Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)

2007-03-05 / 53. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. AAÁRC1US 5. Egészségünkre 111 Mit tesz az egészségéért Jozef Gönci sportlövő? Nem elég megolajozni a masinát... Rosszkor jött a betegség. Közvetlenül a sydneyi olimpia előtt, már a hely­színen. Akkor bizony sok szó is érte az olimpiai bi­zottság háza táját, mert nemcsak Jozef Gönci esett ágynak. SEBŐK MARGIT edzésben lévő élsportoló vagyok, jócskán elkopik...” Jobbik esetben elmegy külföld­re, melegebb tájakra, hogy ott ké­szüljön. Ott meg az a veszély fe­nyegeti őt is és társait, hogy az egy-két vagy maximum három hétbe, amire a kapott pénzösszeg­ből futja, próbálnak mindent bele­gyömöszölni, s gyakran előfordul, hogy túlhajtják magukat. Sokszor aztán pontosan az ellenkező ha­tást érik el. Sokan úgy képzelik, csak úgy odaállnak, vagy lehasalnak - és puff, puff... Nem kell hozzá külö­nösebb kondíció. Óriási tévedés. „Ugyanúgy fontos nálunk az erőn­lét, mint a hokistáknál, vagy más sportolóknál. Kipróbálhatja bárki, mit jelent hétkilós fegyverrel a kéz­ben kibírni negyvenöt percig egy helyzetben, a másikban egy és ne­gyed órát, a harmadikban megint. Természetesen, nem az a lényeg, hogy ilyesmiket emlegessünk, attól sportoló a sportoló, hogy ez ne okozzon neki gondot. De ehhez megfelelő edzést kell végeznie, s le­hetőleg nem egyhangút - egyszer teniszezek, aztán hokizok, majd konditerembe járok. Az a fontos, hogy ha elfáradok a napi ötórás edzésen, utána lelkileg felüdüljek.” A kassai születésű Jozef Gönci, a besztercebányai Dukla sportlövője úgy utazott a messzi Ausztráliába, hogy az atlantai (1996) bronz után aranyakat hoz. Végül üres kézzel tért haza. Könnyes szemmel állt mellet­tünk a sydneyi versenyt követően. Mi meg értetlenül.... „Edzeni jó körülmények között csak külföldön tudunk, itthon volt úgy, hogy mínusz tíz-tizenöt fokos hidegben megyünk lőni, ami le­hetetlenség, teljesen meg­merevedik az ember ke­ze. A többiek - németek, amerikaiak - jól fűtött csarnokban tréningez­nek, mi, ha hideg van, egy fél órát alig bírunk ki.” Ismerősen hangzik, amit mond, sokszor pa­naszolta már. Mondta nyugodtan, tárgyila­gosan, aztán emel­tebb hangon, dü­hösebben is, de történni hét nem sok történt. Sport­lövőink fagyoskodnak tovább - még szerencse, hogy az idén nem volt kegyetlen a tél! „Az előző télen csak lég­puskával edzettem, ezt le- csamokban is, a kisöbű sportpuskát kihagytam, mert nem voltam hajlandó koc­káztatni az egészségemet. Ennek aztán az volt a követ­kezménye, hogy az idény kezdetén nem indulhat­tam két Világkupa-verse- 1 nyen. Kénytelen vagyok % alkalmazkodni az ;4 időjáráshoz, mert ha > megbetegszem, akkor '( az az egész szezonra J kihat. Ám arra is gon- * dolnom kell, mi lesz i velem, ha megérem az öregkort. Szeret­nék játszani az uno­káimmal, nem pe­dig reumától tor­zult végtaggal ülni egy székben. Az én szervezetem nem masina, i amit elég meg- I olajozni, lévén, 'I hogy állandó SZTÁR ES EGESZSEG Megváltoztatta a teaszertartás A korábban áruházi lopásokba keveredett hollywoodi színésznő, Wynona Ryder újabban az ezo- téria felé fordult. Ennek köszön­hetően megnyugodott a lelke, és más szemmel nézi a világot. Az ezotéria útján az első lépést a kí­nai teakészítési szertartással tette meg. Azóta vallja, hogy a tea nem­csak a test, hanem a szellem or­vossága is. Ha ön is teázással sze­retne megszabadulni a stresszes hétköznapok terhétől, szerezze be a teaivás klasszikusnak számító eszközeit. Liz hisz a számok erejében Liz Hurley a numerológia, az­az a számmisztika nagy rajongó­ja, mindebben komoly szerepe van új szerelmének, az indiai származású Árun Nayarnak is. Liz azt vallja, hogy a számmiszti­ka segítségével nemcsak kedve­sét, hanem saját magát is jobban megismerte, és sokkal erősebbé vált az élet küzdelmeiben azok­kal szemben, akik nincsenek tisz­tában önmagukkal és képessége­ikkel. TESTÜNK TITKAI Idegrendszeri zavarok - 3. ÚJ SZÓ-TANFOLYAM Migrének Amikor a hagyományos félol­dali fejfájások rohamokban is- médódnek, amelyeket hányinger, hányás vagy látási zavarok kísér­nek, migrénről beszélünk. Örök­letes tényezők szerepe nyilvánva­ló. Hormonális hátteret is kimu­tattak. A migrén nagyobb arány­ban érinti a nőket, mint a férfia­kat, és a menopauza (változás ko­ra) megjelenésekor általában megszűnik. A bevezető tünetek az émelygés, hányinger és fény­felvillanások (szikralátás, szem- káprázás) jelentkezése. A kezelés lényege fájdalomcsil­lapítók adásából és pszichoterápi­ából áll, figyelembe véve a beteg­ség pszichoszomatikus jellegét. A kezelés alapját régebben az anyarozsszármazékok képezték, ma már egyéb, kevesebb mellék­hatással járó vegyületeket alkal­maznak. Neuralgiák A belső fül vérellátási zavarával magyarázzák, amely vizenyókép- ződést okoz. A Meniére-szindró- mához olykor heves, forgó jellegű szédülés társul, néha még az ál­lást és a járást is lehetedenné te­szi, valamint fülzúgással kísért halláscsökkenéssel jár. A nyugtatok adása és az egyen­súlyszervre ható gyógyszerek kombinációja, valamint az ágy­nyugalom az ilyenkor többé-ke- vésbé hatékony kezelési mód. ♦ A háromosztatú agyideg neu- ralgiája (trigeminus neuralgia vagy arcidegzsába) rohamokban jelentkező, rövid ideig tartó, alka­lomszerű heveny fájdalom, a töb­bi mellett külső tényezők (pl. hi­deg) válthatnak ki. Ä fájdalom az ideg három fő ága mentén, egy­szerre vagy külön-külön jelent­kezhet. Kezelésére Carbamezapi- ne hatóanyagú gyógyszereket al­kalmaznak, amelyeket az epüep- sziás rohamok megelőzésére is használnak. A legsúlyosabb ese­tekben az ideg érzéstelenítő sze­rekkel történő infiltrációja meg­könnyebbülést eredményez, de olykor csak a sebészi beavatko­zástól várható a gyógyulás. ♦ A porckorongsérv leggyakoribb oka a porckorong kocsonyás köz­ponti magjának (nucleus pulpo­sus) kitüremkedése a porckorong rostos gyűrűjén keresztül. Ez gyakran az V. ágyéki és az I. ke­resztcsonti csigolya között alakul ki. Tipikus testtartásuk van a be­tegségben szenvedő autósoknak, akik huzamos ideig nyújtott hely­zetben tartják az alsó végtagjukat. ♦ A polineuritisz (sök ideg együt­tes gyulladása) leggyakrabban to­xikus ártalom (alkohol, ólom, ar­zén) következtében alakul ki. A környéki idegrendszer mindhá­rom - mozgó, érző és vegetatív - rostját egyaránt károsítja, szim­metrikus tüneteket okozva. Jel­lemző klinikai tünetek az izom­gyengeség-, alkoholisták eseté­ben különösen a lábszár terüle­tén, valamint az ínreflexek „ki­esése”. A betegség olykor bénu­láshoz is vezethet. Az alkoholel­vonás mellett a kezelés gyógytor­nából B12-vitamin és nagy dózisú Bl-vitamin adásából áll. ♦ A neuritisz (egyszerű ideggyul­ladás), valamely környéki ideg gyulladása, amit baleset vagy hi­deg vált ki (arcidegbénulás). A fájdalom heves (villámcsapássze­rű). A kezelés ugyanaz, mint poli­neuritisz esetében, néha korti- koszteroidokkal kiegészítve. Forrás: Család és Egészség Az aszpirin (acetilszalicilsav) eredményességét sokan a placebo hatásnak tulajdonítják. Tény, hogy piaci sikere ellenére nem is­merjük az aszpirin pontos hatásmechanizmusát. Ráadásul a fejfájást csillapító hatását sem mindenki tapasztalta azok kö­zül, akik kipróbálták. A placebo hatás az a képesség, amellyel egy semleges hatású anyag pszichés hatást fejt ki, amikor gyó­gyító céllal adják. A nagy ülőideg számos ága a lábszár hátsó felszínét idegzi be. Az ülőideg összenyomódása - bármi okozza is - igen erőteljes, az ágyéktájra kisugárzó fájdalommal jár. A rajzon részletesen láthatóak a combon belüli elágazódásai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom