Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)

2009-07-04 / 153. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 4. Vélemény És háttér 7 FIGYELŐ Jaruzelski adott parancsot Wojciech Jaruzelski lengyel védelmi miniszter, későbbi ál­lamfő adott parancsot 34 éve egy nyugatra menekülő len­gyel repülőgépének lelövésére - derült ki az archívumban nemrég fellelt hivatalos irat­ból. A lengyel kommunista tit­kosszolgálat illetékesének hi­vatali feljegyzéséből lehet arra következtetni, hogy Jaruzelski a felelős egy Csehszlovákiából Ausztria felé tartó lengyel gép letevéséért - mondta el a len­gyel Nemzeti Emlékezet Inté­zet (IPN) szóvivője. A történé­szek szerint több mint való­színű, hogy a dokumentum hi­teles. Jaruzelski nem emlék­szik az esetre, (mti) A szlovák-magyar tárgyalások előkészítése kormányfői szinten (Peter Gossónyi rajza HÉTVÉG(R)E Kényszerűségből nyelvi lelemények A Szlovákiábanszlovákul el­vet megvalósító bunkó és kel­lően zavaros nyelvtörvény a hét szinte minden eseményét felülírta. Leszámítvaazújabb repülőgép-balesetet. Persze nem Ivan Gašparovič gépére gondolunk, amitegy „látnok” állítottmegkét órára, hanem egyújabb Airbus tragédiájára. Bunkóság, idiotizmus, zuha­nás - fogalmazhatnánk még tömörebben. SIDÓH. ZOLTÁN Az égvilágon semmilyen idegen nyelven nem beszélő, a tátrai szur­dokok alján kucorgók számára bi­zonyára sokat jelentő nyelvtörvény a törvényhozók szellemi kalodáján kívül egyben az Európai Unió korlá­táira is rávilágít. Brüsszel komoly szellemi kapacitást fordít a tejkvó­ták aktuális meghatározására, az uborkák görbületének kívánatos szinten tartására, de a kisebbségek jogállásáról csak általánosságban értekezik. Azért pislákol a remény lángja, hiszen láss csodát, e héten 20 éves szünet újra árusítani lehet az üzletekben a görbe uborkákat és szabálytalan formájú paradicsomo­kat, miután a bürokrácia elleni harc jegyében az esetek többségében el­törölték a gyümölcsök és zöldségek méretére és formájára vonatkozó megszorításokat. Brüsszel malmai tehát lassan, de biztosan őrölnek. Ám addig mit csináljunk? Talán fog­juk fel szellemi játékként az egészet, és a szlovák helységnevek alkalma­zása helyett ravasz körülírásokat használjunk? Például Kassa helyébe a Hemád-parti város definíció lép­het, bár ez csak félsiker, mert a Her- nádot valószínűleg Homádként is meg kell említem. Azt hiszem, szép megoldásnak számít, ha Párkányt az esztergomi bazilika panorámájá­ban fürdő városként említjük ezen­túl, esetleg demográfiai ismeretein­ket is bevetve a Duna szlovákiai sza­kasza mentén fekvő második legna­gyobb városaként aposztrofáljuk Komáromot. Mit kezdjünk olyan te­lepüléssel, amelyen keresztül nem folyik említésre méltó folyó? Gyür­kőzzünk neki Dunaszerdahely defi­níciójának! Legyen mondjuk Közép- Európa legnagyobb folyami szige­tének fővárosa. Ez egyrészt hízelgő, mert a főváros jobban hangzik, mint a járási székhely, másrészt e megol­dás rejtett bája, hogy a Csallóköz tájegység nevét sem kell leírnunk. Akár máris pályázatot írhatunk ki az ismertebb dél-szlovákiai települé- seknevéneklegszellemesebb körbe­írására. Menet közben meglátjuk, milyen jogi csűrcsavarokkal lehet kibújni az 19. századot idéző tör­vény paragrafusai alól, esetleg da­cosan ellenállunk, és akkor a nyelv­rendőrség szorgalmasan kiállíthat­ja az 5000 eurós büntetésről szóló számlát. Talán esetleg így akarják némileg enyhíteni az államkassza döbbenetesen nagy hiányát? Min­denesetre a világválságot meglo­vagoló, az európai parlamenti vá­lasztásokon előretörő, nemzeti zászlókba burkolódzó szélsőséges pártok elképzelései megvalósulá­sának első áldozatává váltunk. Ehhez képest semmi, hogy a nemzet nevében arcátlanul meg­gazdagodó Ján Slota, a politikus fedőnevű nagystílű rablóbáró már megint győztesen került ki egy pengeváltásból. Az általa megalá­zott, agyagba döngölt, a parlament épületében szolgálatot teljesítő rendőrnőt büntetik meg Slota frö- csögésének kiszivárogtatása miatt, a piás pilóta pedig büntetlenül kö­rözhet a szlovák parlamentarizmus légterében. A szintén politikusi le­pellel álcázott Vladimír Mečiar pe­dig legújabban a pangó hazai ingat­lanpiacot próbálja megmozgatni magányos tanyasi házak sorozatos felvásárlásával. Elvannak hát az országot zsák­utcába kormányzók, mint ahogy szintén anyagilag jól elvan az idei költségvetés szabadesését csendes derűvel szemlélő Ján Počiatek pénzügyminiszter is. Majd ősszel, ha már elkerülhetetlenek lesznek a megszorítások, egy újabb magyar- ellenes törvénnyel édesítik meg a keserű pirulát. De addig itt a nyár, élvezzük a monszun jelleget öltő nyarat, és sokat utazzunk külföld­re, ahol egyetlen valaškás nyelv­rendőr sem állja útját mondaniva­lónknak. JEGYZET Nyúl a mezőn KÖVESDI KÁROLY „Fut a nyúl a mezőn, és énekel” - énekli Deák Bili Gyula a rádióban, és errőljut eszembe egy triviális példabeszéd az élet egyszerű­ségéről, amitelmondanékaz alábbiakban. Ha Pozsonyban fel­szállók a Somorja felé induló buszra, következetesen magyarul kérek jegyet. Kábé heti rendsze­rességgel. Nem azért, hogy bárkit irritáljak, hanem mert magyar vagyok, magyarul beszélniszá- momra olyan természetes, mint levegőt venni, anyanyelvem az európai nyelvek egyik legszebbi- ke, és mert Európában élek. Ha a sofőr tud magyarul, és megérti, mit kérek, szó nélkül jegyet ad, és közli, egy euró tíz centet fizetek. Olykor előfordul, hogy szlovákul kéri ajegy árát. Egyikünksem számolgatja, hány magyaréi Po­zsonyban, megértjük egymást. Ismétlem: Pozsonyban, ahol élhet vagy egyszázaléknyi magyar, vagy már annyi sem. Más. Rozs­nyón szeretnék reggelizni kollé­gámmal a főtéren, egy patinás nevű vendéglő nyári teraszán. Magyarul rendelek, a pincérnő nem érti. Azt mondja, nem tud magyarul. Legyen szíves, küldjön egy magyarul tudó pincért, mon­dom neki. Egyedül van, feleli. Ak­kor köszönjükszépen, másuttfo- gyasztjuk el a reggeli rántóttát és a kávét, és másoknak is ajánlani fog­juk, kerüljék ezt a csehót. Erre el­kezd rohangálni, mint a mérge- zettegér,éselőkerülegy magyar pincér. Ilyen egyszerű ez, kedves szlovákiai magyarok. Vagyis hát nem ilyen egyszerű, hiszenjól em­lékszem, amikor nagyanyám ha­zamenekült a nagyrócei kórház­ból, mert nem tudtak vele szót ér­teni az orvosok. Igaz, az még a pártállamban történt, amikor Mečiarék nyelvtörvénye nem volt kitalálva, Madaričéknem .jobbítottak” rajta, ám ajárási hi­vatalokban csupa szlovák nyelvű hivatalnok ült. Amikor megszüle- tettafiam (a pártállami idóksötét erdejében), természetesen ma­gyar nevet kapott, hiába nézett ér­tetlenül a szlovák hivatalnok, ma­gyar alapiskolába és gimnázium­baj árva lett belőle szegedi diák és nyelvész. Mert ez is ilyen egyszerű, kedves szlovákiai ma­gyarok. Nem azon agyaltunk, hogy melyik iskola van közelebb, és mit szólnak hozzá a szlovák ba­rátaink. Ha barátaink, természe­tesnek veszik, ha rosszallják, nem barátok. Bunkók. Teljesen természetes, hogyezután is következetesen magyarul fogok jegyet kérni Pozsonyban abuszso- főrtől, és magyarul fogokbeszélni Rozsnyó, Rimaszombat, Király- helmecvagy Érsekújvár boltjaiban, és kíváncsi lennék, ki, hogyan sze­retne megbüntetni ezért. Allokelé- be. Mert ezegytürelemjáték,im­már nyolc évtizede. A Slota-félék egyszerűenidegbajtkapnakattól, hogyDél-Szlovákiábanmégmin- dig élnekmagyarok. Csakhadd él­jékki a fasisztoid ferde hajlamai­kat, nemkell törődni velük. Normá­lis életet kell élni, mert az élet nem arról szól, hogy Slota, Mečiar, Fico vagy Janko Hraško mit szeretne nekem előírni. De azért jövőre arra amagyarpártrafogokszavazni, amelyiknekprogramjában az au­tonómia elérése szerepel. A többi- eknem érdekelnek, mert nem en­gem képviselnek, csakszerepetját- szanak. Nyolcvankilencnovembe- rében ugyanis nem annak örültem, hogynéhányszlovákiaimagyar földet, szőlőt, panziót, vadasker­tet, vagyont harácsolhat össze, ha- nema szabadságnak. Ne feledjük, a magyarországi szlovákok (horvá- tok, németek, románokstb.) per­szonális autonómiát élveznek, mert a sokat ócsárolt, és sajnos a békasegge alájuttatottMagyaror- szág azért még mindig Európa szí­vében fekszik. De hát ott élünk mi is! Meijünkeurópaiemberekhezil- lően, szabadon és nem behúzott nyakkal élni. Mertanyulatsem azértütik, mert hosszú a füle, ha­nem mert gyáva. KOMMENTÁR Szellem és szardínia KISS TIBOR NOÉ Úgy tűnik, a júniusi EP-választás valóban kivégezte a Szabad De­mokraták Szövetségét. Fodor Gábor lemondása után egyelőre a párt egyetlen „fajsúlyos” politikusa sem akar jelentkezni pártelnök­nek. Utoljára Gusztos Péter jelentette be, hogy nem jelölteti magát elnöknek a július 12-i küldöttgyűlésen. A politikus a blogján sum­mázott: „Az SZDSZ hajója süllyed, de a hajót irányítók és a legény­ség nem azon dolgoznak, hogy megtalálják a léket és megjavítsák a hajót, hanem összevesztek a két utolsó szardíniakonzerven”. Gusz­tos értékelése szomorú, különösen azok után, hogy az SZDSZ min­dig a szellem pártjaként azonosította magát. A szellem mintha eltűnne, ami pedig maradt, az két doboz szardíniakonzerv. A fiatalok is szomorúak. Kedden a párt „ifiszervezetének” teljes el­nöksége távozott posztjáról. Léderer András, az Új Generáció egy­kori elnöke így fogalmazott közleményében: „az európai parlamen­ti választási kudarc óta az SZDSZ egy része ellehetetleníti a helyzet- értékelést és a kiútkeresést”. Léderer nevesít is, szerinte elsősorban a frakcióvezető, azaz Kóka János felelős a kialakult helyzetért. Kevésbé fajsúlyos jelöltek persze vannak. Ilyen például Retkes Atti­la, a Magyar Hírlap egykori újságírója, akit Demszky Gábor ajánlott SZDSZ-elnöknek. A rossz nyelvek szerint Retkest csak bábként állí­tanák a párt élére a régi motorosok, ami Retkes értelmezésében a következőt jelenti: mögötte áll a „párt értelmiségi holdudvara”. Egy másik férfiú is toporog a rajtvonalnál, Weinek Leonárd is elnök­nek készül. Weinek nemzeti liberális párttá alakítaná az SZDSZ-t, ezért a szabad demokraták vidéki bázisára kíván alapozni. Ismétel­jük meg még egyszer: az SZDSZ vidéki bázisára kíván alapozni. Zug­ló polgármestere egyébként lírai alkat, erről a legújabb nyilatkozata tanúskodik: „Most olyan kísérletet kell tenni, amiből kiderülhet, tud-e még rózsa nőni az SZDSZ sírján.” Ami biztosnak tűnik, az az SZDSZ sírja. Az SZDSZ eltűnésével azon­ban nem a liberalizmus szűnne meg