Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2008-07-23 / 170. szám, szerda
Szülőföldünk 25 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 23. Ezerszáz hektár erdejétől készül megszabadulni a Gömör-Tornai-karszt központjában fekvő Pelsőc község - a falu lakossága petícióban tiltakozik Pelsőci-fennsík: korrekt üzlet, vagy végkiárusítás? Fokozottan védett területre lép a látogató (Somogyi Tibor felvételei) Pelsőc. Bő egy hónappal ezelőtt, május végén a kilenctagú pelsőci képviselő-testület úgy döntött: a község projektjeit finanszírozandó pénzzé teszi a Pelsőci- fennsíkon - vagy ahogy arrafelé nevezik, a Nagy-hegyen - található erdők egy részét. Ezerszáz hektárt, mintegy harminchárom millió koronáért. LŐR1NCZ ADRIÁN Az alkalminak méltán nevezhető vétel tárgyát képező erdő az 500-800 méteres tengerszint feletti magasságba szökő mészkőplatón található - azon fennsíkok egyikén, melyek együttesen a 34 611 ezer hektár kiterjedésű Gömör-Tornai-karszt Nemzeti Parkot képezik. Az ország, s egyben Közép-Európa legkiterjedtebb karsztvidékéről van szó, melyet már 1973-ban tájvédelmi körzetté nyilvánítottak. 1977-ben a terület különleges fontosságú bioszféra-rezervátumként besorolást nyert az UNESCO által meghirdetett Ember és bioszféra (Man and the Biosphere) programba. 1995-ben a Gömör-tornai Karszt és a vele szerves egységet alkotó Aggteleki-karszt több mint 700 vízszintes és függőleges barlangképződményét az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította. A területen jelenleg 31 kisebb kiterjedésű, fokozottan védett rezervátum is található, 2003-ban pedig a nemzeti park egyes részei madárvédelmi területté avanzsáltak. A nemzeti park 36 község területét érinti, védőzónája további 24 település kataszterébe nyúlik be. A Berzéte községben székelő parkfelügyelőség felmérése szerint a területet leginkább veszélyeztető tényező jelenleg a külszíni nyersanyag-kitermelés, a kőolaj-, gáz- és magasfeszültségű villanyvezetékek építése, a lakosság által létrehozott illegális hulladéklerakatok, valamint az erdőgazdálkodás minden fajtája - beleértve azt is, amelyet az állami erdészet, illetve a „magánzók” folytatnak e tájon. A pelsőcieket idézve „odafent éjjel-nappal, szombaton és vasárnap is megy a »stílka«”, azaz a motorfűrész, aminek egyetlen oka lehet: a fa (különösen a félig-meddig legálisan kitermelt fajta) még mindig olcsóbb tüzelő, mint a gáz. A törvény nem ismerete... A széles környék lakosai az első pofont az államtól akkor kapták, amikor a környezetvédelmi tárca 2003-ban megkérdezésük nélkül nemzeti parkká nyilvánította a területet. Lapunk hasábjain több ízben is részletesen foglalkoztunk a témával - kiváltképp a tulajdonosi jogaik gyakorlásában korlátozott állampolgárok kompenzációjával. A brüsszeli székhelyű Európai Erdőtulajdonosok Szövetségében (CEPF) a Magánerdő-tulajdono- sok Regionális Társulásainak Unióját képviselő Badin Viktor mérnök akkor azt nyilatkozta: „.. .bár a karszt területén található erdők tulajdonosai egyértelműen nemet mondtak a nemzeti park létrehozására, az illetékesek ezt figyelmen kívül hagyták. A nemzeti park létrehozása tehát nem alkotmányos módon történt.” Lach János mérnök, a Gömöri Magánerdő-tulajdonosok Regionális Társulásának alelnöke hozzáfűzte: európai viszonylatban egyedülálló, ahogy az állam ezt az ügyet kezeli. Szó esett ugyanakkor az idevágó jogszabályokról, törvényekről és rendeletekről is, illetve az erdőtulajdonosok jogismeretének alacsony szintjéről, mely azonban sosem mentesít a törvény betűjének betartása alól. Hasonló helyzetbe került Pelsőc község képviselő-testülete, amikor egyöntetűen megszavazta a szóban forgó ezerszáz hektárnyi erdő eladását. A természet és a környezet védelméről szóló 543/2002-es számú törvény 63. paragrafusa ugyanis egyértelműen kimondja, hogy a községek külterületén található, nem állami tulajdonban lévő, hármas, négyes vagy ötös védettségi fokozatot élvező területek értékesítése során az államnak elővételi joga van (1. bekezdés). Tulajdonosa köteles írásban felkínálni azt az államot képviselő természetvédelmi szervnek, mely az ajánlat elfogadása esetén két hónapon belül adásvételi szerződést köt a terület tulajdonosával. Az említett elővételi jog elsőbbséget élvez bármely más, szerződésben rögzített igénnyel, kínálattal szemben. A község képviselő-testületének egyik, mellesleg jogi végzettséggel rendelkező tagja a sajtó megkeresésére elmondta: egyszerűen megfeledkeztek erről a törvényről. „Azt az érdeklődőt részesítettük előnyben, aki a legmagasabb árajánlattal állt elő. Az adásvételi szerződés aláírása már csupán formális jogi aktus. Pelsőc polgárai továbbra is ugyanolyan jogokat gyakorolhatnak majd er- deikben, mint eddig; s ha nem teszünk szert az európai uniós projektek társfinanszírozásához szükséges pénzre, a község lakosai talán történelmi lehetőségtől esnek el...” Titkok és talányok A lakosságnak merőben más a véleménye az említett „formális jogi aktusról” - amint az erdő eladásának híre kiszivárgott (információink szerint az ide vonatkozó dokumentumokat - ha vannak ilyenek - ugyanis titkosítot- ták, s ez szintén nem nevezhető szokványos eljárásnak), Pelsőcön máris aláírásgyűjtő akció indult. Öt óra leforgása alatt mintegy hétszáz személy fejezte ki ily módon tiltakozását a községi erdő eladása ellen, ami a lakosság 42 százalékát jelenti. J. Brenkus, a petíciós bizottság egyik tagja elmondta: hiába érdeklődtek a körülmények felől a községi képviselő-testület tagjainál, azok - arra hivatkozva, hogy ezt megtiltották nekik - elzárkóztak a kommunikációtól. Az ülés kézzel írott jegyzőkönyvéből végül mégis kiderült, hogy a vevő egy kassai illetőségű magánszemély, bizonyos K. Halászy. Broda László, Pelsőc polgár- mestere a sajtó nyomására elmondta, az ügy koránt sincs lezárva, az ár akár ötmillió koronával is emelkedhet. „Nincs más választásunk, mint eladni az erdőket - nyilatkozta. - A döntés még az előző választási időszakban megszületett, ám eddig nem voltunk rákényszerítve, hogy megtegyük ezt a lépést. A községnek az EU-s projektek társfinanszírozásához sürgősen szüksége van legalább huszonöt millió koronára, s nem akarunk hitelt felvenni. Az erdőkből jelenleg nincs semmi gazdasági hasznunk, hiszen bérleti díjként évente alig kétszázezer koronát kap a község. Az erdő eladásáról a képviselő-testület döntött.” A község első embere szerint a petíció mögött azok a vadásztársulatok állnak, melyek tagjai az eladás tárgyát képező erdőt használják. A képviselő-testület egyik tagja pedig úgy fogalmazott, a petíciós bizottság gátolja a testület munkáját, nyomást gyakorolva annak tagjaira. Hogy ez egy választott képviselő számára miért megy kuriózumszámba a karsztok alján, további talány. Miképp az is, hogy a dolgok ilyetén állása mellett el tudja-e érni a petíciós bizottság a népszavazás kiírását, mely a község vezetésének leváltására irányulna. Példaértékű lehet A közszféra korrupciógyanús ügyeit kutató Transparency International Slovensko képviselője, Ivan Rončák a sajtónak elmondta: az alapvető gond az, hogy Szlovákiában semmilyen törvény nem rendelkezik a versenypályázat kiírásának kötelező jellegéről. A községek így abban a helyzetben vannak, hogy minden ide vonatkozó jogszabály csupán ajánlás jellegű számukra. A községi vagyonról szóló 138/1991-es számú törvény viszont kimondja, hogy a közigazgatás szerveinek úgy kell gazdálkodniuk a község vagyonával, hogy az a lakosok érdekeit szolgálja. „Ha egy község nem transzparens módon, s nem a lehető legjobb áron akar megszabadulni vagyonától, Pelsőc példáját követi” - hangzottéi. Ján Kilík mérnök, a nemzeti parkfelügyelőség igazgatója elmondta: a nemzeti park erdeinek mintegy 41 százalékát gazdasági erdők alkotják, melyekben folytatható fakitermelés. Az erdő eladásának ügye jelenleg az SZK Környezetvédelmi Minisztériumához került, melynek bizottsága augusztus közepéig dönt arról, él-e elővételi jogával. Pelsőc az ország egyetlen olyan települése, mely áruba bocsátja erdeit - mégpedig a lakosság (tehát a tulajdonosok) megkérdezése és versenypályázat kiírása nélkül. Csak bízni lehet abban, hogy az eset nem talál követőkre a környék többi, pénzre szoruló települése körében. Míg a világ fatengelyen forog, ez az egyik legjobb üzlet... Eredményesen szerepelt a Selye János Egyetem hallgatóiból álló Kangoojump dream csapata a Tudományos Diákköri Konferencián, Pozsonyban A várossal is együttműködnének V. KRASZN1CA MELITTA Komárom. Bartók Petronella, a Selye János Egyetem Tanárképző Karának hallgatója a közelmúltban szép sikert ért el a Tudományos Diákköri Konferencia Pozsonyban megrendezett országos fordulóján. A prevenció szerepe az óvodai testnevelési oktatásban - bokasüllyedés című munkájával az edukológia-nevelés szekcióban az előkelő második helyezést érte el, ami annál inkább dicséretre méltó eredmény, mivel a testnevelési egyetemek hallgatói között vívta ki az elismerést. A bokasüllyedés, vagy ahogyan a köznyelvben használjuk, a lúdtalp, szinte már népbetegségnek számít tájainkon. A diáklány munkája kidolgozása során 50 óvodás gyerek talpnyomatát vizsgálta, kitért az egészséges lábbelikre és a megelőző gyakorlatok szerepére. „Egyetemünkkel kapcsolatosan ritkán esik szó a testA bokasüllyedés, vagy ahogyan a köznyelvben használjuk, a lúdtalp, szinte már népbetegségnek számít tájainkon. nevelési tanszék munkájáról, pedig, mint az említett példa mutatja, tudományos szintű kutatás is folyik nálunk - mondta Dobay Beáta felkészítő tanár. - Folytatásként szeretnénk szorosabb együttműködést kialakítani a város vezetésével, az itt működő óvodákkal, alapiskolákkal. Ennek a közös munkának az egész korosztályra kiterjedő vizsgálat és széles körű megelőző program kidolgozása lehetne az eredménye.” Az említett Tudományos Diákköri Konferencia mozgásszekciójában a Selye Egyetem közgazdász- és tanítóképzős hallgatóiból álló Kangoo jump dream csapata a negyedik helyen végzett. A Juhász Szilvia, Paksi Ildikó, Both Zsuzsanna, Bitter Denisza, Trupek Szilvia és Hálák Lajos alkotta csapat tagjai szabadidejükben hódolnak ennek a sportnak, Diósi Éva tanár vezetésével, (vkm) A kangoo-csapattal a különböző komáromi rendezvényeken is találkozhatunk (Képarchívum
