Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-10 / 8. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 10. Közélet 3 Robert Fico miniszterelnök ószlovákokról szóló szavai után megosztott a történésztársadalom - nem először Ésszerű historizálás szlovák módra Pozsony. Robert Fico miniszterelnök január 2-i kijelentései után, melyekben a Nagymorva Birodalom lakosait ószlovákoknak nevezte, két csoportba sorolható, egymással szöges ellentétben álló szakmai vélemények láttak napvilágot. MÓZES SZABOLCS Németországban 1986-ban és 1987-ben a náci múlttal kapcsolatban lejátszódó történészvitát nevezi a szakirodalom Histori- kerstreitnak - több neves történész olvasói levelek formájában véleményformáló napi- és hetilapok hasábjain fejtette ki véleményét a náci örökséggel kapcsolatban. A vita ennek köszönhetően a német társadalom nagyobb részének szeme előtt zajlott, s ezzel a történészszakma véleménye össztársadalmi vita tárgyává válhatott. Szlovákiában több témában hasonlóan megosztott a történésztársadalom, mint az akkori Németországban, ám egy egységes, a közéletet átitató vitának eddig kevés jele mutatkozik. Pedig az elmúlt napokban megjelenő ellentétes történészvélemények nem új keletűek, több szlovák történelmi eseménnyel kapcsolatban is egymásnak ellentétes nézetek láttak napvilágot a múltban is - ám mindez idáig odaszólogatásnak tűnt, nem pedig komplex, artikulált vitának. A Historikerstreitnak köszönhetően Németországban köny- nyebben tisztázódhattak a vitás kérdések, a laikusok pedig megismerhették a szakemberek véleményét a náci múlttal s annak terhes örökségével kapcsolatban. Nálunk a viszonylag fejlett német társadalmi múltismerethez képest sokkal több mítosz és legenda övezi a történelmet, ezért szakemberek szerint még nagyobb szükség lenne egy sok mindent tisztázó szakvitára. Fico ószlovákjai és a reakciók Mint arról már korábban beszámoltunk, Robert Fico miniszterelnök a kormány január 2-i tu- rócszentmártoni ülése után a Nagymorva Birodalom ószlovák lakosairól beszélt, és értelmes his- torizálást ígért a polgároknak. Szavaira Dušan Kováč történész a Sme napilap hasábjain reagált, aki szerint „ószlovákokról a 9. században azért sem beszélhetünk, mert még nem zajlott le a szláv népcsoporton belül a belső differenciáció”. Szavait alátámasztotta a kor egyik elismert szlovák kutatója, Ján Steinhübel is, aki szerint „szlovákokról először a Magyar Királyság keretein belül lehet beszélni, addig nem”. Fico a Nagymorva Fejedelemség legismertebb uralkodójáról, Svätopluk fejedelemről, mint királyról beszélt, miközben királyi címet a középkorban csak a pápa vagy a császár adományozhatott, és királlyá csak koronázás után válhatott az uralkodó - Svätopluk megkoronázásáról semmilyen nincs. Fico másik, a népnek szóló kijelentése, hogy kormánya példaképe egy útonálló, név szerint Juro Jánošík, szintén hasonló reagálásokat váltott ki a kutatók részéről. Ószlovák nyílt levél A médiáknak nyilatkozó Dušan Kováč és Ján Steinhübel szavaira reagált e heti állásfoglalásában 32 szlovák történész, régész és nyelvész, akik szerint Fico helyesen nyilatkozott, hiszen „az ószlovák kifejezés már a 19. század végétől jelen van a szakirodalomban”, és idáig csak azért nem lehetett erről szabadon írni, mert „Szlovákia évtizedeken keresztül nem független államként fejlődött”. Az állás- foglalás szerint a médiák által idézett szakemberek megnyilatkozásai mögött „nem szakmai, hanem politikai célok bújtak meg”. Az állásfoglalást aláíró Anton Hrnko szerint - aki a 90-es években az SNS parlamenti képviselője volt - Dušan Kováč számára „az a legfontosabb tudományos kritérium, ami Prágában hangzik el”. Mi legyen a csehek szerepe? Az elmúlt napokra jellemző szikrázó véleménycsere nem egyedülálló jelenség. 2000-ben a Historická revue popularizáló történelmi folyóirat hasábjain a Csehszlovák Köztársaság megalakulásával kapcsolatban folytatott vitát Dušan Kováč, a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) alelnöke és Ladislav Deák történész, aki szintén az akadémia kutatója. Kováč szerint Csehszlovákia megalakulása szempontjából a legfontosabb dátum 1918. október 28-a, amikor Prágában kikiáltották az új államot, míg Deák szerint a szlovák történelem és az új állam szempontjából október 30-a volt a kulcsfontosságú, amikor Turócszentmártonban elfogadták a Szlovák Nemzet Deklarációját s ezzel a szlovákok is csatlakoztak a közös államhoz. Ugyanúgy éles vitát váltott ki 2007 őszén a Lex Hlinkaként ismert törvény elfogadása. Történészek egy csoportja Hlinkát autokrata, antiszemita és a náci Németországhoz hasonló rendszert bevezetni szándékozó vezérnek írta le, míg egy ugyancsak állásfoglalásban reagáló másik csoport szerint Štefánik- hoz és Štúrhoz hasonlóan Hiúikénak is a szlovák történelem panteonjában van a helye. 2007 januárjában, a Nemzeti Emlékezet Hivatala (ÚPN) új vezetőjének megválasztása kapcsán szintén fellángoltak az indulatok - akkor az SNS többször is a Matica slovenskához közel álló, a második világháború alatti szlovák államot pozitívan értékelő történészt jelölt az intézet igazgatótanácsának elnöki posztjára. Szakberkekben szintén nagy visszhangot váltott ki a 80-as évek végén Ladislav Kováč és Vladimír Mináč vitája, mely az akkor progresszívnek számító Slovenské pohľady hasábjain zajlott - a biokémikus és későbbi oktatási miniszter Kováč akkor arról írt, hogy a „szlovák nemzet a legendákkal ellentétben nem az a plebejus és ártatlan nép, amely a történelem folyamán mindig az elnyomottak közé tartozott.” Két történésztábor Több szakember szerint két párhuzamos szlovák történész- társadalomról beszélhetünk, némi átfedésekkel. Roman Holec, a Komenský Egyetemen működő történészprofesszor szerint négy csoportra osztható a társadalom a történelem értékelése és a szak iránti érdeklődés szempontjából - laikusokra, politikusokra és két szakcsoportra. „Az egyikbe azok tartoznak, akik az OS-t, a Kritika&Kon- textet és a Históriát olvassák és a Devín rádiót hallgatják, míg a másikat azok alkotják, akik Literárny týždenníket, Slovenské národné novinyt olvasnak, zakójuk hajtókáján az állami címer kitűzője díszeleg és a függetlenség tábortüzét szokták átugrálni”. Az elsőt különböző izmusokkal szokták megnevezni, a másodikba tartozókat nacionalistának bélyegzik. Holec szerint a cseh és a magyar történésztársadalomra, illetve annak fővonalára nem jellemző ez a megosztottság - igaz ugyan, hogy egyes magyar történészek és kváziszakemberek a magyarok sumér eredete mellett törnek lándzsát, ám nézeteik elfogadottsága és közéleti súlyuk alacsonynak mondható. Kik írják az új történelemkönyveket? A nacionalistának vagy nemzeti romantikusoknak nevezhető csoportba tartozó szakemberek általában a Matica slovenská kötelékében dolgoznak, de megtalálható közöttük a Nagyszombati Egyetem, az Eperjesi Egyetem és a pozsonyi Komenský Egyetem Pedagógiai Karának több történésze is. Az ezzel ellentétes, a szlovák történelmet kritikusabban értékelő történészek nagy része az SAV pozsonyi és kassai társadalomtudományi intézményeiben dolgozik, de a Komenský Egyetem Bölcsészettudományi Karán működő történelem tanszékek tanárainak jelentősebb része is ebbe a csoportba tartozik. Az egyes csoportokba tartozó történészek intézményi háttere nem utolsó sorban társadalmi súlyuk miatt is fontos - nem mindegy, hogy kik írják majd a történelemkönyveket, nagyobb szintéziseket és történelmi lexikonokat, melyek majd a következő generációk gondolkodás- módjára lesznek döntő befolyással. Historikerstreit Szlovákiában? Az eddig megnyilvánuló kisebb fellángolásokkal szemben egy, a németországihoz hasonló történészvitának több kézzel fogható haszna is lehetne. Ezek közül a legfontosabb az, hogy megszabadíthatná a szlovák társadalmat az egészséges nemzeti tudatra ragadt 19. századi mítoszoktól, és tisztázná a múlt többféleképpen magyarázott történéseit. Ha pedig nem a szakmai folyóiratok hasábjain zajlana - melyeket néhány száz ember olvas csupán -, a szélesebb közvélemény is megismerkedhetne a történelmi kutatás eredményeivel, és kevésbé lennének fogékonyak a választók a nacionalista retorikára. „A történészeknek írniuk kellene, de nem kollégáik számára, akik úgysem olvassák el. Érdekesen és olvashatóan kell írni, az olvasót bevonni a történésekbe” - írja Holec a forumhistoriae.sk portálon. Hogy az elmúlt napok állásfoglalásai csak a régi szakmai odaüzengeté- sek újabb kiadásai vagy pedig egy komolyabb vita kibontakozásának előszelét jelentik, az a következő hónapokban dől el. Robert Fico „ésszerű historizálása" is idézőjelbe kívánkozik, így Ján Slo- tának már csak az ésszerűtlen maradt (CTK-felvétel) Péntek Vastag felhőzet.-176° Szél: DK, 5-30 km/h Szombat sésSŽS A térképen a legmagasabb nappali hőmérsékleteket tüntettük fel. VÁROSOK MA HOLNAP HOLNAPUTÁN Pozsony borús Idő-2° 1* szemerkélő eső-1” V felhős égbolt 0" Nyílra borús Idő-4° r borús Idő-1" 3" telhős égbolt-r Dunaszerdahely borús Idő-3° 2" borús idő-1* 3“ felhős égbolt 0° Komárom borús Idő-3° 3° borús idő-1" 4“ lelhős égbolt 1° Ipolyság felhős égbolt-3° r borús idő-2° 1" borús Idő-3" Rimaszombat borús Idő-5° -r köd-4° 0“ szemerkélő eső-3“ Kassa felhős égbolt-4° 0“ felhős égbolt-4" 0° borús idő-2" Klrályhelmec borús Idő-3" 0” borús idő-4° -1° borús idő-2° Besztercebánya lelhős égbolt-5° 2° szemerkélő eső-5° 0° borús idő-4" Poprád felhős égbolt-6" j 3* j jobbára lelhős ég-1° 4° jobbára lelhős ég-4° IDŐJÁRÁS A HEGYEKBEN HOJELENTES A SZLOVÁKIAI SÍPÁLYÁKRÓL — ____jiijH ) é--v ■■ Csorba-tó-sss; Sklcentrum Čertovica 90 cm 70 cm Skalka pri Kremnici Medvedica - Malachov 70 cm 70 cm »** 1°— \ Čertovica - STIV 70 cm Ski - TMG Remata 70 cm r \ Chopok Juh - Srdiečko 70 cm Litmanová 70 cm 70°" Jasenská dolina 70 cm Mlynky-Biele Vody 70 cm Vastag felhőzet, helyenként csapadék Szél: DK-D, 5-20 km/h Vastag felhőzet, záporok. hózáporok. Szel: ENY 5-15 km/h A hőmérsékletek Celsius-fokban vannak megadva f szél .ä. melegfront n ciklon Pozsony 07.41 Pozsony- hidegfront okkiúziós front v anticiklon Besztercebánya 07.35 Besztercebánya Készíti az SHMÚ Kassa 07.27 Kassa Csütörtök -173° Országszerte borús időre, helyenként ködre számíthatunk. Elvétve gyenge csapadék is lehetséges. 16.14 16.05 15.56 Pozsony Komárom Párkány 350 apad 250 árad 170 árad