Magyarországon, hanem csak egy zsákutcába tévedt párt tűnne el a süllyesztőben. Liberálisok az SZDSZ-en kívül is épp elegen vannak Magyarországon. Ha elég oko­sak, végre létrehozhatnának maguknak egy valóban vonzó pártot. TALLÓZÓ EURÓPAI SAJTÓ A hondurasi államcsíny követ­kezményeit elemző európai napi­lapok szerint az Egyesült Államok kutyaszorítóba került a közép­amerikai országban kialakult belpolitikai válság miatt. A római La Repubblica szerint egyelőre megjósolhatatlan, mi lesz a hon­durasi válság kimenetele. - Oba­ma amerikai elnöknek két prob­lémával kell megbirkóznia. Egy­felől azon kell munkálkodnia, hogy újra helyreállítsa a „demok­ratikus legitimitást” Honduras- ban, és az ÚSA katonai akadémiá­in kiképzett ottani tábornokok­nak egyszer és mindenkorra meg kell mondania, hogy a banánköz­társaságok kora lejárt. Másfelől meg kell akadályoznia, hogy a puccs utáni válság megerősítse Hugo Chávez venezuelai elnök befolyását Latin-Amerikában. A megbuktatott Manuel Zelaya hondurasi elnöknek vissza kell térnie tisztségébe, de népszava­zás nélkül, és az eredeti menet­rendnek megfelelően november­ben távoznia kell, miután Hondu- rasban megválasztották az új ál­lamfőt. Az erőpróba ma lesz, ami­kor a hatalmától megfosztott el­nök, a puccsisták hozzájárulásá­val vagy anélkül, hazatér - írta az olasz napilap. A madridi El Mun­do úgy véli, hogy „a hondurasi ka­tonák az elnök megbuktatásakor tanúsított otrombaságukkal zsákutcába vezették az országot. Gondoskodtak arról, hogy az ál­lamfőből mártír legyen, pedig minden megvan benne, ami egy gazfickóban fellelhető. A katonai puccs következménye az lett, hogy egymással szembenálló or­szágok, mint az USA és Venezue­la, Zelaya oldalára álltak. Ha Ze- layát hazatérésekor őrizetbe ve­szik, Hondurast, hogy kizárhatják az Amerikai Államok Szervezeté­ből. Az egyedüli megoldás, hogy Zelaya visszatér és törvényes úton távolítják el hivatalából” - hang­súlyozta a jobboldali liberális spanyolújság, (mti) BILD Az egykori keletnémet kom­munista állambiztonsági minisz­térium, a hírhedt Stasi volt alkal­mazottai őrzik Angela Merkel kancellár hétvégi házát - értesült az ARD televízió és a Bild napilap. A kancellár nyaralója nem messze Berlintől, Uckermarkban van, és több biztonsági személy őrzi. Kö­zülük kettő az NDK-s időkben a Stasi alkalmazottja volt. Egyikük­ről a Bild azt állította, hogy tíz évig szolgált az állambiztonságnál, és a Nyugatra irányuló telefonokat hallgatta le. Az egykori Stasi-al- kalmazottakmai államigazgatási, illetve rendészeti foglalkoztatá­sáról szóló hírek nem újak, a na­pokban látott napvilágot az az ér­tesülés, hogy a brandenburgi rendőrség, illetve bűnügyi hivatal kötelékében 100 volt Stasi-beosz- tott dolgozik, néhány igen magas beosztásban. Kilencen az úgyne­vezett államvédelmi részlegnél, amely a politikai okokból elköve­tett bűncselekményekkel foglal­kozik. Egyikük még az „aktív” Sta- si-idókben a keletnémet állambiz­tonság hasonló ügyekkel foglal­kozó, „elit” ügyosztályának veze­tője volt. A brandenburgi hatósá­gok ezt nem cáfolták, de az illeté­kesek a leghatározottabban el­utasították az újabb átvilágítá­sokat célzó követeléseket. A „leleplezés” újabb olajat önt a tűzre. A rendőrség szakszerve­zeti vezetője a Bildnek kijelen­tette: ha volt Stasi-spiclik az ál­lamvédelemben tevékenyked­hetnek, a szervezett bűnözés el­leni harcot nyugodtan a maffiá­ra bízhatjuk. (mti)

Next

/
Oldalképek
Tartalom