Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-07 / 57. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. AAÁRCIUS 7. Vélemény És háttér 7 GLOSSZA Hol termesztik a bírót? Kis pénz, kis foci - a mon­dás Magyarországon teijedt el, amikor a magyar tehetsé­gek inkább csak primadon- náskodtak a pályán, azt vár­ták, hogy a közönség a 0:0-ra végződő mérkőzés után is a vállára vegye őket, amikor hivatalosan nem volt profiz­mus a sportban, valamelyik nagyüzem alkalmazotti és fi­zetési listáján szerepelt a kezdő tizenegy, a kispado­sok, de még a fakó is. Nem tudom, milyen mélységig ment ez így, ott a nemzeti bajnokság, itt a liga hátulról hányadik fokáig, de tény, hogy míg Nyugaton rendesen pénzért fociztak, adták-vet- ték a játékosokat, itt azt szi­mulálták, hogy a becsületes dolgozó miután teljesítette az ötéves terv aznapi adagját, kimegy a focipályára stb. Ak­koriban az ideológia függvé­nye volt minden egyesület sorsa. Ma nem annyira az ideológia - bár nem tenném tűzbe a kezem e kijelentése­mért -, mintsem a pénz az úr. Aki többet fizet, az a nyerő. Csak hát kis fociba kis pénzt lehet „fektetni”, és a kis pén­zért le lehet bukni. Ahol már nem tízezrekben számolnak, ott a lefizetettek hatalma esetleg messzebb ér. És szá­moljunk egy keveset: a nyol­cadik ligából a hetedikbe öt­venezerért lehet feljutni. A hetedikből a hatodikba szá­zért, a hatodikból az ötödik­be kétszázért, ... az első ér­téke - de szigorúan két meccset véve alapul, no meg azt, hogy az összeg minden alkalommal legalább duplá­zódik, és persze, mindig csak a bírót kell lefizetni - Há­rommillió kétszázezer. Tes­sék mondani, hol lehet bírói képesítést szerezni? (rend) TALLÓZÓ FINANQALTIMES DEUTSCHLAND A legutóbbi orosz-ukrán gázvita tovább erősítette az EU aggodalmait amiatt, hogy Európa az orosz energiapoli­tika játékszerévé válhat - írta a Financial Times Deutsch­land (FTD). A német napilap uniós diplomatákat idézett, akik szerint „Európa függősé­ge Oroszországtól, illetve a Gazpromtól drámai módon megnőtt”. Mind több magas rangú brüsszeli diplomata vé­lekedik úgy, hogy az unió el­játssza szuverenitását, illetve azt a lehetőséget, hogy Orosz­országgal szemben hatéko­nyan képviselje érdekeit - írta az FTD. Az idézett diplomaták úgy vélik, a Gazprom befolyá­sa jelentősen megerősödött több EU-s tagállamban. Uniós körökben egyre többen véle­kednek úgy, kudarcot vallott az EU törekvése, hogy csök­kentse az Oroszországtól való energiafüggőséget, s egy kö­zös energiapolitikát dolgoz­zon ki. Hiába állapodtak meg ebben még tavaly márciusban az EU állam- és kormányfői, az egyezmény „üres papír” ma­radt, s Oroszország az unió messze a legnagyobb gázszál­lítója. Sót a függőség „hasonló drámaisággaľ’nó. (MTI) Az ukrán fél egyáltalán nem siet folytatni a tárgyalásokat A Gazprom kudarca A Gazprom feltétel nélkül megadta magát Ukrajnánaka gázvitában, miután Kijev kilá­tásba helyezte, hogy az orosz monopólium Európába irá­nyuló -ukrán területen átha­ladó - gázszállítását leállítja, mutatott rá a Kommerszant. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Az orosz gazdasági lap a ku­lisszák mögött történtekről ezt írta: miután szerda délelőtt az előző na­pi tárgyalások sikertelensége nyo­mán a végletekig kiéleződött a helyzet, Ukrajna értesítette a Gaz- promot, hogy Kijev 60 millió köb­méterrel csökkenti az Európába to­vábbított, napi365 millió köbméter gázt. Tette ezt aközben, hogy Julija Timosenko ukrán kormányfő egyidejűleg nyilvánosan garantál­ta: Ukrajna Európába továbbítja a Gazprom által szállított gáz teljes egészét. A Kommerszantnak a Gazprom- nál elmondták: biztosan egyelőre nem tudni, hogy Kijev megcsapol­ta-e a tranzitvezetéket, ehhez látni kell az ukrán Naftogaz, valamint a Gazprom által bevont szakértő el­lenőrök jegyzőkönyveit, de Euró­pából egy ország sem jelezte, hogy csökkent volna az oda érkező gáz mennyisége. A fenyegetés azonban önmagában is elégségesnek bizo­nyult, írta a lap. A Gazprom beleegyezett, hogy az idén már leszállított gázt Ukraj­na ezer köbméterenként 179,50 dolláros áron fizesse ki, cserébe Uk­rajna nem teljesítette a Gazprom egyetlen követelését sem, mind­össze a tárgyalások folytatását vál­lalta. A megszületett megállapodás - amelynek nyomán a Gazprom már csütörtökre teljes egészében felújí­totta a gázszállítást Kijevnek - mindössze arról szól, hogy a koráb­ban az év elejére kialkudott séma alapján Ukrajna a közép-ázsiai gá­zért 179,50 dollárt fizet ezer köb­méterenként, és az év elejétől már­cius 1-ig tartó időszakra visszame­nőleg aláírja az erről szóló papíro­kat. Az ezen időszakban szállított orosz gázról - amely jóval drágább - a megállapodás szerint folytatják a tárgyalásokat. Engedmény a Kommerszant szerint az is,, hogy Ukrajna a megnevezett időszakban még a RosUkrEnergón át fogadja a gázt, de ezzel kapcsolatban Timos­enko korábban bejelentette, hogy a fele részben a Gazprom tulajdoná­ban levő RosUkrEnergót március 1-re visszamenőleg kizárják a szál­lításisémából. A Kommerszant szerint ilyen módon a gázcsap elzárása nem ho­zott eredményt, és ez a Gazprom „külpolitikájának” első kudarca. Eddig ugyanis a csap elzárása, illet­ve ennek kilátásba helyezése min­dig meghátrálásra kényszerítette a FAK-beli partnereket, most azon­ban az ukrán kormány megmutat­ta, tud kemény lenni, és vannak eszközei is, amelyekkel megfelelő nyomást gyakorolhat az orosz energiaipari óriásra. Az ukrán fél nem is siet folytatni a tárgyalásokat: az illetékesek csak a jövő hét elején érkeznek Moszk­vába, és a lap forrásai szerint azok­nak a vegyes vállalatoknak a létre­hozásáról lesz szó, amelyek Vlagyimir Putyin és Viktor Jus- csenko elnök február 12-i moszkvai megállapodása értelmében a Ro- sUkrEnergo helyére lépnek, míg a leszállított orosz gáz árának kérdé­se függőben marad. Ám Timosenko a két vegyes vál­lalat létrejöttét is megkérdőjelezte, amikor azt mondta szerdán, ha a Gazprom részesülni akar az ukrán piacon való gázértékesítésből, eh­hez nem feltétlenül szükséges a tervezett két vállalat. Emellett az orosz érdekeket Uk­rajnában eddig Viktor Juscsenko elnök képviselte, most azonban T imosenko aztiselmondta,hogyaz elnökkel egyeztetett sémát terjeszt elő Ukrajna gázellátásának szava­tolására. Megfigyelők szerint a ha­diállapot nem tarthatott sokáig, mert Timosenko a Nyugat felé ori­entált politikus, a Gazprom pedig nem akarja elveszteni a megbízha­tó szállító hírnevét. Azt egyszer már megrázta egy hasonló árvita Ukraj­nával 2006. januárban, amikor ki­maradtak az európai szállítások. Ez is az egyik oka annak, hogy a Gaz­prom hatalmas energiát fektet az Ukrajnát elkerülő Északi és Déli Áramlat gázvezetékek építésébe. A folytatódó tárgyalásoktól alig­ha lehet sokat remélni, mert Kijev­nek éppen olyan „meggyőző eszközei” vannak, mint a Gaz- promnak, és mint kiderült, kész is használni azokat. Ukrajna azonban elérheti, hogy egész évre az év ele­jére kialkudott 179,50 dolláros áron kapja a gázt ezer köbméte­renként, vélik a szakértők. A két romániai magyar szervezet csak összefogva lehet esélyes A rendszer a nagy pártoknak jó MTl-ÖSSZEFOGLALÓ A kedden elfogadott romániai új választási törvény elméletben