Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2007-01-19 / 15. szám, péntek

4 Régió ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 19. www.ujszo.com RENDŐRSÉGI NAPLÓ Kirabolta a postát meg a papot Partizánske. Kirabolta a postafiókot egy 27 éves helybeli lakos. A fiatal férfi gázpisztolyt fogott az alkalmazottra, aki mintegy 20 ezer koronát adott át neki. A rabló kereket oldott, ám alig egy óra múlva a rendőrség elfogta egy helyi kocsmában. A városbeliek sze­rint egyébként a helyi papra is ő támadt rá nemrég. A férfi, azzal az ürüggyel, hogy haldoklik az édesanyja, bejutott a plébániára, a pa­pot hozzákötözte az asztalhoz, elvett tőle hatszáz koronát és a bankkártyáját. Ebben az ügyben még nyomoz a rendőrség. (TASR) Munkába áll, aztán meglép a pénzzel Pozsony. A lakosság segítségét kéri a rendőrség annak a férfinak a kézre kerítésében, aki tavaly több hypermarket bevételét ellopta. A fiatal férfit általában pénztárosként alkalmazták, ám mindenütt csak két-három órát dolgozott, és az első adandó alkalommal meg­lépett a bevétellel. A férfi munkaközvetítő ügynökségeken keresz­tüljut munkához, és hamis iratai vannak. (SITA) Az igazgató szerint semmi rendkívüli nem történt Tűz ütött ki a bányában S1TA-HÍR Handlová (Nyitrabánya). Tűz ütött ki tegnap reggel a bányában. A Homononitrianske Bane Prie­vidza igazgatója, Rastislav Januš- čák szerint az ok a szén öngyulla­dása. A lángok nem a fejtési terüle­ten, hanem a szomszédos járatok­ban törtek fel, így senki sem sérült meg, a bányászokat nem kellett evakuálni. Az igazgató szerint semmi rendkívüli nincs a dolog­ban, hasonlót viszonylag gyakran átélnek. Az üyen tűz oka egy vegyi reakció, amikor a szén hőmérsék­lete oxidáció során megemelkedik, és ez öngyulladáshoz vezethet, mi­közben maga a szén nem ég, ha­nem füstöl. A nagykürtösi bányában szerdán halálos kimenetelű szerencsétlen- ség történt, egy 47 éves munkásra ráomlott a szén. A férfi sebesülése első látásra nem tűnt életveszélyes­nek, néhány nyűt törése volt a combján, ám a kórházba szállítás után meghalt. A nagykürtösi kór­ház orvosai szerint a bányász esz­méletét vesztette, alapvető élet­funkciói leálltak, nem sikerült újra­éleszteni. Rendkívül súlyosan meg­sérültek a lábában az erek, így el­képzelhető, hogy elvérzett. Novemberben a Nyitranovák (Nováky) bányában történt az or­szág történetének egyik legsúlyo­sabb bányaszerencsétíensége, ami­kor omlás következtében négy vá­jár életét vesztette. A mentési mun­kák akkor több napig folytak, ám végül nem jártak sikerrel. A balese­tet szenvedett bányászok közül csak az egyiknek a holttestét talál­ták meg, a másik háromét még mindig keresik. HELYREIGAZÍTÁS Tegnapi számunkban a rimaszombati dohánygyárról szóló tudó­sításunkban téves információt közöltünk. Az ingadan vételárát nem a város, hanem az igazságügyi minisztérium számlájára utalta át az olasz befektető. Az érintettektől elnézést kérünk, (szász) A lakástüzek a fűtési szezonban országszerte megszaporodtak. A Bod­rogközben ilyen eset az elmúlt hetekben több településen is előfor­dult, legutóbb a falból kiforduló kályhacső miatt Nagytárkányban égett le egy családi ház. Az ingatlan lakóinak az önkormányzat bizto­sított ideiglenes szállást. (Szabó Bernadett felvétele) Ľubomír Vážný közlekedési miniszter a Fülek és Zólyom közötti vasútonal korszerűsítését ígéri Négymilliárd korona villamosításra Fülek. A tervek szerint négymilliárd koronába ke­rülne, és már jövőre el­kezdődhetne a Zólyom- Fülek vasútvonal villamo­sítása. SZÁSZl ZOLTÁN Ez komoly változást jelentene a nemzetközi teher- és személy- szállítást is bonyolító déli fővonal életében. A tervekről Ľubomír Vážný közlekedési miniszter és Dalibor Zelený, a vasúttársaság vezérigazgatója beszélt a korsze­rűsített Zólyom-Besztercebánya vonal átadásakor. A tárcavezető szerint a Fülek és Zólyom közti szakasz villamosításának előké­szítése folyamatban van, a kivite­lezőt a tervek szerint 2007 végé­ig kiválasztják. A beruházás nem csak a felsővezetékek kiépítésé­ből áll, a pályatestet is megerősí­tik, az átkelőket modernizálják a vasúti biztonsági rendszereket a sokkal gyorsabb, villanyenergiá­val hajtott gépekhez hangolják. A Zólyom és Besztercebánya közöt­ti 22 kilométeres szakasz felújí­tása több mint egy milliárd koro­nába került, a költségek hetvenöt százalékát az Európai Unió strukturális alapjainak támoga­tásából, a fennmaradó részt pe­dig az állami költségvetésből fi­nanszírozták. A zólyomi pályaudvar országos viszonylatban is az egyik legna­gyobb személy- és teherforgal­mat bonyolító gócpont, innen Po­zsony, Besztercebánya, Ruttka, Párkány, Léva, Kassa, Breznó­A korszerűsítés pozitív hatással lesz a vasút mel­letti települések életére is, csökken a zaj, gyor­sabb lesz a közlekedés. bánya, Ipolyság és Fülek felé ágaznak el fő- és szárnyvonalak. Fülek Besztercebánya megye déli részének egyik legnagyobb vasúti csomópontja; a legtöbb Magyar­ország felé induló vonatot itt ál­lítják össze és innen indítják. A korszerűsítés pozitív hatással lesz a vasút melletti települések életére is. Csökken a zaj, gyorsabb lesz a közlekedés, biztonságosab­bá válnak az átkelők. Hasonló jel­legű modernizáció folyik a Ma­gyar Államvasutaknál a Buda- pest-Hatvan-Salgótatján-Somos- kőújfalu szakaszon, hogy a vona­tok sebessége elérhesse az órán­kénti 120 kilométert. Mindkét or­szág teherszállításának stratégiai terveiben szerepel az egyre na­gyobb kamionforgalom vasúti szállításra való átirányítása, ami mind közlekedésbiztonsági, mind pedig környzetvédelmi szempont­ból hasznos lenne. A helyi önkormányzat a folyamatos javítgatást megelégelve döntött az átépítés mellett Felújítják a leleszi községi hivatal épületét LECZO ZOLTÁN Lelesz. A Makovecz Imre által vezetett budapesti Makona Kft. tervei alapján építik át az egykor Bodrogköz központjának számító település községi hivatalát. Zur- bola Mihály polgármester tájékoz­tatása szerint az 1983-ban átadott ingatlan tatarozása az elmúlt években rengeteg bosszúságot és pluszköltséget jelentett a falu ve­zetésének. A lapos tető - melyet nyolc éve, több mint 100 ezer ko­ronáért újítottak fel - folyamato­san beázott, és az épületbe befolyó víz tönkretette a belső tereket is. A rendszeres javítgatást megelégel­ve az önkormányzat 2005-ben úgy döntött, 15 millió korona fel- használásával átépítteti a község­házát, s az ehhez szükséges pénzt saját forrásból biztosítja. Az építé­si munkálatok a múlt év őszén kezdődtek el, új, csúcsos tetőszer­kezetet készítenek, garázsokat építenek, megújítják a belső tere­ket, korszerűsítik a ház fűtési rendszerét, és kicserélik a nyílás­zárókat is. A községháza környe­zetét parkosítják, a tetőtér beépí­téséről pedig a nemrégiben meg­választott önkormányzati testület hoz majd döntést. A változtatások után a községi hivatal átköltözik A községi hivatalt a budapesti Makona Kft. mérnökeinek tervei alapján építik át[Szabó Bernadett felvétele) A megye vezetése a régió fejlesztésében a tudomány eredményeire is támaszkodni akar A Kassai Megyei Önkormányzat partnere lett a Szlovák Tudományos Akadémia is KOZSÁR ZSUZSANNA Kassa. Együttműködési szerző­dést írt alá Kassa megye és a Szlo­vák Tudományos Akadémia. A megyei önkormányzat a régió fej­lesztésében a tudomány eredmé­nyeire is támaszkodni akar, és sze­retné kihasználni a tudományos szférában dolgozó szakembere­ket, ezért a három kassai egyetem után a tudományos akadémia is bekerült partnerei sorába. Az együttműködésre fokozot­tan szükség van a 2007-13-as fej­lesztési időszakban, mikor az or­szág és a régió nagy összegű tá­mogatáshoz juthat az uniós ala­pokból. Zdenko Trebula szerint elsősorban a Társadalomtudo­mányi Intézet segítségére számí­tanak például a roma közössé­gekkel kapcsolatos pályázatok kidolgozásában. „Komoly analí­zisekre és ezt követően jó lépések megtételére van szükség, ezért a pályázati anyagokban fel fogjuk használni az akadémiai eredmé­nyeket is” - mondta a megyefő­nök. A megyén belüli szegénység mértékének felmérése és a fej­lesztési irány meghatározása is fontos feladat, a munkában szin­tén a Társadalomtudományi In­tézet nyújthat segítséget. De együttműködés várható az inf­rastruktúra, munkahely-terem­tés vagy akár a környezetvéde­lem terén is. Štefan Luby, a Szlovák Tudo­mányos Akadémia elnöke szerint elsősorban az akadémia hét kas­sai intézménye fog szorosabban együttműködni a Kassai Megyei Önkormányzattal, ám más „meg­rendeléseket” is szívesen vállal­nak, hiszen a közös pályázatok lényegesen esélyesebbek az úniós támogatásra, főként ha a társadalomra kifejtett hatásuk is nagy. Az egyes szakmai felmérések és analízisek kidolgozására a me­gye megrendelést ad az akadé­miának, és saját költségvetéséből valamint a pályázati támogatás­ból fogja a szolgáltatás ellenér­tékét megtéríteni. az ingatlan földszintjére, valamint a könyvtárnak otthont adó helyi­séget is kibővítik. Az épületet egyébként a tatarozás idejére sem zárták le, a postahivatal, a fodrá­szat, a gyógyszertár és különböző civil szervezetek irodái is tovább működnek. A 15 millió koronás befektetés a legjelentősebb idei beruházása lesz az 1900 lakosú községnek, Lelesz teljes, éves költ­ségvetése 19 millió korona. Zdenko Trebuľa és Stefan Luby az együttműködési szerződés aláírá­sakor (Szűcs Éva felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom