Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)

2008-09-08 / 208. szám, hétfő

SZTÁR ÉS EGÉSZSÉG 2008. SZEPTEMBER 8. A vérnyomása jobban izgatja Az egykori Megasztár győztese, Tóth Vera súlyfelesleggel küzd, bár a tévé képernyőjén megjelenve az elmúlt időben fel­tűnt, hogy leadott néhány kilót. Mi is beszámoltunk róla, hogy drasztikus diétákba is belevágott, Norbi kúrájával 20 kilót fo­gyott, de 110 kilón megállt a súlya. Természetgyógyászhoz is fordult, akinek a módszerével is csak 10 kilóval lett kevesebb. Most már azt mondja, ebbe még bele is nyugodna, ha nem in­gadozna a vérnyomása - s ez a nagyobb baj. Persze, minden mindennel összefügg. A szakemberek szerint ahhoz, hogy nor­malizálódjon a vérnyomása, először a testtömeg-indexének kell normálisnak lennie. Anastacia felvilágosít „El sem hiszem, hogy mennyire tudatlan voltam magam is a mellrákkal kapcsolatban. Keserves lecke volt, de megtanultam jobban odafigyelni az egészségemre. Szeretném, ha mások is így tennének.” Anasta­cia, a többszörös pla­tinalemezes pop­énekes mondta eze­ket a mondatokat azok után, hogy 2003-ban maga is megvívta harcát a betegséggel. Életét akkor egy véletlen vizsgálat mentette meg. Ha nem akart volna egy mellki­sebbítő műtétet, még jó ideig nem jutott volna el a fontos szűrésre. Azóta rendszere­sen jár ellenőrzés­re, és van egy programja, amivel a nőknek próbál segíteni. Elmond­ja benne, mi a leg­fontosabb a rák- megelőzésben. Nagyon megijedt A Rendelés a Rózsakertben Kamila nővéijeként, majd egy táncshow győzteseként az egész ország megkedvelte. Mi­chaela Cobejovának egy szép napon arcára fagyott a mosoly. A 37 éves színésznő csomót ta­lált a mellében. Az elején ma­ga sem hitte, hiszen napi öt ki­lométert fut, nem dohányzik, nem iszik, nem éjszakázik, s ha az ideje engedi, otthagyja Pozsonyt, s leruccan a férjével és 15 éves lányával Körmöcbá­nyára. Nagyon gyorsan aláve­tette magát a műtétnek. Idegi­leg nagyon megviselte, amíg a szövettani vizsgálat eredmé­nyére vár, mert a jelek nem voltak túl biztatóak. Felléleg­zett, amikor kiderült, a daga­natjóindulatú volt. Azóta rend­szeresen ellenőrzi a mellét. A terápia után forgatott Márciusban sokkolta a világot a hír, hogy Pat­rick Swayze hasnyálmi­rigyrákban szenved. A nagysikerű Piszkos tánc főszereplője Stanford- ban kemoterápiás keze­lésnek vetette alá ma­gát, s az orvosok véle­ménye szerint a holly­woodi sztár szervezete a vártnál jobban rea­gált. Közvetlenül a ke­zelés után nagyon le­fogyott, azután vissza­vonult észak-kaliforni­ai farmjára, ahonnan, sokkal jobb színben tért vissza. Olyannyi­ra, hogy Chicagóban már forgatni is tu­dott. (Urbán Klára) Egészségünkre 111 TESTÜNK TITKAI A női nemi szervek -1 UJ SZO-TAN FOLYAM A nő egészsége, termékenysé­ge és szexuális vágya nemi szer­veinek kifogástalan működésé­től is függ. A női nemi szervek állítják elő a petesejtet, megtermékenyülése után gondosan óvják, lehetővé téve ezzel, hogy kilenc hónapig fejlődhessen. Akárcsak a férfiak esetében, a női nemi szerveket is külső, illetve belső nemi szervek­re osztjuk. A külső nemi szervek közé tartozik az emlő és a szemé­remtest (vulva), aminek részei a szeméremajkak (kis- és nagyaj­kak), a csikló (klitorisz) és a hü­velybemenet. A belső nemi szer­veket a hüvely (vagina), a méh­nyak, az anyaméh (uterusz), a petevezetékek (méhkürtők, Fal- loppi tubák) és a petefészkek (ováriumok) alkotják. Ez a két terület természetesen összefügg, a hormonok azonosan hatnak mind a külső, mind a belső nemi szervekre. Az együttműködés so­rán mégis megváltozik az egyes szervek helyzete, nagysága, ér­zékenysége és működési módja. Ezek a változások a legszembe­tűnőbbek terhesség idején, a menstruáció előtt és alatt, vala­mint szexuális izgalom során. A petefészek A szám szerint két petefészek - a női szaporítószervek alapegysé­ge - a kismedencében helyezke­dik el a méh két oldalán. A méh- testhez a petevezetékek és kötő­szöveti szalagok (ligamentumok) kötik. Mindkettő diónyi méretű, 3 cm hosszú és 6-8 gramm súlyú. Előfordul, hogy a jobb petefészek valamivel nagyobb, mint a bal. A változás kora (menopauza) után teijedelmük lecsökken. Színük fe­hér. Rendkívül mozgékonyak. A petefészek működése a pu­bertással kezdődik és a meno- pauzáig tart. Működése során női nemi hormonokat, ösztro- géneket és progeszteront ter­mel. Ezek a hormonok biztosít­ják a nőies jelleget, a menstruá­ciós ciklust és a terhesség kedve­ző lezajlását, valamint karban­tartják a nemi szerveket. Átlagosan 28 naponként érik meg egy-egy petesejt, és válik szabaddá tüszőrepedéskor (ovu­láció). Ha valamilyen okból egyik petefészket el kell távolíta­ni, akkor a megmaradt egy kettő helyett „dolgozik”. A petevezetékek A petevezeték, vagy más né­ven méhkürt, 10-12 cm hosszú, fonalszerű kétoldali szerv. A A kör alakú ábrák a petevezeték és a petefészek laparoszkópos képét mutatják. A Az A ábra közvetlenül az ovuláció előtti állapotot, a B pedig pontosan a tüszőrepedés pillanatát ábrázolja, amikor a petevezeték rojtjai körbeveszik a petefészket és befogják az éppen kiszabaduló petesejtet. Csíra hámszövet Érésben lévő tüszők Velős zóna Érett Graaf-tüsző Petesejt Sárgatest A petefészek metszeti képe. A női szexualitás kifejlődése életet ad az érett, megterméke­nyítésre kész petesejteknek. méhtest jobb és bal sarkából in­dul ki és a megfelelő petefészek­hez csatlakozik. Izomrostokban gazdag, tömött, rugalmas fala megfelelően tágulékony. Belső nyílása (lumen) alig tágabb egy szőrszálnál. A petevezeték egyetlen felada­ta az, hogy a petét a méhbe irá­nyítsa, ahol az beágyazódik. A petevezeték hasűri végének töl­csérszerű tágulatán lévő finom csápok a petefészek felszínét le­tapogatják, és a tüszőből kiszaba­duló petesejtet „elkapják", majd a lumenbe irányítják. Innen jut to­vább a csillószőr)k segítségével a (Képek: archívum) méhűrbe. Ha a petesejt útközben spermiummal találkozik és meg­termékenyül, akkor a peteveze­ték már a petét védi, táplálja és lassan a méhbe vezeti, naponta kb. 3 cm-t haladva. Ha útközben a pete akadályba ütközik és nem képes rajta átjutni (pl. szűkület esetén), akkor ott ágyazódik be, ahol éppen van. így jön létre az anya életét veszélyeztető méhen kívüli terhesség leggyakoribb for­mája. Abban az esetben, ha a pe­tevezeték szűkülete vagy elzáró­dása nagyfokú, nem jöhet létre terhesség természetes úton. (Forrás: Család és egészség) A petefészek és a petevezeték szokásos (A) és hosszanti metszetű (B) képe Y s /fH' 8 Hüvely i A két petefészek részben a kismedencében, részben a mé­hen helyezkedik el. Egyenkénti hosszuk kb. 2,5 cm, súlyuk pedig 12 g. A petevezetékkel állnak összeköttetésben, melynek belső felszínét csillószőrsejtek borítják, melyek elősegítik a petesejt méhüregbe jutását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom