Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)
2006-10-11 / 234. szám, szerda
16 DlGlTÁLlA ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 11. www.ujszo.com A pornót is töltögető dolgozók csaknem 104 ezer munkaórát vesztegetnek el Kaszinóztak a minisztérium dolgozói FELDOLGOZÁS Egy jelentés szerint az Egyesült Államok szövetségi kézben levő földjeit, erdőit, nemzeti parkjait felügyelő minisztériumának (Department Of The Interior) dolgozói munkaidejük jó- részét erotikus weboldalakon és online szerencse- játékkal töltik. A jelentés azt is megállapítja, hogy a dolgozók évente több mint 104 ezer munkaórát vesztegetnek el és ezzel mintegy 2 millió dolláros kárt okoznak. A minisztérium dolgozóinak számítógép-használati naplóit átnézve kiderült, hogy a hivatalnokok egy hét alatt összesen 4700- szor látogattak erotikus oldalakat, online szerencsejátékokkal foglalkozó site-okat és aukciós weboldalakat pedig több mint 1 milliószor töltöttek le. Az egyik hivatalnok a vizsgált egy hét alatt összesen több mint 14 órát töltött egy online kaszinóban, vagyis ötnapos munkahetet figyelembe véve naponta közel 3 órát. Az online szerencsejátékot és a pornót természetesen tiltja az informatikai szabályzat, azonban úgy tűnik, ezt senki sem tartja, ületve tartatja be. Noha nemrég a minisztérium egyik dolgozójának gépén gyerekpornót találtak, a hivatal továbbra sem rendelkezik olyan eszközökkel, amelyek segítségével korlátozni tudná a hozzáférést egyes webhelyekhez. Szintén figyelemre méltó, hogy a minisztérium 1999 óta mindössze 177 esetben kezdeményezett fegyelmi eljárást az internet nem megfelelő használata miatt, ami azt jelenti, a dolgozók gyakorlatilag felelősségre vonás nélkül szörfözhetnek. (bá) Hat nappal a biztonsági rés felfedezése után megírják az első vírust A vírusok friss mutánsait is felismerik A modern technológiák nem helyettesítik a már meglévő kapcsolatokat Jobbá teszi-e életünket? FELDOLGOZÁS A hackerek már 6 nappal azután megírják az első vírust, hogy egy programon biztonsági rést fedeznek fel, miközben a szoftver fejlesztőinek ádagosan 45 napra van szükségük a hiányosság megszüntetésére. Bartha Hedvig, a Symantec magyarországi marketing vezetője budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: a társaság egyik új programja erre is nyújt megoldást, mivel folyamatosan figyeli, hogy milyen felépítésű üzenetek érkeznek az adott gépre, s ha nem megfelelő a szignatúrájuk, az igazolásuk, akkor még azelőtt törli ezeket, mielőtt megfertőznék a gépet. A szoftver nemcsak a azonosított vírust írtja, hanem a felismert feltörő kód struktúrája alapján kiszűri a mutánsokat is. Symantec legújabb vírusbiztonsági szoftvere alapbeállításban önműködően, a felhasználók megkérdezése, közreműködése nélkül akadályozza meg a fertőzéseket. Az új antivirus program más programoknál 5-10 százalékkal gyorsabban indul, egyhar- maddal kisebb a memóriaigénye, s megvédi a számítógépeket a vírusok variánsaitól is. Az automatikusan működő antivirus szoftvert azért is fejlesztette ki a Symantec, mert tapasztalatai szerint a felhasználóknak csak a 20 százaléka szereti eldönteni, hogy mit csináljon a szoftver a vírussal, például törölje vagy karanténba helyezze. Természetesen az új szoftver is beállítható úgy, hogy a felhasználót miden egyes lépésről megkérdezze. Az eseményen közölték azt is, hogy jövőre a Symantec piacra dob egy olyan átfogó megoldást, ami műiden fenyegetettség ellen védi a felhasználót, (hvg.hu) Az uniós Socquit projektben azt a kérdést vizsgálják, hogy az infokommunikációs technológiák (ICT) javítják, vagy éppenséggel rontják az életminőséget. A kutatók megvizsgálták az ICT-nek az életmódra, az időskori munkavégzésre és a helyi közösségekre gyakorolt hatását. FELDOLGOZÁS Az új technológiák teijedése, a társadalmi jólét és az életminőség közötti direkt kapcsolat időről időre vitákat vált ki a közgazdászok és a szociológusok közt. Csak valós felmérésekkel, vagy a folyó kutatások további elemzésével lehet választ adni a felmerülő kérdésekre. A jelenlegi digitális forradalomban az információs és kommunikációs technológiák (ICT) javítják az életminőséget és elősegítik a társadalmi interakciókat, vagy éppen a valós társadalmi hálózatok ellen hatnak? Az 1ST Socquit projektje ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ. „Vegyük például a televíziót. Elterjedése azt eredményezte, hogy az emberek eltávolodtak a családjuktól és a barátaiktól. Vajon ugyanez történik majd a számítógép és az internet esetében is?“ kérdezi Jeroen Heres, a projekt koordinátora. Sokan megkérdőjelezik a technológia terjedése és a társadalmi jólét közötti direkt kapcsolatot. A Socquitben az európai uniós szocio-ökonómiai kutatásokat elemezve, megvizsgálták az ICT hatását az életünkre és az életminőségünkre. A projektben olyan speciális társadalmi csoportokat, mint a nyugdíjasok és a bevándorlók külön vizsgáltak. Vajon az infokom- munikációs technológiák elterjedése hatással van-e a munkakeresésre, ha segítségével dolgozhatunk nyugdíjas korunkban is? A beteleAz új technológiák terjedése, a jólét és az életminőség közti kapcsolat vitákat vált ki a közgazdászok és a szociológusok közt pülő külföldiek ki vannak-e zárva az eTársadalom nyújtotta előnyökből? A projekt egyik nem titkolt célja az volt, hogy a politikusoknak és döntéshozóknak támpontokat adjanak ahhoz, hogy az ICT mennyire és hogyan változtatja meg a társadalmi életet, és segítsék munkájukat különböző döntés-előkészítési eszközökkel. A projekt zárójelentése több megállapítást tesz az ICT-ről, azok hasznáról, illetve lehetséges káráról. Sokáig úgy gondoltak ezekre a technológiákra, mint a kapcsolatteremtés modernebb formáira, a személyes kommunikációt leváltó új médiumokra. Az ebből kiinduló kutatók az ICT fejlettségét egy adott térségben megpróbálták párhuzamba állítani az élettel való elégedettséggel, de nem jártak sikerrel. A modem kommunikációs technológiák nem helyettesítik, csupán megerősítik a már meglévő kapcsolatokat. Az együttes jelenlét érzését hozza létre a virtuális térben, de nem pótolja a fizikális találkozást. Az ICT-nek mindezeken túl óriási jelentősége van a társadalmi tőke gyarapításában. A különböző internetes közösségekben szerzett ismerősök, nem barátok, nem számíthatunk rájuk személyes problémáink feldolgozásában. így az online közösségekben való beágyazottságunk nem járul hozzá a „pszichés jólét“ érzéséhez, viszont például egy álláskeresésnél ez a kapcsolati tőke jól felhasználható. így az ICT fejlettsége egy adott társadalmi szegmensben a „anyagi jóléttel“ szoros összefüggést mutat. A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy az ICT-t a különböző társadalmi csoportok eltérő módon, eltérő céllal használják, így nem feltétlenül célszerű hangzatos, általános igazságokat megfogalmazni. Egy kapcsolatépítő oldal használata más szerepet tölt be egy középiskolás, egy elvált középkorú és egy nyugdíjas életében. Nehéz, vagy egyáltalán nem lehet netezési szokásaikat együttesen kezelni. (Agent Portál) A finn cég a vezeték nélküli adatátvitel kisebb utódját mutatta be, a Wibree a mobiltelefonoknál kisebb eszközökbe, akár egy karórába is beépíthető lesz Kifejlesztette a Bluetooth utódját a Nokia FELDOLGOZÁS A Nokia a Bluetooth vezeték nélküli adatátvitel, kisebb energiaigényű utódját mutatta be. A Wibree nevű megoldás a mobüte- lefonoknál kisebb eszközökbe, akár egy karórába is probléma- mentesen beépíthető lesz. A Wibree (ejtsd: vájbrí) nevű technológia eszközök közti rövidtávú adatátvitelt tesz majd lehetővé, akárcsak a jelenleg főként mobil- telefonokba, laptopokba épített Bluetooth. Az új megoldás azonban tízszer kevesebb energiát igényel működéséhez, így apró eszközökbe, akár egy karórába is beépíthető. A finn cég közleménye szerint a technológia kifejlesztése öt évet vett igénybe, s a cég minél hamarabb szabványosítani kívánja. Ha a megoldás iparági szabvánnyá válik, a Bluetooth-hoz hasonlóan nemcsak a Nokia, hanem más gyártók termékei is támogathatják. A Wibree egyébként hasonló funkciókat kínál, mint a Bluetooth: tízméteres távolságban lévő számítógépek, mobiltelefonok, headsetek, nyomtatók közti adatátvitelt tesz lehetővé. Ugyanakkor a jelenleg elterjedt Bluetooth-tól eltérően a Wibree használatához szükséges chipek nem csak kisebb fogyasztásúak, de jóval kisebb méretűek is lesznek. Ennek köszönhetően az új vezeték nélküli technológiát olyan apró eszközökbe - karórákba, játékokba, külső billentyűzetekbe - is be lehet építeni, amelyekbe a Bluetooth nem, vagy csak költséges megoldások alkalmazásával volt beépíthető. A gyártó közlése szerint az új drót nélküli adatátvitelt támogató első termékek a jövő évközepe tájékán kerülhetnek a boltokba. Jelenlegi tervei szerint a gyártó mobiltelefonjaiba olyan chipeket fog beépíteni, amelyek egyaránt kompatibilisek a Wibree-vel és a Bluetooth-fal, mivel az előállítás költségét ez csupán néhány euró- centtel növeli meg. Az utóbbi, elterjedt szabványt egyébként a svéd Ericsson cég fejlesztette ki, amely a napokban jelentette be, hogy a Fossil céggel közösen mobilokkal kommunikálni tudó, Bluetooth képes karórát dob piacra. Ennek ellenére az utóbbi technológia jellemzően inkább nagyobb méretű eszközökben terjedt el. (1)
