Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)
2009-09-26 / 222. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. SZEPTEMBER 26. Közélet 3 Az 50-es, 60-as években 3 millió ember vett részt a rendszer legnagyobb propagandamegmozdulásán, - az 1970-es szpartakiád elmaradt, mert féltek az elvtársak Szpartakiád: a propaganda diadala A totalitárius rendszerek egyik ismérve a mindent elárasztó masszív propaganda. A fasiszta és kommunista rendszereknél ehhez társul a tömeg, a nép vagy az osztály dicsőítése, az egyén háttérbe szorítása. Kevés olyan szocialistajelenség volt, mely ezt jobban kifejezte volna, mint a szpartakiádok. Mint sok minden mást, nem is a kommunisták találták fel, csak „tökélyre“ fejlesztették. MÓZES SZABOLCS A szpartakiád csehszlovák specialitásnak számított - hasonló méretű és stílusú propagandista tömegdemonstrációkat egyik közép-európai kommunista államban sem szerveztek a diktatúra 40 éve alatt. Az elsőt a szovjet felszabadítás 10. évfordulója alkalmából, 1955-ben tartották. A tömeges sportolásnak ugyanakkor nem kommunista, hanem polgári gyökerei voltak Csehországban. Még a 19. század 60-as éveiben alakult meg a Sokol hazafias szervezet, fő célja a testedzés és a cseh nemzeti érzés elmélyítése volt. Többször is betiltották (az osztrákok 1915-ben, a nácik 1941-ben), utoljára éppen a kommunisták. A Sokol a 20. század elejére tömegmozgalommá nőtte ki magát, legfényesebb korszaka a két világháború között volt, amikor egy sor politikust - többek között Masaryk államfőt és Beneš külügyminisztert - is a sorai között tudhatott. Ekkor megközelítőleg egymillió tagja volt, és a centralizáló cseh politika támasza lett - gya- korlatilagpropagandafeladatottel- jesített. A cseh nagyvárosokban a későbbi szocialista szpartakiádok- ra emlékeztető tömegdemonstrációkat tartottak, nem ritkán több százezer ember részvételével. Az 1945-ben újjáalakuló Sokol komoly kihívást jelentett a kommunista vezetés számára, ezért az 1948-as hatalomátvétel után lassú felmorzsolása mellett döntött. De ha valami jól működik, miért ne lehetne átvenni és felfelhasználni - gondolták, és kommunista tömeg- rendezvénnyé alakították a Sokol akcióit. Arendezvény a szpartakiád nevet kapta, az elnevezést még 1921-ben találtakiF.J. Chaloupec- ký - a munkás testnevelési körök prágai felvonulását nevezte el így. Hárommilliós részvétel Az első szpartakiád a rendszer legnagyobb propagandaakciója volt. Apárt nem sokkal Sztálin halála után, 1953-bankezdteszervezni, lebonyolítására 45 millió csehszlovák koronát hagytak jóvá, ami akkoriban nagy összegnek számított. Az iskolákban már 1954-ben elkezdődött a felkészülés, a tanulók és a tornatanárok számára kötelező volt a részvétel, de a munkásoknak és a hadseregnek is be kellett kapcsolódnia. Nem minden ment zökkenőmentesen. ,A legkisebb részvételi hajlandóság a nagyüzemekben tapasztalható“ - olvasható a pártvezetésnek írt jelentésben. A párt igyekezett maximálisan kiaknázni a tömegdemonstrációban rejlő propagandalehetőségeket. Az első szpartakiádra több nyugati emigráns csehszlovák szervezetet, valamint a „kapitalista“ sajtót is meghívták. A szervezők a több százezer résztvevő és néző elszállásolásán törték a fejüket, a rendőrség és az állambiztonság pedig éberen figyelt. A kommunista rendszer 1948-as bevezetése óta ugyanis nem került sor ekkora rendezvényre, a szpartakiád egyben a párt erejének és a lakosság hangulatának nagy tesztje is volt, és vizsgázott az állambiztonság is. Az elvtársak attól tartottak, hogy egy ekkora akció könnyen a rendszer elleni demonstrációba torkollhat. A belügy 100 százalékos készültséget hirdetett, 3445 rendőrt vezényeltek Prágába, a főváros környékén pedig több ezer rendőrt tartottak készültségben. A szpartakiád június 23-án a csehszlovák és a szovjet zászló felvonásával kezdődött és több napig tartott. Elsőnek a gyerekek és az ifjúság lépett fel - csak ők három napon át mutatták be programjaikat. Őket követték a munkások, majd a legvégén a munkásőrség és a hadsereg. A koreográfia - elsősorban a nem fegyveres formációk fellépése - hasonlított a Sokol-ünnepségek- re, de persze feltűntek a kommunista szimbólumok. A több ezer kisiskolás formációja például egy fogaskereket alkotott. A szocialista ifjúság tagjai ötágú csillagot formáltak, aztán gázmaszkokban akadályt ugrottak, a program géppuskás gyakorlattal és csoportos ejtő- emyősugrással ért véget. „Mint Fe- liksz Dzerzsinszkij akarom az ellenfelet verni, az ő Csekája marad az én példaképem“ - harsogták a felvonuló fegyveres erők tagjai (Dzerzsinszkij a Cseka, a KGB elődjének alapítója, a szovjet rendszer egyik legnagyobb hóhérja volt). A rendezvényt a hadsereg zárta, mely tankokkal és ágyúkkal vonult fel. A küldetés teljesítve A szpartakiád sikere az emigráns csehszlovák szervezeteket és sajtót is sokkolta. Úgy látták, a rendszer meglehetősen stabil - ezzel a kommunista vezetés gyakorlatilag elérte célját. A szpartakiád emellett a totalitárius rendszer egyik alapelvét is a népbe sulykolta: nem az egyén, hanem a tömeg számít. A résztvevők és a nézők is úgy érezhették, egyedül semmire sem képesek, egy szervezett, felülről irányított rendszer részei, és megvan a maguk részfeladata. Viszont ha kiválóan teljesítenek, akkor sem tudnak elérni semmit, hiszen csak a tömeg számít, az egyén elveszik benne. A zavarmentes lebonyolításon felbuzdulva a kommunista vezetés úgy döntött, ötévente megismétli a tömegtornáztatást. 1960-ban és 1965-ben ismét több millióan léptek és tornáztak egyszerre, az 1970-es szpartakiád viszont elmaradt, mert a vezetés zavargásoktól tartott. Közeli emlék volt még az 1968-as prágai tavasz leverése és tombolt a normalizáció. Az 1975-ös szpartakiád viszont már a régi forgatókönyv szerint zajlott, csakúgy, mint a további kettő. 1989-ben, a bársonyos forradalom utáni hónapokban sokáig kérdéses volt, az 1990-re tervezett szparta- kiádot megtartják-e, végül a demokratikus vezetés lefújta. A bárKihúzta a gyufát, aki nem akart tornázni sonyos forradalom után ismét megalakult a Sokol, amely ma is tart hasonló, de jóval kisebb rendezvényeket. A fölösleges stadion A kommunista megalománia egyik iskolapéldája a negyedmillió férőhelyes strahovi stadion, melyet kimondottan az ötévente rendezett szpartakiádok miatt alakítottak át - helyén a két világháború között állt egy kisebb aréna, melyet a Sokol használt. A pálya 310 méter hosszú és 202 méter széles - ezekkel a méretekkel és a 250 ezer férőhellyel az egyik legnagyobb aréna a világon. Amikor néhány éve a város részben átalakította, a „felvonulási placc“ helyén hét teljes méretű focipályát hoztak létre. Az utolsó szpartakiád, 1985 óta gyakorlatilag kihasználatlan a stadion, csak néhány nagyobb koncertet szerveztek benne: itt játszott például a Rolling Stones, a Pink Floyd vagy a U2. (MSz) A kommunista diktatúrák bukásának 20. évfordulója alkalmából jelentkező sorozatunk írásait olvasóink minden szombaton ezen az oldalon találhatják meg. Ha hozzászólásuk, ötletük, esetleg közlésre érdemes saját dokumentumuk, fényképük vagy történetük van a témában, azt szívesen várjuk levélcímünkre vagy az 1989@ujszo.com mailcímre. Szpartakiádázott anyuka és apuka a gyerekkel, diák és tanár, katona és öntőmunkás, titkárnő és fejőnő (Fotók: archívum) Vasárna 2009. szeptember 26., 12:00 Túlnyomóan derült Idő, reggel helyenként köd. Túlnyomóan derült idő, reggel helyenként köd. Borult Idő, sok helyen eső, zápor, zivatar. Szél: ÉNY, 20-30 km/h M'.mi'MlIM Pozsony Besztercebánya Kassa 06.43 Pozsony 18.42 Pozsony-Dévény 170 apad 06.35 Besztercebánya 18.34 Komárom 06.26 Kassa 18.26 95 apad Szél: változó irá lapnyugt; IDŐJÁRÁS A HEGYEKBEN A víz és a levegő hőmérséklete egyes üdülőhelyeken Antalya 25729° Nizza 22724' Costa Brava 23725° Rimini 22723' Kairó 26731° Thesszaioniki 22723' Kanári-szigetek 23726° Várna 21721' Málta 26723° Velence 22°/25' A hőmérsékletek Celsius-fokban vannak megadva szél melegfront n ciklon hidegfront okklúziós front v anticiklon Szombat Túlnyomóan derült égbolt, reggel helyenként köd. Készíti az SHMÚ 17723° VÁROSOK MA HOLNAP HOLNAPUTÁN Pozsony derült égbolt 12° 23° kissé felhős 10° 23° kissé lelhős n° 24° Nyílra derült égbolt 11° 23° lúlnyomóan felhős 8° 24° kissélelhős 9° 24° Dunaszerdahely kissé felhős 11° 23° kissé felhős 8° 23° kissé lelhős 8° 24° Komárom derült égbolt 12° 23° túlnyomóan felhős 8“ 24° kissé felhős 9° 25° | Ipolyság derült égbolt 12° 22“ derült égbolt 8° 23’ kissé lelhős 8° 23° Rimaszombat kissé felhős 11° 22° túlnyomóan lelhüs 7° 22° kissé lelhős 7° 24° Kassa kissé telhős 10° 22° túlnyomóan felhős 8° 23° kissé felhős 8° 23° Királyhelmec kissé télhős 12° 23° túlnyomóan lelhős 9° 23’ kissé felhős 9° 23° Besztercebánya derült égbolt 8° 22° derült égbolt 6° 23° kissé felhős 6° 24° Poprád kissé felhős 5° 18° kissé lelhős 4° 18° kissé felhős 4° 19° Áz orvosmeteorológia a Panoráma oldalon otvashaté. A térképen a legmagasabb nappali hőmérsékleteket tüntettük fel.
