Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-04 / 3. szám, péntek

Közélet 3 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 4. A törvény módosítása után akár ezer koronával is drágulhat a vezetési tanfolyam Elsősegélyvizsga kell majd a jogosítványhoz 1880-ra datálható az elsősegély-nyújtás kezdete a közlekedésben, ekkor dobta piacra egy német cég az első elsősegélydobozokat (SITA-felvétel) A kulturális minisztérium értékelte az elmúlt évet és bemutatta 2008-as terveit Médiapolitika mindenek felett ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Hamarosan nehe­zebb lesz jogosítványt sze­rezni, az autósiskolákban ugyanis újra bevezetik az elsősegélynyújtás alapjai­nak oktatását, sőt vizsgázni is kell belőle. Ezáltal akár 1000 koronával is drágul­hat a képzés ára az autósis­kolákban - egyelőre viszont senki nem tudja megmon­dani, mikortól lesz kötelező ez a vizsga, és pontosan mit fognak oktatni. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Robert Kaliňák belügyminiszter az elsősegély alapjainak oktatását az új közúti közlekedésről szóló törvénybe akarta bevezetni, de mi­vel ennek a jogszabálynak a végle­ges formája még nem készült el, az egészségügyi minisztert kérte meg az autósiskolákat érintő módosító javaslat kidolgozására. A tárca ál­tal kidolgozott rendeletet tárcakö­zi egyeztetésre bocsátották. Drágább lesz a vizsga? A rendelet szerint az autósisko­lák jogosultak lesznek oktatni az elsősegélynyújtás alapjait, viszont erre megfelelő engedélyt is kell szerezniük. Ha ezt nem kapja meg, diákjainak egy másik, erre jogosult személynél vagy intézménynél kell elvégezni a kurzust - s ennek árát ki természetesen ki kell fizetni. Az érdeklődők csak abban az esetben végezhetik el az autósiskolákban a záróvizsgát, ha elsősegélynyújtás­ból is levizsgáztak. Az egészségügyi tárca nem akart válaszolni arra a kérdésre, az új vizsga bevezetése miatt drágul-e a vezetési tanfolyam, de az autósis­kolák álláspontja egyértelmű. „Természetesen ez újabb kiadást jelent azoknak, akik jogosítványt akarnak szerezni” - véli Andrej Bu­dán, az Autósiskolák Országos Szövetségének elnöke. Becslései szerint 500-tól 1000 koronáig ter­jedő többletkiadásra lehet számí­tani. „A tervezet egyelőre nem tar­talmaz pontos információkat, nem végleges javaslatról van szó, így csak bízhatunk benne, hogy még módosítanak rajta. Ha viszont az új engedély elintézése túl költsé­ges lesz az autósiskolák számára, a tanulóvezetőknek kell mélyebbre nyúlniuk a zsebükbe” - szögezte le Ľubomír Tvorík autósiskolái okta­tó. Tízből csak egy tud segíteni „Az autósiskolákban jelenleg nem kötelező oktatni az elsőse­gélynyújtás alapszabályait, és ez nagy hiba” - állítja Marián Ja- hušek, a közlekedési tárca szó­vivője. Az egészségügyi miniszté­rium új rendelete tartalmazza, hogy a leendő sofőröknek meg kell tanulniuk például az újra­élesztést és a mesterséges lélegez­tetést. „Ezt nevetségesnek tartom. Olyan érzésem van, mintha valaki el akarná riasztani az embereket az elsősegélynyújtástól. Túl ko­moly, szakmai dolgok oktatását akarják kötelezővé tenni laikusok számára, és ez aligha fog működ­ni” - véli Ľubomír Tvorík ve­zetőoktató. A rendeletből az is ki­derül, hogy a kurzus nyolc 45 per­ces órából fog állni - általános és gyakorlati részből tevődik össze, az utóbbi a kurzus 60 százalékát fogja képezni. Az Autósiskolák Országos Szö­vetsége azt sem tartja szerencsés megoldásnak, hogy elsősegély- nyújtásból csak a leendő sofőrök­nek kell vizsgázniuk. „Ha egy sofőr, akivel az autóban több em­ber utazik, karambolozik és elve­szíti az eszméletét, nem biztos, hogy az utasok tudnak majd rajta segíteni” - mondta Andrej Budán, a szövetség elnöke. Tvorík szerint pedig egy olyan jogszabály kidol­gozására lenne szükség, amely azoknak a sofőröknek is köte­lezővé tenné ezt a vizsgát, akik több évvel ezelőtt szerezték jogo­sítványukat. A Vöröskereszt sta­tisztikai adatai szerint 100 sofőrből csak tíz áll meg, ha közú­ti balesetet észlel, s közülük is csak egy tud elsősegélyt nyújtani. Miveí a javaslat még tárcaközi egyeztetés alatt áll, az illetékesek nem akarnak nyüatkozni a konk­rét módosításokról, mondván: még minden megváltozhat, nem végleges a tervezet, (dem) Pozsony. Marek Maďarič kultu­rális miniszter elégedett tárcája 2007-ben elért eredményeivel és pozitívan értékeli a kulturális és mediális területen elfogadott tör­vénymódosításokat is. Jónak tartja a parlament által elfogadott digitalizációról szóló törvényt, valamint a szerzői és az audiovizuális törvényt is. A leg­nagyobb hatású jogi normának, mely a minisztériumhoz fűződik, Maďarič a rádió- és tévé-üzem- bentartási díjak befizetési mód­jának megváltoztatását tartja. A tervezetet ősszel fogadta el a kor­mány és a törvényhozás első ol­vasatban már szintén jóváhagy­ta. A javaslat szerint mindenki fi­zet majd üzembentartási díjat, aki elektromos áramot használ ­Pozsony. A közép- és kelet-eu­rópai országok közül Szlovéniá­ban a legmagasabb, 62 százalék az internetezők aránya. Szlová­kia 42 százalékkal a negyedik, még Ausztria és Csehország előzi meg. Ausztriában még viszonylag magas, 59 százalékos az arány, de a harmadik helyezett csehek­nél már csak 47 százalék a fel­használók hányada. A GfK nemzetközi közvéle­mény-kutató ügynökség tavaly ősszel készített felmérést 13 ezer 15 évesnél idősebb személy meg­kérdezésével a térség 13 országá­ban (mindenütt ezer személyt vontak be). A 38 százalékos regionális át­lagot négy százalékkal haladjuk meg, éppen hogy magunk mögé utasítva a 41 százalékos inter­net-penetrációval rendelkező Magyarországot. Két százalékkal marad el tőlünk Lengyelország, ahol tavaly szeptemberben a vá­laszadók kétötöde használta a világhálót. A visegrádi országok egyébként egy bolyban haladnak 47-40 százalékos eredményeik­kel. A 38 százalékos regionális kö­zépértékhez a horvátok (39%) és a szerbek (37%) állnak a leg­közelebb, ennél az átlagszámnál kisebb a nethez jutók hányada Bulgáriában (31%), Bosznia- Hercegovinában (29%), Romá­a díj havi 140 korona lesz. A mi­niszter szerint a törvénymódosí­tás után hosszú távon megoldód­nak a közszolgálati adók pénz­ügyi gondjai. Ä minisztérium idei tervei kö­zött szerepel a közszolgálati adók és az állam között kötendő szerződés a műsorok tartalmáról és céljáról. „A szerződés által nyújtott mechanizmus egy újabb eszköz arra, hogyan biztosítsuk a közszolgálati adók pénzügyi hely­zetét” - nyüatkozta a miniszter. A tárca Maďarič ígérete szerint 2008-ban elkészíti és a kormány elé terjeszti a közszolgálati médi­ákkal kötendő szerződéseket. A minisztérium tervei között szerepel az államnyelvről szóló törvény módosítása, a kultúrter- mékek ki- és behozataláról szóló törvény, a múzeumokról és galé­niában (27%), Oroszországban (24%) és a sereghajtó Ukrajná­ban (12%). Szlovákiában viszonylag ma­gas a munkahelyen és iskolákban internetezők aránya (45, illetve 20 százalék), ezzel a cseheket, a lengyeleket, az osztrákokat és a riákról szóló törvény és az em­lékműalapról szóló jogi norma. Idén sort kellene keríteni több épület, kulturális intézmény hely­reállítására is. Ezek között van a Zsidó Kultúra Múzeumának he­lyet adó Zsigray-kúria, folytatódik a kassai Állami Füharmónia és a besztercebányai Állami Tudomá­nyos Könyvtár épületének felújí­tása. Fontosnak tartja a miniszter ezt az évet olyan szempontból is, hogy döntés születik arról, melyik szlovák város lesz 2013-ban egy francia várossal együtt Európa kulturális fővárosa. A tárca idei költségvetése 5,1 milliárd korona, ez elsősorban támogatásokra és a kültúra informatizációjára akarja fordítani, illetve tartalmazza azon intézmények költségvetését, ame­lyek a tárca igazgatása alá tartoz­nak. (msz, sán) magyarokat is megelőzzük. Az otthoni felhasználók hányadát tekintve azonban csak Bosznia- Hercegovináénál és Ukrajnáénál jobb az eredményünk. A románi­aiakkal és bolgárokkal együtt mi csetelünk (csevegünk) legtöbbet az interneten keresztül, (kor) Szlovákiában viszonylag magas a munkahelyen internetezők száma, ám az otthoni felhasználást tekintve csak a bosnyákokkal és ukrá­nokkal versenyezhetünk (ČTK-felvétel) Szlovákiában viszonylag magas a munkahelyen és iskolákban internetezők aránya Világhálóba gabalyodott 42 százalék ÚJ SZÓ-HÍR VAROSOK MA HOLNAP HOLNAPUTÁN Pozsnny borús idő-4°-2° havazás-4° -2° eső-1° 2° Nyitra borús idő-5"-3° borús Idő-4° -1° eső-2° 1° Dunaszerdahely borús idő-4°-2° felhős égbolt-4° -1° eső-2° 2' Komárom borús idő-4”-2° felhős égbolt-4° -2° borús idő-2“ 2° Ipolyság borús idő-6”-4° borús idő-4° -2° borús idő-5° 0° Rimaszombat felhős égbolt-8”-3° havazás-6° -2° borús idő-5°-1° Kassa jobbáratelhős ég-9°-2° felhős égbolt-6° -1° borús idő-4” 0° Királyhelmec felhős égbolt-10°-3° borús idő-7° -2° borús idő-5° 1° Besztercebánya felhős égbolt-7°-3° havazás-6° 0° borús idő-5°-1° Poprád jobbára lelhős ég-13°-4° lelhős égbolt-8° -T havazás-8° o°| ^-3 VS Csorba-tó 80 cm Jasenská dolina 70 cm Skalka pri Kremnici 70 cm Litmanová 70 cm Meander Skipark Oravice 65 cm Vrátna - Paseky 65 cm Tale 60 cm Tatranská Lomnica-Jamy 60 cm Ski Taja -T. Javorina 60 cm Ski Jezersko-Bachledova 60 cm E2 _3 Szél: D. 110-25 km/h Hétfő Változóan felhős égbolt, helyenként záporok, havazás. Szél: DK-K, 10-25 km/h A hőmérsékletek Celsius-fokban vannak megadva f” szél melegfront n ciklon hidegfront okklúziós front v anticiklon Készíti az SHMÚ Pozsony Besztercebánya Kassa 07.43 Pozsony 07.36 Besztercebánya 07.28 Kassa 16.07 15.58 15.49 Pozsony 300 változatlan Komárom 170 árad Párkány 90 változatlan Péntek -67-2° E Országszerte felhős égboltra, a nyugati régióban borús időre, erős szélre számíthatunk. Elvétve gyenge havazás is lehetséges. Szombat Vastag felhőzet, elvétve csapadék Szél: DK, 5-30 km/h Vasarnap Vastag felhőzet, eső, havazás. Az orvosmeteorológia a Panoráma oldalon olvasható. A térképen a legmagasabb nappali hőmérsékleteket tüntettük fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom