Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-16 / 40. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 16. Közélet 3 Eduard Chmelár véleménye szerint ha Szlovákiában értelmes kormány működne, nem alakult volna ki ilyen nagy hisztéria az új sajtótörvény tervezete körül Nem eszik olyan forrón a kását, mint ahogy főzik Eduard Chmelár: „Megdöbbentett, ahogy kezdetben Marek Maďarič reagált Haraszti Miklós kritikájára..." (Somogyi Tibor felvétele) ŕ KI EDUARD CHMELÁR? Újságírást tanult Pozsonyban, majd történelemből dokto­rált és habilitált. A nyitrai egyetem zsurnalisztika tanszékén oktat. Több polgárjogi szervezetben vállalt aktív szerepet, az aktualne.sk és a Sme blogjain, valamint a Slovo című balolda­li hetilapban publikál, melynek alapítója volt. (Msz) Eduard Chmelár egyetemi oktatóval, publicistával a parlament által első ol­vasatban már elfogadott új sajtótörvényről és az azt kísérő vitáról beszélgettünk. MÓZES SZABOLCS Hogyan értékeli a tervezetet? Irritál a dilettantizmuá és a képmutatás, ahogy mindkét fél a vitához áll. A jelenlegi kritikus helyzetet egyértelműen a kor­mány idézte elő, már csak azzal is, ahogy a törvénytervezetet indít­ványozta. A kormányfő múlt év áprilisában jelezte, változni fog a sajtótörvény. Akkor a kabinet, a miniszter sem volt felkészülve er­re, a Markíza televíziónak pár nappal később nyilatkozó Marek Maďarič sem tudta, miről beszél. Önmagában már ez is bizonyítéka annak, hogy a kormány a törvényt úgy készítette elő, mint az újság­írók elleni harc eszközét. A kabinet számára tehát ez egy eszköz? Egyértelműen. Az már más do­log, hogy például a válaszadási jog teljesen standard intézmény - melyről egyébként a kormányzat azt sem tudta, micsoda, és hogyan álljon hozzá. Ez a jog az emberi alapjogokból indul ki, bizonyos A törvény tervezete aztán nagyot változott, elsősorban a média által nem publikálható infor­mációkat illetően. értelemben az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 19. cik­kelyének megvalósítása. Ez a cikk kimondja, hogy minden ember­nek joga van a véleménye szabad­ságához és szabad terjesztéséhez. Ez a jog a polgárnak szól, nem az újságírónak. Ezt úgy is értelmezhetjük, hogy a jelenlegi sajtótörvény nem standard, mert nem tar­talmazza ezt a jogot? Inkább azt mondanám, elavult. A válaszadási jog Európában a 80-as évektől tört magának utat, mint a fentebb idézett emberi jognak a kiszélesítése. Nekünk pedig hozzá kellene végre szok­nunk, hogy a sajtótörvények nem csupán az újságírókról szólnak; feladatuk egyben a nyilvánosság megóvása az esetleges negatív médiahatásoktól. Ha a válaszhoz való standard jogot valaki meg­kérdőjelezi, akkor vagy nem tud­ja, miről beszél, vagy pedig a hata­lom és a kiadók közötti legitim harc eszközeként teszi ezt. Az új törvény tervezetében is standard formában szerepel ez ajog? Nem, de azt is hozzá kell tenni, hogy januártól áll fenn ez a hely­zet. Az a tervezet, mely múlt év jú­niusában került tárcaközi egyezte­tésre, teljesen más volt, mint amit végül a kormány most elfogadott. A tavalyi tervezet standard volt. Persze előfordultak hibák, de nem tartalmazott olyan dolgokat, ame­lyek a sajtószabadságot negatívan érintették volna. A törvény terve­zete aztán nagyot változott, első-' sorban a média által nem publi­kálható információkat illetően - ekkor került bele az, hogy a politi­kai gyűlöletkeltés is büntetendő. Ezt sokkal nagyobb ballépésnek tartom, mint például a kiróható büntetések nagyságát. Ennek a rendelkezésnek a törvényből egyértelműen ki kell esnie. És a büntetések kérdése? A tervezet szerint a minisztérium bírságolhatja a lapokat. Természetesen abnormális, ha a büntetésekről minisztériumi hi­vatalnok dönthet, nem pedig bí­róság. De ha az elején azt mond­tam, hogy az egész vita szerintem maximálisan képmutató... ... merthogy a jelenleg hatá­lyos törvény szerint is róhat ki büntetést a tárca bizonyos ese­tekben? igen, és a legvisszataszítóbb- nak azt tartom, ahogy erről pél­dául Pavol Minárik és Tomáš Galbavý nyilatkozik. A képviselők szerint „hát igen, sajnálatos, hogy ez 2000-ben belekerült a törvény­be, de most már máshol va­gyunk“. Kritizálják Ficót, miköz­ben ők tízszer magasabb bünteté­seket szavaztak meg akkor. Még egyszer megismétlem: ez arcáüan intézkedés, amelynek ki kell esnie a törvényből, de ezeknek az em­bereknek nem hiteles a kritikájuk - és ez a tény mellesleg nagyon erős ütőkártya a koalíció kezében. Az, hogy a tervezet olyan, ami­lyen, nem jelenti azt, hogy a sajtó­válaszhoz való jog elfogadhatat­lan. Minden országban nagy viták előzték meg a bevezetését, az eredmény viszont mindenütt - és meggyőződésem, hogy itt is így lesz - kompromisszumos lett. Nem eszik olyan forrón a kását, mint ahogy főzik. Mégis a válaszadási jog kö­rül alakult ki nálunk a legna­gyobb vita. Ez természetes dolog, hiszen ez a jog megtöri a kiadók és újság­írók eddigi privilégiumait, melye­ket az egyszerű polgárokkal szemben élveztek. Tehát akkor az újságírók kri­tikája sem őszinte? Csak a saját privilégiumaikat védik? Nem, ez nem ilyen egyszerű - különbséget tennék az újságírók és a kiadók között. Szerintem a törvénytervezet szakma által ed­dig megalkotott legkorrektebb kritikája az újságíró-szindikátus részéről született. Ha a kormány­nak lenne sütnivalója, akkor elfo­gadta volna, mert ez alapján kies­hettek volna a törvényből azok a passzusok, melyeket az EBESZ is kifogásolt. Ami a kiadókat illeti, nekik az elejétől kezdve más cél­juk volt - a válaszadási jog be nem vezetése. Szempontjaikat értem, hiszen ez számukra kemény üzleti érdek. Azt is el kell mondani, hogy ugyanilyen harc folyt mindenütt, ahol ezt a jogot be akarták vezet­ni. És végül mindenütt vesztet­tek? Igen. Ez olyan érdekharc, melyben a kiadók célja az, hogy a válaszadáshoz való jog minél szűkebb legyen. Véleményem szerint az ország politikai hagyo­mányait figyelembe véve a vá­laszadási jognak csak a hamis vagy nem pontos állításokra kel­lene vonatkoznia. Ugyanakkor a tervezetben szereplő széles vá­laszadásijogra is van európai pél­da - Franciaországban is így működik, és senki sem panaszko­dik emiatt... ... ott viszont más a politikai kultúra, és demokratikusak a hagyományok. Pontosan ez a lényeg. A politikai kultúra hazai szintjéhez képest nem lenne jó, ha ilyen széles lenne ez a jog. És nem csak azért, mert most ilyen kormányunk van. A kormányzat változik, a törvény marad - végtére ne feledjük, hogy annak idején Mikuláš Dzurinda az újságírókat a minisztériumban akarta regisztráltatni. Amennyire a kormánynak ebben a harcban nem az állampolgár érdeke a fon­tos, hanem az újságírókkal szeret­né rendezni a „számláit”, ugyan­úgy až ellenzék számára sem a saj­tó szabadsága a cél, hanem a koa­lícióval folytatott harc. Miközben el kell ismerni, hogy az ellenzék ebben a csatában az utóbbi hetek­ben nagyon jó lépéseket tett, így a játszmát már nem veszítheti el. A Lisszaboni Szerződés meg­szavazásának lebegtetésére gondol? Moralizálhatnánk - amint már mondtam, én az ellenzék viselke­dését ebben az ügyben képmuta­tónak tartom, a két dolog össze­kötését pedig abszurdnak, - de el kell ismerni, hogy taktikailag ügyes húzás volt. Ha pedig már erről van szó, véleményem szerint ebben az ügyben a legkorrektebb hozzáállást az MKP mutatja. Az SDKÚ részéről az egész történet Dzurinda frusztrációjáról szól, aminek semmi köze a sajtótör­vényhez. Ennek egyik kézzelfog­ható bizonyítéka, hogy az SDKÚ kezdetben képtelen volt konkreti­zálni a tervezettel kapcsolatos ki­fogásait, kapóra jött neki az EBESZ kritikája, amit átvett. A kormányban az EBESZ kritikája miatt torpantak meg, hiszen lát­hatták, hogyha nem törekednek önuralomra, akkor ma még csak a sajtótörvényt kifogásolná Európa, de holnap már a Fico vezette kor­mány lehetne a probléma. Mi a véleménye az EBESZ ki­fogásairól? Maximálisan korrektek. Ezért is döbbentett meg, ahogy kezdetben Marek Maďarič reagált Haraszti Miklós kritikájára: hogy az csak hivatalnok, ráadásul nem is a leg­fontosabb. Miközben protokollá­risán Haraszti az ő partnere, nincs nála magasabb rangú sajtósza­badság-felelős. Az biztos, hogy a háttérben a kiadók Haraszti hiva­talánál keményen lobbiztak, de másrészt ő sem paprikajancsi, aki más kottáiból játszik. Haraszti nem médialobbista, az ő feladata az, hogy a sajtótörvényeket és be­tartásukat figyelemmel kövesse. Ugyanakkor fölösleges volt e kö­rül a kritika körül olyan hisztériát csapni, mintha demars lett volna. Az EBESZ a múlt évben 31 hason­ló figyelmeztetést adott ki 20 or­szág esetében - még olyan álla­moknak is, mint Franciaország vagy Németország. És a Szlovákiának szóló kriti­ka ugyanolyan szintű, mint az a 31, amelyet a múlt évben fo­galmazott meg? * Igen, a kritika teljesen tárgyila­gos. A probléma ott van, hogy ná­lunk ezt hisztérikusan fogadták, a kormány paranoiás módon állt hozzá. Tehát a kormány követett el hibát? Egyértelműen. Robert Fico a Lisszaboni Szerződés tárgyalása­kor is kétbalkezesnek mutatko­zott, amikor erőnek erejével meg akarta szavaztatni a dokumentu­mot, és ezzel egész Európa fi­gyelmét egy marginális problé­mára terelte. Elegánsan odébb Haraszti Miklós nem mé­dialobbista, az ő feladata az, hogy a sajtótörvénye­ket és betartásukat figye­lemmel kövesse. tolhatta volna a szerződés ratifi­kálását, és úgy oldhatta volna meg, ahogy a többi európai kor­mány viselkedik ilyen esetekben. Összességében pozitívan ér­tékeli a törvényt, vagy a negatív pontjai elhomályosítják a jó és hasznos részeket is? Nem szívesen általánosítok, de véleményem szerintem ezt a tör­vényt nem kell visszadobni, a má­sodik olvasatban közös akarattal olyanná lehet tenni, hogy teljesít­se az európai standardokat. A tör­vénynek számos pozitív passzusa is van, mint például a hírforrás védelme. 1989 óta annyi törvény- tervezet volt már - én a huszon­ötödiknél abbahagytam számolni -, hogy ebben biztos világrekor­derek vagyunk. Meggyőződésem, ha lecsillapodnak a kedélyek, ha a kormány nem lep meg minket va­lamivel, akkor a végeredmény egészen más lesz. Szombat Vasárnap 2008. február 16., 12:00 A kárpáti térségbe észak felől hideg, arktikus eredetű levegő áramlik. Változóan felhős idő várható, északon helyenként hózáporokra lehet számítani. . A Jobbára derült Idő várható, északon id­ővel felhősödésre le­het számítani. áj Továbbra is ma- ( rád a hideg idő. Szél: NY, 10-20 km/h Borult idő várható, többfelé havazás. Az alacsonyabban fekvő területe- , ken előfordulhat / havaseső. v Szél: NY, 10-25 km/h A térképen a legmagasabb nappali hőmérsékleteket tüntettük fel. HOLNAPUTÁN jobbára felhős ég jobbára felhős ég jobbára felhős ég jobbára felhős ég kevés felhő HOLNAP-1° jobbára felhős ég -8‘-2° jobbára felhős ég -9‘-1° jobbára felhős ég -8‘ ■ľ jobbára felhős ég -9‘ VÁROSOK kevés felhő kevés felhő kevés felhő kevés felhő derüli égbolt kevés felhő hózáporok jobbára felhős ég derült égbolt kevés felhő Pozsony Nyílra Dunaszerdahely Komárom Ipolyság Rimaszombat Kassa Királyhelmec Besztercebánya Jobbára borús Idő várható, helyenként záporokkal, hét­száz méter felett hózáporokra j számíthatunk. ' Szél: ÉNY, ^ 15-30 km/h-2° jobbára felhős ég -10‘-3° jobbára felhős ég -1V-2° jobbára felhős ég -9' ■4° lelhős égbolt -12' ■17' ■2° borús Idő -3° borús idő -3° havazás -5° havazás-7° felhős égbolt IDŐJÁRÁS A HEGYEKBEN Chopok Juh -Kosodrevina 160 cm Skicentrum Čertovica 70 cm Chopok Juh - Srdiečko 100 cm Čertovica - STIV 60 cm Csorba-tó 100 cm Drienica 70 cm 80 cm Skipark Kubínska hoľa 65 cm A hőmérsékletek Celsius-fokban vannak megadva Y szél melegfront n ciklon hidegfront - okklúziós front v anticiklon 17.09 Pozsony 17.01 Komárom 16.52 Párkány Pozsony Besztercebánya Kassa 07.01 Pozsony 06.54 Besztercebánya 06.45 Kassa Skalka pri Kremnici Készíti az SHMÚ 75 cm Skipark Ružomberok-27-4° HOJELENTES A SZLOVÁKIÁI SÍPÁLYÁKRÓL

Next

/
Oldalképek
Tartalom