Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-05 / 4. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 5. www.ujszo.com Depp filmjei csalogatták a legtöbb nézőt a moziba A színésznők lemaradtak MTl-HÍR New York. Johnny Depp filmjeire váltották a legtöbb jegyet tavaly az amerikai mozikban - derült ki egy moziüzemeltetők körében végzett felmérésből. A kalóz Sparow kapitány (A Ka- rib-tenger kalózai: A holtak kincse) és a sorozatgyilkos Sweeney Todd (Sweeney Todd - A Fleet Street démoni borbélya) vonzotta a legtöbb nézőt a mozikba 2007-ben, ezzel a főszerepet alakító Johnny Deppet egymást követően már másodszor választották a legjövedelmezőbb filmszínésznek a mozisok. A 32 éve hagyományosan minden évben megtartott közvélemény-kutatás során a filmszínházak működtetői , tíz sztárt juttatnak a toplistára. A szavazás alapján Will Smith (akinek Legenda vagyok című filmje lett a második helyezett, őt pedig George Clooney, Matt Damon, Denzel Washington, Russell Crowe, Tom Cruise, Nicolas Cage, Will Ferrell és Tom Hanks követte. Bár Tom Cruise tavaly befuccsolt a Gyávák és hősök című drámájával, a mindenkori jegyeladási rekordot mégis ő tartja: eddig hétszer szerepelt a legnagyobb mozis bevételt jegyző sztárok éves lajstromának élén. Tom Hanks, Clint Eastwood, Burt Reynolds és Bing Crosby ötször tudta megismételni ezt a bravúrt. A toplista egyéb meglepetéssel is szolgált: 24 év után először nem jutott be az első tízbe egyetlen színésznő sem. Az eperjesi színház előadásában Dusík Gábor első musicalje - Assisi Szent Ferenc életét követi nyomon Három musical az új esztendőre Két eredeti szlovák és egy, a West Endről importált musicallel folytatódott a szlovákiai musicalbemutatók sora. Meglepő, de mindhárom előadás messze üti a sokéves átlagot, és garantáltan esztétikai és zenei élményt nyújt. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS A musical napjaink legnépszerűbb műfaja, amelynek kultiválásába Közép-Európa színházai is beszálltak, de ahogy a köny- nyebb műfajnál lenni szokott, többnyire a biztonságos nyereség ezeknek az előadásoknak a legfontosabb szakmai mércéje. Ezért vagy biztonsági színjátszásra törekednek, s másutt már jól bevált előadásokat másolnak le (a pozsonyi Új Színpad sorra veszi elő a Csehországban már bevált darabokat és előadásokat, a budapesti Madách Színház pedig rég lerágott amerikai sikerdarabokon andalítja el hűséges nézőit), vagy pedig új darabok bemutatásával kísérleteznek, s ezzel együtt vállalják a bukás előrevetíthető kockázatát is (a Budapesti Operettszínház az elmúlt években több vadonatúj zenés darabot vitt színre, de tavasszal mutatják be az Abigél és a Szentivánéji álom musicalváltozatát is). Lassan pedig már nincs olyan téma, legyen az történelmi hős vagy klasszikus irodalmi alapanyag, amellyel ne próbálkoztak volna. Chu Chin Chow Az elmúlt hetekben három olyan zenés darabot mutattak be tájainkon, amelyekkel nagyobb kockázatot vállaltak fel a szokásosnál, de mint kiderült, bőven megérte. Bár a végső siker természetesen az eladott jegyek mennyiségétől függ. Jozef Bedná- rik évek óta nyugdíjba készül, s búcsúelőadások sorát rendezte már meg, s vagy odakent könnyedén dolgokat (mint tette a prágai Angelikánál), vagy pedig sokad- szorra másolt le már másutt működő előadásokat (lásd a pozsonyi Hegedűsnél). Most a Pozsonyi Bábszínházba látogatott vissza, és egy olyan gyerekmusicalt vitt színre, a Chu Chin Chow címűt, amelyet már rég belepett a feledés pora. A Chu Chin Chow 1916. augusztus elsején került színre a West Enden, s kínai neve ellenére bizony az Ali baba történetét rejti. 