Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-07 / 106. szám, szerda

28 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2008. MÁJUS 7. www.ujszo.com Cigányzenét kevernek szvinggel, balkános hangzással Babérokra tör a Gipsy Virtuoso zenekar ÚJ SZÓ-HÍR Meghagyták az eredeti, „trianoni" számozású táblákat, ami sok félreértésre adott okot Táblarendezés az Ipoly magyarországi szakaszán Megszűntek a kanyarokban a szúnyogot, békát, vízinövényeket éltető pangó vizek, a rövidebb új medrek­ben gyorsabban vonulnak le az árvizek (Szekeres Éva felvétele) Dunaszerdahely. Pár hónapja alakult, de már neves bálokon, fesztiválokon ért el kiemelkedő si­kereket a hattagú Gipsy Virtuoso cigányzenekar. A budapesti Rajkó-féle Nem­zetközi Tánc és Zeneművészeti Szakiskolában végzett tagokból álló együttes újfajta hangzásvi­lág megteremtését tűzte ki céljá­ul. A cigányzene, szalonzene, klasszikus és tánczene csak az alaprepertoárt képezi. Mindezek ötvözéséből és modernizálásából sajátos stílust alakítanak ki. „Ki­csit más köntösbe bújtatjuk eze­ket a műfajokat. Bekomponáljuk pl. a Bihari-verbunkost úgy, hogy elindulunk egy alapon, közepébe egy kis balkáni hangzást bújta­tunk, a világzenéhez nyúlunk, arra egy szvinget adunk” - be­szélt lelkesen munkájukról Sár- közy Pál, a zenekar prímása. Munkájukat a szolnoki Nemzet­közi Cigányzene Versenyen díjaz­ták, mégpedig a legjobb prímás­nak járó elismeréssel és a közön­Rozsnyó. A város a Brantner Ge­mer közterület-fenntartó vállalat­tal közösen kiértékelte a Föld Napja alkalmából meghirdetetett környe­zetvédelmi versenyt. A város alap­iskolásai mutathatták meg rajz­készségüket, a középiskolások pe­dig irodalmi területen csillanthat­ták meg tehetségüket. A téma a sze­lektív hulladékgyűjtés és a környe­zetvédelem volt. A csetneki utcai óvoda a Brantner céggel és a város­ség díjával. A Duna Tévé Kíván­ságkosár című műsorát is a Gipsy Virtuoso kíséri. Nyárra a szoká­sos falunapi rendezvényeken és fesztiválokon kívül 12 állomásos ausztriai koncertkörútra men­nek, amelyet Fery Jánoska ötlete nyomán szerveznek. A cigányze­nén alapuló Liszt-műveket adják majd elő a bécsi filharmóniával szinkronban. Első lemezüket és DVD-jüket is a turné során veszik fel. (j) A Gipsy Virtuoso tagjai: Sárközy Pál prímás, Bertók István segéd­prímás, Bódis Ernő klarinét, Danis Ottó brácsa, Vontszemű Tamás cimbalom, Rigó Dezső nagybőgő. sál közösen rendezett Enviro-Rozs- nyó 2008 című projekt keretében szerette volna felkelteni az óvodák, az általános és középiskolák tanu­lóinak és pedagógusainak érdek­lődését a környezet iránt, felhívni a figyelmet a hulladék szelektálásá­nak fontosságára és az enviromen- tális nevelésre. A rajzversenybe öt alapiskola, az irodalmi versenybe öt középiskola kapcsolódott be. Mindkét kategóriában a Fábry Zol­tán Alapiskola tanulói nyerték el az első két helyezést, (kov) Az Ipoly folyó sem kerülhet­te el a mederszabályozási munkákat az utóbbi évtize­dekben. A kanyargós kis ágak kiiktatásával a folyó 47 kilométerrel lett rövidebb, ám ezt a magyar szakaszo­kon nem jelzik. Nemsokára azonban már a helyükre ke­rülnek a valós helyzetnek megfelelő táblák, s a szak­emberek is a friss adatokkal számolhatnak. MTl-HÍR A Szlovák Érchegységben a Lom nevű falucska közelében egymáshoz nagyon közel ered négy patak: a Szalatna, a Rima, a Köves-patak és az Ipoly, majd a négy világtáj felé indulva távolod­nak egymástól. A száz éve még 254 kilométer hosszú Ipoly 5151 négyzetkilométeres területről gyűjti és vezeti Szobnál a Dunába a vizet. Az elmúlt évtizedekben, részben a tervezett dunai víz­erőművekre tekintettel, a medrét szabályozták és a munkák során megrövidítették. A kis folyócska neve az első vi­lágháború után vált Európában is­mertté. A trianoni béketárgyalá- sok során ugyanis a kis- és nagy­antant befolyásos „szakértőinek” tanácsára hajózhatónak, ezért ha­tárvíznek is alkalmassá minősítet­ték. A keserű döntést a magyar parlament az 1921. évi XXX. tör­vényben fogadta el. (Néhány rö­vid szakaszon - technikai okokból - mindkét partja hol egyik, hol a másik országhoz tartozott.) Ám 