Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)

2009-10-24 / 246. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 24. Közélet 3 Ha a kommunizmus-ellenes megmozdulások vagy a társadalmi reformfolyamatok egy bizonyos ponton túlléptek, az egypártrendszer kíméletlenül lecsapott Vérbe fojtott antikommunista forradalmak Fél évszázaddal ezelőtt ezekben a napokban Ma­gyarország harcban állt a megszálló szovjet had­erőkkel. Mai visszatekinté­sünkben a kommunistael­lenes forradalmakat vesszük szemügyre. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ 1953, 1956, 1968, 1980 - év­számok, melyekben az a közös, hogy az ekkor kirobbant forra­dalmak és/vagy reformfolyama­tok mind megbuktak. Keletnémet elsőség A kommunista rendszer elleni első népfelkelés az NDK-ban zaj­lott. Sztálin halála után a szovjet pártvezetés átértékelte a szocia­lizmus építésének politikáját: en­nek keretében pedig az NDK-s elv­társakat is megdorgálta. Ennek eredményeként június 11-én a Német Szocialista Egységpárt nyi­latkozatot tett közzé, amelyben elismerte hibáit. Bejelentettek néhány „könnyítő intézkedést”, a társadalom azonban nem várt módon válaszolt az „önkritikára“. Június 16-án mintegy ezer em­ber tüntetett Berlinben a rendszer ellen. Másnap vidéken is zavargá­sok törtek ki, a sztrájkokban mintegy 300-400 ezer ember vett részt. A tiltakozó tömegek a kor­mány lemondását, szabad válasz­tásokat, a hadsereg feloszlatását és Németország egységének visszaállítását követelték. A veze­tő nélküli, spontán megmozdulá­sok ellen június 17-én a szovjet megszálló hatalom kihirdette a szükségállapotot. Június 19-re a helyzet „normalizálódott”. A megtorlás nem maradt el: mint­egy 20 ezer személyt letartóztat­tak, 3 ezer főt börtönbüntetésre ítéltek. Közel 200 tüntető életét vesztette, 21 személyt pedig a sta- táriális bíróság ítélt halálra és ki­végeztetett. 1956, Magyarország Sztálin 1953-as halála után Magyarországon is elindult egy gyenge enyhülési folyamat, mely viszont nemsokára megrekedt. Az .fcíHt MAN ÖF THE YÉÄŔ Az amerikai Time magazin korabeli címlapjai. A nyugat élénken figyelte a folyamatokat, de nem lépett közbe. WWW. ir.com, 1979 1981 1981 56-os események kialakulására hatott a szovjet csapatok ausztriai kivonulása 1955-ben, ületve a lengyel reformkommunisták győ­zelme. A forradalom, akár a 89-es bársonyos forradalom is, diáktün­tetésekkel kezdődött. Október 23-án többszázezres megmozdu­lásra került sor a fővárosban, ami­re a párt ortodox vezetése a kato­naság riadóztatásával válaszolt. A tüntetők viszont nem tágítottak, többszázezres tömeg jelent meg az utcákon, számos helyen lövöl­dözések törtek ki. A pártvezetőség az események hatására megzavarodott, a sztáli­nista vezérek megbuktak, a hata­lom a Nagy Imre vezette reform- szárny kezébe ment át. A változá­sokat viszont nem lehetett félúton megállítani, így a vezetés kényte­len volt bejelenteni az egypárt­rendszer végét, valamint tárgya­lásokat kezdeményezni a szovjet csapatok távozásáról. A kormány­záshoz egy szűkebb, az 1945-ös koalíciós pártokat tömörítő ideig­lenes nemzeti kormányt állítottak fel. Ezzel a lépéssel a szocialista blokk államai közül legmesszebb a magyar forradalom ment el. Ez is lett vesztének a fő oka. A forradalom első napjaiban maga a szovjet pártvezetés is megosztott volt: Hruscsov és a többség eleinte a katonai beavatkozás helyett a politikai megoldást, a reform­kommunista vezetést támogatta. Miután azonban a koalíciós ma­gyar kormány túllépett a Szovjet­unió számára elfogadható refor­mok szintjén, az USA és a nyugati nagyhatalmak pedig kifejezték, hogy nem nyújtanak segítséget Magyarországnak, a szovjet poli­tika vezetői is a katonai támadás mellett döntöttek. Ez november 4-én kezdődött és 11-én ért véget az utolsó pesti el­lenállási pontok felszámolásával. A Kádár-vezetés könyörtelenül le­számolt a forradalmárokkal: 1959-ig, a leszámolás befejeztéig mintegy 400 embert végeztek ki a forradalomban való részvételért, közel 22 ezer személyt bebörtö­nöztek, 18 ezer főt internáltak. A forradalom leverése után mintegy 200 ezer ember hagyta el Ma­gyarországot. Reformálni a reformálhatatlant A magyarországi eseményekkel szemben a csehszlovákiai reform- folyamat sosem lépte túl a kom­munizmus kereteit, ám a szovjet vezetés enélkül is a beavatkozás mellett döntött. Miután 1968 ja­nuárjában a reformer Alexander Dubček került a kommunista párt élére, hozzákezdett a párt és a rendszer átalakításához, hogy si­kerüljön úrrá lennie az elégedet­lenségen, amelyet két évtized rossz gazdasági irányítása és az elnyomás okozott. Szabadlábra helyeztek minden politikai elítél­tet, a sajtó cenzúráját is beszüntet­ték márciusban, az utazási korlá­tozásokon enyhítették. Dubček bizonyos szempontból nagyon si­keres volt, mert bár az országban nagy volt az elégedetlenség, a párt hegemóniáját továbbra sem kérdő­jelezték meg tömegesen. Több mint kérdéses, hogy hosszú távon is megmaradhatott volna-e az „emberarcú szocializmus”. Bár Dubček törekedett arra, hogy Moszkvával továbbra is jó kapcsolatot tartson fentn nem tudta felmérni, hogy reformjai mi­lyen nagy kihívást jelentenek a szomszédos országok politikai rendszereinek - a helyzet a szov­jet vezetés számára is nagyon ve­szélyesnek tűnt. Ezért augusztus 20-án az éjjeli órákban szovjet csapatok léptek be Csehszlováki­ába, őket lengyel, magyar és bol­gár alakulatok kísérték. A cseh­szlovák hadsereg nem állt ellen, a reformerek fokozatosan szorultak háttérbe. Dubček és társai nem mutattak komolyabb ellenállást. Ezzel vérontás nélkül ért véget a prágai tavasz. 1969-ben az új fő­titkár Gustáv Husák lett, aki ismét a keményvonalas politikát képvi­selte, bevezetve a normalizációt. 1980, Szolidaritás A 70-es évek végén általános volt az elégedetlenség a rendszer­rel Lengyelországban is, mely 1980-ban a Lech Walesa vezette Szolidaritás mozgalom megmoz­dulásaiban öltött testet. A lengyel eseményekre nagy hatással volt Karol Wojtyla pápává választása, aki II. János Pálként 1979-ben lá­togatást tett hazájában. Ó volt az első pápa, aki kommunista or­szágba látogathatott. 1980. au­gusztusában a gdanski hajógyári munkásság sztrájkba kezdett. A megmozdulást az egész ország­ban hasonló tiltakozások követ­ték. Szeptemberben Walesáék megállapodtak a kormánnyal, a szervezet függeden, regisztrált szakszervezetté alakult át. Tagsá­ga fokozatosan nőtt, 1981-ben közel 10 mülió tagja volt. Ezzel a Szolidaritás olyan népszerűvé vált, hogy veszélyez­tette a kommunista hatalmat. Wojciech Jaruzelski tábornok, pártfőtitkár 1981 decemberében kihirdette a statáriumot. A kato­nai hatalom megszállta az utcá­kat. Az akcióban 1750 tank és 9 ezer gépkocsi fedezete mellett 70 ezer katona és 30 ezer belügyes vett részt. Felfüggesztették a sza­badságjogokat, lezárták a határo­kat, elrendelték a kijárási tilalmat, a gyárakat katonai ellenőrzés alá vonták. Minden sajtótevékenysé­get felfüggesztettek, kizárólag a párt és a katonaság hivatalos lapja jelenhetett meg, a telefonvonalak egy hónapra elnémultak. A Szolidaritás több mint ötezer tagját tartóztatták le, zárták in­ternáló táborokba, illetve ítélték el. A független szakszervezeti mozgalmat 1982. október 8-án törvényen kívül helyezték. (MSz) 2009. október 24., 12:00 Szombat Vasárnap Túlnyomóan borult égbolt. gyenge esők. reggel köd. _ Szél: változ< Irányú 5-10 km/h Túlnyomóan borult égbolt, reggel köd. A térképen a legmagasabb nappali hőmérsékleteket tüntettük fel. Változóan felhős égbolt, reggel köd. Helyenként er a hegyekben , hózáporok. s— Szél: NY-ÉNY? 10-25 km/h A víz és a levegő' hőmérséklete egyes üdülőhelyeken Mallorca 2 Nápoly 2 A HEGYEKBEN Antalya Hvar A hőmérsékletek Celsius-fokban vannak megadva t” szél a melegfront n ciklon hidegfront - - okklúziós front v anticiklon 07.24 Pozsony 17.46 Pozsony-Dévény 250 árad 07.17 Besztercebánya 17.38 Komárom 215 árad 07.09 Kassa 17.29 Párkány 140 változatlan Pozsony Besztercebánya Kassa Készíti az SHMÚ Kanári-szigetek 23725° Velence VAROSOK MA HOLNAP HOLNAPUTÁN Pozsony eső 9° 13° túlnyomóan felhős 8° 15° túlnyomóan felhős 5° 16° Nyitra eső 9° 13° eső 7° 15° túlnyomóan felhős 5° 16° Dunaszerdahely eső 9° 13° eső 7° 15° túlnyomóan felhős 5° 16° Komárom eső 10° 13° eső 7° 15° túlnyomóan felhős 6° 16° Ipolyság eső 10° 14° eső 8° 15° túlnyomóan felhős 6° 15° Rimaszombat felhős égbolt 10° 14° felhős égbolt 6° 15° túlnyomóan felhős 6° 16“ Kassa felhős égbolt 10' 13° felhős égbolt 6° 14° túlnyomóan feihős 5° 16° Királyhelntec eső 11° 15° felhős égbolt 7° 15° túlnyomóan felhős 6° 17° Besztercebánya eső 9° 14° felhős égbolt 5° 14° felhős égbolt 3° 13° Poprád eső 6° ir| felhős égbolt 4° 10* | felhős égbolt 1° 10°

Next

/
Oldalképek
Tartalom