Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-07 / 106. szám, szerda
28 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2008. MÁJUS 7. www.ujszo.com Cigányzenét kevernek szvinggel, balkános hangzással Babérokra tör a Gipsy Virtuoso zenekar ÚJ SZÓ-HÍR Meghagyták az eredeti, „trianoni" számozású táblákat, ami sok félreértésre adott okot Táblarendezés az Ipoly magyarországi szakaszán Megszűntek a kanyarokban a szúnyogot, békát, vízinövényeket éltető pangó vizek, a rövidebb új medrekben gyorsabban vonulnak le az árvizek (Szekeres Éva felvétele) Dunaszerdahely. Pár hónapja alakult, de már neves bálokon, fesztiválokon ért el kiemelkedő sikereket a hattagú Gipsy Virtuoso cigányzenekar. A budapesti Rajkó-féle Nemzetközi Tánc és Zeneművészeti Szakiskolában végzett tagokból álló együttes újfajta hangzásvilág megteremtését tűzte ki céljául. A cigányzene, szalonzene, klasszikus és tánczene csak az alaprepertoárt képezi. Mindezek ötvözéséből és modernizálásából sajátos stílust alakítanak ki. „Kicsit más köntösbe bújtatjuk ezeket a műfajokat. Bekomponáljuk pl. a Bihari-verbunkost úgy, hogy elindulunk egy alapon, közepébe egy kis balkáni hangzást bújtatunk, a világzenéhez nyúlunk, arra egy szvinget adunk” - beszélt lelkesen munkájukról Sár- közy Pál, a zenekar prímása. Munkájukat a szolnoki Nemzetközi Cigányzene Versenyen díjazták, mégpedig a legjobb prímásnak járó elismeréssel és a közönRozsnyó. A város a Brantner Gemer közterület-fenntartó vállalattal közösen kiértékelte a Föld Napja alkalmából meghirdetetett környezetvédelmi versenyt. A város alapiskolásai mutathatták meg rajzkészségüket, a középiskolások pedig irodalmi területen csillanthatták meg tehetségüket. A téma a szelektív hulladékgyűjtés és a környezetvédelem volt. A csetneki utcai óvoda a Brantner céggel és a városség díjával. A Duna Tévé Kívánságkosár című műsorát is a Gipsy Virtuoso kíséri. Nyárra a szokásos falunapi rendezvényeken és fesztiválokon kívül 12 állomásos ausztriai koncertkörútra mennek, amelyet Fery Jánoska ötlete nyomán szerveznek. A cigányzenén alapuló Liszt-műveket adják majd elő a bécsi filharmóniával szinkronban. Első lemezüket és DVD-jüket is a turné során veszik fel. (j) A Gipsy Virtuoso tagjai: Sárközy Pál prímás, Bertók István segédprímás, Bódis Ernő klarinét, Danis Ottó brácsa, Vontszemű Tamás cimbalom, Rigó Dezső nagybőgő. sál közösen rendezett Enviro-Rozs- nyó 2008 című projekt keretében szerette volna felkelteni az óvodák, az általános és középiskolák tanulóinak és pedagógusainak érdeklődését a környezet iránt, felhívni a figyelmet a hulladék szelektálásának fontosságára és az enviromen- tális nevelésre. A rajzversenybe öt alapiskola, az irodalmi versenybe öt középiskola kapcsolódott be. Mindkét kategóriában a Fábry Zoltán Alapiskola tanulói nyerték el az első két helyezést, (kov) Az Ipoly folyó sem kerülhette el a mederszabályozási munkákat az utóbbi évtizedekben. A kanyargós kis ágak kiiktatásával a folyó 47 kilométerrel lett rövidebb, ám ezt a magyar szakaszokon nem jelzik. Nemsokára azonban már a helyükre kerülnek a valós helyzetnek megfelelő táblák, s a szakemberek is a friss adatokkal számolhatnak. MTl-HÍR A Szlovák Érchegységben a Lom nevű falucska közelében egymáshoz nagyon közel ered négy patak: a Szalatna, a Rima, a Köves-patak és az Ipoly, majd a négy világtáj felé indulva távolodnak egymástól. A száz éve még 254 kilométer hosszú Ipoly 5151 négyzetkilométeres területről gyűjti és vezeti Szobnál a Dunába a vizet. Az elmúlt évtizedekben, részben a tervezett dunai vízerőművekre tekintettel, a medrét szabályozták és a munkák során megrövidítették. A kis folyócska neve az első világháború után vált Európában ismertté. A trianoni béketárgyalá- sok során ugyanis a kis- és nagyantant befolyásos „szakértőinek” tanácsára hajózhatónak, ezért határvíznek is alkalmassá minősítették. A keserű döntést a magyar parlament az 1921. évi XXX. törvényben fogadta el. (Néhány rövid szakaszon - technikai okokból - mindkét partja hol egyik, hol a másik országhoz tartozott.) Ám 1938-ban, a bécsi döntés alapján a Felvidék egy része visszakerült Magyarországhoz, s november 5- én a magyar honvédség alakulatai az Ipoly itteni partjára is bevonultak. Attól kezdve 1944 novemberéig, a szovjet csapatok ideérkez- téig, Rimaszombattól lefelé ismét a kis folyócska közepén húzódott a határ. Ezt az állapotot hivatalosan a II. világháborút lezáró békepaktumokban véglegesítették. A XX. század második felében bekövetkezett technikai és gazdasági fejlődés indokolta, hogy a határfolyó nagyon kanyargós medrét szabályozzák. Elsősorban a laposabb, kanyargósabb szlovák oldalon. Ezért a két ország illetékes vízügyi szervei a sokszor feszült politikai viszonyok ellenére is szakszerűen együttműködtek a szabályozásban. A szlovák oldalon több kanyargó morotvát elgátoltak, a gáttal kizárt U-kanyaro- kat új, rövid, egyenes szakaszokkal pótolták. Megszűntek a kanyarokban a szúnyogot, békát, vízinövényeket éltető pangó vizek, a rövidebb új medrekben gyorsabban vonulnak le az árvizek. De hogy a nagyon száraz időszakokban se fogyjon ki a mederből a víz, a magyar vízügyiek eddig öt, a szlovákok négy helyen építettek keresztgátakat a mederbe. A mögöttük felduzzasztott víz a nagyobb esésű szakaszokon is megmaradt. E felvizeken, szaknyelven bögéken mód nyílik vízi sportolásra, horgászatra. Néhány éve baleset is előfordult, amikor egy óvatlan kajakost a víz rásodort az egyik duzzasztógátra, s csak nagy nehezen sikerült kimenteni. A közeli helységek (például Balassagyarmat) vízmüveinek kútjaiban is kedvezően emelkedett a vízszint, s a bögékből öntözhetők a part menti földek is. A munkák befejezéséhez közeledve a szlovák vízügyiek - a mederrövidítéshez igazodva, Szobtól felfele haladva - áthelyezték és átszámozták a partok legalább egyikén kötelezően felállítandó folyókilométertáblákat. (Ilyen tábla látható Budapesten a Lánchíd felett a budai parton. A kis 16- os és az alatta látható 47-es száma mutatja, hogy innen a Duna fekete-tengeri torkolata 1647 kilométerrel lejjebb van.) Ekkor vált egyértelművé, hogy az Ipoly 47 kilométerrel rövidebb, mint valaha volt. A magyar szakaszokon azonban meghagyták az eredeti, „trianoni” számozású táblákat, ami sok félreértésre adott okot, s egyeztetések sorát igényelte. Ezért a magyar vízügyesek is megkezdték és hamarosan befejezik a magyarországi partokon is a valós állapotokhoz igazodó táblarendezést. Az egyes táblák közötti parti helyszíneket a tábláktól számított, úgynevezett szelvényszámokkal jelölik, de újabban persze GPS-sel is rögzítik. Ezután már az új adatok kerülnek a telekkönyvekbe, térképekre és a tervezők, geodéták, vízügyiek is azokkal számolnak. Hasonló, de jóval nagyobb folyószabályozások történtek a XVIII. századtól a nagy magyar vízmérnökök, Vásárhelyi Pál, Beszédes József és társaik irányításával a Dunán és a Tiszán. Markáns példája ennek a Duna korábban nagyon kanyargós, Ger- jen és Baja közötti szakasza, ahol előbb a Faddi-, majd a Tol- nai-Duna levágásával és egyenes meder kialakításával negyedére rövidítették a folyam ottani szakaszának hosszát. A levágott morotvák helyén alakult ki a híres Gemenc és a kedvelt dombori vízitelep. (Sz. J.) A csetneki utcai óvodások Csiga című jelenete (Képarchívum) A pálmát a Fábry Zoltán Alapiskola diákjai vitték el Rajzverseny Rozsnyón ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Somorján, Galántán és a környéken csupán a szennyvíz negyven százaléka kerül a csatornába, a többi a talajvizet és a felszíni vizeket szennyezi Milliárdok - tiszta vízért; a költségek nagy részét az Európai Unió állja SZ1LVÁSSY JÓZSEF Somorja és Galánta egy-egy utcája és városrésze feltúrva: dü- höngenek a járókelők és a gépkocsivezetők. A munkások hozzászoktak, szótlanul végzik a teendőiket. Vezetőik viszont megértőén fogadják a morgolódáso- kat, miközben elégedetten szemlélik a munkálatokat. „Szavakkal alig ecsetelhető, korszakos jelentőségű munkálatokba fogtunk, amelyek fontosságát nem is olyan sokára érzékelik majd a polgárok. Úgy is mondhatnám, több éves harcunk válik ezekben a hetekben, hónapokban győztes csatává - tájékoztat derűsen Sztru- hár Dániel, a nyitrai székhelyű Nyugat-szlovákiai Vízügyi Társaság projektmenedzsere. Aztán a lerendezésből hűvös szakmai nyelvre vált: - Majdnem mindenki tudja, hogy a Csallóközben található Európa legnagyobb és legtisztább ivóvízkészlete, amely jelenleg már másfél millió embert lát el az Érsekújvári járástól egészen a Nagytapolcsányi járás legkeletibb településéig. Azt viszont már jóval kevesebben tudatosítják, hogy So- moiján, Galántán és vonzáskörzetükben csupán a szennyvíz negyven százaléka kerül a csatornába és a szennyvíztisztítókba, a többi a talajvizet és a felszíni vizeket szennyezi. Emiatt egyre nagyobb veszély fenyegeti ezt a hovatovább egyre nagyobb stratégiai jelentőségű kincset. Főleg ezért örülünk annak, hogy több mint 2,5 milliárd koronás összberuházással a felső-csallóközi városban és tizenkilenc környékbeli településen, valamint a mátyusföldi járási székhelyen és vonzáskörzetében összesen 230 kilométernyi csatornahálózatot alakítunk ki. Lényegesen bővítjük a vezetékes ivóvízhálózatot, továbbá korszerűsítjük a járási székhely, valamint Alsószeli, a so- moijai körzetben pedig Nagymagyar, Jóka, Nagyfödémes víztisztító állomását, Királyréven pedig újat építünk. A beruházás költségeinek hatvanöt százalékát az Európai Unió Kohéziós Alapjából fedezik, huszonhét százalékát a költségvetésből térítik, a maradék nyolcat pedig a nyitrai székhelyű Nyugat-Szlovákiai Vízügyi Társaság állja. A munkálatokat több hazai cég alkotta társulás végzi, amely közbeszerzési pályázaton nyert” - sorolja a legfontosabb tényeket. Aztán gépkocsiba ülünk és terepszemlét tartunk. Somoiján a Temető és a Fazekas utcában már befejezték a csatornázást, Sárréten és Vitényben pedig a vízvezeték kiépítését. Csölösztőn, Tejfalun, Bacsfán és Nagyszarván, majd Tárnokon, Keszölcésen és Egyházgellében a csatornázással folytatják. Nagylúcson, Sámoton, Búcsuházán, Királyfián és több településen a vezetékes ivóvízhálózatot rakják le a közeljövőben, majd a további településeken folytatják a beruházást. Galántán eddigi kísérőm kollégája, Juraj Námer kalauzol tovább. Mutatja a részben már lebontott, Csatornázás a Somorjához tartozó Csölösztőn (Fogas Ferenc felvétele) korszerűsítésre és bővítésre váró helyi szennyvíztisztítót, aztán a közeli, javorinkai csatornázásnál állunk meg. Irathalmazt húz elő: az alsószeli, nemeskajali, a nebojsai, tósnyárasdi, hidaskürti, vízkeleti és a feketenyéki csatornázáshoz szükséges engedélyeket és dokumentumokat. A mellettünk araszoló gépkocsikból felhangzanak a somoijai Temető utcában hallott szitokszavak. - Ezek az indulatok elpárolognak, hiszen nem is olyan sokára elkészülünk a munkálatokkal, és fokozatosan helyreáll a közúti rend is.- Ez mikor lesz? - kérdem tőle.- Az uniós támogatás feltételei szerint legkésőbb 2010-ig be kell fejeznünk az összes munkát, különben visszavonják a már megítélt pénteket - válaszolja határozottan. Addigra a két térség érintett településein csaknem száz százalékos lesz a vezetékes ivóvízellátás és kilencvenöt százalék körüli a csatornázás. Mielőtt elköszönnék, tamáskodom egy keveset beszélgetőpartnereimmel. A dráguló ivóvizet említem nekik, amely miatt a családi házakban egyre többen térnek vissza a kútvízhez. „Sok esetben az egészségüket kockáztatják, mert a nem túl mélyről származó víz nem ritkán szennyezett és kimndottan ártalmas. A vezetékes viszont ellenőrzött és garantált minőségű” - szögezi le Sztruhár. Dániel így folytatja:- Aztán az is fontos, hogy az elavult és gyér csatornahálózat miatt a befektetők is többnyire elkerülték a térséget. Rövidesen viszont már nem lesz akadálya az új munkahelyek létrehozásának. Azt pedig nem fellengzős szavaknak szánom, mert őszintén gondolom, hogy mindannyian felelősséggel tartozunk szülőföldünk környezetvédelméért, jövőjéért. Többek között nagy kincsünk, az immár stratégiai jelentőségű csallóközi ivóvízkészlet tisztaságának megőrzéséért - nyújtja a kezét.
