Új Szó, 2009. május (62. évfolyam, 100-123. szám)

2009-05-27 / 120. szám, szerda

14 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2009. MÁJUS 27. www.ujszo.com Az épület emeletén továbbra is a lévai járásbeli hajléktalanok, a föld­szinten pedig a zselízi rászorulók kapnak helyet (Képarchívum) Megegyezett a városi és a megyei önkormányzat Egy euróért Zselízé lett a hajléktalanszálló ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Zselíz. Tulajdonost cserélt a Lévai járás egyetlen megyei fenn­tartású hajléktalanszállójának épülete. A Garant menti települé­sen, a Vasút utcában található in­gatlant egy euróért vásárolta meg a város az eddigi tulajdonostól, a Nyitra Megyei Önkormányzattól. Másfél éves tárgyalási folyamat zárult le a felek megegyezésével és a megyei képviselők jóváha­gyásával. Zselíznek hosszú ideje nagy problémája, hogy nincsenek szociális és szükséglakásai, így nehezen tudja szankcionálni a lakbérhátralékos bérlőket, és a rá­szorulóknak nem tud megfelelő pótlakásokat felkínálni. A most átvett épület felső szintjén működik a Menedékház néven is ismert intézmény. Polka Pál al­polgármester, a hajléktalanszálló vezetője lapunknak elmondta, a nyolcvanas évek végén a lakóte­lepek kiépítése idején munkás- szállóként funkcionált az objek­tum, majd városi tulajdonba ke­rült, 1991-től pedig hajléktalan- szállóként működik. A város először 2008 októberé­ben kérvényezte a négy éve ki­használatlan alsó szint bérbevéte­lét, hogy alacsony komfortfokoza­tú lakóegységeket alakíthasson ki ott. Később egy másik lehetőség is körvonalazódott, éspedig az, hogy az önkormányzat szimboli­kus áron megvenné az épületet, a felsőbb szinten megmaradna a megyei menedékház, az alsóbb szintet pedig a város saját költsé­gén helyreállítaná. Kádasi Erzsé­bet, a városi hivatal megbízott ve­zetője elmondta, a megye évi egy euróért veszi bérbe az emeleti he­lyiségeket a várostól. A szerződés szerint egy hónapon belül a város mindkét szinthez külön bejáratot alakít ki. 2010 közepéig kell befe­jezni a szükséges átépítéseket. A költségek a becslések szerint 33 000-50 000 € (1-1,5 millió koro­na) körül lehetnek. A tervekben tíz kétágyas lakásegység kialakí­tása szerepel, közös konyhákkal és szociális helyiségekkel. A föld­szint másik felében harminc férő­helyes szállást alakítanának ki. Szükség lesz az elöregedett vil­lanyvezetékek cseréjére is, erre hozzávetőleg 16 600 euróra (fél- mülió korona) lesz szükség, (fin) Több probléma megoldódhat Kádasi Erzsébet elmondta, egyre több a lakbérhátralékos Zselízen. Az önkormányzat tulajdonában 142 lakás van, ebből pülanatnyi- lag 25 családnak van tartozása. A városi hivatal már előkészítette a legnagyobb tartozást felhalmozó családok kilakoltatását, nekik a Vasút utcai épületben kínálnak fel szükséglakásokat. A kórház volt nővérszállásának rekonstrukciója is halaszthatatlan, ezen a gon­don is segít a menedékház tulajdonosváltása. A 37 lakásban több mint százan laknak jelenleg, így a munkálatokat pótlakások hiá­nyában nem lehetett megkezdeni. Egy helyi vállalkozó olyan Uni- mo-bódét ajánlott fel a városnak, melyben mintegy harminc sze­mély számára alakíthatnának ki lakhelyet. Az objektumot a váro­son kívül helyeznék el. (fin) FELHÍVÁS A bussai székhelyű Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás kirándulást szervez a Csíksomlyói Pünkösdi Búcsúra. Indulás má­jus 28-án, csütörtökön reggel hét órakor Nagykürtösről, szállás Kolozsvárott. Május 29-én, pénteken délelőtt kolozsvári városné­zés, majd érkezés Csíksomlyóra. Ugyanaznap este hét órától nyitó szentmise a kegytemplomban. Május 30-án, szombaton reggel héttől, nyolctól és este héttől ismét szentmise a kegytemplomban, délelőtt csoportos zarándoklat a 12.30-kor kezdődő ünnepi szentmisére a Hármashalom oltárhoz. Este hatkor csángó mise a Szent Péter templomban, 22 órától éjfélig ifjúsági virrasztás a Kegytemplomban. Május 31-én, vasárnap héttől, nyolctól, fél ti­zenegytől és este héttől szentmisék a kegytemplomban. Kirándu­lás az 1256 méter magas Pongrác-tetőre, a Békás-szoroshoz, a Gyükos-tóhoz és az Ezeréves határhoz. Június elsején, hétfőn reg­gel hazaindulás, megálló Szovátán, a dévai Szent Ferenc Alapít­vány Gyerekotthonában és Korondon. Érkezés Nagykürtösre júni­us másodikén reggel. További információk a 0915/808056-os mobilszámon és a 047/4892204-es vezetékes számon, (fin) „Hol vannak az igényes frizurák? Ma a nők úgy néznek ki, mint egy cselédlány a Horthy-rendszerben" A mester szerint fodrászt, szabót, fogorvost ritkán vált az ember... Párkány. Nemes Gyula pár­kányi borbélyüzletében megállt az idő. Nemes úr ugyanis a hagyományok híve. GULYÁS ZSUZSANNA Az ide betérő vendég pontosan tudja, mit kap: klasszikus, férfias frizurát. „Egy férfinak tudnia kell, mit akar” - mondja ollóját csattog­tatva. „Innen nem tehet ki senki...” „A fehér köpeny iránti vonzal­mam terelt erre a pályára. Apám postamester volt, anyám háztar­tásbeli, bátyám pedig rendőr. Csa­ládunkban nem volt egyetlen bor­bélyvagy fodrász sem, egy idősebb barátom példáját követve válasz­tottam ezt a szakmát. Megtetszett, ahogy széppé varázsolja a hölgye­ket, így a férfifodrászat mellett ki­tanultam a női fodrászatot is” ­emlékezett vissza a kezdetekre Nemes Zoltán, aki nyugdíjasként is olyan aktív, mint pályája kezde­tén. 16 évesen már Pest egyik leg­felkapottabb fodrászánál dolgo­zott segédként. A tanulóévek és a mestervizsga letétele után 1964-ben nyitotta meg első üzle­tét. A hetvenes évek elején ismer­kedett meg második feleségével. „Szerelem volt első látásra. Barát­nője nálam volt tanuló, őt jött meg­látogatni, amikor első pillantásra egymásba szerelmesedtünk. Mi­vel feleségem dunamocsi lány, nem tudta megszokni a nagyváros nyüzsgését. Hazahúzta a szíve, én megjöttem vele. Egy ideig Komá­romban dolgoztam fodrászként, de ezzel a munkával sajnos nem tudtam eltartani a családot, ezért kénytelen voltam jobban fizető ál­lás után nézni. így kerültem a pa­pírgyárba, ahol rakodómunkás voltam több mint húsz évig. Ami­kor betöltöttem az ötvenet, lapát­ra tettek. Ekkor nyitottam meg ezt a kis üzletet. Innennem tehet ki senki” - nevetett a mester. Hestercéges, mesterek Jövő héten Baštrnák Ferenc sebészt mutatjuk be. Már nem a tudás számít? 15 éve dolgozik párkányi üzle­tében férfifodrászként. Tanulókat nem vállal mert, mint mondja: ke­vés az olyan fiatal, aki valóban ki akaija tanulni a fodrászat minden csínját-bínját. „Sajnos nagyon el­laposodott ez a szakma. Már nem a tudás számít. Elmúlt, ami széppé tette ezt a mesterséget. Hol van­nak a gyönyörű női fejek, a habos, szép, berakott frizurák? Manap­ság a nők nagy része úgy néz ki, mint egy cselédlány a Horthy- rendszerben. A férfiak is össze­vissza kenik a hajukat zselével, amitől a fejbőrük viszketni és kor- pásodni kezd. Ők pedig csodál­koznak, hogy mitől hullik ki a ha­juk. Vagy megveszik a hajvágót, és szinte kopaszra borotválják a fe­jüket. Nem számít, hogyan néznek ki, csak ne kelljen fizetni a hajvágásért” - bosszankodik Gyu- szi bácsi. A manapság közismert és felkapott fodrászok munkáját is kritikus szemmel nézi, hiszen ren­geteg szakmai versenyen vett rész, ahol mindig az élmezőnyben vég­zett. „Hozzám csak igényes ven­„Kedvenc ollóm több mint százéves. A mesteremtől kaptam. Ő pedig az ő mesteräól..." - mondta Nemes Gyula. (A szerző felvétele) dégek jönnek. Legtöbbjük már évek óta ide jár, hiszen fodrászt, szabót, fogorvost nagyon ritkán vált az ember” - magyarázza. Törzsvendégeivel bizalmas a kap­csolata, sokan tanácsot is kémek tőle. „Szeretem ezt a munkát. Az ember nem örgeszik meg, amíg van mivel elfoglalnia magát. Saj­nos az utóbbi években megcsap­pant vendégeim száma, mivel hozzám főleg az idősebbekjámak, akik közül sokan meghaltak már. A fiatalabbak inkább a hölgyeket részesítik előnyben. Nincs semmi kifogásom ez ellen, de vélemé­nyem szerint igazán jó férfifrizu­rát csak férfi tud készíteni” - je­gyezte meg Nemes. Hogyan parancsolja? Hosszú pályafutása alatt köz­ismert emberek, színészek és poli­tikusok is megfordultak nála. „Volt egy vendégem, akit egyet­lenegyszer sem sikerült szóra bír­nom. Amikor először járt nálam, megkérdeztem, hogyan paran­csolja. Szó nélkül! - hangzott a vá­lasz. Ehhez tartottam magam. Rendszeresen járt hozzám, de so­ha nem beszélgettünk” - mondta nevetve a párkányi figaró, akinél megfordult már Koós János és Székely Mihály is. A dunaszerdahelyi Argó klub a gutái önkormányzattal, valamint a Béke és az emberi jogok szlovák uniójával közösen szervezte meg a 28. Béke és a barátság elnevezésű csónaktúrát a Kis-Dunán. Az eseményen a túrázók a felszabadulás 64. évfordulójára is emlékeztek. (Borka Roland felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom