Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)
2007-10-05 / 229. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 5. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ DIE WELT A német lakosság többsége támogatja a biztonsági intézkedések tervezett szigorítását. A konzervatív napilap által ismertetett közvélemény-kutatási adatok megerősítették, hogy a megkérdezettek kétharmada nem ellenzi az internet fokozottabb hatósági ellenőrzését sem, amit a konzervatívokkal közösen kormányzó szociáldemokraták és az ellenzéki pártok a jogállami alapelvek megsértésének, illetve a magánszférába való beavatkozásnak minősítettek. Az otthoni számítógépes adatbázisok ellenőrzésének lehetővé tételét a terrorizmus elleni harc jegyében sürgeti Wolfgang Schäuble belügyminiszter, akit támogat a Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) is. PER STANDARD Új vasfüggöny címmel közölt kommentárt a liberális osztrák napilap. A bécsi kormány szemére veti, miközben formailag elfogadja a schengeni övezet kiszélesítését, ellenkezőleg cselekszik. Nagyobb bizalmadanságot már nem is lehetne tanúsítani a keleti EU-szomszédokkal szemben - húzta alá a szerző. Rámutatott, hogy bár a katonai egységeket visszavonják a határról, Ausztria nemcsak biztonsági megbízatásukat és a szúrópróbaszerű mélységi ellenőrzést akarja fenntartani a határövezetben, hanem ha rajta múlik, a munkaerőpiacát is csak 2011 után szándékozik megnyitni az újonnan csatlakozónak előtt. „Bezzeg akkof nincsenek határok, amikor osztrák cégek és bankok kelet-európai vállalkozásokat kebeleznek be, vagy megrendeléseket kapnak odaátról” - jegyezte meg. vuEsn Tizenhat év után először jelent meg helyszíni tudósítás a montenegrói napilapban a horvátországi Dubrovnikből, ahol a jugoszláv néphadsereg több mint másfél évtizeddel ezelőtti fegyveres támadására emlékeznek. A lap a M1NÁ független montenegrói hír- ügynökség tudósítása alapján számolt be arról, hogy a horvátországi város Boninovo temetőjében az emberek gyertyagyújtással emlékeztek halottaikra, az óvárosban pedig emlékmisét tartottak. A Jugoszlávia szétesése nyomán kitört délszláv háborúban a jugoszláv néphadsereg montenegrói hadteste 1991. október 1-én, reggel 6 órától 11 órán át lőtte a horvát történelmi várost és környékét földről (a hegygerincről), a tengerről és a levegőből. Dubrovnik 66 ezer lakosa áram, víz és telefon nélkül maradt több mint három hónapig, a kikötőt a haditengerészet rombolói blokád alá vették. A város lakói a leghevesebb támadást ugyanabban az évben, december 6-án élték át, akkor érte a legnagyobb kár a történelmi óvárost is. Sok volt a halott, a lakosság fele, 33 ezer ember pedig kénytelen volt elhagyni lakóhelyét. Dubrovnikban 1972 óta még katonai helyőrség sem volt.- Mama, igazán büszke lehetsz rám! Azt mondta a tanító bácsi, hogy olyan sületlenségeket beszélek, mint te a képviselő-testületben. (Peter Gossányi karikatúrája) Az igazság felderítése a bűncselekmények esetén múlhatatlanul fontos A hazugság kockázata Néhány, nagy sajtónyilvánosságot kapott é$ közfigyelmet kiérdemlő bűneset nyomozása kapcsán újra szóba került, hogy a tények megállapítása érdekében egyes gyanúba került személyeket esetleg hazugságvizsgálatnak vetnek alá. Milyen jeleket értékel az alkalmazott szerkezet, s az azokból levont következtetéseket mennyire lehet komolyan venni? MTl-PRESS A hazugság az emberi magatartás sajátos velejárója. A pszichológiai kutatások alátámasztják, hogy valóban: átlagosan és naponta két- három esetben nem mondunk igazat. Angol viselkedéskutatók szerint már hat hónapos kortól füllentenek a gyermekek is. Az indokok különbözőek: a kegyes hazugságtól az érdekek védelmezéséig, a gyengeségeink leleplezésétől való félelemtől a beteges hazudozásig széles a skála. A hazugság kockázata, hogy az igazság kiderül. Ezért szól a régi latin közmondás: „mendacem oportet esse memorem”, azaz aki hazudik, legyenjó emlékezőtehetsége. Az igazság felderítése a bűn- cselekmények esetén múlhatatlanul fontos, ezért ősidők óta alkalmazzák a különféle vallatási módszereket. A brutális kínzási eszközöktől a kifinomult vizsgálati eljárásokig széles körben mozognak az igazság kiderítésének módozatai. Korunkban a kriminalisztika, a kriminálpszichológia tudományos alapelvekre épülő eszközökkel is fellép a bűncselekmények kiderítése céljából. Ezek a vizsgálatok jórészt arra az elvre épülnek, amelyet a híres viselkedéskutató, Desmond Morris fogalmazott meg: „Hazudni csak szavakkal tud az ember, de egész testével aligha.” Hazugság esetén különböző, akaratunktól független élettani kísérőjelenségek lépnek fel. Ilyen például az izzadás, a vérnyomás- változás, a pulzusszám emelkedése, a légzés szaporasága. Tapasztalati síkon már a régi kínaiak is felsorolnak ilyen megnyilvánulásokat. Ezért alkalmazták vallatásoknál, hogy a gyanúsítottnak rizsport kellett a szájába vennie, ha szárazon köpte ki, megállapították: hazudott. Az eljárás azon az egyszerű megfigyelésen alapult, hogy az izgalomtól az embernek kiszárad a szája. A XX. században felismerték, hogy a vallatáskor fellépő izgalomnak megfelelően változó bioelektromos jeleket regisztrálni is lehet. Az USA-ban 1920-as évektől a katonaságnál, a rendőrségnél és pszichológiai vizsgálatokban műszert is alkalmaztak. Ekkor fedezték fel az úgynevezett poligráfot, amelynek lényege, hogy a vizsgálati személyre, a test több részén - tenyerén, mellkasán, - olyan elektródokat helyeztek el, amelyek érzékelik az izgalomnak megfelelően változó bioelektromos jeleket. Ezeket az adatokat egy írószerkezet - gráf - rögzíti. A legismertebb a galvani- kus bőr reflexeket rögzítő GRB, amely mint utaltunk rá az izzadtság" fokozott kiváltódását mutatta ki. Működésének alapj a, hogy az adott bűncselekménnyel összefüggő szavakra miként reagál a gyanúsított. A szöveget úgy állítják össze, hogy abban a közömbös szavak mellett, a bűncselekményekkel kapcsolatos frekventált kifejezések is szerepeljenek. Ezekre a páciens várhatóan fokozott izzadással reagál. Ám hibaforrás az, hogy a gyanúsított - noha esetleg ártatlan - ismeri a vádat és a kritikus szövegre ugyanúgy reagál, mint a valódi tettes. A hatvanas évektől - elsősorban a kémelhárításnál - a poligráfnál egyszerűbb készülékeket kezdtek alkalmazni. A beszélő ember hangjában az izgalom hatására kimutathatók rezgésváltozások, amiket felerősítenek és rögzítenek. Az Amerikai Egyesült Államokban az említett készüléket a vállalatok személyzeti és rendészeti osztályain is kezdték alkalmazni a dolgozók munkahelyi lopásainak felderítése céljából. A bűnüldöző szervek tapasztalatai igazolják, amit a pszichológiai kutatások is alátámasztanak, hogy e készülékek bármelyikének a megbízhatósága legfeljebb 60 százalékos. Legalább három olyan tényezőt kell tekintetbe venni, ami a vizsgálat biztonságát befolyásolja. Ezek lehetnek: az adott személy túlérzékenysége, félelme a technika csalhatatlan- ságától és attól való rettegése, hogy olyan dolgok derülnek ki, amelyek a magánéletére vonatkoznak, például a homoszexua- litásuk. Ezt is figyelembe véve azonban a hazugságvizsgáló készülékek, más eljárásokkal kombinálva a bűncselekmények feltárásában segíthetik az igazság kiderítését. Azonban az is tény, hogy önmagukban nem lehet perdöntő szerepük. A boszniai nemzetközi erők szándékosan nem fogják el Karadzsicsot Tehetetlen a törvényszék MT1-1SMERTETÉS Carla Del Ponténak, a délszláv térségben elkövetett háborús bűnök ügyeiben eljáró hágai Nemzetközi Törvényszék főügyészének volt szóvivője szerint a Bosznia-Hercegovinában szolgálatot teljesítő nemzetközi erőknek többször is alkalmuk lett volna elfogni Radovan Karadzsicsot, a boszniai szerbek háborús bűnökkel vádolt egykori elnökét, de nem kaptak rá parancsot saját államaiktól. A hágai törvényszék nyomozói 2004 januárjában felfedezték Belgrádban a körözött exelnököt, egy hónappal később egy kis boszniai faluban újra rátaláltak, ám a nagyhatalmak kísérletet sem tettek elfogására - állította Florence Hartmann. Szerinte Del Ponte többször is felkérte a boszniai Szerb Köztársaság tisztségviselőit, szólítsák fel Karadzsicsot önmaga feladására, de hasztalan. „Mit tehet a hágai törvényszék, ha a nemzetközi erők nem kapnak parancsot államaiktól a szökevény őrizetbe vételére és Hágának való átadására, a helyi rendőrség pedig nemzeti hősnek tekinti és védi” a törvényszék által háborús bűnökkel vádolt és körözött volt vezetőt - tette fel a szónoki kérdést a volt szóvivő. Véleménye szerint a nemzetközi erők azért „nem teljesítik kötelességüket”, mert „a Nyugat hibákat követett el (a boszniai háború alatt), hajlandó volt olyan kompromisszumokra, amelyek lehetővé tették a bosznia-hercegovinai népirtást, s most őrzi ezek titkát”. KOMMENTÁR Ordítozó tévelygők MOLNÁR IVÁN Robert Fico az elmúlt napokban tett nyilatkozataival egy volt tanáromra emlékeztet, aki az Alacsony-Tátrában tett túránkon megpróbált egy rövidebb ösvényt találni. Amikor kiderült, hogy eltévedtünk, nemvolt hajlandó beismerni a hibáját. Sorba állított bennünket, lekiabált, néhányunkat fel is pofozott, azt állítva, hogy hanem futkos- tunkvolna összevissza, akkornemtévedünkel. Fico azzal vitt bennünket az „erdőbe”, hogy letér a Dzurinda-kormány által kitaposott ösvényről, és megtalálj a a kapitalizmus és szocializmus közötti „harmadik utat”. Mára rájött, hogy ez az út nem létezik, azonban ő sem képes beismerni a hibáit, ezért most ott tartunk, hogy felsorakoztatott bennünket. Mivel a választóit nem hangolhatja maga ellen, csak olyanokat üt, akikre a későbbiekben sem számít. Nem lehet tudni, Fico olvasta-e Fábry Zoltánnak a háború utáni években írt naplóját, amelyben a jeles antifasiszta író kijelenti:, ,A szlováknak a magyar azsidaja. Lényege: antihungarizmus. Lényege ugyanaz, mintáz antiszemitizmus, mely a buták (és ravaszok, és farizeusok) szocializmusa. Célpontkell, irány-mindegy, hogy hamis...”. Egy biztos, kormányfőnk tökéletesen megfelel Fábry leírásának. Csak azért kiabál, hogy elvonja a figyelmet a saját hibáiról. Mára ugyanis nemcsak az derült ki, hogy az európai szocialisták nem szívesen közösködnek olyan, magát szociáldemokratának nevező párttal, amely a második világháborús fasiszta szlovák rezsimet éltető, szélsőségesen nacionalista párttal alkot kormány- koalíciót, hanem az is, hogy Szlovákia esetleg mégsem vezetheti be olyan gyorsan az eurót. Fico továbbra is azt hangoztatja, fél kézzel teljesítjük az ehhez szükséges feltételeket, és csak az Eurostat rosszindulatán múlik, ha 2009-től mégsem fizethetünk a közös európai pénznemmel. Az Eurostatnak kellene ugyanis döntenie arról, hogy a kormányfő megalomániás autópálya-építési terveire szánt pénzeket is beszámítják-e az államháztartási hiányba. Ha igen, akkor korántsem biztos a 2009-es átállás. Ennek a legbeszédesebbjele, hogy míg Fico több irányban támad szinte mindenkit, rekedtre kiabálva magát, az, akinek beszélnie kellene, hallgat. A pénzügyminiszterről az elmúlt napokban megjelent hírügynökségi képek legjobban Auguste Rodin francia szobrász ,A gondolkodó“ című alkotására hasonlítottak. Ján Pociateknek már szeptember közepén meg kellett volna mondania, hogy az állami és magánszféra által közösen épített autópályákra szánt összeg veszélybe sodorhatja-e az euró bevezetését. Mindezt máig nem tette meg, a piaci elemzők azonban már jelezték, hogy a végeredmény Szlovákia számára nem lesz a legkedvezőbb. Fico természetesen akkor sem fog búsulni, ha az eurót 2009-ben nem vezethetjük be, hiszen a választóival könnyen képes lesz elhitetni, hogy eredetileg is ez volt a célja, és aki mást állít, az az euró mihamarabbi bevezetéséről szóló korábbi nyilatkozatait kiragadta a szövegkörnyezetből. Egyébként is, ha Szlovákiában akarunk élni, jó lesz megjegyeznünk, hogy Ficónak akkor is igaza van, ha saját szavait cáfolja, hiszen a miniszterelnök szava szent. JEGYZET Aztán ugrás ARDAM1CA ZORÁN Itt van hát újra legismertebb nevű költőnk kedvese, az ősz. Ideje félretenni a rövidgatyát, a pólókat, elővenni a munkakedvet, az esernyőt, a gázkazán használati utasítását, a blues- lemezeket, na meg az antidep- resszánsokat. Ismét egy évvel öregebb lettem - én sosem a naptári évvégén mondom ezt. Egyrészt, mert november elején születtem, másrészt, mert ahogy a természet aludni indul, elálmosodom én is, s lelkileg amolyan téli álomba merülök. (Márciusban egyenesen a tavaszi fáradtságra ébredek.) Lehul- lajtom sárgás-vörös leveleimet, tavaszig nem hajtok rügyet, egy-egy vágyam, gondolatom elszárad, megfagy, lekókad. Itt, a város és kicsit a világ végén még kisüt olykor a napocska, ilyenkor gyorsan el kellene égetni a kerti és a szellemi szemetet. Mire azonban megtalálom a gyufát, elered az eső, eláztatja maradék ötleteimet, a kiteregetett ruhát - mi a fenében mennek holnap a gyerekek suliba? -, na meg a gombszemű, náthás, fekete kutyámat is. Hol nyirkos, hol hideg fényű az ősz. Ilyenkor a kocsmában is kevesebb sör és több tömény fogy. Kettesbe vált az iskolaügy, rükvercbe az iskolaügy finanszírozása, hármasba a politikusok. Rohadtul bűzlik a táj a kipufogógáztól és a télire kiszivattyúzott pöcegödröktől. Beérik a késői alma és az új törvénytervezetek. A csajok nadrágra cserélik a miniszoknyát. Kezdem írni az aktuális pályázatokat, szerkeszteni a megkésett támogatású könyveket, és elfelejteni, hogy milyen jó volt a nyár. Összeállítom legújabb kötetem, ki tudja, mikor lesz fedezet a kiadására. Sötétben indulok, és sötétben érkezem. És sötétben létezem tavaszig. Kitágult pupillákkal, vörösödő szemekkel vezetem sáros autómat. Sápadtabb egoval, mint nyulak tarkón vágás előtt. Ha volna szeretőm, biztosan ilyenkor hagyna el. Megérkeztek a csekkek is, kifizetni az ebédjegyeket, a gyerekeknek az ovit, a napközit, a zenesulit, a biztosításokat. A postás is visszahozta egy levelem - a címzett ismeretlen. Az asszonynak most fog kilyukadni az egyetlen cipője. Az én használtan vett, húszéves, egyeden bőrdzsekim már tegnap elszakadt. Megint drágább az a rohadt benzin. Megint gyomorgörcsöm van a kávétól és a munkahelyemtől. Megint ködbe vesznek a bágyadt, méla esték és a csokonais remények. Az erdő szélén fehéren penészednek az ott felejtett gombák, a szabadság és a tehénlepény. Lelógatom lábam a világ végi párás semmibe, utolsó erőmmel beleordítok valami nevetségesen szürkét, őszintét, vulgárisát.