azt is lehetővé teszi, hogy mind a két ma­gyar szervezet bejusson a törvény­hozó testületbe, de a gyakorlat azt mutatja, hogy ha a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség (RM- DSZ) és a Magyar Polgári Párt (MPP) nem fog össze, parlamenti képviselet nélkül maradhat az er­délyi magyarság - olvasható az Új Magyar Szóban. Az új jogszabály az egyéni választókerületes szavazást vezeti be. Az új rendszer megnehe­zíti a mandátumszerzést a szór­ványmagyarság körében. Márton Árpád korábban már elmondta, hogy a jogszabályba nem kerültek be azok a biztosítékok, amelyek a romániai kisebbségek számára szavatolnák a parlamenti képvise­letet. Benne maradt az ún. alterna­tív parlamenti küszöb, ami azt je­lenti, hogy egy olyan párt is bejut­hat a törvényhozásba, amely hat képviselői és három szenátori vá­lasztókerületben szerezte meg az első helyet. Az RMDSZ frakcióveze­tője szerint ez csökkenti annak a ve­szélyét, hogy a romániai magyar­ság parlamenti képviselet nélkül marad, de nem zárja ki ezt a lehető­séget. A képviselő elmondta, meg kellene győzni minden egyes ro­mániai magyart, hogy az új rend­szerben is valamennyi szavazat számít. Vagyis nem vész el még az a 20-25 szavazat sem, amit körze­tenként a kisebbségben élő magya­rok adnak le. Szerinte a törvény egyetlen erénye, hogy továbbra is a szavazatok arányában jutnak mandátumhoz a pártok. A rendszer mégígy is anagypártoknakkedvez, mert az egyéni kerületes választá­sok esetében a szavazó nem hiszi el, hogy nem vész el a voksa, így nem szavaz a kis pártokra. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint fából vaskarikát fabrikált a parlament, s az új törvény őket az RMDSZ-szel való párbeszédre ösztönzi. A kolozsvári Szabadság szerint az új törvény alaposan átrajzol­hatja a politikai erőviszonyokat. Annyi biztos: a demokrata-liberá­lisok a kedvezményezettek. KOMMENTÁR 8 v .> -- . ‘ŕ.. -O - í Don Quijote MOLNÁR IVÁN Robert Fico e héten újult erővel vette fel a harcot azon kereske­dők ellen, akik az euró jövő évi bevezetését indokolatlan ár­emelésekre használnák fel. Kormányfőnk ennek köszönhetően a legjobb úton halad, hogy elnyerje a szlovák Don Quijote cí­met. A szélmalomharcban azonban a spanyol regényhőst is le­körözi, hiszen az euró bevezetését követő drasztikus áremelés, az álnok kereskedők, és a Fico-kormány mint a nép megmentő- je is egyelőre csak a kormányfő fejében létezik. Ugyanígy csak egy, Lenin művein felnőtt nosztalgiakommunista fejében szü­lethetett az az ötlet, hogy egy piacgazdasággal rendelkező eu­rópai uniós tagországban az elmúlt rendszer fegyvereivel vegye fel a harcot az áremelések ellen. Az euró bevezetésével kapcsolatos lehetséges árvágta ellen Fico már két hónappal ezelőtt felemelte a hangját, azzal fenyege­tőzve, hogy az indokolatlan áremeléseket bűntettnek fogják te­kinteni. Hogy mindezt hogyan akarják elérni, azt már nem árul­ta el. Fenyegetéseit e héten is megismételte, konkrétumokat azonban ezúttal sem mondott, az ez iránt érdeklődő újságíró­kat pedig a már megszokott, diplomatikusnak épp nem nevez­hető módon rázta le. Egy azonban már most biztos: Fico a ke­reskedők elleni hadjáratában a magányos farkas taktikáját vá­lasztotta, hiszen az indokolatlan áremelések elleni konkrét lé­pésekről az euró bevezetését felügyelő kormánybiztos, Igor Ba­rát és Ľubomír Jahnátek gazdasági miniszter sem tud semmit. Pontosabban csak annyit, hogy a kereskedők ellen a kormány mind ez ideig semmilyen törvénytervezeten nem dolgozik, és nem kívánnak módosítani a már hatályos törvényeken sem. A Fico által jelzett büntetőjogi szabályokon természetesen akkor sem igen változtathatnának, ha akarnának, hiszen Szlovákia ezekkel újra elnyerhetné az Európai Unió fekete báránya címet. Mindezt nagyon jól tudja Fico is, külföldi partnerei előtt így nem is nagyon büszkélkedik a kereskedők elleni fiktív harcával. Az üzenet csakis a hazai választóknak szól, és egyfajta biztosí­tékot jelent az euró jövő évi bevezetése utáni időszakra. Ha az árak akármilyen oknál fogva a vártnál nagyobb mértékben ugornának meg, Fico a kereskedők személyében már jó előre bebiztosítja magának a bűnbakot. Hogy a valóságban semmit sem tehetnek az áremelések ellen egy olyan országban, amely­nek gazdasága nyitott? Fico ezzel édeskeveset törődik, neki csak az a fontos, hogy az esetleges áremeléseket még véletlenül se hozzák kapcsolatba a kormányával, hiszen ezzel csorbát szenvedhetne a népszerűsége, márpedig számukra ennél fonto­sabb a világon nincsen. JEGYZET ■MNÉMHÉÍ899S98I Legyünk fatolvajok? PUHA JÓZSEF Minden fajnak van természe­tes ellensége, amely, amennyire csak lehet, meggá­tolja az elszaporodását. Ez így van rendjén. Az emberek egy csoportjának viszont nem állja útját senki, azt csinálnak, amit akarnak. Ez nincs rendjén. A múlt heti vihar a Magas-Tát- rában ismét fák ezreit törte derékba vagy csavarta ki tö­vestül. Ennek kapcsán hívott be egy erdészt stúdióvendégnek az egyik tévécsatorna. Á beszél­getés azonban gyorsan más mederbe terelődött. Kiderült, az erdőgazdaságban nem az egyre sűrűsödő természeti csapások okozzák a legna­gyobb problémát, hanem az il­legális fakitermelők. No, nem a szegény emberek, akiknek nem futja tüzelőre, és a közeli erdőből szerzik be, azok ará­nya ugyanis állítólag elenyé­sző - bár, mint kiderült, elle­nük gyakran indul eljárás. A legnagyobb gondot az úgyne­vezett famaffia okozza. Két nappal később az egyik magyar tévécsatornán is erről volt szó, itt már a falopás volt a kiinduló téma. Mindkettő láttán alaposan felháborodhatott a magamfaj­ta becsületes polgár. „Adatok nincsenek, csak feltételezések” - a magyaror­szági beszélgetésben jó pár fontos kérdésre ez volt a vá­lasz. A hatóságok mérföldek­kel a bűnbandák mögött kul­lognak, így azok háborítatla­nul végezhetik munkájukat. Az elmúlt években mindkét országban több száz hektár erdő tűnt el nyomtalanul, Magyarországon például egy 170 hektáros erdőterületből mára mindössze két (!) hektár maradt. Szervezetten vágják ki az értékes, minőségi fákat, és legtöbbször külföldre szál­lítják. Kiterjedt hálózatokról van szó, ezért állítólag sok mindent nem lehet tenni elle­nük. Szóval, egyre több az er­re specializálódó banda, gyü­mölcsöző ágazat lett az illegá­lis fakitermelés, és mindkét szakember megerősítette, hogy egyre inkább az lesz. Aki erről esetleg eddig nem érte­sült, a beszélgetések láttán ta­lán még kedvet is kapott hoz­zá, magyarán: fura mód nem szolgáltak elrettentéssel, in­kább „reklámértékük” volt. Csak minimális befektetés kell: modern munkaeszközök, néhány betanított feketemun­kás, némi (alvilági) kapcsolat, és a gazdagság garantált. A magyarországi szakember megjegyezte, hogy a rendőr­ségnek és a különböző hivata­loknak végre új, látványos módszerekhez kellene folya­modniuk, nagyobb ellenőrzé­seket végezniük, mert, ha így folytatódik, néhány évtized múlva erdők nélkül maradha­tunk. Hát igen, szerintem az ügyben érintetteknek biztosan nem küld a hivatal olyan ille­delmesen megfogalmazott fe­nyegető levelet, amilyet én kaptam a minap 166 korona befizetetlen összegről. De er­ről legközelebb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom