Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)
2007-05-22 / 116. szám, kedd
4 Régió ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 22. www.ujszo.com e-mail: regio@ujszo.com , fox: 02/59 233 469 Több száz mezőgazdász érkezett a hétvégén a zólyomi bikaparádéra. A losonci székhelyű Insemas Kft évek óta nyújt világszínvonalas szolgáltatást a hazai állattenyésztőknek, céljaik között szerepel az ázsiai és az arab piac meghódítása is. A 6. bikaparádén 42 tenyészállatot mutattak be, többet mint az eddigi évek során bármikor. (Farkas Ottó felvétele) RENDŐRSÉGI NAPLÓ Járásbíróság előtt a gyilkossági ügy Besztercebánya. Ma kerül a járásbíróság elé a garamszécsi (Polomka) gyilkossági ügy. A két vádlott korábban rendőrként dolgozott, Róbert P. akár élete végéig, Róbert Č. pedig tizenkét évre kerülhet rács mögé. A gyilkosságban részt vevő harmadik személy vádalkut kötött a rendőrséggel és enyhébb büntetés - nyolc és fél év - ellenében segédkezett egy bűnbanda felgöngyölítésében. A három támadó tavaly novemberben a saját házában gyilkolt meg egy vállalkozót, az elkövetők rendőrnek álcázták magukat. (SITA, TASR) Halálos közlekedési baleset Tardoskedd. Súlyos közlekedési baleset történt vasárnap kora reggel az érsekújvári járásbeli községben, egy 19 éves fiú a helyszínen életét vesztette. A nyitrai áldozat Skoda 105-ösével letért az útról és egy fának hajtott, a sofőrön kívül egy 16 éves lány és egy húsz éves fiú is súlyosabb sérüléseket szenvedett. A kocsiban utazó másik három utas kisebb karcolásokkal megúszta az ütközést. (TASR) Kommandósok várták a zsarolókat Vágsellye. Kommandósok vettek őrizetbe három férfit, akiket egy helybéli vállalkozó zsarolásával gyanúsítanak. A banda telefonon megfenyegette az áldozatot, hogy ha nem fizet nekik védelmi pénzt, ellehetetlenítik a cégét. A pénz átadására egy parkolóban került volna sor, de a zsarolókat a vállalkozó helyett a rendőrök várták. A három, 26 és 42 év közötti férfit őrizetbe vették, tettükért 4-10 évet ülhetnek. (SITA) Fegyelmezetlen katonák Besztercebánya. A katonai bíróság két ügyben is ítéletet hirdetett tegnap. Egy 24 éves őrvezető hat hónapos feltételes börtönbüntetést kapott, miután szabadsága lejártával nem jelentkezett a zólyomi kaszárnyában. A férfi inkább sebet ejtett magán egy késsel, hogy ne kelljen szolgálatba állnia. Egy tizedes elaludt szolgálatban, a 28 éves férfit nyolcezer koronás pénzbüntetésre ítélték. (SITA) Megkéselték a kocsma előtt Privigye. Egy hónapig lábadozik majd sérüléseiből az a 46 éves férfi, akit késsel támadtak meg egy vendéglő előtt. Az illető összeveszett egy nála öt évvel idősebb vendéggel, mire az hasba szúrta. A támadó előzetes letartóztatásban van. (SITA) Lövöldözés a nyílt utcán Pozsony. Autóból lövöldözött egy légpuskával két fiatal a hétvégén a fővárosban. A lövedékek egy arra járó asszonyt is eltaláltak. A 18 éves pozsonyi tettest és két évvel idősebb, galántai járásbeli társát letartóztatták. (TASR) Késsel támadt a taxisra Kassa. Késsel támadtak rá egy 46 éves taxisofőrre Kassán, az ál: dozat sértedenül megúszta az incidenst. Az ismeretlen támadó kést szegezett a férfi nyakához és a bevételt, valamint a kocsit követelte. A taxis nem vesztette el a lélekjelenlétét, és kiszállás közben a földre lökte a férfit és elhajtott. A támadót a rendőrség keresi. (SITA) Az újrahasznosítható energiaforrások, gépipar, biotechnológiák területe közös pont Észak-Magyarországgal együtt dolgozza ki stratégiáját a megye Kassa. Kassa megye Borsod- Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyével együttműködve alakítja ki innovációs stratégiáját, melyen belül pályázati úton legalább 1,2 milliárd koronát szeretne szerezni a jövendő hétéves tervezési időszakban. KOZSÁR ZSUZSANNA A 2008-ban hatályba lépő törvény értelmében minden megyének ki kell majd dolgoznia a regionális fejlesztési stratégiáját, ám Kassa megye erre már hamarabb felkészült. Az is egyedinek számít, hogy a szomszédos magyarországi régióval együttműA százszázalékosan uniós támogatású, Norris nevű pályázat 2005 júniusától 2008január végéig tart. ködve akarja erősíteni Kelet- Szlovákia és Észak-Magyaror- szág gazdaságát, elsősorban az újrahasznosítható energiaforrások, gépipar, informatika, biotechnológiák és fafeldolgozás területén. A két régió a közös, Norris elnevezésű pályázat második felénél tart jelenleg. Eddigi eredményei közül elmondható, hogy elkészült a régiók erőforrástérképe, a regionális és technológiai háttértanulmányok. Kérdőívek és mélyinterjúk segítségével felmérték 500-500 vállalkozás és gazdasági szervezet, valamint 15-15 kutatóintézet helyzetét. Peter Ťapák, a megye regionális fejlesztési osztályának vezetője szerint „a jövőben az innováció szempontjából nagyon fontos lesz majd, hogy a megye a saját kutatását és fejlesztését támogassa, ne pedig mástól vásárolja meg az új technológiákat. Elsősorban az újrahasznosítható energiaforrások, napelemek, biomasszás fűtőanyag előállítása terén tud a két régió jól együttműködni. Bár vannak nyelvi nehézségek és strukturális eltérések, a két régió tapasztalataival gazdagítja egymást.” A százszázalékosan uniós támogatású Norris pályázat 2005 júniusától 2008 január végéig tart, összköltségvetése 703 450 euró, ebből Kassa megye számára 82 300 euró jut. Semmilyen komolyabb adminisztratív akadály nincs Előrelépés az Ipoly-hidak ügyében Vysoké Tatry vissza akarja szerezni az üdülőhelyet Újra Csorbához tartozik a Csorba-tó SZÁSZI ZOLTÁN Bussa/lnám. Várhatóan egymásfél éven belül megépülnek az első hidak az Ipoly középső szakaszán, Ráróspuszta-Rárós és Pös- tyénpuszta-Pető között. A Besztercebányai Közútkezelő Vállalat már elkezdte rendezni a hidakhoz vezető harmadrendű közutak tulajdonjogát, a polgári társulás uniós források felhasználásával elkészíttette a hatástanulmányokat, megyei és állami költségvetési források is rendelkezésre állnak, csupán a kormányközi szerződés hiányzik még. Az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás információi szerint most már biztosnak tűnik, hogy az idei Visegrádi Négyek éves találkozóján megszületik a régen várt kormányközi szerződés is a hidak megépítéséről és azok további működtetéséről. Robert Fico kormányfő is foglalkozott az Ipoly-hidak kérdésével, a hídépítést szorgalmazók szerint most már megnyílt a lehetőség a konkrét lépések megtételére. Lényegében már semmilyen komolyabb adminisztratív akadálya nincs a hídépítésnek, az aláírásra váró kormányközi szerződésen kívül a közbeszerzési eljárást kell még meghirdetni az utak tulajdonviszonyának rendezése után. Az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás legutóbbi szakmai tanácskozásán jelen volt Csáky Pál, az MKP elnöke is, aki lapunknak elmondta, mindenképpen napirenden kell tartani a hidak újjáépítésének ügyét. „Alig néhány hónap múlva Szlovákia és Magyarország már a schengeni egyezmény értelmében fogja működtetni a határátkelőket. Ez meggyorsítja az Ipoly- hidak esetében is az újjáépítési folyamatot, egyszerűen nem lesz szükség határőrségre. Most már meg kell építeni nagyon gyorsan legalább az első két hidat, és erre reális esély van 2008 nyarán. A hídépítés nem számít óriási befektetésnek, az állami és a megyei költségvetésből meg lehet oldani a szlovák félre eső feladatokat” - mondta Csáky Pál. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Csorba-tó. A külföldiek számára is jól ismert üdülőhely május elején „gazdát cserélt”. A legfelsőbb bíróság határozata értelmében Vysoké Tatry város helyett ezentúl Csorba községhez tartozik. A döntés érzékenyen érinti az eddigi tulajdonost, Vysoké Tatry önkormányzatát. A Csorba-tó a második vüághá- ború végéig Csorba községhez tartozott, 1947-ben azonban az egy várossá olvasztott tátrai települések részévé vált. A Vysoké Tatry gyűjtőnéven ismert, csaknem ötezer lakosú településrendszernek így a Csorba-tóval együtt része lett például Ótátrafüred és Tátralomnic is. Vysoké Tatry polgármestere, Ján Mokoš szerint a bírósági döntés nem helytálló, mivel a törvény lehetőséget ad a községeknek az 1948 és 1989 között elvett területek visszaszerzésére, ám a Csorba-tó még 1947-ben került el Csorbától. A csorbaiak 17 éve próbálkoznak az üdülőhely visszaszerzésével, és törekvésük a legfelső fórumon végül sikerrel járt. A négyezer lakosú Csorba referendumban járult hozzá,hogy a község az első öt évben minden bevételét az üdülőhely fejlesztésére fordítsa majd. A turisták szempontjából előnyös lesz például, ha a téli szezonban Csorba községből a tónál lévő síközpontokig sífelvonókkal juthatnak el, és nem kell majd autózniuk. Michal Sý- kora, Csorba polgármestere szerint a turizmus fellendülése várható a tulajdonoscserétől. Mokoš viszont attól tart, szétzilálódik a Tátra egysége. A területből származó bevételek korántsem olyan jelentősek, hogy a város megérezze a kiesést, hiszen a tó környékének rend- bentartása jelentős kiadásokkal járt. Az önkormányzat biztosította a 2000 hektáros területen a kaszálást, a világítást, az útkarbantartást, és a bevételek alig haladták meg a kiadásokat. Ennek ellenére próbálják az „elveszett” Csorba-tavat visszaszerezni, bár a legfelsőbb bíróság döntése után már csak az európai fórumokhoz fordulhatnak követelésükkel, (s, čtk, kozs) Az állat szokatlan viselkedését az emberek meggondolatlansága okozza - állítja a szakember Ne jussanak ételmaradékhoz a medvék ÚJ SZÓ-HÍR Poprád. A „kukázó” medvék viselkedéséért az ember felelős, állítják a Tátrai Nemzeti Park szakemberei. A problémát okozó állatok számát úgy lehetne csökkentenim, ha az emberek megfontoltabban viselkednének. Az, hogy a medvék fel-felbuk- kannak a szállodák konténerei mellett, Juraj Ksiažek, a TANAP egyik felügyelője szerint teljesen természetes. Csak táplálékot keresnek. Ha azonban könnyen jutnak a kuka tartalmához, vagy a konténer mellett találnak maguknak eledelt, látogatásukat akár már másnap megismétlik. Hamarosan rászoknak a szállodák körülötti ólálkodásra, hiszen lényegében etetik őket. Könnyen elvesztik természetes félénkségüket is. Ezért az ételmaradékokat a medvék számára elérhetedenné kell tenni, például zárható fémkonténerek, elektromos sövények vagy rácsok segítségével. így a mackó leszokik arról, hogy visszatérjen a szállodai szeméttárolókhoz. Az ilyen óvintézkedések azonban a Tátrában meglehetősen ritkák. Az állatok viszont egyre gyakrabban keresik élelmüket a lakott helyek közelében. Ennek egyik oka az, hogy a természetes táplálék egy része megfogyatkozott, az emberek a málnát, áfonyát, gombát nagyobb mértékben gyűjtik, mint régen. Ezért keresnek az állatok más forrásokat. Az emberek a medvékkel szemben gyakran viselkednek meggon- dolaüanul. Ksiažek szerint az egyik mackót Tátralomnicon a vendégek szinte lesifotósként üldözték, és csak többszöri figyelmeztetés után hagyták abba a „zaklatását”. Holott bármelyik percben előfordulhatott volna, hogy a bekerített állat, nem találván kiutat, rátámad valakire. „A medvék agresszív viselkedéséről csaknem mindig az ember tehet” - foglalta össze Ksiažek. (s, kozs) Az állatok egyre gyakrabban keresik élelmüket a lakott helyek közelében (TASR-felvétel)
