Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)
2008-10-01 / 227. szám, szerda
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 1. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Egyelőre nem drágul a burgonya Pozsony. Idén nem kell számítanunk a burgonya jelentősebb drágulására. Jelenleg a nagyobb üzletláncok egy kiló krumplit 7-8 koronáért (23-26 cent) kínálnak, míg a kisebb kereskedők ugyanezért 1-2 koronával (3-7 cent) többet kémek. A hazai burgonyatermelők idén nagyobb termést várnak. Előzetes felmérések szerint Szlovákiában 320 ezer tonnányi burgonyával számolnak, míg tavaly csupán 290 ezer tonna termett - állítja Viliam Bezák, a Szlovák Burgonyatermesztók Szövetségének az elnöke. Bezák szerint jelenleg 17 ezer hektáron termesztenek krumplit az országban, ami az elmúlt évhez képest ezer hektárral kisebb területnek számít. Csaknem 20 évvel ezelőtt a krumplit még több, mint 55 ezer hektáron termesztették. Míg korábban az ország északi területei számítottak a hagyományos burgonyatermesztő régióknak, a krumpliföldek 60%-a jelenleg az ország déli és nyugati régióiban található, (č, mi) A Generali 15 százalékot akar Pozsony. A Cseh Bizto- sító-Szlovákia és a Generali egyesülésével Szlovákia harmadik legnagyobb biztosító társasága jött létre, amelynek piaci részesedése a mostani 11%-ról öt év leforgása alatt várhatóan 15%-ra nő - mondta tegnap Antonín Nekvinda, a cég vezér- igazgatója. A 600 ezer ügyféllel rendelkező Generali Slovensko néven továbbműködő társaság idén 6,6 milliárd korona (219 millió euró) forgalommal számol, ez 5 év múlva túllépheti a 10 milliárdot. „Az univerzális biztosítók piacán a harmadik legnagyobbak vagyunk, mégpedig az Allianz és a Vienna Insurance (ide tartozik a Koopera- tiva) mögött” - közölte Nekvinda. A térségünk 13 országában működő Generali PPF Holdingba tartozó hazai biztosító az egyesülését követően nem számít alkalmazottai létszámának leépítésével, éppen ellenkezőleg, tovább bővíti fiókhálózatát, az Általános Hitelbankkal (VÚB) együttműködve, (shz) Nem változott az alapkamat Pozsony. A szlovák jegybank tegnap változatlanul hagyta az alapkamatot, amely közel másfél éve 4,25 százalékos szinten van. A döntés megfelelt a piaci várakozásoknak, mivel a szlovák központi bank a kamatszintet az euró bevezetése előtt igyekszik az eurózónában érvényes kölcsönfelvételi lehetőséghez igazítani. A 4,25%-os kamatláb 25 bázisponttal haladja meg az eurózóna irányadó kamatát. (SITA) Idén nőnek az adóbevételek Pozsony. Az államháztartás adóbevételei idén és az elkövetkező három évben nagyobbak lesznek, mint arra az elemzők korábban számítottak. A pénzügyminisztérium legfrissebb jelentése szerint az állam adóbevételei idén 1,7 milliárd koronával (56,43 millió euró) lesznek nagyobbak a júniusban feltételezettnél. Jövőre 1,4 milliárd (46,47 millió euró), 2010-ben 0,9 milliárd (29,87 millió euró), 2011-ben pedig 1,6 milliárd koronás (53,11 millió euró) többletbevételre számítanak. A pénzügyminisztérium pénzpolitikai intézete szerint azonban a nagyobb adóbevételekre hivatkozva az állam nem költhet automatikusan több pénzt a kormány szociális programjaira. (SITA) Csődöt jelentett a cseh üveggyár Prága. A kelet-csehországi Svetlá nad Sázavouban működő Sklárne Sklo Bohemia csoport 1251 alkalmazottjának hétfőn azonnali hatállyal felmondtak - jelentette a közszolgálati cseh média. A Crystalexnek jelenleg már négymiíliárd koronás adóssága van, és a múlt héten bírósági-banki felügyeletet kért, hogy meggátolja a hitelezők akcióit, mielőtt a csoport vezetése döntene, hogyan oldja meg a problémát. A cseh gazdasági kamara álláspontja szerint a pénzügyi válság tovább bonyolítja a helyi vállalatok helyzetét. Különösen a textilgyárakat, cipőgyárakat és az üveggyárakat érintheti, mert ezek már az utóbbi hónapokban is csak nehezen birkóztak meg a növekvő energiaárakkal, az erősödő korona és a bérkövetelésekhatása- ival. A cseh vállalkozók a válság kapcsán sürgetik a kormányt, hogy minél hamarabb vezesse be az eurót. A Mirek Topolánek vezette kormány azonban továbbra sem jelölte ki az euró bevezetésének dátumát, (-kés) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 30,302 Lengyel zloty 8,925 Angol font 38,347 Magyar forint (100) 12,483 Cseh korona 1,229 Horvát kuna 4,234 Bolqár leva 15,493 Román lei 8,089 Japán jen (100) 20,141 Sváici frank 19,215 Kanadai dollár 20,249 USA-dollár 21,181 VÉTEL- ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 29,31-31,31 19,82-21,48 1,21-1,27 11,97-13,27 OTP Bank 29,50-31,05 20,01-21,12 1,21-1,27 12,14-13,07 Postabank 29,40-31,20 19,83-21,33 1,21-1,27 11,62-13,62 Szí. Takarékpénztár 29,50-31,02 20,00-21,05 1,20-1,28 12,03-13,16 Tatra banka 29,46-31,04 20,00-21,06 1,21-1,27 12,09-13,09 Dexia banka 29,51-31,08 20,05-21,12 1,21-1,27 12,29-12,94 Általános Hitelbank 29,51-31,09 20,14-21,22 1,21-1,28 12,05-13,19 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) A súlyos eladási hullámban 1200 milliárd dollárral esett a New York-i tőzsdecégek összesített piaci értéke Riadó! A recesszió réme riogat Az amerikai kongresszus elvetette a pénzügyi védőernyő tervét. Ezt követően hevesen esni kezdtek a tőzsdék. (Reuters-felvétel) Washington/London/Párizs. Miután az amerikai kongresszus hétfőn este elutasította a 700 milliárd dolláros mentőcsomag elfogadását, a New York-i részvénypiacok valósággal zuhanni kezdtek, néhány óra alatt 1200 milliárd dollárnyi értéket veszítettek a tőzsdén jegyzett papírok, emellett az olaj árfolyama mélyrepülésbe kezdett. Azonban tegnap kissé megnyugodtak a piacok, mivel a mentőcsomag átdolgozott tervezetét újra szavazásra bocsátják. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az amerikai kongresszus alsóháza hétfőn nem fogadta el a javasolt mentőcsomagot a pénzügyi piacokon jelenleg dúló válság enyhítése érdekében, így a részvény és az olaj piaca is meredek zuhanásba kezdett. Hasonló mértékű esést a fekete arany utoljára 2001. november 15-én szenvedett el. A New York-i értéktőzsde fő DJIA mutatója előző este 6,98%-ot, 777 pontot vesztett zárásig, vagyis odaveszett a 2005 és 2007 közötti teljes növekedés. Ez volt minden idők legnagyobb pontvesztesége, és a súlyos eladási hullámban 1200 milliárd dollárral esett a New York-i vezető tőzsdecégek összesített piaci tőkeértéke. Ilyen veszteséget talán még soha nem kellett elszenvednie a befektetőknek, hiszen most igen magasról, történelmi csúcsról zuhant a mélybe az index, így a vagyonvesztés még nagyobb, mint a 2000-es, vagy az 1987-es válság során volt. Egy-egy hét alatt akár 1000-3000 milliárd dollár közötti részvényesi vagyon is eltűnhetett. 591 milliárdos leírás A világ 100 legnagyobb bankja és tőzsdebróker cége mára 590,8 milliárd dollárt írt le. A legnagyobb vesztes a Citibank volt 60,8 milliárd dollár elvesztésével. A legnagyobb vesztesek közt persze ott vannak az elmúlt napok sajtóhíreinek éllovasai, így a Wachovia, a Merrill Lynch, a Washington Mutual, a Lehman Broters, a Goldman Sachs vagy a Fortis. Tegnapi londoni beszámolók szerint az Egyesült Államokban nyomokban már tapasztalható, hogy a bankválság a lakossági betétesek bizalmát is kezdi megingatni. Jóllehet teljes körű lakossági rohamról nincs szó, de „bármilyen további bizonytalanság ezt megváltoztathatja” - áll a The Times elemzésében. Ám tegnap kiderült, a 700 milliárd dolláros amerikai mentőcsomag kissé átdolgozott tervét ismét szavazásra bocsáthatják az Egyesült Államokban, ami a befektetőket némileg megnyugtatta - ezért a nyugateurópai tőzsdéken tegnap nem folytatódott az esés, sőt a kőolaj ára is némileg emelkedett. Tegnap este a New York-i tőzsde pedig emelkedő indexszel nyitott. „Igen nagy csalódás”, hogy az amerikai képviselőház elvetette a rossz banki hitelportfoliók kivásárlására összeállított kormányzati csomagot, mondta Gordon Brown brit miniszterelnök. A londoni gyorselemzések szerint súlyos amerikai recesszió fenyeget, ha a kongresszus nem lép gyorsan valamit. Gordon Brown közölte: a brit pénzügyminiszter, a brit jegybank és ő maga is mindent megtesz a pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartásáért. A Moody's Economy, a Moody's Investors Service hitelminősítő gazdasági elemző szolgálata első gyorselemzése szerint a pénzpiaci stressz most már gyors ütemben válik makrogazdasági üggyé. A Barclays Capital, a brit Barclays bankcsoport londoni befektetési részlege elemzésében azt írta: a teljesen hozzáférhetetlenné váló, vagy meredeken dráguló hitelek miatt immár azonnali az adósi leállások globális megugrásának kockázata, mivel az adósok a likviditáspiac befagyása nyomán képtelenek kötelezettségeik refinanszírozására. A törlesztési leállások kikezdik a bankok tőkeellátottságát és további kölcsönzési képességét, márpedig a hitelfolyósítások megszűnése gazdasági depresszióval fenyeget. A Barclays Capital szerint most már „nagyon gyorssá vált a visszaszámlálás egy drámaian rossz gazdasági végkimenetel felé”. A válság ugyanis, ha nem kezelik, nem fizetővé válások és banktőke-eróziók önmagát erősítő örvényévé válik, és heteken belül mély recessziót okoz. Negatív növekedés A Moody's Economy szerint „most már nagyon valószínű”, hogy az amerikai gazdaság növekedése az idei utolsó és a jövő évi első negyedévben negatív lesz, és ha a piaci viszonyok nem rendeződnek gyorsan, „hosszú és mély recesszió” is fenyegetheti az amerikai gazdaságot. Az amerikai recessziót londoni elemzők most ismét nagy eséllyel jósolják. A JP Morgan bankcsoport Londonban kiadott heti globális makrojelenté- seinek legutóbbi összeállítása meredeken rontotta a következő negyedévekre szóló amerikai növekedési előrejelzését: a keddel véget ért harmadik negyedévre az eddig várt fél százalékos éves növekedés helyett zéró növekedéssel, az idei negyedik és a jövő évi első negyedévben pedig egyaránt fél százalékos GDP-visszaeséssel számol, a korábbi 1, illetve 2%-os növekedési prognózis helyett. Londoni elemzők a brit gazdaságra sem jósolnak sokkal fényesebb közeljövőt: a Centre for Economics and Business Research gazdaság- elemző központ új előrejelzése „legalább 15 havi recessziót vagy stagnálást” valószínűsít Nagy-Bri- tanniában. Mentőöv a Dexiának A globális pénzügyi válság miatt Nicolas Sarkozy francia elnök tegnap válságértekezletre hívta hivatalába a legfőbb francia bankok és biztosítótársaságok vezetőit. A megbeszélésen az államfő „emlékeztette a pénzintézeteket arra, hogy elsődleges feladatuk a gazdaság finanszírozása. A francia kormány még a héten újabb intézkedéseket fog bejelenteni a pénzintézetek feladatairól a gazdaság finanszírozásában” - áll a közleményben. irA francia pénzügyi rendszer az egyik legbiztosabb a világon. Teljesen megbízhatunk a biztonságában” - közölte tegnap Christian Noyer francia jegybanld elnök, azonban elemzők szerint a részben francia Dexia mellett ugyanakkor legalább még egy francia bank, a Natixis is meggyengülhet a jelenlegi válság miatt. A Natixis csoport a Caisse Dé- pargne és a Banque Populaire leányvállalata, amely bankok több millió francia bankszámláját kezelik. A tőzsdére 2006 novemberében 19,55 eurós árfolyamon bevezetett Natixis részvény hétfőn már csak 2,2 eurót ért. A Sarkozy által szervezett találkozó néhány órával azután kezdődött, hogy Yves Le- terme belga miniszterelnök bejelentette: a belga, a francia és a luxemburgi kormány 6,4 milliárd eurós tőkeinjekcióval segíti az amerikai jelzáloghitel-piaci válság miatt bajba jutott Dexia bankcsoportot. Áz Európai Unió soros elnöki tisztét ellátó francia államfő egyben azt is jelezte: előkészületben van a nemzetközi pénzügyi rendszer újraalapítására egy európai csúcstalálkozó, amelyre a Nyolcak (G8) közül a négy európai ország (Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Olaszország) vezetője mellett Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker, az eu- rócsoport vezetője és Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke lesz hivatalos. A találkozóra pénteken kerülhet sor Párizsban. (M, VGO, NG, Tf, só) Idén az egy gigajoule hőért fizetett havi átlagár eléri a 800 koronát, szemben a tavalyi 650 koronával Nem kizárt, hogy jövőre olcsóbb lehet a távfűtés ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Jövőre olcsóbb lehet a távfűtés, az árszabályozási hivatal (ÚRSO) ugyanis azt javasolja, hogy a jövőben a hőszolgáltatók gázárait is az állam határozhassa meg - állítja Marek Hargaš, a Szlovák Hőszolgáltatói Szövetség igazgatótanácsi tagja. A lakosságot a jövő évi árak alakulásáról novemberben tájékoztathatják, a szolgáltatók ugyanis most nyújtják be a javaslataikat. A hőszolgáltatók szerint Szlovákiában idén 20 százalékkal nőtt a távfűtés ára. Rácáfoltak így Ľubomír Jahnátek gazdasági miniszter állítására, aki szerint idén a fűtés csupán 2-3 százalékkal drágult. A Pravda napilap felmérése szerint a hőszolgáltatás ára az elmúlt időszakban leginkább a megyeszékhelyeken nőtt. Eszerint a legnagyobb áremelést a besztercebányai fogyasztók érték meg, ahol a távfűtés a harmadával drágult az év elejéhez képest. Egy gigajoule hőért Besztercebányán szeptemberben 933 koronát (30,96 euró) fizettek. Marek Hargaš, a Szlovák Hőszolgáltatói Szövetség igazgatótanácsi tagja szerint Szlovákiában idén az egy gigajoule hőért fizetett átlagár eléri a 800 koronát (26,5 euró), szemben a tavalyi 650 koronával (21,57 euró). Nagyjából az ötödével nőttek azoknak a kiadásaik, akik az elmúlt időszakban nem szigetelték a lakóházukat, a radiátorokra pedig nem szereltettek fel hőszabályozókat. Egy ilyen háromszobás lakásban a havi kiadások akár 500 (16,6 euró) koronával is nőhettek, elérve a 2700 (89,6 euró) koronát. Az elmúlt időszakban csaknem az ötödével nőtt a távfűtés ára Po- zsonyligetfalun, viszont a tavalyi áron jutnak hozzá ehhez a szolgáltatáshoz ugyanakkor Zsolnán és Nagyszombatban. A zsolnai hőszolgáltató ugyanis szénnel fűt, míg Nagyszombatban az olcsóbb üzemű Jaslovské Bohuni- ce-i Atomerőmű fűti a várost. Annak ellenére, hogy a városok többségében drágult a hőszolgáltatás, a gazdasági miniszter továbbra is azt vallja, hogy az áremelés nem haladta meg a 2-3 százalékot. Hogy a szaktárca hol jutott hozzá ehhez az információhoz, arra a minisztérium mindeddig nem válaszolt. Az árszabályozási hivatal szerint az idei átlagos áremelésről eddig nincsenek hivatalos adatok. A hőszolgáltatok számára kínált gáz áráról jelenleg a Szlovák Gázművek (SPP) dönt. A társaság a távfűtés drágulását azzal magyarázza, hogy az orosz Gazprom az elmúlt időszakban jelentős mértékben emelte a vezetékes földgáz árát, miközben a fűtésárakat a gázra fordított kiadások 70 százalékban határozzák meg. (p, s, mi)
