Új Szó, 2009. május (62. évfolyam, 100-123. szám)

2009-05-28 / 121. szám, csütörtök

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2009. MÁJUS 28. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Továbbra is széles a kamatrés Pozsony. A gazdasági válság miatt egyre nagyobb szakadék tátong a lakossági hitelkamatok és a betéti kamatok között. Míg tavaly júliusban a hitelkamatok 3 százalékponttal voltak na­gyobbak a betéti kamatoknál, az idei első negyedévben már 6 szá­zalékpontos volt a különbség. A jegybank szerint ennek a hátte­rében is a gazdasági válság áll, az elmúlt hónapokban ugyanis nőtt a bizonytalanság a pénzpiacon, ami a hitelkamatok növekedésé- veljárt. (SITA) Egyre többen internetezhetünk Pozsony. Az uniós támogatá­soknak köszönhetően az elkö­vetkező négy évben mintegy 200 ezerrel nőhet a nagysebességű internet-hozzáféréssel rendel­kező háztartások száma, 2013-ra így 700 ezerrel többen vehetnék igénybe ezt a szolgálta­tást - nyilatkozta Ivan Ištvánffy, a kormányhivatal szekcióveze­tője, aki szerint manapság a nagysebességű internet-hozzá­férés szempontjából ez Európai Unió sereghajtói vagyunk. Szlo­vákiában jelenleg csak a háztar­tások 15%-ába van bevezetve az internet, míg az uniós átlag 31%. A hazai községek 27%-ában semmilyen lehetőség nincs a nagysebességű internethez való csatlakozásra. (TASR) Szigorú európai bankfelügyelet Brüsszel. Az európai bankok a jövőben az eddiginél is szigo­rúbb felügyeletre számíthatnak. Az erről szóló javaslatot az Eu­rópai Bizottság tegnap fogadta el. A Bizottság ezzel azt szeretné elkerülni, hogy a jövőben a je­lenlegihez hasonló pénzügyi válság alakulhasson ki. Ennek érdekében új bankfelügyeleti intézményeket hoznak létre, amelyek időben felismernék a bankokvisszaéléseit. (TASR) Már idén véget ér a válság? Washington. A National As­sociation for Business Econo­mics (NABE) tegnap tette közzé felmérését, amely szerint a meg­kérdezett közgazdászok 90%-a úgy gondolja: már 2009-ben vé­get ér a válság. A közgazdászokat tömörítő szervezet által végzett felmérés részvevőinek 75%-a szerint már a harmadik negye­dévben lezárul a második világ­háború óta leghosszabb ideje tar­tó gazdasági válság. További 19% az utolsó negyedévre teszi a kilábalás kezdetét. Összesen 7% vélekedett úgy, hogy a válság 2010 első negyedévében ér majd véget. A NABE szerint bár a hangvétel visszafogott, egyértel­mű jelek utalnak a gazdaság sta­bilizálódására. (MTI) Hörmann: hol vegyünk ajtót? Pozsony. Európa legnagyobb ipariajtó-gyártója, a német Hörmann szerint a polgárok be­vásárló-turizmusa nemcsak a hazai élelmiszerforgalmat ve­tette vissza, hanem kihatással volt a műszaki, építőipari ter­mékek kereskedelmére is. „A külföldi vásárlások negatív kö­vetkezményeként a Hörmann első negyedévi szlovákiai for­galma 30%-kal esett vissza” - mondta Vlastimil Martinát, a német társaság szlovákiai veze­tője, aki hozzátette: külföldön sokan nem a minőséget nézik, hanem az árat. A világszerte 50 telephelyet működtető, 5500 főt alkalmazó cég, 2004-ben lépett a szlovák piacra - tavalyi for­galma 278 millió koronára (9,23 millió euró) rúgott, (t, só) A leminősítés szélén a MÓL London. Stabilról leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta a MÓL magyar olajipari csoport spekulatív cégadósi be­sorolásának kilátását a Standard 8t Poor’s hitelminősítő, az egész európai finomítóipar kilátásai­nak jelentős romlására hivatkoz­va. A hitelminősítő a kilátás ron­tásának indokai között említette, hogy az általa vártnál nagyobb mértékben gyengültek a MÓL adósi mutatói az idei első negye­dévben a finomító üzletág ered­ményének csökkenése nyomán, a devizaadósságra pedig jelentős hatást gyakorolt a forint korábbi árfolyamgyengülése. Az S8cP szerint az európai finomítóipar egészének kilátásai is jelentősen romlottak, és a MÓL nehézségeit növeli a kelet-európai gazdasági aktivitás zuhanása. (MTI) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8706 Lengyel zlotv 4,4363 Cseh korona 26,725 Magyar forint 282,85 Horvát kuna 7,3055 Román lei 4,1833 Japán ien 132,48 Svájci frank 1,5135 Kanadai dollár 1,5536 USA-dollár 1,3901 VETEL - E LADAS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,43-1,35 27,56-25,96 295,81-270,34 OTP Bank 1,44-1,36 27,46-25,89 290,45-273,72 Postabank 1,44-1,34 27,68-25,81­Szí. Takarékpénztár 1,44-1,35 27,46-25,93 295,75-270,28 Tatra banka 1,43-1,36 27,42-26,03 294,40-272,02 Dexla banka 1,43-1,35 27,42-26,03 290,20-275,50 Általános Hitelbank 1,43-1,36 27,49-25,97 295,81-270,34 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A növekvő munkanélküliség és a stagnáló fizetések miatt idén egyre kevesebb műszaki cikket vásárolunk Takarékoskodunk a zord időkre A mobiltelefon életünk szerves részévé vált. Szinte ez az egyetlen műszaki termék, amiből a válság idején is sokat vásárolunk. (Pavol Funtálfelv.) Pozsony. A folyamatosan növekvő munkanélküliség és a stagnáló fizetések mi­att egyre kevesebb műszaki cikket vásárolunk. A leg­nagyobb zuhanást a fo­gyasztói elektronikai cik­kek esetében regisztrálták. Másrészt egyre több pénzt takarítunk meg, így spájzo­lunk a nehezebb időkre. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A GfK Temax Slovak Republic piackutató szerint az első negye­dévben 13%-kal kevesebb műszaki cikk fogyott a múlt év azonos idő­szakához képest. A legnagyobb zu­hanást a fogyasztói elektronikai cikkek esetében regisztrálták, ame­lyekből csaknem a harmadával ke­vesebb fogyott a múlt év első ne­gyedéhez képest. Ebben a szeg­mensben a síkképemyós televízió számít a vezető terméknek, ami az eladások csaknem felét adta. Telefont még veszünk Az év első három hónapjában csak telefonkészülékekből és iro­daszerekből fogyott több mint ta­valy, szemmel láthatóan ez az a szegmens, amelyen a válság sem fog. Telefonokból nagyjából 6 szá­zalékkal több kelt el, mint tavaly, ami elsősorban a Smartphone- alapú mobiltelefonok iránti keres­let megugrásával magyarázható. Jelentősen visszaesett ugyanakkor a háztartási gépek, a fényképező­gépek és számítógépek iránti ke­reslet. Az első negyedévben ha­gyományosan csökken ugyan az érdeklődés ezen termékek iránt, hiszen a többségünk karácsonyra tartogatja az ilyen jellegű bevásár­lásokat, a GfK szerint azonban a karácsony utáni visszaesés az egész első negyedévre elhúzódott, és egyes szegmensekben még to­vább mélyült. Háztartási gépekből például 11%-kal kevesebbet vet­tünk, mint egy évvel korábban. A legnagyobb zuhanást egyébként a múlt karácsony egyik legnagyobb slágercikke, a kávéfőzők esetében regisztrálták. A beépített háztartá­si gépek iránti kereslet ezzel szem­ben megmaradt a tavalyi szinten. Csaknem 12%-kal esett vissza a számítógépek értékesítése is. Egyedül a notebookok iránti keres­let nőtt az említett időszakban. Az elemzés szerint a legtöbben a ki­sebb és olcsóbb notebookok mel­lett döntenek. Ezzel párhuzamo­san azonban érezhetően mérsék­lődött a képernyők és asztali szá­mítógépek iránti érdeklődés. Duzzadó bankbetétek 2009 első negyedévében látvá­nyosan nőtt a lakosság megtakarí­tási hajlandósága. 2008 első ne­gyedéhez képest 30%-kal emelke­dett a lakosság banki megtakarítá­sa. Ezzel párhuzamosan a lakosság „készenléti” állapotban tartja pén­zét, vagyis a hosszabb lekötésű be­téteket felmondják és folyószámlá­ra, legfeljebb 3 havi lekötésű beté­tekre helyezi át. „Nem akarják hosszabb időre fixálni a betéteket, ehelyett azonnali hozzáférést igényelnek” - nyilatkozta Štefan Frimmel, a Szlovák Takarékpénz­tár szóvivője. „A betétek közül a konzervatív megtakarítási formá­kat részesítik előnyben” - tette hozzá Alena Walterová, az Általá­nos Hitelbankszóvivője. Anagyobb megtakarítás egyben kisebb hitel- felvétellel párosul. „Szlovákiára mindmáig az a jellemző, hogy a la­kosság több pénzt tart a számláján, bankkönyvén, mint amennyit fel­vesz kölcsönként” - mondta Éva Sárazová, a Postabank elemzője. Hasonló a helyzet Csehországban is, ahol 2009 első negyedében annyi pénzt helyeztek a bankokba, mint amennyit 2008-ban 9 hónap alatt. Idén a cseh határidős betéte­ken elhelyezett összeg 20 milliárd koronával nőtt. (mi,t,SRo,só) A német Opel jogilag is leválik a csőd előtt álló amerikai General Motorsról, várja az új tulajdonos érkezését A Fiat vagy a Magna kezébe kerül az autógyár? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Tegnap a General Motors (GM) európai leányának felügyelő­bizottsága rendkívüli ülésén úgy döntött, hogy az amerikai GM tu­lajdonában lévő valamennyi Opel- gyárat, jogot és szabadalmat átru­házza az 1863-ban alapított Adam Opel GmbH-ra, ami így megtisztul­va minden adósságtól és kötele­zettségtől kész a befektető fogadá­sára. A kiválasztott befektető kilé­téről azonnali döntést ígér a német kormány. A végleges jogi formába öntött leválás a súlyos pénzügyi gondokkal küzdő GM-ről megnyit­ja a lehetőséget, hogy az Opel önál­ló cégként, az amerikai anyacégtől függetlenül keressen befektetőt a továbbéléshez. Az amerikai és a kanadai kormány kétharmados tu­lajdonrészt birtokolna az átszerve­zés után a General Motorsban, amely már nem tudja elkerülni a csődeljárást. Tulajdonképpen a ha­talmas iparvállalat államosításáról van szó. Az Opel esetében a kana­dai-osztrák autóalkatrész-gyártó a Magna tűnt a legnagyobb esélyes­nek, de Berlin nem foglalt állást egyetlen induló mellett sem (már kínai vásárló is jelentkezett). Az új tulajdonos kiválasztása mellett fontos az új Opelnek nyújtandó ál­lami átmeneti hitel ügye is. A kor­mány a közpénzekkel minél több munkahelyet szeretne megvédeni. Összesen a beszállítók nélkül csak az Opel üzemeiben 50 ezer munka­hely van veszélyben. Mindenki tud­ja, hogy az összes megmenthetet- len, de a legfontosabb szempont a befektető kiválasztásánál az, mi­lyen időszakra és hány munkahe­lyet képes garantálni Németor­szágban az Opel gyáraiban. Ezért is olyan nagy az ellenállás a Fiat aján­lata ellen, hiszen az olaszok ugyan­abban a piaci szegmensben gyárta­nak, mint az Opel, tehát vagy olasz, vagy német üzemeket kéne bezárni egy fúzió esetén. A tárgyalások ed­digi menetét nagyon sok bírálat éri. A leginkább azt vetik a munkaválla­lók a kormány szemére, hogy túl gyorsan fog dönteni, így nem ad le­hetőséget arra, hogy a világon fel­lelhető más befektetők is ajánlatot tehessenek a cégre, (azt, č) A Moody's nemzetközi hitelminősítő társaság