Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)
2007-12-12 / 285. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 12. www.ujszo.com »dVIPIN Elnapolták a volt képviselő ügyét Besztercebánya. Tegnap a Besztercebányai Járásbíróság januárra napolta el Gabriel K. volt képviselő és Milan M., a Besztercebányai Kerületi Önkormányzat hivatali igazgatója korrupciós ügyének tárgyalását. A gyanú szerint a képviselő fél mülió koronát kért egy vállalkozótól az igazgatónak, annak fejében, hogy egy versenytárgyaláson az ő érdekében hozzák a döntést. (SITA) Gašparovič fogadta az ombudsmant Pozsony. Tegnap a köztársasági elnök Pavel Kandráč ombudsmant és az emeri jogok érdekében fellépő civil szervezeteket fogadta. Az ombudsman szerint a lakosok leginkább az elhúzódó bírósági tárgyalásokra panaszkodnak, valamint arra, hogy nehezen tudják érvényesíteni a jogaikat. A találkozó után Gašparovič megállapította: „Szlovákiáról nem lehet elmondani, hogy nem jogállam”. Viszont vannak esetek, amelyek nehezen oldhatók meg, és nincsenek felelősségteljesen kezelve. (SITA) 11 százalékkal drágulhat az áram Pozsony. Akár 11%-al is magasabb lehet az elektromos energia ára januártól. Az áremelkedést a 800 milliós állami támogatással tudják minimalizálni. A támogatás összegéről a Szlovák Villamos Művek a disztribúciós vállalatok, valamint a kormány egyezett meg. A támogatás enyhíti az áremelkedés mértékét, így ádagban az elektromos energia ára háztartásonként 2,86%-al emelkedik. (SITA) Kirabolták a szakértők autóját Pozsony. Kirabolták a hétfőn Pozsonyszőlősnél balesetet szenvedett horvát kisrepülőgépet vizsgáló szakértők autóját. A szakértők már hétfőn a helyszínre érkeztek, autójukat éjjel törték fel. A horvát szakértők a szlovák kollégáiknak segítenek kideríteni a baleset pontos okait és körülményeit. (SITA) Harabin Algériába is elmegy Pozsony. Štefan Harabin igazságügyi miniszter mielőtt kiadnánk Algériának Musztafa Labszi állítólagos terroristát, valószínű, hogy találkozik algériai kollégájával. Labszi kiadatásáról a Pozsonyi Kerületi Bíróság döntött november 30-án. A férfit Franciaországban is elítélték terrorista támadások előkészítése miatt. (SITA) A mentelmi jog kérdésével januárban foglalkoznak Unalom a parlamentben ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A parlament tegnapi ülésén jóváhagyta a védelmi minisztériumjavaslatát, így hazatérhet az Irakban állomásozó utolsó két szlovák katona is. Szlovákia 2003-tól vett részt az Iraki szabadság elnevezésű misszióban, összesen 718 katonánk szolgált az országban, közülük négyen haltak meg szolgálat közben. Maradnak viszont a szlovák katonák Afganisztánban - a minisztérium az eddiginél nagyobb, 57 tagú állománnyal számol, mely Kandahár körzetében végezné küldetését. A mentelmi jog szűkítésére előterjesztett alkotmánymódosító javaslatról csak januárban fog foglalkozni a törvényhozás. A KDH képviselői szerint Miroslav Číž, a parlament alelnöke „átverte” őket, mert azt ígérte, még a decemberi ülésen napirendre kerül a javaslat, végül viszont a kormány- többség megszavazta Rafael Rafaj SNS-es honatya procedurális javaslatát, mellyel a törvény megtárgyalását áttolta a következő hónapra. Jóváhagyta a törvényhozás tegnapi ülésén a Szociális Biztosító jövő évi költségvetését is. Az intézmény 552 milliós többletbevétellel számol a 2008-as évben. A parlament emellett elfogadta a Nemzeti Vagyonalap, az Exim- banka és az Egészségügyi Felügyelet jövő évi költségvetését is. Első olvasatban megszavazta a törvényhozás a Szlovák Postáról szóló SNS-es törvénymódosító javaslatot és Štefan Harabin igazságügyi miniszter három javaslatát is. (sita, msz) A jogszabály meghatározott telkekre vonatkozik, melyek a nyomvonalakon fekszenek Elvenné a magántulajdont az állam Pozsony. Januártól a kormány akkor is építhet a polgárok telkén, ha azt nem vette meg, a parlament ugyanis tegnap elfogadta a Ľubomír Vážny közlekedési miniszter által előterjesztett törvénytervezetet. Az ellenzék szerint a jogszabály ellentétes az ország alaptörvényével. Már gyűjtik az aláírásokat az alkotmánybírósági beadványhoz. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A jogszabály meghatározott telkekre vonatkozik, melyek egyes autópályák és gyorsforgalmi utak nyomvonalán fekszenek, vagyis nem általános érvényű. Kimondja, hogy csak az autópálya műszaki átadásának időpontjáig kell rendezni az alatta fekvő parcellák jogviszonyát, vagyis addig az időpontig kell kisajátítani vagy megvásárolni azokat az eredeti tulajdonosoktól. A jelenlegi jogszabályok szerint ezt már az építési engedély megszerzéséig el kell végezni. Ilyen feltételek mellett azonban Ľubomír Vážny szerint nem tartható a kormány által kitűzött cél, mely szerint 2010-ig több mint 150 kilométer autópályát és gyorsforgalmi utat akarnak kiépíteni. Az ellenzék szerint nem az autópálya-építés a gond, hanem az, ahogyan a kormány a magántulajdonhoz viszonyul. „Megengedhetetlen, hogy az emberek magántulajdonhoz való jogát ily módon korlátozzák, hiszen az alkotmány szerint az állami tulajdon és a magántulajdon egyenrangú - állítja Farkas Iván, a Magyar Koalíció Pártjának parlamenti képviselője. - Elképzelhetetlen, hogy olyan telkeken fogjon építkezésbe az állam, mely nincs a tulajdonában.” Dániel Lipšic (KDH) a törvény elfogadása után azonnal jelezte, hogy alkotmánybírósághoz fordulnak, és kérik a taláros testületet, hogy a döntésig függessze fel a törvény végrehajtását. Elvben egyetért Lipšic javaslatával Farkas is, úgy véli azonban, hogy a kereszténydemokrata politikusnak előbb egyeztetnie kellett volna a többi ellenzéki párttal. „Előbb tárgyalni kellett volna a javaslatról, én személy szerint azonban támogathatónak tartom” - mondta Farkas. Ľubomír Vážny szerint azonban e a jogszabály nélkül nem tudnak előrelépni autópálya-építés ügyében, úgy véli, hogy az ellenzék csak szóban támogatja a sztráda- építés meggyorsítását. „Törvény mintegy 300-400 telektulajdonost érinthet” - jelentette ki Vážny. A jogszabályt 80 koalíciós szavazattal fogadta el a parlament, az ellenzék egységesen ellene voksolt, de tartózkodott a HZDS-es Katarína Tóthová is, aki korábban szintén alkotmányellenesnek minősítette a törvényt. Az ellenzékkel ért azonban egyet Radoslav Procházka alkotmány- jogász is. „Az elfogadott jogszabály ellentétben áll az alkotmány egyes rendelkezéseivel, mivel lehetővé teszi a tulajdonosi jogok korlátozását, anélkül, hogy az alkotmányban szereplő valamennyi feltételt teljesítené” - mondta lapunknak az alkotmányjogász. A jogszabályt még a köztársasági elnöknek is láttamoznia kell, aláírása nélkül ugyanis nem léphet érvénybe. (lpj, s) 12 kilométer, négy szalagvágás Pozsony. Robert Fico kormányfő és Ľubomír Vážny közlekedési miniszter tegnap nem volt jelen a törvényről szóló szavazáson, helyette néhány kilométer frissen elkészült autópályát adtak át Poprád mellett, a Važec-Mengušovce szakaszon, és két kisebb szakaszt Zsolna mellett. Az átadott sztráda teljes hossza 12,2 kilométer, de ebből csak nem egészen 5 kilométer készült el mindkét irányba. Ez azonban nem zavarta a miniszterelnököt és miniszterét abban, hogy négyszer vágja át az átadási szalagot, (lpj, s) Közel négyszáz kérdést szeretett volna feltenni a nyomozónak Roman Kvasnica Belefojtották a szót Hedvigbe VRABEC MÁRIA Pozsony. Peter Horák nyomozó 2006. szeptember 11-én azzal zárta le a vizsgálatot, hogy az eset nem történt meg, az egészet Malina Hedvig találta ki, és nincs ok arra, hogy a rendőrség elkövetőket keressen. A csaknem hatórás videofelvételt, amely a lány kihallgatásán készült, csak a főügyészség felszólítására volt hajlandó kiadni, de a Hedviget feljelentő levelet még most is magánál tartja. Roman Kvasnica a tegnapi kihallgatásra a védence kihallgatásán rögzített videofelvételek alapján készült fel, amelyeknek egy részét a napokban megkapta az ügyészségtől. Peter Horáknak a látottak alapján 384 kérdést kívánt feltenni, de a nyolc és fél órás kihallgatáson csak a kérdések alig felére került sor. „Megszakítottuk és folytatni fogjuk a kihallgatást” - mondta tegnap lapunknak az ügyvéd, aki elfogultság miatt tiltakozást nyújtott be a kihallgatást vezető ügyész, Jaroslav Kozolka és a főügyészségi vizsgálócsoport valamennyi tagja ellen. A nyomozó Kvasnica szerint illedelmesen, de a lényeget kerülve válaszolt a kérdésekre „mint aki tisztában van azzal, hogy ezt abszolválnia kell, de semmi baja nem eshet”. Azt a kérdést, miért nem adja ki a levelet, amelynek alapján Hedvig ellen eljárás indult hamis tanúzás miatt, végig kerülte, és érdemben nem válaszolt a vizsgálat hiányosságait firtató kérdésekre sem. Peter Horák kihallgatásáról az ügyvéd kérése ellenére sem készült videofelvétel, viszont a védence kihallgatásán rögzített filmből tegnap újabb egy órányi anyagot adtak át neki az ügyészségen. Nyomásgyakorlásnak nyoma sincs a felvételen és az sem hangzik el rajta, hogy Hedviget előzetes letartóztatásba helyezik, ha nem vallja be, hogy hazudott. A kihallgatást vezető Peter Horák a büntető törvénykönyvvel ellentétben nem tette lehetővé Hedvignek, hogy a saját szavaival mondja el, mi történt a támadás napján, hanem az akkor felvett jegyzőkönyv alapján kérdezett, mintha csak a saját konstrukcióját akarta volna igazoltatni. A lány többször próbálkozott, hogy megmagyarázza, hogy került a nyála a borítékra, de nem engedték szóhoz jutni, és azt sem vették figyelembe, amikor ismételten hangsúlyozta, hogy nem emlékszik, telefonált-e. A nyomozó egymás után tette fel neki a kérdéseit, amelyeket nem jegyzőkönyveztek - ennek alapján úgy tűnhet, mintha a lány magától mondta volna el, amit ott lejegyeztek, pedig a felvételen látszik, hogy szinte belefojtották a szót. Kvasnica a felvétel átiratát akarja a nyomozók kihallgatásán összehasonlítani a kihallgatás jegyzőkönyvével, és ennek alapján fogja kérdezni a nyomozókat az ellentmondásokról. „Egyelőre eldöntött végkifejlethez akarták erőszakkal igazítani a tényeket. Hál’ istennek szakmailag és jogüag sincsenek azon a szinten, hogy ez sikerülhetett volna nekik” - vélekedik Kvasnica. Malina Hedvig júliusra babát vár vőlegényével Žák Péterrel. A lány azért döntött úgy, hogy megosztja a nyilvánossággal az örömhírt, mert tudomására jutott, hogy barátja apaságát megkérdőjelező lejárató kampányt akarnak indítani ellenük. „Ez a legjobb dolog; ami az elmúlt másfél évben történt velem, és mindenért kárpótolt” - mondta a lány, aki a baba születése előtt fogja átvenni diplomáját. Az esküvőt a közeljövőben tervezik, de még nem tűzték ki az időpontot. Értékesebb ültetvények Kérdések telekügyben Pozsony. Pavol Frešo SDKÚ-s képviselő szerint a kormányfőnek és Dušan Muňko környezetvédelmi államtitkárnak újabb kérdésekre kellene válaszolniuk egy tavaszi törvénymódosítás apropóján. Az ellenzéki képviselő szerint májusban Ján Čech és Tibor Lebocký smeres képviselők olyan módosító indítványt adtak be a kormány egyik törvénymódosító javaslatához, amelynek köszönhetően a miniszterelnök és az államtitkár tulajdonában levő telkek felértékelődhettek. Frešo szerint a képviselők által javasolt módosításnak köszönhetően egy olyan kivétel is bekerült a szőlőültetvényekről szóló törvénymódosításba, melynek következtében könnyebben építési telekké válhat Fico szőlőültetvénye. „Miért támogatta a Smer ezt a módosító javaslatot?” - tette fel a kérdést az ellenzéki képviselő, aki szerint a kormányfőnek el kell viselnie az ellenzék hányából érkező kritikát. A Smer szerint az „SDKÚ maga sem tudja, mit akart a kormányfő szőlő- ültetvényeivel kapcsolatos sajtótájékoztatójával elmondani” - nyilatkozta Katarína Kližanová Rýsová, a párt szóvivője, (msz) Az ellenzék szerint Robert Fico kormánya még nagyobb ellenőrzést akar a közszolgálati televízió felett, és ennek érdekében mindenre képes Várta a leváltást, mégis meglepte Radim Hreha tévéigazgatót a döntés ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem sokkal azután, hogy Radim Hrehát, a közszolgálati Szlovák Televízió (STV) igazgatóját tegnap leváltották, az irodáját is lepecsételték. Peter Boboc- ký, a tévétanács elnöke a tanács egyes tagjai szerint zavarosan vezette a tegnapi ülést, s így őt terheli a felelősség azért is, hogy nem sikerült kinevezni az ideiglenes igazgatót. Lucia Jurgová, a tanács tagja ezért még az ülésen javasolta Bo- bocký leváltását, ezt viszont nem szavazták meg. A tanács vezetője nem lát kivetnivalót munkájában, szerinte nincs ok arra, hogy lemondjon tisztségéről. Azt, hogy Hreha irodáját nem sokkal a leváltás után lepecsételték, Bobocký egy teljesen szokványos biztonsági eljárásnak tartja. „Ha egy igazgató távozik, csak a személyes dolgait viheti magával, az intézmény tulajdonát viszont le kell adnia. Ez az intézkedés az igazgatót is védi, így ugyanis senki nem vádolhatja meg azzal, hogy valamit elvitt, miközben pakolt az irodában” - magyarázta Bobocký. Várták Hreha leváltását Biró Ágnest (MKP), a parlament kulturális bizottságának tagját saját bevallása szerint nem lepte meg a tévétanács döntése. „Az elmúlt hetekben nyüvánosságra került információk alapján várható volt, hogy az igazgatót le fogják váltani. Nyilvánvaló, hogy a tévétanácsnak megvolt az oka arra, hogy menesz- sze az igazgatót” - mondta el lapunknak Biró. Pavol Minárik, a KDH képviselője furcsállja, hogy Hreha egy évig az STV élén maradhatott. Szerinte viszont az új igazgató megválasztása sem fogja végleg megoldani a tévé problémáit. „A kormány egyre nagyobb befolyást akar szerezni az STV-ben, ezen a téren nem ismernek lehetetlent” - tette hozzá Minárik. Tomáš Galbavý SDKÚ képviselő sem gondolja, hogy Hreha leváltásával gyökeresen megváltozna az STV, mivel a tévéigazgató szerinte csak „virtuálisan irányította” a tévét. Leállított és kirúgott Hreha idén január elején leváltotta Eugen Kordát, a Riporterek című publicisztikai műsor főszerkesztőjét. A tévéigazgató a Maiina Hedvig ügy kapcsán készített két riportfilm miatt döntött így, mivel szerinte Korda a műsorokkal megsértette az STV publicisztikai chartáját. Korda viszont azt áhította, hogy az STV-ből csak azért kellett távoznia, mert nem a kormány szája íze szerint kezelte a Malina Hed- vig-ügyet. Az üggyel Štefan Hríb a Lámpa alatt című publicisztikai műsorában is foglalkozott, ahova meghívta a menesztett Kordát is, aki megismételte korábbi állítását: nem szakmai, hanem politikai okokból kellett a tévéből távoznia. A műsor után Hreha bejelentette: január 19.-től végleg megszünteti Hríb műsorát, mivel egy új vitaműsor elindításán dolgoznak - ezt egyébként máig nem indították el. Idén júliustól az STV hírszerkesztőségének több munkatársa nyíltan kijelentette, hogy a tévében egyre érezhetőbb a politikai nyomás, rendszeresen előfordul, hogy a vezetés egyszerűen leállít bizonyos témákat, vagy figyelmezteti a riportert, ne legyen konfrontativ a készülő híranyag. Ebből az okból végül 11 szerkesztő és dramaturg adta be felmondását. Az STV vezetősége mindvégig tagadta a vádakat, Zelmíra Habánová, a tévé szóvivője többször leszögezte, az újságírók személyes okokra hivatkozva adták be felmondásukat, és abban, hogy a konkurenciához távoznak, nem lát semmi kivetnivalót. „A vezetőség egyre gyakrabban hozott olyan döntéseket, melyeknek véleményem szerint nem lesz meg a kívánt eredménye, és melyekkel nem értettem egyet. Egy szerkesztő ezzel vagy megbékél, vagy távozik” - magyarázta Nora Gubková, aki három és fél év után idén nyáron távozott az STV-ből. (dem, s) Radim Hreha, volt tévéigazgató (SITA-felvétel)
