Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)
2009-02-14 / 37. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. FEBRUÁR 14. www.ujszo.com TOLLVONÁS Ahol mindig mást adnak JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Hajói emlékszem, budapesti éveim alatt talán egy színházi előadás maradt el betegség miatt, pedig szinte minden második nap színházban ültem. Hóvihar volt, a Várszínházban egy Hubay-darabot adtak, amely- benTolnay Klári játszott. Kezdés előtt bejött a színpadra partnere, Sinkovits Imre, s tolmácsolta kolléganője kérését. Odakinn hóvihar van, az érte küldött szolgálati kocsi elakadt valahol, de ha a közönség igényt tart rá, törik-szakad, valahogy bejön. A közönség együttesen úgy szavazott, hogy inkább egy későbbi időpontban pótolják az előadást. így is lett. S emlékszem még egy előadásra, amelyet bombariadó miatt szakítottak félbe. Mindez azért jutott eszembe, mert már második alkalommal utaztam fel Pozsonyba Rimaszombatból, hogy megnézzem a Szlovák Nemzeti Színház Kurázsi mama című új előadását. Az előbemu- tatót és a bemutatót követő második előadást is az utolsó pillanatban fújták le technikai okok, illetve betegség miatt. Igaz, hogy mindkét napon kárpótolták a közönséget egy-egy régebbi előadással, de ez engem annyira nem vigasztalt meg. Meggyőződésem, hogy ha magánszínházról lenne szó, már rég csődbe jutottak volna. Mivel repertoárszínházról van szó, az előadást havonta egy vagy két alkalommal játsszák, így íegközelebb február végén vagy március közepén nézhetem meg. Mindenesetre legközelebb A király mulatta készülök, de nem sértődnék meg, ha technikai okok miatt a Kurázsi mamát adnák helyette. RÖVIDEN A World Press Photo nyertese Amszterdam. A gazdasági válság hatását tükröző képével Anthony Suau amerikai sajtófotós nyerte meg a World Press Photo pályázat 2009-es fődíját. Az év fotóján egy felfegyverzett rendőr egyik szobából a másikba óvakodva vizsgál át egy lepusztult lakást, amit el kellett hagynia az eladósodott lakóknak. Suau a Time magazin számára készítette a képet március 26-án a gazdasági válság illusztrálására, ami az USA-ban elsőként a lakáspiacot sújtotta. A 2009-es sajtófotó pályázatta 124 ország közel 5600 fényképésze küldte be munkáit. Húsz kategóriában 27 ország 64 sajtófotósát díjazták, (mti) Megkezdődött a Radnóti-emlékév Budapest. Megkezdődött a Radnóti-emlékév: a költő születésének 100. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév első rendezvénye tegnap a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájának ünnepi programja volt. A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) a centenárium kapcsán a költő személyiségét és életművét kívánja megidézni az április 21-én nyíló, Az égre írj, ha minden összetört című kiállítással. A tárlatot úgy igyekeztek kialakítani, hogy az érettségizők, a tudományos kutatók és az egyszerű érdeklődők figyelmét egyaránt felkeltse. Varga Katalin, a kiállítás kurátora kiemelte: arra törekedtek, hogy a szöveges információk ne nyomják el a látványt, és a kihelyezett érintőképernyők, a hallgatható szekciók segítenek majd értelmezni a látottakat, (mti) Szirák Péter kötete Örkény Istvánról, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelesebb képviselőjéről Egyperces drámák 15 fejezetben SZIRÁK PÉTER ÖRKÉNY ISTVÁN A múlt év sem telt el Örkény István nélkül. Legtöbbet játszott drámáját, a Macskajátékot bemutatták Eperjesen, a Dana Medŕická főszereplésével legendássá vált 1974-es prágai előadás pedig DVD- n is megjelent végre. SZABÓ G. LÁSZLÓ Szirák Péter (1966), aki korábban Grendel Lajosról és Kertész Imréről írt monográfiát, a Palatínus Kiadó gondozásában most Örkény István pályaképét rajzolja meg, természetesen a történelem tükrében. Örkény a legismertebb magyar novellaírók és színpadi szerzők egyike, egyperceseivel pedig műfajteremtő alkotó. Június 24-én lesz harminc éve, hogy meghalt, de élete utolsó napjáig toll volt a kezében. A Forgató- könyv kéziratát javítgatta még a kórházi ágyán is. „Az emberi létnek nincs más orvossága, mint az emberismeret” - írja a magyar irodalom egyik legnagyobb lélekbúváraként, s maga Sziráki Péter is erre törekszik a Gink Károly fotójával ékesített, elegáns kötetben. Megpróbál a lehető legmélyebbre merülni Örkény műveiben, aki életrajzot ugyan soha nem írt, visszaemlékezéseiben azonban sok mindent papírra vetett élményekben gazdag, fordulatos éveiből. De hogy miképpen keveredik egy közép- osztálybeli úri fiú a művészi pályára, hogyan válik egy Márai-ra- jongóból, majd az ötvenes évek humorát vesztett sematikus írójából a magyar groteszk és abszurd koronázatlan királyává, és honnan indultak zseniális egypercesei, hogyan születtek meg világsikert aratott drámái, arról már Szirák Péter ad finoman árnyalt képet. Radnóti Zsuzsa, Örkény István felesége elsősorban abban látja a kötet értékét, hogy: „Benne a kor, az író életrajza, a művek elemzése, s mindemellett még olvasmányos is a 350 oldalas dolgozat. Tehát nemcsak kézikönyvnek, hanem olvasmánynak is remek, a lábjegyzetek pedig külön történetét adják ki a kornak, amellyel az író is foglalkozik.” Örkény életén keresztül a huszadik századi magyar irodalom világát is tisztábban láthatjuk, fény derül néhány műhelytitokra, s megelevenednek a kor jeles írói, József Attila, Déry Tibor, Németh László. A könyv első fejezetében - Egy „úri amatőr’ tanulóévei - Sziráki Péter azt is megírja: „A nagypapa... három fia közül Hugót gyógyszerésznek taníttatta. Örkény Hugó... a Nyitta megyei Verebély ecetgyárosának leányát, Pető (eredetileg: Pollák) Margitot vette feleségül. Az unokák - Örkény István és húga -... a nyarakat a magyar-szlovák vegyes lakosságú Nyitra környéki községben töltötték, ahol az otthoni etikettel szemben szívesen oldódtak fel a falusi gyermekek közvetlenségében. Az Örkény-család jómódban élt, hatszobás villában lakott és nagy házat vitt. Az édesapa magyar királyi kormányfőtanácsos volt és méltóságos úri címet viselt. Otthon pezsgő társasági élet folyt, gyakori főpapi és főtiszti vendégekkel. Örkény Hugó becsvágyó, büszke, ám könnyelműen gáláns természet lehetett - vélekedik Sziráki Péter -, mert három patikát is elmulatott egymás után, amelyeket aztán verebélyi ecetgyáros apósa rendre pótolt.” S hogyan kommentálja mindezt Örkény István? „Nagyapám mindig vett egy új patikát apámnak. Aminek az a furcsa következménye lett, hogy apám lassanként megharagudott a nagyapámra - az apósára -, mert mindig ő mentette meg. A végén már olyan dühös volt-rá, hogy a nevét sem volt szabad kiejteni.” Izgalmas fejezet a huszonhat éves Örkény életéből: apját, a „magyar királyi kormányfőtanácsos urat” 1938-ban két nyomozó keresi fel, hogy szembesítsék a ténnyel, miszerint fia „rossz társaságba”, baloldaliak, kommunisták közé keveredett. Atyai tanácsra Örkény londoni tanulmányútra utazik, majd egy év után Párizsba költözik, ahonnan a Közel-Keletre és Egyiptomba is ellátogat. Aztán jelentkezik a francia hadseregbe, elvégre kiképzett katona. S talán éppen ezért, mert a magyar honvédség tartalékos tisztje, kiszuperálják, így nem marad más választása, mint hazajönni. Itthon aztán többször is behívják katonának, s 1941 végén megjelenik első kötete, a tizenegy elbeszélést tartalmazó Tengertánc, amelyről Szerb Antal írt elismerő kritikát. A kétdiplomás író (gyógyszerész, vegyészmérnök) 1942 őszén vette kezébe a katonai behívót, de mint később kiderült: zsidó származása miatt - bár ahogy írja: „Én magam szerzetesi iskolát jártam, katolikus voltam.” - fegyver nélküli kisegítő munka- szolgálat céljából a 100/3-as századba, a 12. könnyű hadosztályba sorolták, így került a doni frontra, majd 1943. január végén szovjet hadifogságba. Tizenöt fejezetbe foglalja Szirák Péter az Örkényi életművet, a drámai fordulatokban is bővelkedő írói pályát. Külön tárgyalja a fogságban eltöltött időt, külön a negyvenes évek második felét, az egypercesek megszületését, s így jut el a kórházi ágyig, a Forgató- könyv utolsó oldaláig. Lábjegyzetei szinte külön életet élnek (s izgalmas adalékok) a kötet lapjain, színesebbé, még érdekesebbé téve mindazt, amit a fő csapásban olvashat az ember. Kiváló munka. Szavakkal festi meg mindazt, ami a borítót díszítő beszédes portré mögött húzódik. MOZIJEGY (Képarchívum) A fővárosba költözik a nagy sikerű lmprófeszt Farsangi rögtönzések ELŐZETES Cincin lovag Egyszer volt, hol nem volt, egy messzi-messzi királyságban varázslattal volt tele a levegő, folyvást jóízű nevetések harsantak, és literszám folyt az ínycsiklandó leves. Ám- egy szörnyű baleset összetörte a király szívét, a királylányt bánatos vágyakozásba taszította, a városlakókat pedig csüggedtségbe. Minden remény oda az országban, ahonnét eltűnt a napfény, és a világ kietlenül szürke lett. Amíg meg nem született Egérszegi Cincin. A bátor és derék egér, Cincin egyszerűen túl nagy lélek az ő kicsike világában. Noha aprócska, állandóan köhécsel és komikusán nagy fülek jutottak neki, Cincin nem hajlandó gyengén és gyáván élni, mert úgy hiszi, hogy neki olyan sors rendeltetett, amelyet az általa olyannyira imádott lovagmesékben szokás megénekelni. Amikor elzavarják otthonról, mert nem tartja be a szabályokat, melyeket a közösség egy egértől elvár, Cincin összebarátkozik egy jószívű patkánnyal, aki nem tud a tükörbe nézni, és azt reméli, hogy távol élhet fajtája zordon alvilágától. Míg Cincin felkerekedik, hogy megmentse Borsószem hercegnőt, aki nem képes túllátni saját torz nézőpontján, cimboráját a fenséges hölgy oly fájdalmasan kosarazza ki, amitől a patkány önpusztító lépésekre szánja el magát. A két barát párhuzamosan futó kalandja során érdekes alakokkal találkozik, például egy szolgálólánnyal, aki királylány szeretne lenni, vagy a csatornapatkányok gonosz vezérével, aki bosszút tervez az emberek ellen. The Tale of Despereaux/ Príbeh o zúfalčekovi. Amerikai animációs film, 2008. Rendező: Robert Stevenhagen, Sam Fell, (port.hu) Pozsony. A rögtönzés egyidős a színjátszással. Lényege, hogy a szereplőnek belső megérzéseire, ösztöneire kell hagyatkoznia, hogy feltárhassa az általa megjelenítendő figura lélekállapotát. Improvizáció közben a színész eltávolodhat a bevett, sztereotip megoldások alkalmazásától, és a szerep vagy szituáció új oldalait fedezheti fel. A szlovákiai magyar diákszínjátszó csoportokat tömörítő Gu- rigongo Sympózium és a JAIK több éve szervezi az Imprófesz- tet, egyre nagyobb sikerrel. A remek hangulatú fesztivál, amely eddig Nyittán zajlott, idén átkerül Pozsonyba, ahol a Homodram csoport vállalta magára az előkészítést, a támogatók között pedig megtalálható a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete is. Az időpont február 21-e, a helyszín a város szívében található A4 nullás terem (SZNF tér 12.). A szervezők középiskolás és felnőtt színjátszók négyfős csapatainak jelentkezését várják hétfőig (február 16-ig) a következő címre: improfeszt@gmail.com, ahol az érdeklődők minden kérdésükre választ kapnak. Érdemes megnézniük a www. homodram.com honlapot is. Az elmúlt évek gyakorlatához híven a tetszés szerinti fantázianéven szereplő csoportok négy különböző improvizációs feladatot kapnak. Az egyes feladatokra való felkészülésre 10 perc áll rendelkezésükre, a játékidő pedig minden feladat esetében 3-3 perc. A konkrét feladatokról a szervezők természetesen nem árultak el bővebbet, annyit azonban megtudtunk, hogy az elmúlt években például újsághírekre kellett improvizálni, vagy a négy szereplő négy tárgyat kapott, amelyeket be kellett építeniük egy történetbe. A zsűri tagjai idén Varga Emese, a Komáromi Jókai Színház dramaturgja, Kovács Áron drámatanár és Nagy András László, a Magyar Szín- Játékos Szövetség elnöke. Az első három csapat továbbjut a budapesti döntőbe, amely március 7-én lesz a Vörösmarty Gimnáziumban. Idén egyébként nem a díjkiosztóval végződik a pozsonyi fesztivál, egy színielőadásra is várják az érdeklődőket (nem csak a résztvevőket) délután 3 órától. A budapesti Radikális Szabadidő Színház Paul Foster: Brutus című darabját mutatja be Formanek Csaba rendezésében. (juk)