2238 előadást ért meg, s az alkotóknak 300 ezer font nyereséget hozott. Ennyit valószínűleg a Bábszínház vezetői nem inkasszálnak. Bednárik nagy kedvvel fogott munkához, s messze a legjobb korszakát idézi fel. A parányi színpadot telezsúfolja ötletekkel, bámulatosan szép díszletekkel, nem utolsósorban nagyon jó színészekkel, akik lubickolnak ebben a bábokkal és élő szereplőkkel kevert előadásban. A látvány Boráros Szilárd érdeme. Az eredeti szöveget Peter Balík dolgozta át, a zenét pedig Jirí Strolner átiratában használják. Bednárik olyan színészeket nyert meg az előadás számára, mint Éva Matejková, Róbert Hálák, Ján Mo- rávek vagy egy igazi clown-sze- repre Horján Viktort, aki maga is bábszakon végzett annak idején. A király mulat A pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház nem musicalként játssza ugyan A király mulat című Victor Hugo-alapanyagot, de szemernyi kétségünk se legyen az előadás és Rozbroy Viktor is), néha már túlzsúfoltnak tűnik a színpad. Vannak színészek, akik egy-egy énekszám segítségével képesek a figura teljes ábrázolására, mint az elhanyagolt királynőt megrendí- tően adó Gabriela Dzuríková, vagy a bosszúért esengő, meggyalázott Saint-Valliere szerepében Leopold Haveri. De akik nem (csak) énekelnek, azok is szép pillanatokkal ajándékoznak meg; még soha nem volt ennyire jó Ján Koleník, mint a mindenkit megalázó, saját királyi hatalmát a végletekig kihasználó, jéghideg I. Ferencként, s Dušan Jamrich a cinikus, mégis a világ elől elrejtett lánya miatt annyira sérülékeny Triboulet szerepében. Az utóbbi saját generációjának alighanem messze a legtehetségesebb tagja. Nem akármilyen bravúrral építi fel Triboulet figuráját, olyannyira, hogy az előadás végén, amikor kiderül, a saját lányát ölette meg, megáll a kés a levegőben. Assisi Szent Ferenc Eperjesen musicalként hirdetik Dusík Gábor, Martin Kákoš és Martin Sarvaš legújabb alkotását, az Assisi Szent Ferencet. Kákoš és Sarvaš már próbálkozott önálló musicallel (Báthory Erzsébet), Dusík Gábornak viszont ez az első vállalkozása, s a zeneszerző nagyon magasra tette a lécet. Mintha egyre nagyobb szükség lenne a szeretet fontosságának a bizony- gatására ebben a szeretethiányos korban, ezért Assisi Szent Ferenc és követői felé egyre nagyobb nosztalgiával fordulunk. Kassán Egressy Zoltán darabja Assisi Szent Ferenc egyik korai követőjét, Szent Erzsébetet állítja a darab középpontjába, Eperjesen maga Szent Ferenc élete elevenedik meg. Az előadás első része mintha Zeffirelli klasszikus filmjét követné, a második rész pedig hősünk inkább már kudarctörténetnek is nevezhető vesszőfutását követi nyomon. Talán csak két momentum tér el a nagy olasz mester munkájától: az eperjesi változatban Ferenc nem tékozolja el az atyai örökséget, hanem nemes egyszerűséggel lemond arról. A pápa, III. Ince pedig korántsem az a szeretette méltó, kenetteljes férfiú, mint Zeffirellinél, csak a közös álom rémképe fordítja szívét Ferenc felé. Eperjesen remek alkotótársakat talált Martin Kákoš, hisz a többféle zenei stílust remek érzékkel adagoló Dusík mellett az igen látványos és működőképes díszletet jegyző Pavol Andraško (felejthetetlenül szép a La Verna hegyén való találkozás Istennel), a most is szédületes jelmezeket tervező Ľudmila Várossová, továbbá a mind a korabeli világot, mind a mai kor szellemét is megidéző, lendületes koreográfia (Jaroslav Moravčík) szinte repíti az időt a színpadon. Van egy-két extravagáns jelenete is az előadásnak: a török szultánnal való találkozáshoz mintha a Jézus Krisztus Szupersztárból vették volna az ihletet az alkotók, s kár, hogy a remekül megkomponált előadás egészében mégis túl komolyan vették önmagukat és a témát, s nem minden esetben mertek egy kicsit szabadabbak lenni. Csak ajánlani tudom mindazoknak, akik tehetik, hogy nézzék meg az előadást legkeletibb nagyvárosunkban. Bár ez a darab eleve sikerre van ítélve, s talán mind a pozsonyi Új Színpadig, mind a prágai musicalszínpadokig eljut majd a híre. Ehhez azonban okvedenül meg kellene a zenéjét hanghordozón is jelentetni. műfaja felől. Hugo romantikus drámáit (Tudor Mária, Hemani, Ruy Bias) szívesen vették elő tájainkon is, a szlovák televízió egy időben szinte valamennyi tragédiáját megfilmésítette. Ez alól talán csak az a dráma volt kivétel, amelyből 19 évvel a keletkezése után Piave szövegkönyve alapján Verdi írt operát, s Rigoletto címmel indított el világhódító útjára. Az eredeti darabot viszont teljesen elfelejtették. Pár évvel ezelőtt a budapesti Radnóti Színház és Zsó- tér Sándor tett kísérletet a darab feltámasztására, de se Zsótér, se a Triboulet szerepét játszó Kulka nem tudott csodát tenni. Roman Polák, a Szlovák Nemzeti Színház prózai társulatának vezetője tisztában van a színház hatalmas termének képességeivel, illetve képtelenségeivel, vagyis azzal, hogy normális prózai darabbal lehetetlen azt bejátszani. Ezért totális színházat képzel el, amelyhez a próza mellé a zenét és a táncot hívja segítségül. Polák remekül döntött, az alkotótársak apait-anyait beleadnak, s egy érzelmeinkre és értelmünkre tág skálán ható előadást produkálnak, amely után nem könnyű felállni a zsöllyéből. A rendező meg tudja fogni magát az Hugo-szöveget is, amelyhez igen pontosan illeszkedik Peter Mankovecký, Michal Novinski és Peter Zagar zenéje. Nagyon frissek Jana Beňová dalszövegei, s a balett-társulatból exportált Igor Holováč koreográfiái is erősítik a darab tragikumát. Polák remekül oldja meg a tömegjeleneteket is (itt kap szerepet ifj. Havasi Péter Jelenetek az eperjesiek Assisi Szent Ferenc előadásából {René Miko felvételei) Johnny Deppet egymást követően már másodszor választották a legjövedelmezőbbfilmszínésznek (Reuters-felvétel) Kiállítászárás a nemzeti múzeumban Pozsony. A Szlovák Nemztei Múzeum három kiállítása már csak január 31-ig tekinthető meg. Zárul a Rizikó, amely veszélyes helyzeteket mutat be. Ugyancsak a hónap végéig tart a Nikola Tesla - Az ember, aki fénybe borította a világot. Mindkét kiállítás a Vajanský rakparti épületben található. A harmadik kiállítást, amely szintén már csak ebben a hónapban látogatható, a múzeum a Žižka utcai épületében kínálja. Ez a Jöjjenek bent is körülnézni! címet viseli, s a gyógyászat világába vezet el. (sita) Önvizsgálat alapján önkritikát kell gyakorolniuk Eltiltott kínai rendezők MTl-HÍR Peking. A kínai cenzorok két évre eltiltották a filmezéstől a tavalyi Berlini Filmfesztiválon bemutatott Lost in Beijing című kínai film alkotóit, amiért a mű vá- gatlan verzióját vetítették le a német fővárosban. A kínai gazdasági növekedés veszteseit és nyerteseit egyaránt bemutató, erőszakos szexjeleneteket is tartalmazó filmet a kínai hatóságok csak akkor engedték volna Berlinbe, ha Li Jü (Li Yu) rendező a kérdéses jeleneteket tartalmazó, mintegy negyedórányi anyagot kivágta volna a filmből. A kínai rádió-, film- és televíziótestület (SARFT) pénteken megjelent közleménye szerint a filmesek szabálysértést követtek el azzal, hogy a jóvá nem hagyott változatot juttatták el az 57. Berlini Filmfesztiválra. A közlemény szerint ezenkívül a Beijing Laurel Films filmstúdió és Fang Li (Fang Li) rendező az interneten illegálisan tette közzé a produkció különböző, jóvá nem hagyott és „pornográf tartalmú” klipjeit. A filmes vállalatot ezért két évre eltiltották bármilyen új film készítésétől, és ez idő alatt Fang Li sem dolgozhat a filmiparban. ,A film készítésében segédkező producereknek, rendezőknek és színészeknek pedig komoly önvizsgálat alapján önkritikát kell gyakorolniuk” - olvasható a SARFT közleményében. Fang volt a producere a Summer Palace (Nyári Palota) című filmnek is, amelynek rendezőjét 2006-ban öt évre tiltották el a filmezéstől, mivel a hivatalos engedélyeztetés megkerülésével nevezte be alkotását Cannes-ba.
