Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)

2006-10-06 / 230. szám, péntek

6 Fókuszban: a lakásbérlés ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 6. www.ujszo.com Érdemes minden apró részletet írásba foglalnunk A lakásbérleti szerződés A lakások bérleti díjai már hosszabb ideje stagnálnak, néhány esetben pedig még csökkentek is Ha más lakásában lakunk... Alapterületre átszámítva olcsóbbak a három- és négyszobás lakások, abszolút összegben azonban ezeket egy átlagos család már csak nehezen engedheti meg magának (Képarchívum) ÚJ SZÓ-T1PP Hogyan kellene kinéznie a la­kásbérleti szerződésnek? Az aláb­biakban az egyes pontokat külön is taglaljuk. A bérleti szerződés fejlécében jeleznünk kell, hogy milyen szerződésről is van szó, és hogy kik között köttetik. A standard szöveg: „A Polgári Törvénykönyv 663. paragrafusa alapján kötött bérleti szerződés az alábbi felek között” (Nájomná zmluva uzatvo­rená podľa paragrafu 663 Občianskeho zákonníka medzi). I. pont: A szerződő felek A bérbeadó és bérlő neve, sze­mélyi száma, személyi igazolvá­nyának a száma, lakhelye. II. pont: Általános rendelke­zések 1. A bérbeadó az X négyzetmé­teres lakás tulajdonosa, amely az alábbi címen található:... (fel kell tüntetni tehát a lakás nagyságát és címét). 2. A... számú tulajdonlevél má­solata része a szerződésének, és az 1. mellékletben található. (Bi­zonyítanunk kell, hogy a lakás a miénk.) III. pont: A bérlet tárgya 1. A szerződés tárgya a II. pont­ban említett lakás bérbeadása. Itt kell megemlítenünk azt, hogy hány szobából és milyen helyisé­gekből áll a lakás. 2. Ha a lakás be van rendezve, a második pontban ezt jelezzük, és egy külön mellékletben elkészít­jük a tartozékok listáját. Ezzel a bérlők bebiztosítják magukat, hogy a későbbiekben olyan búto­rok vagy tárgyak lopásával ne gyanúsítsák őket, amelyek nem is voltak a lakásban. 3. Itt jelezzük, hogy a bérbeadó a lakás tulajdonosa, amit a bérlőnek ad át további használat­ra. Ha többen veszik bérbe a la­kást, akkor az összes bérlőt meg kell nevezni. IV. IV. pont: A bérlet időtartama 1. Ha a bérleti jogviszonyt meg­határozott időtartamra kötjük, pontosan fel kell tüntetni a jogvi­szony kezdetét és végét, valamint azt is, hogy a szerződést a jövőben meg lehet hosszabbítani. 2. Ha lehetőséget adunk a szerződés meghosszabbítására, meg kellene határoznunk, hogy a bérlőnek a szerződés lejárta előtt ezt hány nappal kell jeleznie. V. pont: A bérleti díj 1. A szerződő felek pontosan meghatározzák a bérleti díj nagy­ságát. Itt jelzik azt is, hogy milyen fizetési módot vesznek igénybe. Ha bankszámlára utalják a pénzt, akkor a számla számát is fel kell tüntetni. 2. Meg kell határozni a bérleti díj kifizetésének az időpontját. VI. pont: A lakásfenntartási díjak 1. Itt jelezzük, hogy ki fizet a villanyenergiáért, gázért, fűté­sért, vízért, a szemét elszállításá­ért stb. 2. Feltüntetjük a havi előlegek nagyságát. 3. Meg kell egyeznünk, hogy a bérbeadó müyen gyakran köteles felmutatni a bérlőnek a számlá­kat, és hogyan fizeti ki a bérlő a többletfogyasztást. 4. Nem szabad megfeledkez­nünk arról sem, hogy a lakás be van-e biztosítva. Ha igen, érde­mes megemlíteni minden részle­tet. 5. A bérbeadó itt jelentheti ki, hogy nem felel az esetleges lopá­sokért. VII. pont: Jogok és kötelessé­gek A bérbeadó és a bérlő a Polgári Törvénykönyv alapján feltüntet­hetik a jogaikat és kötelességei­ket. VIII. pont: A bérleti jogvi­szony megszűnése 1. Meg kell határozni, hogy köl­csönös egyezség alapján mikor szűnhet meg a jogviszony. 2. Jelezni kell, hogy egyoldalú­an milyen esetekben mondható fel a szerződés az egyik vagy a másik fél részéről. IX. pont: Záró rendelkezések 1. Müyen feltételekkel lehet változtatni a szerződésen? 2. Hogyan járnak el a szerződő felek peres ügyek esetén? 3. Végül jeleznünk kell, hogy a szerződő felek aláírásukkal bizo- nyílják, hogy a szerződést elolvas­ták, megértették és tartalmával egyetértenek, (m-i) Szlovákiában továbbra is Pozsony kínálja a legtöbb szabad munkahelyet és a legmagasabb béreket, így egyre többen próbálnak meg letelepedni a főváros­ban. Akik nem engedhetik meg maguknak a lakásvá­sárlást, azok számára nem marad más, mint a bérlés. Mire számíthatnak? MOLNÁR IVÁN A szlovák fővárosban a lakásbér­lés piacán a kínálat továbbra is meghaladja a keresletet. Mindezen nem változtat az sem, hogy a na­pokban több ezer olyan diák próbál meg fedélhez jutni, akik számára nem biztosítanak koüégiumi szo­bát. A lakások bérleti díja így már hosszabb ideje stagnál, néhány esetben pedig még csökkent is. Nem olcsóbb a külváros Manapság a legnagyobb ér­deklődés a berendezett, egy vagy kétszobás lakások iránt mutatko­zik. Ebből kifolyólag négyzetméter­re átszámítva ezekért kérik a legna­gyobb bérleti díjat. Alapterületre átszámítva olcsóbbak a három- és négyszobás lakások. Abszolút összegben azonban ezeket egy át­lagos család már csak nehezen en­gedheti meg magának. Nem mindegy természetesen az sem, hogy hol található a lakás. A legmagasabb árakkal Pozsony köz­pontjában és néhány környező vá­rosrészben találkozhatunk. Nagy általánosságban elmondható, hogy minél távolabb esik a lakás a város- központtól, annál olcsóbb, ám ez nem minden esetben igaz. Sokban függ ez ugyanis a lakás és a lakóház állagától is. Egy felújított, hőszige­telt külvárosi lakás bérleti díja pél­dáid ugyanolyan borsos lehet, mint ha az a városközpontban állna. Az ár megállapításánál azonban figye­lembe vesznek olyan részleteket is, mint az elérhetőség, vagyis hogy a környéken milyen sűrűn járnak a városi tömegközlekedés járatai. Az árak határozzák meg azt is, hogy az egyes városrészekben kik engedhetik meg maguknak a lakás­bérlést. A belvárosban többnyire csak a nagyobb cégek vezető alkal­mazottai, míg a diákok és a Po­zsonyban dolgozó vidékiek általá­ban a külvárosban laknak. Ügyeljünk a jogainkra A bérbeadók elenyésző száma veszi igénybe az ingatlanügynöksé- gek szolgáltatásait, megspórolva így a közvetítésért járó díjat. Sok esetben bérleti szerződést sem ír­nak, és ha írnak is, ez a benne talál­ható hiányosságok miatt az egyik vagy a másik fél által visszaélésekre adhat okot. Mielőtt így lakást bérelnénk vagy adnánk bérbe, nem árt tisztá­ban lenni a jogainkkal és kötelessé­geinkkel. A lakások bérbeadását a Polgári Törvénykönyv szabályozza. Mire kellene különösen odafi­gyelnünk? Bérleti szerződés A törvény szerint a bérleti jogvi­szony a lakásbérleti szerződés alá­írását követően jön létre. A szerződés alapján a bérbeadó köte­les a lakást a bérlő használatába adni, a bérlő pedig a lakás haszná­latáért, továbbá a szerződés kereté­ben a bérbeadó által nyújtott szol­gáltatásért lakbért fizetni. A szerződésben fel kell tüntetni a lak­bér nagyságát és a bérlő által fize­tett további költségeket. Ha nem egyezünk meg más fi­zetési formában, a lakás bérleti díját általában a havi lakbérrel együtt fizetjük. Ha a bérleti díj kifizetésével több, mint öt napot késünk, a bérbeadó késedelmi díjat követelhet rajtunk. A bérlő ugyanakkor a bérleti díj csök­kentését követelheti, ha a bérbe­adó hosszabb időn át képtelen eltávolítani a lakás valamely hi­báját. Rögzíteni kell azt is, hogy a la­kást müyen áüapotban adták át, és hogy mivel van felszerelve. Meg­egyezhetünk abban is, müyen bün­tetést fizetnek a bérlők, ha a házat jelentősebb mértékben megrongál­ják. A bérlők számára fontos, hogy megbizonyosodjanak róla, a házat bérbe adó az egyedüli tulajdonos. Ha a háznak több tulajdonosa is van, ezek mindegyikének alá kell írnia a bérleti szerződést. A bérleti szerződés megkötésé­hez nincs szükség írásbeli formára. Ez esetben azonban az egyezségről jegyzőkönyvnek kell készülnie. A szerződésben meghatározhatjuk a bérlés időtartamát. Ha ezt nem tesszük meg, azt úgy veszik, mint ha határozatlan időre kötöttük vol­na. Ez utóbbitól függ ugyanakkor, hogy mikor mondhatjuk fel a szerződést. A lakásbérleti szerződés meg­szűnése tekintetében ugyanis kü­lönbséget kell tenni a határozott időre szóló, valamint a határozat­lan időre kötött szerződések kö­zött. A határozott időre szóló, U- letőleg valamely feltétel bekövet­kezéséig tartó lakásbérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekö­vetkezésekor szűnik meg. Néhány esetben azonban korábban is fel- mondhatjuk a szerződést. A Polgá­ri Törvénykönyv szerint a bérlő fel­mondhatja a szerződést, ha a la­kásra neld vagy valamelyik család­tagjának szüksége van. Jó tudni, hogy ha például egy másik városrészbe költözünk, ak­kor egy ottani bérlővel is elcserél­hetjük a lakásunkat. Ehhez termé­szetesen minden esetben szüksé­ges a bérbeadók hozzájárulása és az, hogy a csereszerződést a felek írásba foglalják. Ha a bérbeadó kü­lönösebb okok nélkül nem ért egyet a lakás cseréjével, a bérlők bí­rósághoz fordulhatnak. Ezt a szerződés megkötését követő há­rom hónapon belül tehetik meg. A szerződés felmondása A bérbeadó egyoldalúan fel­mondhatja a szerződést, ha a bérlő a lakbért három hónapig nem törleszti. Törvényesen mondha­tunk fel akkor is, ha a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a bérbe­adóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel eüen- tétes, botrányos, tűrhetetlen ma­gatartást tanúsítanak, és akkor is, ha a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, ületőleg terü­letet rongálják vagy a rendelteté­sükkel eüentétesen használják. Rendeltetésellenes használatnak minősül, ha a bérlő a lakást nem lakás céljára használja. A felmondást írásban keü rögzí­tenünk, pontosan meghatározva, miért is mondtuk fel a szerződést. Mielőtt felmondanánk, érdemes alaposan átgondolni az okokat, hi­szen ezeken később már nem vál­toztathatunk. A bérlő a felmondás átvételét követően még három hó­napig feüebbezhet a bíróságon. A felmondás így csak a feüebbezési határidő leteltét, vagy a bírósági döntést követően hatályos. Hogy a kilakoltatott bérlőnek mikor van vagy mikor nincs joga cserelakásra, azt a Polgári Tör­vénykönyv részletekbe menően taglalja. Általában nincs jogunk cserelakásra, ha a bérleti szerző­dést határozott időre kötötték, vagy a bérlő a fent említett vétsé­gek valamelyikét elkövette. Min­den esetben azonban ez sem igaz, így a cserelakás jogát csak a konkrét eset ismeretében lehet eldönteni. Egy felújított, hőszigetelt külvárosi lakás bérleti díja ugyanolyan bor­sos lehet, mint ha az a városközpontban állna (Miroslava Cibulková felvétele) Milyen bérleti díjakra számíthatunk Pozsonyban? Pozsony I Városrészek: Pozsony-Óváros Garzonlakás 10 967 Sk 1 szobás lakás 13 855 Sk 2 szobás lakás 21 838 Sk 3 szobás lakás 31 293 Sk 4 szobás lakás 42 233 Sk 5 szobás lakás 50 588 Sk Pozsonyit Városrészek: Pozsonypüspöki, Vereknye, Ružinov Garzonlakás 9642 Sk 1 szobás lakás 11 024 Sk 2 szobás lakás 15 658 Sk 3 szobás lakás 19 202 Sk 4 szobás lakás 31 404 Sk 5 szobás lakás 40 840 Sk Pozsony III Városrészek: Pozsony-Újváros, Récse, Pozsonyszőllős Garzonlakás 9532 Sk 1 szobás lakás 11 745 Sk 2 szobás lakás 15 692 Sk 3 szobás lakás 21 025 Sk 4 szobás lakás 31 464 Sk 5 szobás lakás 61 105 Sk Pozsony IV Városrészek: Dévény, Pozsonyhidegkút, Lamacs, Pozsonybeszterce Garzonlakás 9215 Sk 1 szobás lakás 10 226 Sk 2 szobás lakás 15 252 Sk 3 szobás lakás 16 456 Sk 4 szobás lakás 26 246 Sk 5 szobás lakás 43 431 Sk Pozsony V Városrészek: Ligetfalu, Dunacsún, Horvátjárfalu, Oroszvár Garzonlakás 9488 Sk 1 szobás lakás 11 738 Sk 2 szobás lakás 14 797 Sk 3 szobás lakás 16 553 Sk 4 szobás lakás 17 533 Sk 5 szobás lakás 15 000 Sk A fent jelzett adatok az aktuális piaci árak átlagának felelnek meg. Né­hány városrészben ettől lényegesen drágább vagy olcsóbb lakások is előfordulnak. (Forrás: Ingatlanügynökségek Országos Szövetsége)

Next

/
Oldalképek
Tartalom