Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)

2008-09-02 / 203. szám, kedd

f „s UTAZAS 2008. szeptember 2., kedd 1. évfolyam, 9. szám Egy székelyföldi barangolás nem lehet teljes a fazekasságáról híres, bevásárlásra csábító állandó kirakodóvásárról ismert Korond meglátogatása nélkül Erdélyi tájak, ízek, barangolások egyaránt büszkélkedő városban érdemes megmászni valamelyik tornyot, ahonnan szökőkútban pancsoló gyerekek és galambokat etető helyiek látványa, régi házte­tők vörös szőnyege tárul elénk. Fogarasi havasok, Brassó A várost elhagyva az ország leg­magasabb csúcsával büszkélkedő Fogarasi-havasok sejtelmes körvo­nalai tűnnek fel a távolban. A hegy­séget vízesések és túrázók sátrai mellett átszelő Trans-Fogaras út hegyi kitérőre csábít. A hatalmas erőfeszítések árán megépített úton kétezer méter magas csúcsokkal körülölelt tengerszemet közelíthe­tünk meg. Szászföldi nyaralásunk nem lehet teljes a turisták által ked­velt Brassó felfedezése nélkül, ahol a Fekete templom és a városfal több tornya is évszázadok történéseiről mesél. Kávézók és éttermek csábí­tanak a helyi ízek, a tejfölös pulisz­ka és finom fánkok megismerésére. Brassó környékén több napot is el- tölthetünk, mivel számtalan érde­kes látnivaló felkeresésére van le­hetőség. Szászföldről továbbautózva a székelyföldi Sepsiszentgyörgyre érve olyan érzésünk támadhat, mintha egy távoli magyar városba csöppentünk volna, hiszen min­denhol magyarul beszélgető helyi­ekkel, magyar feliratokkal, utca­táblákkal találkozhatunk. A Kós Károly által tervezett épületekkel teli város egyik legjelentősebb ér­téke a székely kapukkal szegélye­zett Székely Nemzeti Múzeum, va­lamint a református vártemplom, ahol akár az eredeti székely him­nuszt is meghallgathatjuk a ven­dégszerető kántor előadásában. A várost elhagyva újra égbe szökő fenyvesek csábítanak hegyi túrára, mert a sokak által kedvelt, fákkal körülölelt Szent Anna tavat min­denképpen ajánlott felkeresni. A csodás völgybe visszatérve a folyó­parton található Tusnádfürdő nyű­gözi le a természet szerelmeseit. Csíkszereda, Szováta Bár Csíkszereda régi épületeiből már csupán néhány lelhető fel, mégis érdemes beiktatni progra­munkba a városlátogatást és felke­resni a Mikó-várban kialakított látványos néprajzi kiállítást. A vá­roshoz tartozó Csíksomlyó az évente megrendezett pünkösdi búcsúról vált világszerte híressé. A Hargita zöldellő hegyei között ha­ladva juthatunk el Székelyudvar­helyre, ahol a Székely Támadt vár­ban minden évben megrendezik a kézműveseket és egyedi alkotásai­kat felsorakoztató Míves Emberek Sokadalmát. Ezen a vidéken az Sokan ismerik Erdély legkü­lönbözőbb arcait, de talán kevesebben látogatnak el a Kárpátok déli vonulata által határolt régióba, annak elle­nére, hogy ez a vidék számta­lan izgalmas és felejthetetlen látnivalót tartogat. GAJDOS EMESE Dél-Erdély felfedezését érde­mes a magyar határhoz közel eső Aradon kezdeni, ahol nyári esté­ken a nyüzsgő városközpontban a sétálók vagy kávézók teraszain töltik idejüket a helyiek és a turis­ták. A legérdekesebb magyar vo­natkozású látnivaló, az aradi vér­tanúk sokáig egy udvarban poro­sodó emlékműve, sajnos egy jelen­téktelen téren kapott helyet. Meg­éri elsétálni a régi építészeti emlé­keket őrző belvárosban található színház és a városháza látványos épületéhez, valamint felkeresni a két zsinagógát. A Maros partján, az aradi vár jelenleg még katonai objektumként működő épülete fe­lé tartva az 1989-es forradalom egyik magyar áldozatának emlék­táblájára bukkanhatunk. Déva vára, Nagyszeben Aradról továbbindulva Déva vá­ra kínál történelmi érdekességet. A város jelképeként a tornyok és utcák fölé magasodó, remek kilá­tást kínáló vár romjai felvonóval és erdei úton közelíthetők meg. Dévát elhagyva érdemes letérni Vajdahunyad tornyokkal tűzdelt várához, ahol a vastag falak kö­zött, teremről teremre haladva bontakozik ki a vidék történelme. Délebbre haladva égbe szökő hegyvonulatok jelzik Románia el­ső nemzeti parkja, a Retyezát- hegység vidékét, ahol mesés ten­gerszemekkel és kőfolyásokkal tarkított, virágokkal szegélyezett ösvényeken barangolhatunk két­ezer méteres magasságban. A hegyektől elszakadva Szász­föld kincsei vonzzák a történelmi és építészeti értékekre kíváncsi utazókat. A mediterrán hangula­tú, kanyargós utcákkal, egymásba kapcsolódó terekkel tűzdelt Nagy­szebenben az utóbbi években fel­újított épületek, virágos udvarok, izgalmas átjárók és kecses tornyok vonzzák a látogatókat. Maradan­dó élményt jelent a tavalyi évben Luxembourggal együtt Európa kulturális fővárosa címet elnyerő városukra büszke és készségesen segítő helyi magyarokkal való ta­lálkozás, akik szívesen számolnak be Nagyszeben értékeiről. Az re­formátus, evangélikus, görög ka­tolikus és ortodox templommal A város fölé magasdó dévai vár Csúcson. A Retyezát-hegység legnagyobb tengerszeme több, mint 2000 méteres magasságban. (A szerző felvétele) A víztározó építése miatt elárasztott bözödújfalui templom (Csengeri Andrienn-felvétele) vásárlásra csábító állandó kirako­dóvásárról ismert Korond meglá­togatása nélkül. Számos fazekas család műhelyét lehet felkeresni, ahol a hagyományos motívumok­kal díszített kerámia készítésének folyamatával ismerkedhetünk meg. A közeli Parajd hatalmas méretű földalatti világot idéző, gyógyulni vágyókat is fogadó só­bányájában tett séta maradandó élmény jelent mindenkinek. Meg­lepő módon buszokkal viszik le a látogatókat a bányába, ahol akár több órán át időzhetünk, hiszen kávézó, játszótér, ajándékbolt és egy kápolna is helyet kapott a mélyben. Időnként kiállításokat is rendeznek a lenyűgöző méretű, ál­landóan 16 fok körüli hőmérsék­letű, magas páratartalma miatt igen tiszta levegőjű termekben. Természetesen a fürdősótól a só­szappanig minden formában hoz­zájuthatunk a település megélhe­tését és ismertségét biztosító ásvá­nyi anyaghoz. A helyi strand sós vízzel teli medencéi szintén töme­geket vonzanak. A településről az út az ismert fürdőhely Szováta felé vezet, ahol érdemes pihenőt tarta­ni és megmártózni valamelyik medencében. Utunkat Bözödújfa- lu felé folytathatjuk, ahol egy szo­morú sorsú település megrendítő múltja tárul elénk. A víztározó épí­tése miatt elárasztott falu temp­lomának romjai még mindig látha­tók a mesterséges tóban, ahonnan sikerült kimenteni és újra felállíta­ni az első világháborús emlék­művet és egy ház falmaradványát. A falunak ez a megmaradt kis da­rabja emlékeztet arra, hogy a tele­pülésen négy vallás hívei éltek együtt békésen. A fenti túrának szinte csak autó­val érdemes nekivágni, hiszen sok falu, település szinte csak autóval közelíthető meg. Egy párbeszéd­del illusztrálva: egy kis településen megkérdeztük az egyik helybeli­től, megoldott-e a közlekedés a közeli nagyvárosba. Erre azt vála­szolta, hogy igen, hiszen heti két autóbuszjárat van Kolozsvárra. emberekkel való találkozás, az itt élők küzdelmes életének megis­merése az egyik legnagyobb él­mény, ezért bármennyire is elret­tentenek a kis falvak felé vezető utak mindenképpen érdemes ne­kiveselkedni valamelyik gödrök­kel tarkított, kövek miatt szinte csak a helyiek által használt Daci­ákkal járható szakasznak. Szováta felé tartva először Tamási Áron szülőhelyét, Farkaslakát érintjük, majd egy alig észrevehető elágazás felé lekanyarodva érünk Székely- pálfalvára, ahonnan nem mehe­tünk tovább a helyiek által a he­gyekben gyűjtött alapanyagokból készített fenyőszörp, áfonyadzsem és áfonyalikőr megkóstoiása nél­kül. Mindezt úgy tehetjük meg, hogy az itt élők beinvitálnak ott­honukba, megmutatják lakóhe­lyüket és mesélnek családjukról. Uttalan utakon továbbzötyögve juthatunk egy új épületektől szinte mentes, régi házakkal teli székely faluba Énlakára. A település kazet­tás mennyezetű templomában eredeti rovásírásos felirat is fellel­hető. Bár nagyobb városokban nem jelent gondot a tájékozódás, ebben az apró faluban könnyen el­tévedhetünk, hiszen kanyargós kis utcák hálózata jelzi az ősi telepü­lésszerkezetet. Székelyföldi ba­rangolásunk nem lehet teljes a fa­zekasságáról híres, főutcáján be­(Csengeri Andrienn-felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom