Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)
2007-11-27 / 272. szám, kedd
8 Vélemény - hirdetés ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 27. www.ujszo.com ÚTIRAJZ Barangolások Erdélyben Bár már lassan az ősznek is vége, a mai napig szívesen emlékszem vissza azokra a nyári napokra, amikor bejártuk Erdélyt. A magamfajta embernek, aki még sohasem járt Romániában s az országgal szemben előítéletei voltak (sötét van, mint Romániában - szoktuk idehaza mondani), meg kellett változtatnia a véleményét. Igaz, a Székelyföld talán nem igazán tükrözi az összromániai állapotokat. Sok kellemes meglepetés ért, a szép természet, a gyűrött, fodros domboldalak, az égig érő sziklák, a rendezett városok, a gyönyörű műemlékek. Miután elhagytuk Magyarországot, s megláttuk az első nagyvárost, még beigazolódni látszott korábbi véleményünk. A tatarozást rég nem látott épületek szürkesége nyomasztóan hatott ránk. Kísérőnk, Csaba kitűnően ismeri Erdély történelmét, ráadásul minden mondanivalóját az együvétartozás gondolata szőtte át, így akkor sem fáztunk, amikor az egyik város templomába még hűvös és szakadó esőben tértünk be. Amikor kijöttünk, fényes napsütés fogadott... Ugyanilyen volt a székely emberek fogadtatása. Családoknál és vendégházban kaptunk szállást, ahol úgy fogadtak, mintha régi ismerősök lettünk volna. Erzsiké, az Éva panzió háziasszonya Torda- szentlászlón rokonként fogadott s igazán otthonosan éreztük magunkat házánál, ahol székely szokás szerint finom szilvapálinkával vártak bennünket. A magyar határtól néhány kilométerre fekvő Nagyváradon megtekintettük a Püspöki Székesegyházat és Palotát, a vele szemben levő Kanonok sort 56 pillérű árkádjával, mely 1753-1865 között épült. Ma újra a római katolikus püspökség tulajdona, diákszállás, galéria, könyvtár található benne. Másnap Marosvásárhelyre utaztunk, ahol megtekintettük a Kultúrpalotát, amely meghatározza a főtér arculatát. Az első emeleti Tükörtermet 12 festett üvegablak díszíti, a terem két végét egy-egy velencei tükör zátja le. A szomszédos Városháza magyar népi díszítőelemeivel, romantikus hangulatával Erdély egyik legszebb szecessziós épülete. A következő napokban már Csíkrákoson szálltunk meg vendégházban, illetve magánházaknál. Innen indultunk nap mint nap csillagtúrákra a környező vidékre és városokba, persze, naponta ez néhány száz kilométert is jelentett. Egyik úti célunk a varázslatos szépségű Békás-szoros volt, a Kárpátok egyik legismertebb szurdokvölgye. 200-300 méteres sziklapárkányok, tornyok magasodnak a szorosan egymás mellett haladó patak és műút fölé. Az 1154 méter magas Oltár-kőn 1990 után a 7 m átmérőjű vörös csillagot keresztre cserélték. Simán leereszkedtünk a Pokol Tornácán, a patak völgyében 1837 nyarán keletkezett Gyilkostóhoz. Aznap látogattuk meg Szárhegyen a Lázár kastélyt, a reneszánsz építkezés szép alkotását is, ahol Bethlen Gábor, Erdély fejedelme élt gyermekkorában. A székelyföldi székely és a moldvai csángó magyar katolikus hívek búcsújáróhelyét, a csíksomlyói Ferences-templomot bizonyára sokan ismerik nálunk is. A mai kéttornyú barokk kegytemplom 1804-76 között épült s legnagyobb nevezetessége a fából faragott csodatevő MáBékás-szoros Kolozsvár - Mátyás király szobra Gyilkos-tó (Bognár Péter felvételei) ria-szobor. Csíkszeredán megtekintettük a Millenniumi templomot, amelyet Makovecz Imre tervezett. Innen a Gyimesek völgyébe, a csángók földjére látogattunk. Először egy rendhagyó történelemóra, a csángó magyar gimnázium megtekintése, majd egy igazi csángó vacsora következett. Vacsora közben ősi csángó népdalok csendültek fel, végül táncba hívtak a vendéglátók, s ami nekik olyan természetes, azokat a lépéseket mi csak bodadozva tettük meg. Másnap irány Tusnádfiirdő, a gyönyörű fekvésű üdülőhely, Románia legkisebb városa. Ferenc József támogatta a 18. században fejlődésnek indult fürdő fellendülését. 1900-ban a település központjában kialakították a mesterséges Csukás-tavat. A következő állomás Brassó volt, annak Fekete-templomával, majd Erdély legnagyobb, szászok építette templomerődje - Prázsmár. A Hargitán át utaztunk tovább Székelyudvarhelyre, majd Fehéregyházán megtekintettük a Pető- fi-múzeumot. A kísérőszöveget, mely Petőfi magyar történelemben és irodalomban elfoglalt helyét és műveit méltatta, ajánlom meghallgatni minden iskolás gyermeknek. Olyan, mint egy igazi történelemóra. Az UNESCO világörökség részét képező Segesváron megismerkedtünk a festői óvárossal. Utunk során több városban számos esküvőt láttunk. Itt, a csatahelyen még több volt belőlük. A szép menyasszonyok, vőlegények láttán nyugtáztuk, hogy Romániára, illetve Szászföldre, Bem seregei és az orosz csapatok csatározásai, a járványok, a tűzvész és árvíz pusztításai után szebb jövő vár. Egy igazi, pompás város következett, amely 2007-ben az Európa kulturális fővárosa címet kapta. Megcsodáltuk Kolozsvárt, melynek főterét a Szent Mihály-temp- lom uralja, a 14-15. századi erdélyi gótika legszebb alkotása. A templom déli kapuja előtt Fadrusz János alkotása, Mátyás király lovas szobra, a turisták kedvenc fényképez- kedési helye. A szobor az 1901. évi párizsi Világkiállításon szobrászati nagydíjat nyert. Búcsút veszünk Erdélytől és népétől, ahol otthon éreztük magunkat, mintha rokoni látogatóban lettünk volna. Sinka Ferenc I I I < ( I I < I A SME napilap új könyvsorozata 20. század 11 kötetben csak korona [ es esi Ti 1996 -1999 Az évszázad drámai befejezését a globalizáció, új perspektívák és új veszélyek jellemezték, melyek közül a terrorizmus került leginkább előtérbe. Az erőszak új tűzfészkei alakultak ki, Oroszország építését a csecsen konfliktus bonyolította. A klónozás terén elért sikerek nemcsak új horizontokat nyitottak meg, hanem etikai problémák lavináját is elindították. A világ a harmadik évezred küszöbén állt tudatosítva, hogy a különbözőségek egysége elengedhetetlen az emberi lét méltóbb feltételeinek biztosítása szempontjából.. Már az újságárusoknál Infovonaľ. 02/ 592 33 411, www.sme.sk/kronika ek, amelyek megváltoztatták a világot HHHraSHÍ t t t ( < 1 ( t <
