Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-30 / 125. szám, péntek
4 Régió ÚJ SZÓ 2008. MÁJUS 30. www.ujszo.com e-mail: regio@ujszo.com, fax: 02/59 233 469 RENDŐRSÉGI NAPLÓ Egyik szülő sem élte túl a balesetet Nagyzalacska (Zálužice). Tragikus közúti baleset történt a nagymihályi járásbeli Nagyzalacska község közelében. Egy Škoda Favorit típusú személygépkocsi frontálisan ütközött egy teherautóval. A balesetben meghalt a személyautó huszonnyolc éves sofőrje és huszonkilenc éves felesége is, a tragédiát a házaspár tizenhat hónapos kisfia kisebb sérülésekkel túlélte. (SITA) Meghalt a rendőr Hedri (Hendrichovce)/Bertót (Bertotovce). Tegnap egy autóbalesetben életét vesztette egy negyvennégy éves rendőr. Gépkocsija frontálisan ütközött egy szabálytalanul közlekedő ukrán nő autójával, aki sérülés nélkül megúszta a balesetet húszéves fiával együtt. A rendőr utastársa szintén megsérült. A nő ellen eljárás indult. (SITA) Halálos motoros baleset Krasznahorkaváralja. A 18 éves krasznahorkai Juraj Z. egy Yamaha 600-as motoron Rozsnyó felé tartott, amikor egy emelkedőnél, ahol előzni tilos, az előtte haladó autóbuszt előzte meg. A motoros egy szembe jövő autónak ütközött, amelyet a 30 éves nagymihályi Ján K. vezetett. Az ütközés következtében a motoros és 30 éves barátnője súlyos sérüléseket szenvedett. A nő a hajnali órákban életét vesztette a kassai kórházban, (kov) Kiégett egy mozdony Szádalmás. Ismeretlen okból kigyulladt egy mozdony. A mozdonyvezetőnek sikerült kiugrania a járműből, és megpróbálta eloltani a tüzet, de csak a helyszínre érkező két tűzoltóautó segítségével sikerült megfékezni a lángokat. A mozdony villanymotorja teljesen leégett. Atűzokátmég vizsgálják, (kov) Egy 50 tonnás kőzúzó zuhant az úttestre Monstrum az ÚJ SZÓ-HÍR Oldalfala (Stránska). Lapzártakor még mindig ott hevert az az 50 tonnás kőzúzó berendezés az R2-es gyorsforgalmi úton, amely szerdán kora este zuhant le egy román vontatóról. A baleset az Oldalfala és Tornaija közötti nyílegyenes útszakaszon történt, a rendőrség még vizsgálja az okát. A kolozsvári szállítmányozási cég Breznóbányáról Bulgáriába szállította volna a nagyméretű és súlyos rakományt. Amikor egy óvatlanul előző, utánfutós személy- gépkocsi miatt hirtelen fékezésre kényszerült a vontató, a berendezés lezuhant a rakfelületről. A balesetben megsérült berendezés becsült értéke 40 millió korona (1,25 millió euró), a vontatóban mintegy 60 ezer korona (1875 euró) kár keletkezett. Hogy az úttest mennyire rongálódott meg, azt csak a gép eltávolítása után lehet pontosan megállapítani. Az aszfaltréteg mintegy 50 méter hosszan sérült meg, több helyen út közepén tíz-húsz centiméteres vágatok keletkeztek. Nagy mennyiségű olaj és több tíz liternyi gázolaj is kifolyt. A Nemzeti Autópálya Társaság karbantartói több mint húsz zsák perlitet szórtak ki a kőolajszármazékok megkötése céljából. A szlovákiai Jefta kamionmentő cég képviselője lapunknak elmondta, el tudnák távolítani az úton heverő gépet, de ehhez biztosan tudniuk kellene, hogy kifizetik az elvégzett munkát. A Jefta és a kolozsvári szállítmányozási vállalat képviselője több órás tárgyalás után sem tudott megegyezni, így tisztázadan, mikorra szabadul fel az R2-es gyorsforgalmi út, és mikor áll helyre a forgalom ezen a szakaszon. Információink szerint a mentés mintegy 7000 euróba kerülne, legkevesebb három nehézgépet kellene bevetni, hogy biztonságosan talpra állítsák és elszállíthassák a forgalmat akadályozó kőzúzót. Az ezen az úton közlekedők torlódással számolhatnak. (szász) Komoly anyagi kár keletkezett a baleset miatt (Szekeres Éva felvétele) A maradványok valószínűleg a 16. század táján elpusztult Gerepse község temetőjéből származnak Helytörténeti horror - emberi csontoka homokbányában Nagykövesd. Elképesztő látvány fogadja azt a természetjárót, aki útja során manapság a bodrogközi Nagykövesd kataszterébe tartozó egykori homokbánya területére téved, a parcellán ugyanis mindenütt emberi csontok hevernek. LECZO ZOLTÁN Tegnap mi is találtunk több koponyát, lábszár- és karcsontokat, csigolyákat, medencecsontokat, ujjperceket, bordákat és más emberi maradványokat. A partoldalból - a gyurgyalagok fészkei közül - lábszárcsontok merednek elő, a fűben álkapcsokat, gyermekkoponyákat és combcsontokat láttunk. Bogoly János helytörténész elmondta, valamikor a homokbánya feletti dombon állt a 16. század táján elpusztult Gerepse község temploma, melyet temető vett körül. A csontok nagy valószínűséggel a földmunkák során ezekből a sírokból kerültek a felszínre. A dombon ma is megtalálhatók a templom alapjai és a középkori sírkőmaradványok. Bogoly János elmondása szerint Gerepse település egykor Őröstől nyugatra feküdt. Nevét először 1254-ben jegyezték fel, amikor a Guth-Keled nembeli István szlavón bán megvette a Csák nembeli Jánostól. A 14. században előbb az Imreghieké volt, majd Konrád fiaié. 1400-ban a Kistárkányiaké, innen származik a Gerepsey család is. A 15. században előbb a Tár- kányiak és a Szerdahelyiek osztoztak rajta, majd Serédy Gáspár és Boda István. A 17. századbeli összeírásokban már nem szerepel, mert időközben elnéptelenedett. Feltételezhető, hogy lakosai a közeli Őrösbe és Nagy- kövesdre költöztek. Ekkorra már puszta, birtokosai pedig a leleszi prépostság, a Csákyak és mások. Emlékét ma már csak egy dűlőnév őrzi a Karcsa közelében. Gerepse templomos hely volt, mert már a pápai tizedszedők említik 1332 és 1337 között Szent Máriának szentelt templomát és Gergely nevű papját. Helyéről, külleméről semmit sem tudunk, sorsáról csak annyit, hogy 1433-ban mint plébániatemplom búcsút kapott. Minden bizonnyal a falu elnéptelenedésekor pusztult el. A helyiek által Templomhomok néven emlegetett területen régészeti feltárások soha sem folytak, a homokbánya a rendszerváltás utáni években zárta be kapuit. A községtől alig néhány száz méterre található parcellához egyébként viszonylag jól járható földút vezet, a keréknyomok tanúsága szerint a környékbeliek ma is szállítanak innen homokot - és ezzel együtt vélhetően emberi csontokat is. A jelenlegi, kegyeletsértő állapotot csak fokozza, hogy a földterület közelében több illegális szemétlerakat van, a csontok mellett így műanyag flakonok, háztartási hulladék, cementes zsákok és kidobott edények hevernek. Információink szerint a sírok közelében időről időre önjelölt „régészek” kutatnak, akik a szakszerűden „feltárással” komoly károkat okoznak. Hamarosan lesz változás Nagy Attila, Nagykövesd polgármestere lapunknak elmondta, reményei szerint hamarosan változni fognak a jelenlegi áldadan állapotok. A homokbánya környékén a nyár folyamán ugyanis ásatások kezdődnek, melyek során a területet magyarországi és szlovákiai régészek tárják fel. Arról, hogy a parcellán talált leleteket és a földből előkerült emberi csontokat hol helyezik el, később születik döntés. (leczo) A negykövesdi homokbányába tévedő természetjáró elé jelenleg, finoman szólva, kegyeletsértő kép tárul (Szabó Bernadett felvétele) Az értékpapír névleges értékének több mint hússzorosát kínálják az oroszok a részvényeseknek Eladó a jolsvai magnezitüzem KOVÁCSÁGNES Jolsva. Új tulajdonosra vár a jolsvai magnezitüzem (Slov- mag). Az ország legnagyobb, hőellenálló anyagot gyártó üzeme lefelé halad a lejtőn. Az elmúlt másfél évben két tulajdonosa is volt. A lónyabányai (Lovinobaňa) Lovinit magnezitgyárral együtt még 2006-ban Dušan Macuško HZDS-es exkép- viselóé volt, de mivel nem fizette a hitel törlesztőrészleteit, mindkét üzemtől elesett. A Lovinit tönkrement, és a csődbe ment Slovmagot egy pozsonyi társaság, az Invest-Kapital szerezte meg, amely aztán eladta a jelenlegi befektetőnek. A szóba jöhető érdeklődőkkel pár hete kezdett tárgyalni a gyár vezetősége. Az egyik legkomolyabb érdeklődő az orosz Magnezit Group Holding vállalat, amely tavaly a lu- beníki Slovmag magnezitüzemet is átvette. Svéd és német befektetők is érdeklődnek, jelenleg ellenőrzést tartanak a gyárban. A közbeszerzési pályázat kiírása június második feléb'en várható. Az oroszok a részvényeseknek az értékpapír névleges értékének több mint hússzorosát kínálják, amely akár 700 ezer koronára (22 580 euró) is rúghat egy-egy részvény esetében. „Az igaz, hogy a Magnezit Group a részvények felvásárlását ígéri, és konkrét ajánlatokat is kaptak már a részvényesek, de a vállalat még nem kapta meg az igazgatótanács döntését” - mondta Dániel Fedoriak, a Slovmag Lubeník igazgatótanácsának tagja, amely tavaly óta a Magnezit GroupMAG Holdinghoz tartozik. A gyár alaptőkéje 3470, egyenként 30 ezer koronás (967 euró) értékpapírból áll. A vételár így mintegy 2,2 milliárd koronát is kitenne, és a kisrészvényesek valóban milliomosok lehetnek. A jelenlegi és volt dolgozók tulajdonában van az értékpapírok egyharma- da, valamivel több, mint 45 százalék a vezetőség kezében, a részvények egyötöde kívülállóké. Szergej Ogyegov, az orosz Magnezit Goup vezérigazgatója elmondta, Joísvában hatalmas fejlesztési lehetőséget látnak. A vállalatnak hosszú távú érdeke Szlovákiában vállalkozni, és jelentős összegeket fektetnének be a régióban. Mint mondta, hivatalosan minden részvényesnek méltányos piaci árat kínáltak, és a munkahelyek megmaradását is garantálják. Az általuk felkínált ár az eddigi legmagasabb. Az összes részvényt felvásárolnák, és egységes technológiai rendszerré egyesítenék a lubeníki és a jolsvai üzemet úgy, mint ahogyan a múltban is működött. Főként a Független Államok Közösségébe terveznek exportálni, különösképpen Ukrajnába. A Magnezit Group a szlovák piacra a luxemburgi MAG Holding révén lépett, amely nemrég a lubeníki magnezitüzem tulajdonosa lett. A Magnezit Group Holding a legnagyobb magnezitgyártó cég, amely hét vállalatból tevődik össze. Ezek közül kettő található Kínában, egy pedig Németországban. Az orosz magnezitpiac kétharmadát uralja, és évente 1,3 millió tonna nyersanyagot termel ki. Világviszonylatban is jelentős A jolsvai magnezitgyámak 2007-ben 2,4 milliárd korona (72,52 millió euró) forgalma volt. Mintegy 360 ezer tonna anyagot értékesített, 20 ezer tonnával többet, mint 2006-ban. A cég termékeivel 36 százalékban van jelen az Európai Unió magnezitkitermelő országai között. Több mint 30 országba szállítja termékeit, a termelés 90 százalékát. A legtöbb nyersanyag a volt Szovjetunió államaiba vándorol. Legutóbb az üzem új lelőhelyek feltárásába invesztált. A lelőhelyek tartalékai a legnagyobbak közé tartoznak a világon, és 30-40 évre becsülik élettartamukat. Jolsván van a világ lelőhelyeinek 7 százaléka. A jolsvai üzem 2007 végén közel 1280 embert foglalkoztatott, (kov)
