Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)

2009-07-24 / 170. szám, péntek

12 IZVILÁG ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 24. www.ujszo.com Már a franciáknak sem kell a fokhagyma? A randevú fő ellensége ISMERTETÉS Leáldozott a francia fokhagy­mafogyasztásnak? A korábbi átla­gos egy kiló fokhagyma helyett ma már csak 750-800 grammot esznek évente a franciák - szá­molt be szomorúan a fokhagyma­termesztők szervezete, az Aniail. Mindenekelőtt a fiatalok van­nak meg prímán a jellegzetes sza­gú hagymaféle nélkül, mivel az a randevúk fő ellenségének számít. Pedig a fokhagyma jó a szív- és ér­rendszeri betegségek, valamint a narancsbőr ellen is - hangsúlyoz­ta az Aniail. Míg korábban évente 35 ezer tonna fokhagymát termesztettek, a szervezet szerint ma már csak 20 ezer tonnára van igény. A fo­gyasztást fellendítendő az Aniail különleges recepteket - például a mézzel, bazsalikommal és fok­hagymával készült eperlevest - ajánl a franciák figyelmébe. Majonézes fokhagyma Hozzávalók: 2 dl majonéz, 2 dl tejföl kevés mustár, csípős paprika, törött bors és só ízlés szerint, 5 ge­rezd fokhagyma. Elkészítés: A fokhagymát megtisztítjuk, fokhagymapré-#jj sen átnyomjuk, jól megsózzuk, 15 percig állni hagyjuk. A majonézbe minden hozzávalót belekeverünk a fokhagymával együtt, majd jól zárható edény­ben, hűtőszekrényben érleljük legalább egy napig. Há csak tál­alás előtt keveijük bele a tejfölt, akkor akár egy hétig is fogyaszt­ható. Sonkás-fokhagymás tészta Hozzávalók: 50 dkg tészta, 2 dl tejföl, 20 dkg sonka, 3 gerezd fokhagyma, 1 cso­kor petrezselyem, 1 evőkanál mar­garin, ételízesítő, só. Elkészítés: Egy nagyobb lábosban, forró sós vízben roppanósán puhára főzzük a tésztát, leszűrjük, majd a marga­rinnal és a csíkokra vágott sonkával összekeverjük. A zúzott fokhagy­mát a tejfölhöz adjuk, és hozzáke­verünk egy teáskanál ételízesítőt is. A petrezselyemből néhány ágacs­kát félreteszünk, a többit finomra vágjuk. A meleg tésztát a fokhagy­más tejföllel átforgatjuk, közben megkóstoljuk, ízlés szerint még éte­lízesítőt adagolhatunk hozzá. Majd a maradék petrezselymet is hozzá­adjuk. A tésztát melegen tálaljuk, a tetejét sonkacsíkokkal, petrezse­lyemmel, esetleg paradicsommal, paprikakarikákkal díszítjük. Fokhagymás házi sajt Hozzávalók: 11 tej, 50 dkg tehéntúró, 1 kiska- nál só, 10 dkg margarin, 2 tojás, 3 késhegynyi szódabikarbóna, 1 kis fej fokhagyma. Elkészítés: A tejet a túróval és a sóval forrá­sig melegítjük, majd tésztaszűrőn lecsöpögtetjük. A túrós masszát a felolvasztott margarinra öntjük, és lassú tűzön addig kever- getjük, amíg az edény falá- m tói el nem válik. ® Ha kihűlt, a fel­‘ vert tojáso­kat, a szóda­bikarbónát V ;js . és az össze­zúzott fok­\ hagymát bele­keverjük, marga­rinnal kikent tálba önt­jük, 1-2 napig érleljük. Kovászolt fokhagyma Hozzávalók: 60 dkg fokhagyma, 1 púpozott evőkanál só, 1 szelét pirított ke­nyér, 1 csokor kaporlevél 1 liter víz, 1 kk. nátrium-benzoát, 8-10 szem feketebors. Elkészítés: Az üveg aljára szórjuk a sze­mes borsot, a kaporlevél felét. A fokhagymagerezdeket megtisz­títjuk, a kapor többi részét a fok­hagyma közé téve üvegbe rak­juk. Vizet forralunk, amiben a sót feloldjuk, majd a vizet vissza- hűtve az üvegbe öntjük. Az üveg tetejére tesszük a pirított kenyér­szelet. Néhány napig meleg he­lyen érleljük, majd a levet leszűr­jük. Tiszta üvegbe rakjuk, a lébe belekeverjük a tartósítót és le­zárjuk. (mti, ttr) „A svájci sajt fogalom” (Albert József felvételei) Simigh Dóra értékesítési igazgató „Öt évet éltem Svájcban, és ez idő alatt sikerült megismernem az emberi léthez legszükségesebbet, az étkezéshez kapcsolódó szoká­sokat. Ott tanultam meg, hogy sajt nélkül - akárcsak nálunk so­kak szerint leves nélkül - nem tel­jes a reggeli, ebéd vagy a vacsora. Egyszerűbben mondva: kint a sajthoz is sajtot esznek. A sajtok íze, zamata teljesen más, mint az itthoniaké. Szerkezete lágyabb, valódi ízeket lehet bennük találni. Érdekes, hogy véleúenül sem fe­dezhető fel egy másik sajtban a »testvér« íz. Csak ajánlani tudom, hogy mindenki a maga-maga ét­rendjébe, hacsak teheti, építse be­le a sajtot. Szervezetünk aránylag gyorsan fel is tudja dolgozni. Szin­tén kint lestem el, hogy a svájci háziasszonyok még a levesbe is re­szelnek sajtot. Én is ezt teszem. Másik csalafintaság, amit én talál­tam fel, hogy a paprikás csirkébe is sajtot reszelek. Amikor elkészült a paprikás, le­veszem a tűzről, a korábban lere­szelt sajtot tejfellel összekeverem, majd hozzáadom a gőzölgő étel­hez. Fenséges az íze. Én az ételek sűrítésére nem lisztet vagy kemé­nyítőt használok, hanem krémsaj­tot. A vendégfogadás sajttálakkal történik, körítve azt friss és aszalt gyümölcsökkel. Az étkezés örö­mét ilyenkor fokozni tudja a meg­felelően kiválasztott fehér- vagy vörösbor. A svájci sajt fogalom. És nemcsak a kiváló minőség, hanem a természethez kötődő, a hagyo­mányokhoz ragaszkodó életforma megtestesítője is. A hagyományos svájci sajtfajták még manapság is falusi sajtkészítő üzemekből ke­rülnek ki, nem pedig nagy gyárak­ból. Mivel a tejnek csak rövid utat kell megtennie a gazdaságtól a sajtkészítő üzemig, a maga friss, pasztőrözetlen mivoltában na­ponta feldolgozható zamatos nyerstej-sajttá. A falvakban a te­henészetek mellett működő sajt­üzemek számát körülbelül ezerre becsülik. A svájci sajtspecialitások valóságos ínyencségek. A leglát­ványosabb az asztalnál minden bizonnyal a »tété de moine« (ba­rátfej), egy nyers tejből készített, kerekded, vágható sajt, zamatos, fűszeres, érettebb állapotban erőteljesebb aromával. A XII. szá­zadban keletkezett a Juta-hegység Bellelay nevű kolostorában, és okiratokban 1570-ben említik elő­ször Bellelay néven. Svájc szívé­ben, Bern kantonban, az Elő-Al- poktól a Mittellandig húzódik az Emme folyó festői völgye, az Em- mental. Ez a név fogalom a világ sajtkedvelői körében, a svájci völgy nevét viselő kemény sajtot sokfelé gyártják, árusítják és fo­gyasztják. Egy 1 méter átmérőjű, kb. 90 kilós sajtkerékhez 1000 li­ter tej szükséges. Az ementáli saj­tot évszázadokon át csak a hegyi pásztorok kunyhóiban készítet­ték, mert azt hitték, a völgyben nem lehet jó sajtot előállítani. A tehénpásztorok kezdetben bérlői voltak a csordának, később már tulajdonosai, jómódú emberek, és a hegyi pásztorkodás mint foglal­kozás nagy tekintélynek örven­dett. Manapság sok helyen készí­tenek ementálit. Nyers tejből állít­ják elő, a korongokat 1-2 napig só­fürdőben tartják, majd 10-14 napra hűvös érlelőpincébe helye­zik. Ezután meleg pincébe viszik át, hogy a sajttésztában megindul­jon a lyukképződés. A18-20 Celsi- us-fokos meleg pincében 10-14 napot töltenek, majd további 4-6 hetet magas páratartalmú, 20-23 fokos helységben. Ezalatt a sajt­ban propion és ecetsavak, vala­mint szén-dioxid képződik. Ezek adják az ementáli jellegzetes, eny­hén édeskés, dióra emlékeztető ízét. A gáz fokozatosan felhalmo­zódik a rugalmas sajttésztában, és egyes helyeken cseresznyenagysá­gú lyukakká tágítja. Körülbelül 10 hét múlva befejeződik a lyuk­képződés. Ekkor a sajtkorongokat hűvös helyre viszik, rendszeresen forgatják, szárazon ledörzsölik. Három hónap után az ementáli íze még enyhe, nyolc hónap után már kifejezetten erős. Egy Svájc­ban nagyon közkedvelt étellel sze­retném megismertetni a kedves olvasókat, melynek fő alkotóele­me természetesen a sajt.” Svájci sajtfelfújt Hozzávalók: 4 nagy szelet fehér kenyér, 6 dkg vaj, 2-3 evőkanál cseresznyepálin­ka, 4 tojás, 5 dl tej, 18 dkg frissen reszelt ementáli, só, frissen őrölt fe­hér bors, frissen reszelt szerecsen­dió, 4 dkg durvára vágott dió, 1 ge­rezdfokhagyma, vaj a forma kike­néséhez. Elkészítése: A kenyérszeleteket középen kettévágjuk. A vajat a serpe­nyőben felhevítjük, és a kenyér­szeleteket mindkét oldalukon aranysárgára pirítjuk benne. A sütőt 180 fokra előmelegítjük. A fokhagymát meghámozzuk. Egy tetszés szerinti hőálló felfújtfor- mát bedörzsölünk fokhagymá­val, majd vajjal. Belerakjuk a ke- nyérszeleteke úgy, hogy fedjék egymást, megpermetezzük a pá­linkával. A tojásokat szétválaszt­juk, a sárgáját a tejjel habverővel jól elhabarjuk, beletesszük a saj­tot, sóval, borssal, szerecsendió­val fűszerezzük. A tojásfehérjét kemény habbá verjük, majd óva­tosan belekeverjük a sajtos keve­rékbe. A sajtos-tojásos masszát elosztjuk a kenyérszeleteken, rá­szórjuk az aprított diót. A felfúj­tat kb. 30 percig sütjük, forrón tálaljuk, (albert) IZVILAG A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika (ízvilág - 02/59233 427). Az ízvilágban használt képek forrása: sxc.hu. Levélcím: ÚJ SZÓ, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava, e-mail: izvilag@ujszo.com

Next

/
Oldalképek
Tartalom