Új Szó, 2009. május (62. évfolyam, 100-123. szám)

2009-05-19 / 113. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. MÁJUS 19. Közélet 3 A Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének felmérése szerint a szlovákiai lakosság ötven százaléka volna hajlandó idegenben szerencsét próbálni Kevesebben dolgozunk külföldön a világválság miatt Pozsony. Jelenleg mintegy 240 ezer szlovák állampol­gár dolgozik az Európai Unió tagországaiban. A be­lépésünk óta eltelt öt év alatt fokozatosan nőtt a külföldön szerencsét pró­bálók száma. A múlt évben történt meg először, hogy kevesebben mentek ki és többen jöttek haza, azaz csökkeni kezdett az EU-ban munkát vállalók száma. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ 2004-ben, az EU-csatlakozás­kor mintegy 120 ezren dolgoz­tak külföldön, ezt követően minden évben tízezrekkel nőtt a számuk. Tavaly értük el a csú­csot 250 ezer személlyel - tájé­koztatott a Munka-, Szociális és Családügyi Központ. A múlt év­ben azonban már 10-20 ezren hazatértek, így csökkenni kez­dett az unió többi tagországában munkát vállaló szlovákiai állam­polgárok száma. Elemzők szerint ennek egyrészt a gazdasági vál­ság az oka, hiszen mindenütt kevesebb a szabad munkahely, másrészt az euró szlovákiai be­vezetése azt eredményezte, hogy már nem mindig éri meg külföl­dön dolgozni, mert nem jár ak­kora anyagi előnnyel. A legtöbb szlovák állampolgár még mindig Csehországban vál­lal munkát - számuk eléri a 90 ezret. Nagy-Britanniában mint­egy 60 ezren, Írországban körül­belül 40 ezren, Magyarországon pedig mintegy 15 ezren dolgoz­nak Szlovákiából. A Csehország­ban, Magyarországon és Ausztri­ában pénzt kereső szlovákiai pol­gárok jelentős része úgynevezett határ menti munkavállaló, azaz naponta ingázik - az ő számuk mintegy 30 ezerre tehető. Csupán becsült adatok A külföldről hazatérők száma csak becsült adat, ugyanis a munkahivatalok csupán azokat tudják számon tartani, akiket nyüvántartásba vesznek. Tavaly 10 039 ilyen személy volt: Csehországból 3980-an, Nagy­1. 2 3 4, c KpS' 6 7 Nézzük meg. érvényes-e útlevelünk, A munkaszerződést lehetőség szerint már a kiutazás előtt k°ssukmeg. a béf nagyságát, Tisztázzuk, majd fogla |U járulékokat, kifizetésének körülmény ' k körü|ményeket stb. a munkavégzés helyet, a mun előfordulhat, hogy i6s SSÄrSÄ, kell elismerniük a másik uh8e°/nek kivételek. Nincs szükség az okleve nyos szakmák eseteben le .,ta|ános orvosi, az ápolói, az épít honosítására az ál,at°r™s^ , és a szülésznői képzettség esete­szi. a fogorvosi, a r« t a képzés összehangolása, tehát^tonatitals^elismerik a képesítést Vigyünk magunkkal annyi pénzt, hogy ega (sán-) az első hetekre elegendő legyen. 0 Nyolc pontban a legfontosabb tudnivalókról 8 Britanniából 1983-an, Magyar- országról pedig 1085-en. A Szlovák Tudományos Aka­démia Szociológiai Intézetének felmérése alapján a külföldön munkát vállaló állampolgárok aránya - a lakosság számához mérten - nálunk magasabb, mint Csehországban vagy Ma­gyarországon. Az is kiderül, hogy a szlovák állampolgárok mintegy fele szükség esetén haj­landó volna külföldön szeren­csét próbálni. Nagy részük azonban csak akkor, ha hetente hazajöhet - a huzamosabb ideig tartó távolmaradást, esetleg a végleges letelepedést csak mint­egy 11 százalék, főleg a fiatalabb korosztály vállalná - függetlenül a végzettségtől és a nemtől. A szlovákiai lakosság többsége úgy vélekedik: ha már el kell hagy­nia otthonát a munka miatt, ak­kor inkább külföldön vállal munkát, nem pedig az országon belül. A szegényebb régiókban élők, ha választaniuk kell egy pozsonyi vagy egy prágai munka között, akkor az utóbbi mellett döntenének. Jellemző az is, hogy a polgárok nagy része in­AuJob personálna a vzdelávacia (Pavol Funtál felvétele) kább elvállalja a „nem a legjobb munkát” is, minthogy otthon ül­jön tétlenül. Ez alól egyedül a leggazdagabb régióban, a Po­zsonyban és környékén élők ké­peznek kivételt. Miloslav Bahna, a Szlovák Tu­dományos Akadémia munkatársa úgy véli, Szlovákia esetében vala­miféle „kulturális migrációról” be­szélhetünk. Ez a szakember szerint annyit jelent, hogy viszonylag nagy