1938-ban, a bécsi döntés alapján a Felvidék egy része visszakerült Magyarországhoz, s november 5- én a magyar honvédség alakulatai az Ipoly itteni partjára is bevonul­tak. Attól kezdve 1944 novembe­réig, a szovjet csapatok ideérkez- téig, Rimaszombattól lefelé ismét a kis folyócska közepén húzódott a határ. Ezt az állapotot hivatalo­san a II. világháborút lezáró béke­paktumokban véglegesítették. A XX. század második felében bekövetkezett technikai és gazda­sági fejlődés indokolta, hogy a ha­tárfolyó nagyon kanyargós med­rét szabályozzák. Elsősorban a la­posabb, kanyargósabb szlovák ol­dalon. Ezért a két ország illetékes vízügyi szervei a sokszor feszült politikai viszonyok ellenére is szakszerűen együttműködtek a szabályozásban. A szlovák olda­lon több kanyargó morotvát elgá­toltak, a gáttal kizárt U-kanyaro- kat új, rövid, egyenes szakaszok­kal pótolták. Megszűntek a kanyarokban a szúnyogot, békát, vízinövényeket éltető pangó vizek, a rövidebb új medrekben gyorsabban vonulnak le az árvizek. De hogy a nagyon száraz időszakokban se fogyjon ki a mederből a víz, a magyar víz­ügyiek eddig öt, a szlovákok négy helyen építettek keresztgátakat a mederbe. A mögöttük felduzzasz­tott víz a nagyobb esésű szaka­szokon is megmaradt. E felvize­ken, szaknyelven bögéken mód nyílik vízi sportolásra, horgászat­ra. Néhány éve baleset is előfor­dult, amikor egy óvatlan kajakost a víz rásodort az egyik duzzasztó­gátra, s csak nagy nehezen sike­rült kimenteni. A közeli helysé­gek (például Balassagyarmat) vízmüveinek kútjaiban is ked­vezően emelkedett a vízszint, s a bögékből öntözhetők a part men­ti földek is. A munkák befejezéséhez köze­ledve a szlovák vízügyiek - a me­derrövidítéshez igazodva, Szobtól felfele haladva - áthelyezték és átszámozták a partok legalább egyikén kötelezően felállítandó folyókilométertáblákat. (Ilyen tábla látható Budapesten a Lánc­híd felett a budai parton. A kis 16- os és az alatta látható 47-es száma mutatja, hogy innen a Duna feke­te-tengeri torkolata 1647 kilomé­terrel lejjebb van.) Ekkor vált egyértelművé, hogy az Ipoly 47 kilométerrel rövi­debb, mint valaha volt. A ma­gyar szakaszokon azonban meg­hagyták az eredeti, „trianoni” számozású táblákat, ami sok fél­reértésre adott okot, s egyezteté­sek sorát igényelte. Ezért a ma­gyar vízügyesek is megkezdték és hamarosan befejezik a ma­gyarországi partokon is a valós állapotokhoz igazodó táblaren­dezést. Az egyes táblák közötti parti helyszíneket a tábláktól számított, úgynevezett szel­vényszámokkal jelölik, de újab­ban persze GPS-sel is rögzítik. Ezután már az új adatok kerül­nek a telekkönyvekbe, térképek­re és a tervezők, geodéták, víz­ügyiek is azokkal számolnak. Hasonló, de jóval nagyobb fo­lyószabályozások történtek a XVIII. századtól a nagy magyar vízmérnökök, Vásárhelyi Pál, Be­szédes József és társaik irányítá­sával a Dunán és a Tiszán. Mar­káns példája ennek a Duna ko­rábban nagyon kanyargós, Ger- jen és Baja közötti szakasza, ahol előbb a Faddi-, majd a Tol- nai-Duna levágásával és egyenes meder kialakításával negyedére rövidítették a folyam ottani sza­kaszának hosszát. A levágott morotvák helyén alakult ki a hí­res Gemenc és a kedvelt dombori vízitelep. (Sz. J.) A csetneki utcai óvodások Csiga című jelenete (Képarchívum) A pálmát a Fábry Zoltán Alapiskola diákjai vitték el Rajzverseny Rozsnyón ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Somorján, Galántán és a környéken csupán a szennyvíz negyven százaléka kerül a csatornába, a többi a talajvizet és a felszíni vizeket szennyezi Milliárdok - tiszta vízért; a költségek nagy részét az Európai Unió állja SZ1LVÁSSY JÓZSEF Somorja és Galánta egy-egy ut­cája és városrésze feltúrva: dü- höngenek a járókelők és a gépko­csivezetők. A munkások hozzá­szoktak, szótlanul végzik a te­endőiket. Vezetőik viszont meg­értőén fogadják a morgolódáso- kat, miközben elégedetten szem­lélik a munkálatokat. „Szavakkal alig ecsetelhető, kor­szakos jelentőségű munkálatokba fogtunk, amelyek fontosságát nem is olyan sokára érzékelik majd a polgárok. Úgy is mondhatnám, több éves harcunk válik ezekben a hetekben, hónapokban győztes csatává - tájékoztat derűsen Sztru- hár Dániel, a nyitrai székhelyű Nyugat-szlovákiai Vízügyi Tár­saság projektmenedzsere. Aztán a lerendezésből hűvös szakmai nyelvre vált: - Majdnem mindenki tudja, hogy a Csallóközben talál­ható Európa legnagyobb és legtisz­tább ivóvízkészlete, amely jelenleg már másfél millió embert lát el az Érsekújvári járástól egészen a Nagytapolcsányi járás legkeletibb településéig. Azt viszont már jóval kevesebben tudatosítják, hogy So- moiján, Galántán és vonzáskörze­tükben csupán a szennyvíz negy­ven százaléka kerül a csatornába és a szennyvíztisztítókba, a többi a talajvizet és a felszíni vizeket szennyezi. Emiatt egyre nagyobb veszély fenyegeti ezt a hovatovább egyre nagyobb stratégiai je­lentőségű kincset. Főleg ezért örü­lünk annak, hogy több mint 2,5 milliárd koronás összberuházással a felső-csallóközi városban és ti­zenkilenc környékbeli településen, valamint a mátyusföldi járási szék­helyen és vonzáskörzetében össze­sen 230 kilométernyi csatornahá­lózatot alakítunk ki. Lényegesen bővítjük a vezetékes ivóvízhálóza­tot, továbbá korszerűsítjük a járási székhely, valamint Alsószeli, a so- moijai körzetben pedig Nagyma­gyar, Jóka, Nagyfödémes víztisztí­tó állomását, Királyréven pedig újat építünk. A beruházás költsé­geinek hatvanöt százalékát az Eu­rópai Unió Kohéziós Alapjából fe­dezik, huszonhét százalékát a költ­ségvetésből térítik, a maradék nyolcat pedig a nyitrai székhelyű Nyugat-Szlovákiai Vízügyi Társa­ság állja. A munkálatokat több ha­zai cég alkotta társulás végzi, amely közbeszerzési pályázaton nyert” - sorolja a legfontosabb té­nyeket. Aztán gépkocsiba ülünk és terepszemlét tartunk. Somoiján a Temető és a Fazekas utcában már befejezték a csatorná­zást, Sárréten és Vitényben pedig a vízvezeték kiépítését. Csölösztőn, Tejfalun, Bacsfán és Nagyszarván, majd Tárnokon, Keszölcésen és Egyházgellében a csatornázással folytatják. Nagylúcson, Sámoton, Búcsuházán, Királyfián és több te­lepülésen a vezetékes ivóvízháló­zatot rakják le a közeljövőben, majd a további településeken foly­tatják a beruházást. Galántán eddigi kísérőm kollé­gája, Juraj Námer kalauzol tovább. Mutatja a részben már lebontott, Csatornázás a Somorjához tartozó Csölösztőn (Fogas Ferenc felvétele) korszerűsítésre és bővítésre váró helyi szennyvíztisztítót, aztán a kö­zeli, javorinkai csatornázásnál ál­lunk meg. Irathalmazt húz elő: az alsószeli, nemeskajali, a nebojsai, tósnyárasdi, hidaskürti, vízkeleti és a feketenyéki csatornázáshoz szükséges engedélyeket és doku­mentumokat. A mellettünk ara­szoló gépkocsikból felhangzanak a somoijai Temető utcában hallott szitokszavak. - Ezek az indulatok elpárolognak, hiszen nem is olyan sokára elkészülünk a munkálatok­kal, és fokozatosan helyreáll a kö­zúti rend is.- Ez mikor lesz? - kérdem tőle.- Az uniós támogatás feltételei szerint legkésőbb 2010-ig be kell fejeznünk az összes munkát, kü­lönben visszavonják a már meg­ítélt pénteket - válaszolja határo­zottan. Addigra a két térség érin­tett településein csaknem száz szá­zalékos lesz a vezetékes ivóvízellá­tás és kilencvenöt százalék körüli a csatornázás. Mielőtt elköszönnék, tamásko­dom egy keveset beszélgetőpart­nereimmel. A dráguló ivóvizet em­lítem nekik, amely miatt a családi házakban egyre többen térnek vissza a kútvízhez. „Sok esetben az egészségüket kockáztatják, mert a nem túl mélyről származó víz nem ritkán szennyezett és kimndottan ártalmas. A vezetékes viszont el­lenőrzött és garantált minőségű” - szögezi le Sztruhár. Dániel így folytatja:- Aztán az is fontos, hogy az elavult és gyér csatornahálózat miatt a befektetők is többnyire el­kerülték a térséget. Rövidesen vi­szont már nem lesz akadálya az új munkahelyek létrehozásának. Azt pedig nem fellengzős szavaknak szánom, mert őszintén gondo­lom, hogy mindannyian fe­lelősséggel tartozunk szülőföl­dünk környezetvédelméért, jövő­jéért. Többek között nagy kin­csünk, az immár stratégiai je­lentőségű csallóközi ivóvízkész­let tisztaságának megőrzéséért - nyújtja a kezét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom