-segély Bevezetne viszont a kormány egy új támogatási formát a mun­kanélküliek egy csoportja számá­ra. A foglalkoztatási törvény mó­dosításának keretében támogatás járna azoknak, akik legalább egy hónapot dolgoztak határozott időre szóló munkaszerződéssel, s a szerződésük lejárta után nem jogosultak a munkanélküli-se­gélyre. Ezt a „munkahelyváltoz- tatás-rugalmassági“ támogatást legfeljebb három hónapig adná az állam. Az első hónapban a ké­relmező havi átlagbérének 60, majd 50, a harmadik hónapban pedig a 40 százaléka. Miroslav Beblavý, volt szociálisügyi állam­titkár, a Jól Szervezett Társada­lomért Intézet elnöke szerint ez spekulációra ösztönözheti az embereket, azaz 30 napra elhe­lyezkednek valahol, hogy aztán három hónapig állami támoga­táshoz jussanak. Mindeközben továbbra sem oldódik azok hely­zete, akik a munkanélküli-segély lejárta után nem tudnak elhe­lyezkedni, és szociális segélyből kénytelenek élni. Az új támogatás nem segít azokon az embereken, akik például harminc évig dol­goztak, s idén januárban veszítet­ték el munkahelyüket, figyelmez­tet Beblavý. Ugyancsak visszaélé­sektől tartanak a munkáltatók is. A Munkáltatók Országos Uniója (RÚZ) szerint előfordulhat, hogy megugrik a rövid időre kötött ha­tározott idejű szerződések szá­ma, épp a 3 hónapos támogatás reményében. Munkahelyet teremtenének Nem csak a szociális tárca sze­retné támogatni a munkahelyek megőrzését és újak kialakítását, a gazdasági, a régiófejlesztési és a mezőgazdasági minisztériumok is pénzt kémek munkahelyterem­tésre. A gazdasági minisztérium beruházások támogatásával sze­retne létrehozni 3857 új munka­helyet, ehhez azonban 128 millió euró (3,86 milliárd korona) be­ruházási támogatást szeretne ki­osztani az egyes cégeknek. A szaktárca szerint a támogatott cégek összesen 700 millió euró (21 milliárd korona) beruházást valósítanának meg. A régiófej­lesztési minisztérium a lakásszi­getelési programot szeretné foly­tatni, ehhez kér mintegy 100-120 millió eurót (3-3,6 milliárd koro­nát). Szerintük ez a pénz mintegy 11-13,4 ezer munkahely megőr­zéséhez járulna hozzá. A mező- gazdasági minisztérium a legsze­rényebb, „mindössze” 16,6 millió euró (500 millió korona) támo­gatást szeretne felhasználni, igaz, azt nem árulta el, hogy eb­ből hány munkahelyet akar tá­mogatni. (sán, lpj, sm, s) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLA1Ó Pozsony. Csak az a munkálta­tó kaphat a jövőben munkahely- megtartó támogatást, aki a ter­melés kényszerű leállásának ide­jén képzést biztosít alkalmazotta­inak. A most érvényes jogszabály alapján, a válságkezelő csomag részeként, az a munkaadó, aki a gazdasági válság miatt nem tud munkát biztosítani alkalmazotta­inak, munkahelymegtartó támo­gatást kaphat a munkahivataltól. Ez megmaradna a jövőben is, ám a foglalkoztatási törvény tárca­közi egyeztetésre bocsátott mó­dosító javaslata alapján egy újabb feltételt kell hozzá teljesí­tenie a munkaadónak: tovább­képzésre kell küldenie alkalma­zottait arra az időre, amíg nem tud számukra munkát biztosíta­ni. Az Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülésén a munkáltatók bí­rálták a szociális ügyi minisztéri­um javaslatát. „Ezzel romlik a je­lenlegi szabályozás” - véli Mari­án Jusko, a Munkáltatók Orszá­gos Szövetségének elnöke. A minisztérium így akarja biz­tosítani, hogy a munkahelymeg- tartó-támogatást 85 százalékban az Európai Szociális Alapból, 15 százalékban a hazai költségve­tésből tudják kifizetni, így az uniós alapokat is le tudják hívni. Ezzel a lépéssel költségvetési for­rásokat próbálnak megtakarítani, vagyis az unióval szeretnék meg­fizettetni a munkahelymegőrzés költségeit. Azzal ugyanis, hogy az alkalmazottak továbbképzésen vesznek részt, megváltozik a tá­mogatás jellege: a jelenlegi passzív intézkedés helyett aktív intézkedésként lehet kimutatni. Ez lehetővé teszi, hogy a költsé­gek 85 százalékát uniós forrá­sokból biztosítsák, s csak a fenn­maradó 15 százalékot kell fizet­nie az államnak. A munkáltatók kifogásolják a szociális minisztérium tervezetét. Attól tartanak, kontraproduktiv lehet. „Lehetséges, hogy nincs szükségünk arra, hogy bővítsük alkalmazottaink szakmai kép­zettségi szintjét” - állítja a Mun­káltatói Szervezetek Társulása (AZZZ). A szervezet szerint így ez az intézkedés hatástalan marad, nem éri el célját: a munkahelyek megtartását a gazdasági válság idején is. Szerintük hatékonyabb lenne egy új támogatási forma bevezetése, amelyet valóban a továbbképzéshez kötnének, de a jelenlegi támogatások feltételein már nem kellene szigorítani. Hasonló véleményen van a másik munkáltatói szervezet, a Munkáltatók Országos Uniója (RÚZ) is. Arra figyelmeztetnek, hogy ha az alkalmazottak to­vábbképzéséhez kötik a támoga­tást, az eddiginél is nehezebb lesz hozzájutni. A szaktárca azonban megígérte a munkaadóknak, hogy a képzéseket nem saját for­rásból kell majd fedezniük, a képzési kötelezettség azonban mindenképpen növeli majd a tá­mogatás adminisztrációjával kapcsolatos nehézségeket. A tár­ca javaslata szerint ez a támoga­tási forma az eredetileg terve­zetthez képest egy évvel tovább élne, a folyósítása 2011 végéig meghosszabbodna - a jelenlegi törvény szerint ugyanis csak 2010 végéig jár. (sán, lpj, s) Továbbképzéssel növelnék a foglalkoztatottságot Kedd Felhős időre van kilátás, sok helyütt köd, eső valószínű 5713' A térképen a legmagasabb nappali hőmérsékleteket tüntettük tel. VÁROSOK MA HOLNAP HOLNAPUTÁN Pozsony felhős 4° 12° jobbra borult 8° 13“ jobbra borult 5° Nyitra telbős 5" 12° jobbra borult 7° 12° felbős 4° Dunaszerdahely felhős 5" 13° jobbra borult 8° 13' telbős 4° Komárom leibős 5” 11° jobbra borolt 8° 12° felbős 5° Ipolyság eső 4’ 10° borult 8° 11° felhős 4° Rimaszombat eső 3' 8° jobbra borult 4° 9° telbős 3° Kassa eső 2" r felbős 2° 7° felhős 5° Királyhelmec eső 3’ r jobbra borult 1° 6° telbős 5° Besztercebánya eső 5' 9° jobbra borult 7° 12° eső 3° Poprád eső 4’ 7*' jobbra borult 3° 11° eső 0° IDŐJÁRÁS A HEGYEKBEN­Almeria Antalya Hvar Istanbul A víz és a levegő hőmérséklete egyes üdülőhelyeken Szerda Borult idő lesz. | Szél: DNY-NY 15-20 km/h Csütörtök —■— Jobbára borult időre van kilátás. Szél: NY, * 15-20 km/h Péntek Borult Idd lesz, sok helyütt esd valószínű. 19717° 23720° 17714° 15718° Kanári-szigetek Nápoly Nice Thessaloniki Várna 22720° 18716° 17717° 17715° 14714° Szél: ■115-25 km/h 5713 5710 5710 A hőmérsékletek Celsius-fokban vannak megadva szél jk. melegfront n ciklon hidegfront - - okklúziós front v anticiklon Készíti az SHMÚ 2009. november 24., 12:00 Pozsony 07.10 Pozsony Besztercebánya 07.04 Besztercebánya Kassa 04.56 Kassa 16.04 Pozsony-Dévény 170 apad 15.54 Komárom 150 apad 15.46 Párkány 100 apad I v MM in: —— \ f-15* -10" -5* 0* 5° 10 * 15* 20 ű 25 c

Next

/
Oldalképek
Tartalom