sorra lefelé minősíti a hazai bankok kilátásait és besorolását Éretlennek, sebezhetőnek tartják pénzintézeteinket ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ London/Pozsony/Budapest. A Moody’s Investors Service nemzet­közi hitelminősítő 9 szlovák, 7 cseh és 8 lengyel pénzintézet kilátásán vagy besorolásán rontott, mégpe­dig a várható hitelveszteségekre és a kormányok támogatási kapacitá­sának csökkenésére hivatkozva. A hitelminősítő kilenc szlovák pénz­intézet - a Szlovák Takarékpénz­tár, az Általános Hitelbank (VUB), a Tatra banka, az Unicredit Bank Slovakia, a ČSOB, a Privatbanka, az OTP Banka, a Tatra leasing és a Home Credit Slovakia - kilátásán rontott. Gabriel Kadasi, a Moody’s elemzője a döntést azzal magya­rázza, hogy a gazdasági válság mi­att az elkövetkező időszakban egy­re több olyan cég lehet, amely kép­telen lesz fizetni a korábban felvett hiteleket, ami a bankok számára az elkövetkező két évben jelentős veszteségeket okozhat. A munka- nélküliség emelkedése és az ingat­lanárak csökkenése emellett valószínűleg a lakossági üzletág­ban is nagyobb veszteségeket eredményezhet. Pozitívumnak számít ugyanakkor, hogy a Fico- kormány a Moody’s szerint képes támogatni a hazai pénzügyi rend­szert, még ha egyelőre nem is dol­gozta ki ennek a programját. A Moody’s az elmúlt napokban a cseh és a szlovák bankrendszer egészére érvényben tartott küátá- sát egyaránt stabüról negatívra rontotta. Ennek - mindkét ország esetében egybehangzó - fő indo­ka az volt, hogy e bankrendszerek sebezhetőbbnek bizonyulhatnak a nyugati pénzintézeteknél, mivel kinnlevőségek az elmúlt időszak gyors hitelkiáramlása nyomán „viszonylag éretlenek”, emellett hitelkockázat-kezelési rendszere­ik nem estek át komoly próbán. A cseh bankrendszerben a hitel­minősítő szerint jelentősen erősö­dött a hitelpiaci stresszhelyzet, bár a kockázatokat enyhíti, hogy más közép-kelet-európai bankrendsze­rekkel összehasonlítva „nagyon korlátozott” mértékű a devizaala­pú hitelkihelyezés, és nagyon ala­csony a függőség a tulajdonosi fi­nanszírozástól. A lengyel bankok kilátásrontásához fűzött elemzé­sében a Moody’s azt írta: a gazda­sági visszaesés miatt növekszik a céges adósok nem fizetővé válásá­nak valószínűsége. A cég a múlt héten 8 magyar bank - az OTP Bank, az OTP Jelzá­logbank, a CIB Bank, a K&H, az MKB, az Erste Bank Hungary, a Bu­dapest Bank és az MFB - besorolá­sait rontotta egyes esetekben több fokozattal. Az OTP Bank pénzügyi- eró-osztályzatát arra a véleményé­re hivatkozva rontotta, hogy a bank portfoliójában keletkező potenciá­lis veszteségek jelentős nyomást gyakorolnak a cég jövedelmezősé­gére és tőkehelyzetére. Kedden kö­zölték, hogy az OTP Bank szlováki­ai leányvállalatának betétkockáza­ti besorolása Baal/P-l-ről Baa3/P­2-re változik. A szlovák érdekeltség pénzügyieró-besorolásának rontá­sához fűzött indoklásában a hitel­minősítő azt írta: az anyavállalat hasonló besorolásának múlt heti visszaminősítése tükrözi a tulajdo­nos cég gyengébb kapacitását a szlovák érdekeltség támogatására. A képhez hozzátartozik, hogy nap­jainkban a nagy hitelminősítők osz­tályzatai már nem esnek olyan súllyal latba, mint korábban. Ennek oka, hogy a pénzügyi világválság kirobbanásakor sorra dőltek be olyan bankok, amelyek korábban kitűnő minősítést kaptak tőlük, az­az a hitelminősítők esetenként mi­nősíthetetlenül rossz munkát vé­geznek. (m,t,mi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom