Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)
2008-09-19 / 217. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 19. Kultúra 9 „Remélem, a kollégák is segítenek majd" - mondja a Csárdáskirálynőre készülő Stubendek Katalin Nagy kihívás újra itthon játszani „Egészséges drukk minden fellépés előtt van bennem" Bandor Évától jött a beszélgetésre. Régi barátnők, minden titkukat megosztják egymással. Stubendek Katalin színművésznő a hét végén ismét a komáromi deszkákra áll. Bájosan, törékenyen, kecsesen, mint kilencvenkilencben a Lili- omfiban. Utolsó itteni előadásában. Akkor már a Győri Nemzeti Színházból érkezett. Mint vendég. SZÉL JÁNOS Az azóta eltelt kilenc év alatt semmit sem változott. Csak a haját vágatta rövidre tavasszal. Vékony, nyurga nő maradt, vidáman csillogó szemmel. Pedig két kislány boldog édesanyja. A kisebbiket, a három éves Annát most elhozta magával, a nagyobbik, a nyolc esztendős Vica otthon maradt apával. Édesanyjuk lesz a Csárdáskirálynő a Komáromi Jókai Színházban. Stubendek Katalinnal az egyik próba után beszélgettünk. Volt már Vereczki Szilvia? Nem, még nem játszottam Szilviát. Nagy feladat egy főszerepet így megtanulni. Komoly dalai vannak, nem hiába az operettirodalom egyik legnehezebb és legjobb primadonnaszerepe. A komáromi előadást csak DVD-ről ismerem. Nagyon mai, élő, emberi produkciónak tartom. Egy szerep, a My Fair Lady Elizája elkísérte mindenhová, ahová a komáromi színház után ment. Eddig már több, mint százötvenszer játszottam. Erre a szerepre szerződtem át annak idején a Győri Nemzeti Színházba. Korcsmáros György rendezte az előadást, Vass Gábor volt Higgins professzor. Zalaegerszegen Szi- netár Dóra helyett ugrottam be Bor József rendezésébe, Kulka János volt a partnerem. Pécsett, ahol Babarczi László rendezte a produkciót, az első szereposztásban Balikó Tamás igazgatóval, a második szereposztásban pedig Németh Jánossal játszottam. Amikor Komáromban műsorra tűzték a darabot, itt is felkérést kaptam erre a szerepre, csak sajnos időhiány miatt mégsem tudtuk egyeztetni. Már megszokta Pécset? Hozzá kell szoknia az embernek, hogy oda megy, ahol szerepet kap. Ez egy ilyen pálya. Hatodik évadomat kezdtem az idén Pécsett. Megszoktam a várost, lakást vettünk, oda járnak a gyerekek óvodába, iskolába. Pécs most elég stabil pontnak tűnik. Bár a féljem, Stauróczky Balázs szabadúszó lett, Kaposvár meg a Budapesti Operett Színház között ingázik, ahol mint karmester dolgozik. Elhalmozzák szerepekkel? Jelenleg Mohácsi Jánossal próbálom a Salemi boszorkányok című darabot. Október elején lesz a premier. Egy hétre rá felújítjuk a Kölyök című musicalt, Balikó Tamás rendezésében. A házmester- nét játszom. Azután már kezdem is próbálni a Koldusoperát Béres Attila rendezővel. És várnak a korábbi szerepeim. Viktória, a magyar lány az Anconai szerelmesekből, Schneider Terka, a Hyppo- lit, a lakájból és egy nagyon jó karakterfigura Georges Feydeau A hülyéje című vígjátékában. Ott is a tenyerén hordozza a közönség? Komáromban sikeres darabokban szerepelhettem. Fiatal társulat voltunk, nagyon szerettek bennünket. Nagy kihívás újra itthon játszani. Remélem, nem fog bennem csalódni a közönség. Örömmel mondom, hogy Pécsett is megszeretett a publikum. A má(Dömötör Ede felvétele) sodik évad után már közönségdíjat kaptam, ami nagyon jólesett. Holnap lép először színpadra. Mennyire sikerült ez alatt a rövid idő alatt felkészülnie Szilvia szerepére? Úgy érzem, a szöveget kellőképpen megtanultam, a próbákon majd minden kiderül. Bár otthon felvételről nézni az előadást teljesen más. A színpadon ezer különböző dologra kell figyelni. Remélem, a kollégák is segítenek majd, kedvesek lesznek, és odafigyelnek rám. Lámpalázas típus? Egészséges drukk minden fellépés előtt van bennem. Komolyan veszem ezt a szakmát. Vallom, hogy bárki, bármit csinál, azt vegye komolyan. A színészet a mesterségem, ebben szeretnék tökéletesedni. Mindent megteszek, hogy a legjobbat nyújtsam. Nantes-ban talált lelet Ismeretlen Mozart-kézirat Nantes. Ismeretlen Mozart- kéziratot találtak a nyugat-franciaországi Nantes-ban. A „nagy füzet nagyságú” lapra az év elején bukkantak rá a város könyvtárának gyűjteményében. A kotta létezéséről már régóta tudtak, de csak 2007-ben hitelesítette a salzburgi Mozarteum szakértője - közölték a könyvtár illetékesei, megerősítve a Presse-Océan című napilap értesülését. A kéziratlap Pierre-Antoine Labouchére XIX. századi nantes-i festő és műgyűjtő hagyatékának része. A művész halála után a városra hagyta kincseit. Labouchére különösen hírességek aláírását gyűjtötte. A kottalapon kívül gyűjteményében őrizte Mozart apjához írt több levelét is. A kottán - amely egy D-dúr Credónak mintegy 15 ütemét, valamint egy szinte olvashatatlan második részt tartalmaz - egy német intézet kutatói fedezték fel a W. A. Mozart aláírást. ,A kutatók tudták, hogy vannak könyvtárunkban Mozarttal kapcsolatos dokumentumok, de nem vártak ilyen felfedezést” - nyilatkozta a lapnak Yannick Guin nantes-i városi kulturális tanácsos, (mti) Bővített terjedelemben jelent meg az Irodalmi Szemle szeptemberi száma Ötven év az irodalom szolgálatában LAPAJÁNLÓ Bővített terjedelemben, gazdag tartalommal jelent meg az Irodalmi Szemle szeptemberi száma. Ötven év megélt történelmére emlékezik a lap, azokra a küzdelmekre, melyek nem egyszer a lét s nem lét határmezsgyéjére kényszeríttették a folyóirat szerkesztőit. „Az Irodalmi Szemle fél évszázaddal ezelőtti megjelenése egy történelmi folyamat szükségszerű következménye volt - írja elemző és visszaemlékező cikkében a folyóirat főszerkesztője, Fonod Zoltán. - Etikai idealizmusok helyett azt a törekvést vállalta, hogy megszűnjön a kisebbségi magyar kultúra és irodalom másodrendű helyzete...” Majd másutt így folytatja: „Ha a szellemi létezés egyetlen módja »az önmagához való hűség és nyitottság« (Márai Sándor), akkor a szerkesztés feladata az is, hogy nyitott legyen a jó művek előtt, függetlenül attól, hogy milyen kánonok szerint íródtak. Az elmúlt évtizedek legnagyobb hozadéká- nak mindenekelőtt azt tekintjük, hogy a lap megőrizte több generációs jellegét, és szinte havi rendszerességgel jelennek meg ma is új nevek, fiatal, tehetséges alkotók „művei”... akiknek hamisítatlan, megmásíthatatlan szándékuk, hogy... - írók legyenek.” Emlékeznek a lap korábbi főszerkesztői, szerkesztői is, s - akárcsak egy neorealista filmben! - a múlt egy- egy emléke is megelevenedik a lap hasábjain. Aligha véletlen, hogy a folyóirat (ankét keretében) nem önmagával foglalkozik, hanem Helyünk Európában címmel a magyar kérdés gondjaival, megoldandó problémáival. Ismert irodalmárok, politikai és közéleti tényezők válaszoltak a lap kérdéseire, s fogalmazzák meg véleményüket, bölcs észrevételeiket. Li. ÉVF. D 9. S/.Am ! 2008. SZEPTEMBER P ÁRA 20,-SK r Rí Nekünk nyolc? gSl (CM)? 2W»in a JtffcAT I OWilpen vált a múlt. IRODALMI SZEMLE 2008 9 IRODALOM □ KRITIKA □ TÁRSADALOMTUDOMÁNY &lrm M.., Gurdékek, tíménpeh .*« IKM.IMaiViCT-üjku. , Helyünk Európában <2Ufa* ,) mÁgur-maQW k^dsuhél Az értékek perspektívája Nyelvi interakciók a kortárs magyar irodalomban sz A szépirodalmat Gál Sándor, Ollós Edit, Kopasz Katalin, Gyüre Lajos és Polgár Anikó versei, Duba Gyula regényrészlete és Szalay Zoltán novellája képviseli. Köszönti a lap a 80 éves Jakab István nyelvészt, s Hazatérő irodalom címmel Pomogáts Béla írását az amerikai magyarokról. Három tanulmányt is olvashatunk a folyóiratban. Ala- bán Ferenc Az értékek perspektívája címmel a közép-európai régió változó irodalmi kommunikációjának egyes szempontjait ismerteti, Nyelvi interakciók a kortárs magyar irodalomban címmel pedig Németh Zoltán foglalkozik a „nyelvi interakciók differenciáltabb megközelítésével”. Akár „rázósnak” is mondhatjuk Csehy Zoltán tanulmányát, aki Nekünk nyolc? címmel kellő szigorral és esetenként (a korábban megszokott nosztalgia nélkül) tárgy- szerűségében talán indokolt kíméletlenséggel elemzi az ötven éve megjelent „nyolcak” antológiáját. Személyében a fiatal nemzedék tehetséges költője, irodalomtörténésze „minősíti” a múltat, melyet eddig - A fiatal szlovákiai magyar költők antológiája esetében - jobbára körül szoktunk járni, s a biztató „kezdet” emlékeivel betakartuk az „ingoványos” területeket, (zsolt) RÖVIDEN Kiállításmegnyitó a Brámer-kúriában Pozsony. Ma délután 16 órakor nyitják meg a Szlovák Nemzeti Múzeum - Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma kiállító- termeiben a Flache Gyula (1892-1967) alkotásaiból rendezett kiállítást. A tárlatot, amely október 26-ig (kedd kivételével, naponta 10-től 17 óráig) tekinthető meg, Kubička Kucsera Klára művészettörténész ajánlja a közönség figyelmébe. A műveket különböző fővárosi és vidéki közgyűjtemények kölcsönözték a kiállításra, (ú)- PENGI Amikor a kődobás... ,A kődobás akkor tökéletes, ha a marok nem engedi el a követ, hanem vele száll” - gondolja az Isten a Gellérthegyen című kötetindító novellának végtelen, bár nem teljes hatalommal rendelkező istene, miközben belefárad, sőt, belegebed a teremtés szűnni nem akaró bonyodalmaiba. A célzástól a célba érés ballisztikusán rajzolódó ívét mindig módosítja a szél és a gravitáció, így a Jóisten feladja az események medrének terelgetését. Meglepő fordulatokban és ironikus jegyekben bővelkedő novellával indít Láng Zsolt Kovács Emma születése és más elbeszélések című kötete. A novellák egymástól teljesen függetlenül működő és különálló történetek vüágát hozzák, mindig más és más elbeszélői hangot szólaltatva meg. Az átjárást közöttük az elbeszélői technika megoldásainak gazdagsága, a történetek bravúros alakítása és a szerző előző szövegeiből már jól ismert finoman működő irónia képezi. Egy jellegzetesen balkán és közép-kelet európai világ lehetséges feltérképezéséből villantanak fel mozaikképeket a szövegek, ahol a múlt valós és vélt alakjainak kísértése által a jelen és a múlt igen erőteljes szimbiózisban létezik. így bukkan fel a Gellérthegyen a szerelmespár vitatkozásának csúcspontjánál egy közeledő turistacsoport tagjaként Rado- ván Gujevics, a hírhedt horvát Láng Zsolt X'yvojyb č ui yyrfíCL h / aJjtÍML é* mis elbeszélések háborús bűnös alakja. Egy másik történetben a magányos, elfeledett színésznőt szemédevi- vés közben zaklatja fel a kommunista időszakot is idéző Tavi Pista elvtárs árnyképe, aki azóta korabeli rémtettei ellenére sikeres politikai pályát futott be. Az oltalom kolostora című elbeszélésben egy mai moldvai település társadalmi élete tárul elénk, ahol egy ősi babonavilág hangulatát idéző ördögűzés kegyetlen rituáléja zajlik le, egyben a kötet egyik legerősebb elbeszélését hozva létre, amely tulajdonképpen egy konkrét közelmúltbeli tragédiát jelenít meg. Az eseményeknek és szereplőknek ez az időbeli egymás- mellettisége az aktuálisan alakuló történelemhez való viszonyulás kérdésével is eljátszik. A Bolondok című novella e kérdésnek sajátos megközelítését adja: a jelen kötöttségeitől megszabadult egyén számára a történelem ismert személyiségei mint felvehető szerepek mutatkoznak. Haris doki körül gyanúsan nagy számban járkálnak a felszabadított tudatú Kossuth Lajosok, Széche- nyik, Napóleonok és Jézus Krisztusok, végül ő maga is Nietzscheként költözik be ke- zeltjei közé, az udvar közepén álló fa tetejére, mintegy saját magában is levetkőzve a konvenciókat. A múlt és jelen találkozásának hasonlóan komikus vetü- letét mutatja a Nyílt óra, ahol a tanári előmenetelt szolgáló precízen megszervezett nyílt óra keretében Vízi Eleonóra tanárnő eljátszatja a történelmet a diákjaival. ,A történelem a nép álmának beteljesülése, így aztán minden csorba és félkész esemény ki fog teljesedni az álmok útmutatása szerint.”, ennek jegyében váratlan fordulatokkal ki is bontakozik a történelem az iskolaudvaron, győznek a Báthoryak az Erdélybe bejövök felett, Mihály pedig várhatja a tornaterem fiúöltözőjében a kiszabadítását. Láng Zsolt könyvének minden bizonnyal egyik legkiemelkedőbb szövege a kötetzáró és egyben címadó novella. Kovács Emma szokványos fogantatástörténetében ötvöződik a „ni- csak, ki beszél”-szerű beszédmód (ez az elbeszélői pozíció köszön vissza a borítón a cím gondos kalligráfiával kanyarí- tott, kiszínezett gyermekírásában) egy huszadik századi el- baltázott teremtéstörténettel, melyet úgy mozdítja ki eredeti, eltervezett irányából a guppik násztánca és a véletlen, ahogyan az elhajított kőnek a repülési ívét változtatja a szél és a gravitáció. És ezzel akár vissza is lapozhatunk a Gellérthegyen álldogáló, teljes hatalomért imádkozó, események felett eltűnődő Jóistenhez. Láng Zsolt: Kovács Emma születése és más elbeszélések, Koinónia Kiadó, Kolozsvár, 2006. Értékelés:
