Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-10 / 234. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 10. www.ujszo.com RÖVIDEN Ismét lehet gázválság Buenos Aires. A Gazprom vezérigazgató-helyettese, Alekszandr Medvegyev a Buenos Airesben zajló nemzetközi gázkonferencián kijelentette: „Nem tudunk 100 százalékos garanciát adni arra, hogy nem ismétlődik meg a 2005-ös és a 2009-es helyzet, amikor komoly fennakadások voltak az európai szállításokban a gázárvita miatt.” Medvegyev ugyanakkor optimistán nyilatkozott arról, hogy a terveknek megfelelően, 2011-ben megindulhat a gázszállítás Nyugat- Európába Ukrajna megkerülésével, a keleti-tengeri Északi Áramlat vezetéken. A legújabb orosz-ukrán nézeteltérések oka, hogy Kijev jelezte: lényegesen, akár a felére csökkenti az orosz gázimportotjövőre, ez pedig jelentősen visszavetné a Gazprom bevételeit. (MTI) Török-örmény megállapodás Genf. Hillary Clinton amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is jelen lesz ma Svájcban a török-örmény megbékélési megállapodás aláírásán - jelentették be Washingtonban és Moszkvában. Az örmények elleni 1915-ös népirtás és Hegyi-Karabah hovatartozása miatt egymással ellenséges Törökország és Örményország szeptemberben jelentette be, hogy aláírtak egy jegyzőkönyvet, amelynek értelmében diplomáciai kapcsolatot létesítenek egymással, és megnyitják a közös határt. (MTI) Egyelőre nem érdemel segélyt Szöul. A dél-koreai elnök és a japán kormányfő tegnapi tárgyalásain egyetértés volt közöttük abban, hogy nem szabad segélyt felajánlani Észak-Koreának addig, amíg a sztálinista állam nem tesz kézzelfogható lépéseket a- tomfegyverprogramjának leállítása érdekében. Kim Dzsong II észak-koreai vezető a napokban biztosította a kínai kormányfőt arról, hogy kész visszatérni az atomprogramról folytatott hatoldalú tárgyalásokhoz. Ezt azonban ahhoz a feltételhez köti, hogy kétoldalú megbeszélést foly- tathassonazUSA-val. (MTI) Csokikirályból külügyminiszter Kijev. Az ukrán parlament tegnap jóváhagyta Petro Po- rosenko nagyvállalkozónak, Viktor Juscsenko elnök szövetségesének külügyminiszteri kinevezését. Ukrajna márciusban maradt külügyminiszter nélkül, amikor a törvényhozás leváltotta Vo- lodimir Ohrizkót, akinek nézeteltérése támadt Julija Ti- mosenko kormányfővel. Po- rosenko Ukrajna egyik leggazdagabb embere édesipari termékeket gyártó üzemeinek köszönhetően. (MTI) Prágában tárgyalt Jerzy Buzek, az EP elnöke - a brüsszeli jogászok is tanácstalanok abban, mivel járna Klaus lábjegyzete Egyelőre nem tudja az unió, mit kezdjen Csehországgal Buzek és Klaus. Elbeszéltek egymás mellett. (ČTK-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Prága/Brüsszel. Nincs sok lehetősége a jelek szerint az EU-nak arra, hogy aláírásra sürgesse a reformszerződés ratifikálási folyamatát az utolsó utáni pillanatban is elodázó cseh elnököt, ráadásul a tagországok megosztottak abban is, melyik pülanatban kell növelni a nyomást Václav Klausra. Ezt támasztotta alá Jerzy Buzek- nek, az Európai Parlament elnökének tegnapi csehországi látogatása is. Buzek is beszámolt arról prágai sajtóértekezletén, amiről később a cseh államfő is tájékoztatott (lásd lapunk 1. oldalát), hogy tudniillik Klaus tartós felmentést követel az EU-tól Csehországnak a Lisszaboni Szerződés részét alkotó alapjogi charta alkalmazása alól. Buzek utalt arra, hasonló kivételt korábban Nagy-Britannia és Lengyelország kapott, de ők ezt a Lisszaboni Szerződés szövegéről folytatott tárgyalások során érték el. Az EP-elnök szerint nehéz dologról van szó, mert egy ilyen kivételt mind a 27 uniós tagállamnak jóvá kellene hagynia. Az EP elnöke ugyanakkor meggyőződésének adott hangot, hogy a dokumentumot mihamarabb véglegesen jóváhagyják. „Most sokkal jobban tudjuk, mint két nappal ezelőtt, hogyan lehetne ezt elérni” - mondta. Buzek egész tárgyalás- sorozatot bonyolított le Prágában, találkozott Klausszal, a parlament két házának elnökeivel és a miniszterelnökkel is. Csehországban a Lisszaboni Szerződést már a parlament mindkét háza jóváhagyta, de az államfő még nem írta alá. Eddig az késleltette a ratifikációt, hogy a szenátorok egy csoportja az alkotmánybírósághoz fordult azzal a kéréssel, vizsgálja meg, nem ellentétes-e a szerződés a cseh alkotmánnyal. Újabb váratlan fordulatot jelentett, hogy Klaus csak azzal a feltétellel írná alá a dokumentumot, ha ahhoz Csehország egy rövid lábjegyzetet csatlakoztathatna. Buzek szerint a cseheknek előbb otthon kell tisztázniuk, mit is szeretne Klaus államfő függelékként csatlakoztatni a Lisszaboni Szerződéshez, s csak azt követően lehet tárgyalni arról, hogy támogatja-e ezt a követelést az EU többi tagállama. Prágában úgy tudják, Klaus az új feltételt előzetesen nem egyeztette a cseh kormánnyal. „A kabinet nem ismeri a részleteket. Készen állok azonban arra, hogy elemezzük a dolgot” - mondta újságíróknak Jan Fischer-kormányfő egy másik sajtóértekezleten, miután a kormány új mandátumáról a parlamenti pártok elnökeivel tárgyalt. Pfemysl Sobotka, a szenátus elnöke megerősítette, Klaus lépése a vezető cseh politikusok számára is meglepetés volt. Az EB jogászai sem tudtak tegnap egyértelmű választ adni arra, lehetséges-e a szerződés Klaus által kért kiegészítése komolyabb következmények nélkül, de a szóvivői megjegyzések egyértelműen érzékeltették, hogy a brüsszeli testületnek nincs ínyére egy ilyesféle lépés. Egy uniós tagország - nevének mellőzését kérő - nagykövete szerint abban a tagállamok között nagyjából egyetértés van, hogy egyelőre nem gyakorolnak túlságosan nagy nyomást Prágára, inkább hagyják, hogy az ország belső politikai erői győzedelmeskedjenek az elnöki kételyek fölött. Ugyanakkor több tagállam érzékeltette már, hogy nem örül a további késlekedésnek. Ezek közé tartozik az uniót jelenleg elnöklő Svédország - amely az október végi EU-csúcson már a szerződés hatályba lépésével egy időben esedékes döntéseket szeretne hozni -, valamint Franciaország, amelynek külügyminisztere, Bernard Kouchner határozottan kizárta a Lisszaboni Szerződés módosítását. (MTI, s, ú) Az esélyesebbek is udvariasan gratuláltak - mindenki sokkal többet fog elvárni az amerikai elnöktől Több tucat áldozat Oslóban nagyon meglepték a világot „Ebbe a kitüntetésbe még nagyon belefogok izzadni" (Reuters-felvétel) Oslo/Washington. Inkább udvariasnak, mint lelkesnek tűnnek azok a gratulációk, amelyek Washingtonba érkeztek az idei No- bel-békedíj kitüntetettjének címére. Az iszlám világ egyértelműen többet vár Barack Obamától a jövőben, és cselekvésre buzdították őt a palesztinok is. ÖSSZEFOGLALÓ A Nobel-békedíjas Lech Walesa volt lengyel elnök azt mondta, meglepte őt a döntés, mivel Oba- mának még nem volt ideje arra, hogy bizonyítson. „Egyelőre csak javaslatokat tett. De tény, a bizottság olykor azért adja a díjat, hogy ösztönözzön”- tette hozzá. Az elsők között gratulált az amerikai elnöknek Rebija Kadir asszony, az emigrációban élő uj- gur vezető, akit már régóta esélyesnek tartanak a békedíjra. „Nagyon örülök, hogy Obama kapta, és most már tudnia kellene, hogyan tárgyaljon az olyan diktátorrezsimmel, mint a kínai.” Kadir évek óta küzd a Kínában élő ujgu- rok jogaiért, amiért a kommunista rezsim korábban hat évre börtönbe küldte. Örömmel gratulált Obama elnöknek a zimbabwei miniszterelnök, Morgan Tsvangirai, akit az idei díj egyik nagy esélyeseként tartottak számon. Ä Nelson Mandela Alapítvány ugyancsak üdvözölte a kitüntetést. Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke közleményében üdvözölte Obama kitüntetését. A döntés „azt a reményt tükrözi, amelyet az amerikai elnök élesztett fel egy atomfegyvermen- tes világ iránt” - közölte Barroso. Angela Merkel német kancellár, Nicolas Sarkozy francia elnök és Süvio Berlusconi olasz kormányfő is az elsők között üdvözölte Obama kitüntetését. Az európai gratulációk sorát még hosszan lehetne folytatni. Száeb Erekát palesztin főtártetését és reményét fejezte ki, hogy az amerikai elnöknek sikerül elérnie „az izraeli kivonulást az 1967-es határok mögé, illetve az önálló palesztin állam megteremtését Jeruzsálem fővárossal”. Gázában viszont az Iszlám Dzsihád vezetője elítélte az oslói Nobel- békedíj Bizottság döntését, és úgy vélte: Öbama kitüntetése azt jelzi, hogy politikai díjról van szó, amelynek odaítéléséről nem érték és erkölcs alapján határoznak. A Gázai övezetet uraló radikális Hamász szerint túl korai volt Obamának Nobel-békedíjat ítélni, mert „még sokat kell tennie azért, hogy a kitüntetést megérdemelje”. Hamid Karzai afgán elnök szintén úgy vélekedett, hogy Barack Obama, jó választás” volt a Nobel- békedíjra. Az afganisztáni tálibok ugyanakkor elítélő nyilatkozatot adtak ki. Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök tanácsadója szerint a békedíj odaítélésének hozzá kell járulnia ahhoz, hogy megszűnjön az igazságtalanság a világban. Barack Obama számára váratlan megtiszteltetés, hogy neki ítélték oda az idei békedíjat. Ezt David Axelrod, az amerikai elnök egyik tanácsadója közölte. Szerinte a kitüntetéssel az elnöknek főleg az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a nukleáris leszerelés terén folytatott tevékenységét ismerték el. Robert Gibbs, a Fehér Ház szóvivője helyi idő szerint tegnap hajnalban telefonon ébresztette az amerikai elnököt a hírrel. Axelrod azt mondta, a Fehér Ház sem számított Barack Obama kitüntetésére. (MTI, s, ű) Pesavar. Pokolgépes merényletet követtek el tegnap az északnyugat-pakisztáni Pesavar zsúfolt piacánál. A terrorcselekménynek legkevesebb 49 halottja és száznál több sérültje van. A rendőrség szerint egy tüzérségi lőszerekkel megrakott mikrobuszt robbantottak fel a híres Haibár bazár melletti úton. Rehman Malik belügyminiszter közölte: nincs más lehetőség, mint támadást intézni a lázadók erődítményei ellen a sok halottal járó pesavari öngyilkos merénylet után. A hadsereg hamarosan offenzívát indít abban a térségben (az Afganisztánnal határos Dél-Vazirisztánban), amelyet a pakisztáni tálibok támaszpontként használnak véres támadásaikhoz. A hadműveletre a kormány adott utasítást, és a biztonsági erők légi és tüzérségi csapásokkal, csapatok odaküldésével, a térség blokádjával már megkezdték az offenzíva előkészítését. (MTI) NATO-mandátum Hosszabbított az ENSZ BT New York. Az ENSZ BT egyhangú döntéssel egy évvel meghosszabbította a NATO vezette afganisztáni biztonsági erő (ISAF) mandátumát, és kérte az abban részt vevő országokat, hogy erősítsék meg kontingensüket. A jelenleg 42 ország 67 ezer 700 katonáját felvonultató ISAF nem ENSZ- hadműveleti erő, de a BT hozta létre 2001 végén, és mandátumát évente hosszabbítja meg, ezúttal 2010. október 13-ig. (Amerika külön csapatokat is állomásoztat Afganisztánban.) Washingtonban éppen most folyik a heves vita arról, hogy az USA - amely a legnagyobb arányban veszi ki részét az afganisztáni műveletekből - küld- jön-e további katonákat oda, és ha igen, hányat. (MTI) gyaló is üdvözölte Obama kitünObama a harmadik békedíjas demokrata politikus Oslo. A tegnap odaítélt kitüntetés érdekessége: tíz éven belül Barack Obama a harmadik amé: rikai demokrata politikus - Jimmy Carter és AI Gore után aki megkapta a Nobel-békedíjat. Egyébként a békedíj az egyetlen, amelyet nem a svéd alapító, Alfred Nobel hazájában, hanem Norvégiában, Oslóban adnak át. Ennek az a magyarázata, hogy az alapító halálakor a két mai ország még egy államot alkotott, s Alfred Nobel végrendeletében úgy rendelkezett, hogy a Békedíjat norvég bizottság ítélje oda. A hagyomány pedig Norvégia 1905-ös függetlenné válása után is fennmaradt. A díjat odaítélő bizottság a norvég parlament, a Storting által kinevezett öt tagból áll, de a kabinettől teljesen függetlenül végzi munkáját. A tízmillió svéd koronával (1,4 millió amerikai dollárral) járó díjat december tizedikén, Oslóban adják át. (m, ú)