a hajlandóság a „nemzetközi mobilitás”, s kisebb a „belföldi mobilitás” iránt. Azaz szükség ese­tén szívesebben vállalunk munkát külföldön, mint idehaza. Mire kell odafigyelni? A továbbiakban összefoglal­juk, hogy mire érdemes odafi­gyelni, ha külföldön keresünk munkát. A legfontosabb szabály: ne utazzunk ki „vakon”. Túl kockázatos ugyanis úgy elindul­ni, hogy a leendő munkánkról, munkaadónkról, a körülmé­nyekről alig vannak, netán egy­általán nincsenek információink. Tucatjával hallani ugyanis át­vert, becsapott emberekről. A munkaközvetítő ügynöksé­gek többsége biztonságot nyújt, ám az óvatosság akkor sem árt, ha rajtuk keresztül próbálunk kül­földi munkához jutni, előfordul­hat, hogy működési engedély nél­kül tevékenykedő ügynökséget „fogunk ki”, amelynek emberei átvernek bennünket. Érdemes utánanézni a Munka-, Szociális és Családügyi Központ honlapján (www.upsvar.sk), hogy az álta­lunk kiválasztott munkaközvetítő cég rendelkezik-e hivatalos enge­déllyel. Ugyancsak segítséget nyújthat a külföldi munkakere­sésbén az EURES hálózat. Ennek tanácsadó irodái minden munka­ügyi hivatalban működnek. Az adatbázisban hozzájutunk konk­rét munkaajánlathoz, s informá­ciókat szerezhetünk a kiválasztott munkáról. Még néhány tanács Alapszabály: a lehető legtöbb információt gyűjtsük össze le­endő munkánkról, munkahe­lyünkről, munkaadónkról. Ér­demes egészen részletekbe me­nően mindennek utánajárni. Semmiképpen sem ajánlatos „majd lesz valami” jelszóval ne­kivágni a nagyvilágnak. A mun­kaközvetítő ügynökségnél ér­deklődjünk a legjelentéktele­nebbnek tűnő részletekről is: a bérezési és szállásfeltételektől kezdve például arról is, mi tör­ténik, kihez lehet fordulni, ha probléma merül fel. Nagyon fontos, hogy megis­merjük a célország társadalom- biztosítási és egészségügyi ellá­tási rendszerét. Munkavállalási engedély ugyan már Ausztria és Németország kivételével egyet­len európai uniós országban sem kell, ám Nagy-Britanniában például szükség van regisztrá­cióra. Fontos azt is tudni, hogy bár munkavállalási engedély nem kell, de ha három hónap­nál hosszabb ideig szeretnénk maradni bármelyik EU-tagál- lamban, tartózkodási engedé­lyért kell folyamodnunk. Svédországban, Írországban és Finnországban például rögtön ki kell váltani ezt az engedélyt, ha három hónapon túl kívánunk ott maradni, (sán, t, akt) Kedd 22°/29c VAROSOK MA HOLNAP HOLNAPUTÁN Pozsony viharos szél 16" 26° enyhén lelhős ég 15° 26° derült ég 14° 28° Hyitra viharos szél 15° 28° általában felhős ég 14° 27° kissé lelhős ég 13° 28° Dunaszerdahely viharos szél 15° 26° főként felhős ég 14° 26° enyhén felhős ég 13° 28° Komárom viharos szél 16° 27° tőkéntlelhős ég 15° 26° kissé felhős ég 13° 28° Ipolyság viharos szél 16° 27° felhős ég 14° 27° derült ég 13° 28° Rimaszombat lulé zápor, zivatar 16° 28° felhős ég 15° 24° általában felhős ég 13° 27° Kassa taté zápor, zivatar 15° 28° fűtő zápor, zivatar 16° 26° felhőtlen ég 14° 25° Királyhelmec felhős ég 15° 29° eső 17° 23° derült ég 14° 26” Besztercebánya viharos szél 14° 27° futó zápor, zivatar 14° 24° jobbára felhős ég 10° 25° Poprád viharos szél 11° 24° futó zápor, zivatar 9° 20° általában felhős ég 9° 22° .........................-......—-____——__________________ A víz és a levegő hőmérséklete egyes üdülőhelyeken Velence 19728° Nápoly 18729°-75JJ7 Costa Brava 17726° Rimini 19726° Ciprus 19729° Split 18728° mss Hvar 16727° Theszaloníki 17726° Mallorca 18724° Várna 14723° 20728° Általában felhős ég. szórványi san záporra, zivatarra, néhol erősebb szélre számíthatunk Szél: DK-D, 10-15 km/h Péntek 17712° 24730° Fátyolfelhős égbolt, a délutáni érákban nyugat felől vekszlk a felhőzet és helyenként zápor, zivatar is valészlnű. Szél: DNY, 10-20 km/h A hőmérsékletek Celsius-tokban vannak megadva f° szél m. melegfront ■ ciklon hidegfront - - okklúziós front v anticiklon Készíti az SHMÚ " W1UKKMMKMM: 1!" •' VftíiflWfoďMI. 1, ?! f * IV ffPffl Pozsony 05.07 Pozsony 20.27 Pozsony-Dévény 370 apad Besztercebánya 04.58 Besztercebánya 20.21 Komárom 355 apad Kassa 04.49 Kassa 20.13 Párkány 285 apad

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom