Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-30 / 101. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 30. Közélet 3 Holnaptól érvényesek az új szabályok a munkaerőpiacon; a hivatal döntheti el, milyen gyakran kell jelentkezni a munkanélkülinek Módosul a foglalkoztatási törvény A huzamosabb ideje állás nélkül levők támogatásra számíthatnak az új foglalkoztatási törvény értelmében (ČTK-felvétel) Pozsony. Május elsejétől életbe lép a foglalkoztatási törvény módosított válto­zata. A változások elsősor­ban a hátrányos helyzetű munkavállalók - a hosszú ideje munka nélkül lévők, egészségkárosodottak, alacsony képzettségűek, 25 év alattiak, 50 év feletti­ek - támogatását érintik. SÁNDOR RENÁTA A jogszabály alapján a munka­hivatal munkatársának havonta egy alkalommal „megfelelő mun­kát“ kell ajánlani a munkát kere­sőnek, vagy felkínálni valamilyen tevékenységet, esedeg átképzést. Ha az ügyfél ezeket a lehetősége­ket elutasítja, akkor számolnia kell azzal, hogy törölhetik a nyil­vántartott munkanélküliek közül, tehát nem érdemes elutasítani a munkahivatal állásajánlatát. A hivatal dönt a jelentkezésről A törvény értelmében ezentúl a munkahivatal határozza meg, hogy milyen gyakran kell a mun­kanélkülinek a hivatalban jelent­keznie. Eddig a több mint egy éve munka nélkül lévőknek hetente, a többieknek kéthetente kellett a hivatalban megjelenni. A hivatal programjaiban részt vevő szemé­lyek, például a közmunkákba be­kapcsolódók, az eddig hatályos törvény értelmében havonta egy­szer látogatják a hivatalt. Május elsejétől, a törvény hatályba lépé­sétől azonban a munkahivatal döntése alapján elegendő lehet havonta egyszer jelentkezni - ez a minimum -, de az is lehetséges, hogy háromnaponta kell jelent­keznie a nyilvántartott munka- nélkülinek, a hivatal döntésétől függően. .Amennyiben a hivatalnok meg van győződve arról, hogy valame­lyik munkaigénylőt minden har­madik nap be kell hívni, mást he­tente egyszer, esedeg kéthetente, megint másokat viszont elegendő háromhetente, vagy csak havonta egyszer, akkor azt is megteheti“ - magyarázta még a törvény parla­menti vitájában a Smer képviselő­je, Jana Valová. Feltételezhető, hogy minél hosszabb ideje nyü- vántartott valaki, annál gyakrab­ban kell megjelennie a munka­hivatalban. Támogatják a hátrányos helyzetűeket A módosított törvény értelmé­ben az állam nagyobb mértékben kívánja támogatni a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását. Az egyik ilyen forma az ún. szociális vállalatok létrehozása és támoga­tása. Ezzel a régiók közti különb­séget is mérsékelni akarja a tárca. Viera Tomanová tárcavezető sze­rint az ilyen cégek jelentősen csökkenthetik a munkanélkülisé­get a legrosszabb helyzetben lévő térségekben. Szociálisnak számít majd az a vállalat, melyben az al­kalmazottak 30 százaléka hátrá­nyos helyzetű munkanélküli volt, valamint vállalja, hogy évente leg­alább a nyereségének 30 százalé­kát új munkahelyek létrehozására fordítja. A szociális minisztérium számításai szerint az ilyen cégek egy alkalmazott esetében évente átlagosan 50 ezer koronás állami támogatásra számíthatnak, mely­ből az alkalmazottak társadalom- és egészségbiztosítási járulékait lehet fizetni. Feltétel azonban, hogy az alkalmazott nem kereshet többet az országos átlagkereset fe­lénél, azaz jelenleg legfeljebb bruttó 10 ezer koronánál. A szociális vállalatnak nem mi­nősülő munkaadó is támogatást kaphat az államtól a hátrányos helyzetű személy foglalkoztatá­sáért - a Pozsonyi kerületben a munka havi összértékének 10-20, a többi kerületben a 15-30 száza­lékának megfelelő összeget. Fel­tétel továbbá, hogy legalább két évig foglalkoztassa. Annak érdekében, hogy a mun­kaadók hátrányos helyzetű mun­kanélkülieket is alkalmazzanak, további támogatást is kapnak. Az állam hozzájárulhat a legalacso­nyabb bérrel rendelkezők fizeté­séhez. Ez a rendelkezés azokra vonatkozik, akiknek a bruttó bére alacsonyabb a minimálbér 1,2-szeresénél, és csak akkor, ha alkalmazásuk előtt legalább 3 hó­napig munkanélküliek voltak. A minimálbér októbertől 8100 ko­rona, tehát az állami hozzájáru­lásra az jogosult, akinek bére nem haladja meg a 9720 koronát. A támogatás viszont nem a munka- vállalónak, hanem a munkaadó­nak jár, az alkalmazott utáni tár­sadalom- és egészségbiztosítási járulékok fizetésére. Beilleszkedési támogatás A módosított foglalkoztatási törvény szerint a hátrányos hely­zetű munkakereső ún. beillesz­kedési vagy betaníttatási támo­gatást kapna, legfeljebb három hónapig. Ez idő alatt a módosító javaslat szerint a munkaadó és a leendő munkavállaló kölcsönö­sen „tesztelheti” egymást, a munkaadó a gyakorlatban győ­ződhet meg az állást kereső al­kalmasságáról. A „beilleszkedés” ideje alatt a heti munkaidő leg­feljebb 30 óra lehet. A támoga­tás összege a létminimummal egyenlő, amely jelenleg 5130 korona. A munkahivatal vagy a munkaközvetítő ügynökség e három hónap alatt az útiköltsé­get és a szállásköltséget is téríti. Elemzők szerint ez tulajdonkép­pen a munkaadóknak kifizetődő, hiszen jobban jár, mintha mini­málbérért alkalmazná a munka- nélkülit. Változik az útiköltség-támoga­tás nagysága is. Az a munkanélkü­li, aki lakhelyén kívül vállal mun­kát, eddig legfeljebb 2000 korona útiköltség-térítést kapott havon­ta, ez májustól 3000 koronára emelkedik. Ezt azonban csak az kaphatja meg, aki több mint 600 kilométert utazik a munkahelyé­re, 800 koronát kap az a munka- nélküli, aki 30 kilométeren belül vállal munkát. Újra bevezetik a munkahely miatti költözést vállalóknak járó támogatást, melynek összege 40 ezer korona lesz, legfeljebb két­évente egyszer jár, és feltétele, hogy a régi és az új lakhely között legalább 50 km legyen a távolság. A szociális hivatal a valódi költsé­geket téríti; be lehet számítani az első havi lakásbérletet és rezsi- költséget is. Az előző kormány már egyszer próbálkozott ilyen támogatással, hogy nagyobb mobilitásra ösztö­nözze a munkanélkülieket, de ak­kor nem járt sikerrel, egy év alatt alig 70-en kérték az akkor 10 000 koronás támogatást. A most elfo­gadott módosítás lényegében ugyanazokat a feltételeket tar­talmazza, mint a „Kaník-törvény“. Az egyik kritérium az, hogy az igénylőnek, aki a lakhelyétől távo­labb vállal munkát, meg kell vál­toztatnia az állandó lakhelyét. „Ez negatívum volt már korábban, minden bizonnyal ezért igényel­ték olyan kevesen. Sajnos, a mos­tani javaslatban is benne maradt. Nyugat-Szlovákiában, ahol több a munkalehetőség, olyan magasak az ingatlanárak, hogy egy mun­kanélküli nem tud lakást vásárolni” - nyilatkozta lapunk­nak korábban Sárközy Klára (MKP). A parlament szociális bi­zottságának ülésén Monika Giba- lová (KDH) azt javasolta, legyen elég az átmeneti lakhely. A mi­nisztérium viszont azzal érvelt, hogy ezzel vissza lehetne élni - a kérvényezők „állami pénzen munkásszállóról munkásszállóra költözködnének”. Milliárdok foglalkoztatásra A minisztérium a foglalkozta­tási törvény módosításával össze­függésben kiadott néhány rende­letet is. Májustól emelkedik a nyilvántartott munkanélküliek önfoglalkoztatására nyújtott tá­mogatás. A munkanélküli jelen­leg 49 900 és 94 600 korona kö­zötti támogatást kaphat a mun­kahivataltól munkahelyteremtés­re vagy vállalkozásra, a régió munkanélküliségi arányától és a projekt céljától függően. Május­tól a támogatás összege 66 500 és 103 900 korona között lehet. A legmagasabb támogatást a leg­magasabb munkanélküliséggel küzdő régiókban élő kérvényező kaphatja. A munka-, szociális és családügyi minisztérium számí­tásai szerint idén átlagban 79 ezer korona támogatást kap egy- egy személy, s mintegy nyolcez­ren jutnak hozzá, tehát az önfog­lalkoztatásra nyújtott támogatás meghaladja a 631 millió koronát. Mivel a támogatás nagysága a foglalkoztatási törvény módosí­tása alapján a nemzetgazdasági átlagbérből indul ki, így jövőre az egy személyre eső támogatás mintegy 89 ezer, 2010-ben 95 ezer, 2011-ben 102 ezer koroná­ra emelkedhet. A támogatás fel­tétele, hogy az igénylő legalább két évig folyamatosan űzze azt a tevékenységet, melyre a pénzt kapta. A tárca számításai szerint a törvény mintegy 140 ezer sze­mélyt érint évente, 2010-ig 8,3 milliárd koronával terheli meg az állami költségvetést. Az állam 2008-2010-ben 8,5 milliárd ko­ronát akar foglalkoztatás-növelő programokra költeni, ebben az évben 2,5 milliárd korona for­dítható erre a célra az uniós ala­pokból. Büntetik a mulasztókat Mikor nem kell szűrővizsgálat? Pozsony. Májustól a munkálta­tók egy részének már nem kell megelőző orvosi szűrővizsgálatot biztosítani az alkalmazottaiknak, illetve az egyéni vállalkozók egy részének nem kell ilyenen részt venni. Ez azonban a jövő hónaptól ér­vénybe lépő törvénymódosítás ér­telmében csak azokra vonatkozik, akik nem végeznek ún. veszélyes foglalkozást. A veszélyes munkát végzőknek, tehát a 3. és 4. kategó­riába tartozó dolgozóknak (épít­kezés, vegyipar, sugárveszély stb.) az orvosi vizsgálaton való részvétel továbbra is kötelező lesz. A jelenlegi törvény alapján ezt ma még mindenkinek meg kell tennie a munkába lépés előtt, függetlenül a munka veszélyessé­gi fokától. A 2007 szeptemberétől hatá­lyos a munkaegészségügyi tör­vény értelmében minden munka­adó és vállalkozó, akinek alkal­mazottai vannak, köteles szerző­dést kötni valamelyik munka­egészségügyi szolgáltatást nyújtó szervezettel. A preventív orvosi vizsgálat vonatkozik az egyéni vállalkozókra is, akiknek nincse­nek alkalmazottai, nekik ma még szintén szerződést kell kötniük a munkaegészségügyi szolgáltatást nyújtó szervezetek valamelyiké­vel. Májustól ez annyiban válto­zik, hogy a megelőző orvosi vizs­gálatot - 2011 végéig - a körzeti vagy üzemi orvos is elvégezheti, de csak speciálisan erre képzett munkaegészségügyi orvos fel­ügyelete alatt. Azok esetében, akiknél erről külön előírás rendelkezik, ele­gendő a körzeti vagy üzemi orvos által elvégzett vizsgálat. A veszé­lyes foglalkozást végző egyéni vál­lalkozókra is ilyen előírások vo­natkoznak: a preventív orvosi vizsgálatot ugyan elvégezheti a körzeti orvos is, de szigorúan csak a munkaegészségügyi orvos fel­ügyelete alatt. A büntetések magasak: ha az egyéni vállalkozó a törvény ér­telmében nem veti alá magát szűrővizsgálatnak évente egyszer, ötezertől 50 ezer koronáig terjedő büntetésre számíthat. Ha a mun­kaadó nem biztosítja alkalmazott­jának a megelőző vizsgálatot, 50 ezertől egymillió koronáig terjedő pénzbírságot kaphat. Szlovákiá­ban összesen 87 szervezet nyújt 'munkaegészségügyi szolgálta­tást, ezek listája megtalálható a Közegészségügyi Hivatal honlap­ján (www.uvzsr.sk). (sán) Szerda Többnyire felhős időre számíthatunk. Helyenként záporok, viharok is előfordulhatnak. 14°/20c nappali hőmérsékleteket tüntettük tel. VAROSOK MA HOLNAP HOLNAPUTÁN Pozsony felhős égbolt r 5 ír záporok 9" 21" jobbára felhős ég 11" 28" Nyitra záporok r 17" jobbára felhős ág r 28“ záporok 18" ír Denaszerdabety leibős égbolt 8' 20" felhős égbolt 8" 28“ jobbára felhős ég 18" 28" komárom felhős égbolt r 20" felhős égbolt 8" 21" felhős égbolt ír 20" Ipolyság záporok ť 17" jobbára felhős ág 4" 21’ záporok r 21“ Rimaszombat záporok 5' ír jobbára felhős ég r 20" záporok r 18" Kassa felhős égbolt 6° ír záporok 9" 19“ záporok r ír Királyhelmec felhős égbolt 5” 19" záporok 9" 19’ záporok r 19" Besztercebánya záporok 4’ 16" jobbára felhős ég 5" 18’ záporok r ír Popfád záporok 3" 16" TCAlVMllr záporok 4" 16" felhős égbolt 8* 15’ idöjArAs a hegyekben JELENTES A SZLOVÁKIÁI SÍPÁLYÁKRÓL > m Skicentrum Čertovica 100 cm Csorba-tó 90 cm Chopok Juh -Kosodrevina 80 cm Roháče-Spálená dolina 50 cm Čertovica-ST1V 45 cm 16/21 12:00 2008 április 30 flIOdLTl 15721 15720 A levegő homerseltlete Chopok Juh - Srdiečko Vrátna - Chleb Chopok Sever - Záhradky Chopok Sever-Otupné Martinské hole 40 cm 40 cm 30 cm 30 cm 30 cm Csütörtök Felbős égbolt, eső, záporok. Szél: DNY-NY, 5-25 km/h Péntek Danis idő, záporok. Szél: ENY, 10-25 km/h Szombat Többnyire leiből égbolt, nhiÁtus nnnrnk etveure záporon. [ 10-30 km/h ______________________ A hőmérsékletek Celstus-fokban vannak megadva ti szél m. melegfront H ciklon .*. hidegfront - - okkluzios front v anticiklon Készíti az SHMÜ Pozsony Besztercebánya Kassa 05.35 05.26 05.18 Pozsony Besztercebánya Kassa 20.01 Pozsony 395 árad 19.54 Komárom 345 apad 19.46 Párkány 285 apad

Next

/
Oldalképek
Tartalom