Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)
2007-02-19 / 41. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 19. Egészségünkre Mit tesz az egészségéért a „jegesmedve" Makai Zoltán menedzser? A jeges vízben úszó sem „szuperman” SEBŐK MARGIT Makai Zoltán, az Atradius biztosító pozsonyi fiókjának menedzsere nem a hideg vízben szedte össze a nyavalyát, hanem autóban - elromlott a fűtés. Találkozásunk azzal kezdődik, hogy részletesen elmagyarázza, miért betegszik meg a fűteden autóban az, aki a jéghideg vízben sem fázik meg. „Ott az ember gyorsan úszik, az au tóban pedig csak ül. Más az én helyemben már tüdőgyulladást kapott volna. Persze, én sem vagyok «szuperman». Nekem két- három napig volt lázam, antibiotikumot kaptam, s néhány napon belül meggyógyultam. Nálunk sokkal gyorsabb a gyógyulás. Ha édesapámmal valamit össze is szedünk, egy-két nap elég, hogy rendbe jöjjünk, míg édes anyám egy-két hétig is küszködik a betegséggel. Egyik dunaszer- dahelyi tagunk, akinek magas volt a vérnyomása, két év alatt annyira rendbe jött, hogy gyógyszert se kellett szednie.” Idehaza és Magyarországon, de szerte a világon is egyre több ember hódol a téli úszásnak. Klubok, egyesületek, szervezetek tömörítik a jegesmedvéket”, ahogy itt Szlovákiában nevezik magukat (Zoli szerint igazán jó magyar kifejezés nincs rá). Internetes portáljuk van, komoly akciókat szerveznek, s ezeken rendre részt vesz a kitűnő operaénekes, Martin Babjak is. Tarkabarka a társaság, van köztük mérnök, tanító, orvos. Zolit édesA betegséget könnyen legyőzi... apja, Makai József orvos vitte bele a buliba. Mi kell ahhoz, hogy valaki bemerészkedjen a jeges vízbe? „Rendszeres felkészülés - ez egy-két évig tart. Akadnak bátrak, akik minden előzetes készülődés nélkül neki mernek vágni, de ezt nem nagyon ajánlom. Ha valaki közénk akar állni, az első évben azzal kezdje, hogy minden reggel hideg vízzel zuhanyozik, hetente kétszer ússzon, hogy szervezete megszokja a fokozatosan csökkenő hőmérsékletet. A kezdőknek még egy jó tanács: jobb, ha valamelyik csoporthoz csatlakoznak, ott tanácsot kapnak, s még valami: ne legyenek 22 percnél tovább a hideg vízben, mert egy idő után eufórikus állapotba kerülnek, s a szervezet nem érzékeli, mi is történik, s ez a vég kezdete...” Alapvetően nem döntő a kor - bármikor elkezdheti, akinek a téli úszásra szottyan kedve. Természetesen, nem ajánlott csak úgy vaktában nekimenni, előtte jobb megvizsgáltatni magunkat. Azoknak, akik szív- és érrendszeri betegségekben szenvednek, esetleg más komoly betegségük van, nem ajánlják az extrém sportokat. „Nem kell tőle félni - biztat Makai Zoli, aki úgy tizenkét évesen vágott neki. - Édesapámmal eljártam az edzésekre, ő a hetvenes évek végén kezdte. Mint általános orvos állandóan ki volt téve a fertőzés veszélyének, s Dunaszerde- helyen össszeállt egy baráti társaság, s megegyeztek, hogy ez ellen valamit tesznek. Úgy három-négy évig csinálták, aztán a parti fokozatosan felbomlott, de édesapám nem hagyta abba.” Ebből a sportból megélni nem nagyon lehetne - mondja Zoli, bár megjegyzi: „Sok helyütt csak bemártják magukat a jeges vízbe - és ennyi. Csehországban és Szlovákiában rendeznek versenyeket, ez esetben huszonkét percet is tölt az ember a vízben, attól függően, milyen gyors. Budapesten Schirilla György, aki apja nyomdokaiban halad, próbálkozik rendszeresen, vele akartunk közös akciót rendezni itt, Párkányban, de nem volt hajlandó. Mi ennek ellenére nekivágtunk hatan, s átúsztuk a Dunát, egyikünk még vissza is úszott.” Szlövákia-szerte hatvanra tehető a .jegesmedvék” száma. Számukra a téli úszás nemcsak sport, de szórakozás és társasági esemény is. Lázasan ágynak esett, ami meglepett. Mindig azt hittem, aki bemerészkedik a jeges Dunába, azon nem fog ki egy kis nátha. Ám a téli úszás kedvelői is csak emberek... SZTÁR ÉS EGÉSZSÉG Hizlaló rosszkedv Janet Jackson testsúlya folyamatosan ingadozik, 20-30 kilókat szed fel, majd ad le különböző módszerekkel. Az énekesnő bevallottan érzelmi evő, vagyis ha rossz passzban van, finom falatokkal igyekszik vigasztalni magát. „Nálam a többletkilók jelzik, hogy a hangulatom nem éppen rózsás. De persze én sem szeretek hájba zárva élni” Ezt bizonyítandó hatalmas akaraterővel és szakszerű segítséggel sikerült megszabadulnia 40 kilónyi feleslegétől. Fergie hasizmainak titka A Black Eyed Peas együttes énekesnőjének mindenki megcsodálhatja gyönyörűen kidolgozott hasizmait. „Kevesen hinnék, hogy ez az egyik legproblémásabb testrészem - meséli Fergie. Rendszeres és megfeszített munkával érem el, hogy így nézzek ki. Szinte mindennap tornázom, és ebből legalább húsz perc csak a hasizom-erősítés. Az egyszerűbb alapgyakorlatot végzem nagy ismétlésszámban, töretlen lelkesedéssel.” TESTÜNK TITKAI Idegrendszeri zavarok -1. Az idegrendszeri betegségek rendkívül változatos képet mutatnak: a múló vagy enyhe panaszoktól a súlyos kórképekig minden előfordulhat. Az ideggyógyászat az orvostudománynak az idegrendszer betegségeivel foglalkozó része. Az általános kórbonctanra és az idegélettanra épül. Nem szabad összetéveszteni a pszichiátriával, még akkor sem, ha egyes elmebetegségek kapcsolatban lehetnek idegrendszeri sérülésekkel. Agyi érkatasztrófák Az agyi és érrendszeri katasztrófákhoz tartoznak a trombózisok és az agyi embóliák. Trombózis (rögösödés) esetén az ér üregében véralvadék képződik, amely megakadályozza benne a vérkeringést. Az agyi embóliák úgy alakulnak ki, hogy a vérrög a képződés helyéről leszakad, és a véráram útján az agy irányába vándorol, amely általában az aortabillentyűről vagy a nyaki fő verőerek elágazásának környékéről, a „karotiszvillából”, vagy a belső főágból) származik. Az agyi érkatasztrófák hátterében többnyire érelmeszesedés áll. A trombotikus vérrögök a vér fokozott alvadékonyságának következtében alakulnak ki. Agytrombózis A trombózis az agy alapszövetének elhalását (infarktus) idézi elő. A vérellátás nélkül maradt agyszövet ellágyul, kiváltva egy többé-kevésbé kiterjedt agyterület pusztulását. Az érintett személy ilyenkor hemiplégiás lesz (egyoldali testfélbénulás). A bénulás a test jobb felét A féloldali bénulás érinti, ha az agyi infarktus a bal féltekén következik be, és fordítva, a jobb agyféltekében kialakuló agyszövetpusztulás a bal testfél bénulását okozza. A tünetek olykor csupán emlékezetkimaradás, egyensúly- vagy beszédzavar (afázia) formájában jelentkeznek. Agyi embólia Ez viszonylag ritka idegrendszeri tünetet okozó érkatasztró- fa-fajta. Mindig valamilyen szív- betegség következményeként alakul ki, és bármely életkorban előfordulhat. A fiataloknál bekövetkező agyi embólia esetében a vérrög általában a szív bal kamrájából származik, ami többnyire szívbillentyű-gyulladás (endoxcarditis lenta) következménye. A felnőttek, főleg az idősebb korosztály agyi embóliáját pedig egy trombotizált verőérszakaszból leszakadó vérrög idézi elő. A vérrög agyi érbe jutva elzáródást okoz, ami infarktus kialakulásához vezet. Ha a vérrög felülfertőződik (ami szívbillentyűgyulladásban gyakori), akkor szövődményként agytályog is kialakulhat. Bármi legyen is az agyi embólia kiváltó oka, a tünetek hasonlóak: az agyi érkatasztrófa - akár eszméletvesztéssel jár, akár nem - azonnali, többé-kevésbé teljes bénulást okoz. Jellemző kísérő tünetek a beszédzavar, a fej tartási és a szem tekintési zavarai (pl. azt mondják üyenkor, hogy a „gócát nézi”), valamint a szájelferdülés (facialis paresis). Az agyvérzés mindenféle előjel nélkül, hirtelen kezdődik. Fejfájás, görcsös rohamok, émelygés, hányás léphet fel. Ezekhez a tünetekhez tartókötöttség is társulhat, és egészen az eszméletlenségig fokozódó állapotromlás is kialakulhat. Az agyi trombózis kezdete kevésbé heves, és bevezető tünetei - különféle bénulások - előre jelzik bekövetkeztét. A kialakuló bénulások napról napra változhatnak. Prognózisa kedvezőbb, mint az agyvérzésé. Az agyi embólia hirtelen keletkezik. A tudat tiszta maradhat, de különböző mértékű tudatvesztés is kialakulhat. Az ismételt trombózisok gyakoriak. Más szerv is érintett lehet. Klasz- szikus példa a veseembólia, amely általában nehezen kóris- mézhető. Forrás: Család és Egészség Szélütés A legtöbb szélütés azért alakul ki, mert egyes agyterületek nem kapnak elegendő vért. A lassan kifejlődő érelmeszesedés okozta szűkületeken keresztül a vér egyre kevésbé tudja ellátni az agyszövetet oxigénnel és tápanyagokkal. A kialakuló vérrög a beszűkült ereket könnyebben elzárja, aminek következtében az elzáródás mögötti agyterület már egyáltalán nem kap vért. A szélütések 80%-a a csökkent agyi keringés talaján jön létre, tehát minden olyan körülmény, ami elősegíti az érelmeszesedést, növeli a szélütés kockázatát. A szélütések egyharmadában a tünetek heteken vagy hónapokon belül visszafejlődnek, másik harmadában bénulások, beszéd- és látászavarok maradnak vissza, az esetek harmadában a szélütés kimenetele halálos. A legenyhébb szélütést is vészjelzésnek kell tekinteni, és lehetőleg csökkenteni kell a kockázati tényezőket, még mielőtt egy újabb, súlyos eset bekövetkezne. Szélütés gyanúja esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, aki nagy valószínűséggel kórházba utalja a beteget. A kórházban különböző vizsgálatokkal - ultrahang-, EEG-, vérvizsgálatok, koponya CT vagy érfestés stb. - kiderítik a kiváltó okot. A szélütéses beteg kezelését a kórházban kezdik el. Súlyos beszéd- és mozgászavarok esetében a rehabüitáció része a beszédgyakorlat és a gyógytorna, amit a házi ápolás keretében is folytatni kell. Ez nagy akarat- és életerőt igénylő feladat, de csak a rendszeres foglalkozás adhatja meg az esélyt arra, hogy a beteg ismét önálló lehessen. Az ülőidegről nevezték el azt a jellegzetes fájdalmat, amely az ágyéki csigolyák felől sugárzik a lábszárba
