Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)
2006-09-16 / 213. szám, szombat
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 16. www.ujszo.cor Figyelemre méltó összefogás Somorjától Köbölkútig Ma: rockopera Párkányban ELŐZETES Párkány. A maga nemében figyelemre méltó, nagyszabású zenei produkcióra kerül sor ma este fél nyolckor Párkányban, a Vadas fürdő szabadtéri színpadán. A Kistérség Színtársulat az István a király című rockoperát mutatja be, Juhász Mária rendezésében. Az esemény két okból is említésre érdemes: több éve készülő, koreográfusokkal, zenei rendezővel, díszlet- és jelmeztervezővel is dolgozó csapatról van szó, a több mint félszáz szereplő és közreműködő pedig Somorjától Dunaszerdahelyen, Tardos- kedden, Érsekújváron keresztül egészen Köbölkútig verbuválódott össze. A szabadtéri előadásban többek közt a Csallóközi Néptáncegyüttes, a Csali Néptáncegyüttes, továbbá a duna- szerdahelyi VMK Táncegyüttesének, valamint a somorjai VMK és a Csemadok Táncegyüttesének tagjai is fellépnek, a rendező Juhász Máriát pedig a Jókai Napokról és a Duna Menti Tavaszról ismerheti a közönség. Az augusztusi, szőgyéni bemutatók alapján elmondható: bár az első előadást egy műszaki hiba tette tönkre, amelyről a szereplők nem tehettek, a másodikat pedig egy vihar hiúsította meg, más, hasonló előadásokhoz képest tehetségesebb, felkészültebb csapatot láthatunk, az amatőr „hak- nirockoperákhoz” képest sokkal korrektebb előadásban, (buch) PENGE Mizser Attila: Szöktetés egy zsúfolt területre Kalligram, Pozsony, 2005 Mizser Attila eddigi két, fi' gyelemre méltó verseskötete a töredékesség, labirintusszerűség, nyelvi poénok felől teremtette meg világát, és „részregénye” is erre tesz kísérletet: vagyis egy h'rai poétika átvitelére a próza területére. Maga a poétika a részlegesség tapasztalata által a kisváros kilátástalanságáyal egészül ki: a nem teljes élet, a kisszerű kisvárosi lét az, amely a regény „nagy” témája. Már az első oldalak olvasása során kiderül, hogy kettős arca van Mizser szövegének. Egyrészt tele van nagyszerű nyelvi poénokkal, ötletes megoldásokkal (Döntenie kellett. A recept szerint. / Lányokat.), szlenges elemek mintaszerű felhasználásával, másrészt... Másrészt ebben a regénynek alig nevezhető szövegben nem történik semmi. Ez egy ideig akár szórakoztató is lehet, sőt EGY ZSÚFOLT TERÜLETRE tudatos írói technikaként kezdjük élvezni, de a szöveg folyton elárulja magát, hogy nem, azért annyira nem tudatos ez az eljárás, inkább kényszerről van szó: hiányzik a megfelelő élményanyag, nincs miről írni, illetve minden kezdődő történet kisszerű és érdektelen. Ezért aztán mintha a szerző kétségbeesetten keresne olyan témákat, amelyekkel ki lehet tölteni a „részregény” terét és főleg terjedelmét. Olyan gondolatfutamokkal találkozhatunk, amelyek irodalom- és regényelméleti kérdésekkel foglalkoznak: „Avatottabb Németh Zoltán kritikai rovata szerzők, akik hallottak például a magyar irodalom nyolcvanas évekbeli prózafordulatáról, az akkortájt oly divatos kollázstechnikát is alkalmazhatják.” Olyan elmélkedések tűnnek fel a könyv lapjain, amelyekben a szerző arról tudósítja olvasóját, hogy határidőre kell elkészülnie a szöveggel: „Szeptemberre kész kell lenni... / Valami szövegnek. / Ha tudnák mennyiért, hát pl. többért olvassák. (...) Azóta germózok itt a gép előtt, és próbálok mindenkit és mindent sorrá, tömeggé, mennyiséggé tenni, köt a határidő, meg ami kell, ezt csak úgy írtam persze, mert épp azt nem tudom még mindig, hogy mit is kell ilyenkor, mit lehet felhasználni, mit lehet rögtön eredménnyé pumpálni, kötetté dagasztani, köszörülni, csiszolni, dájerolni.” Ezt azért nem kéne. Ilyen mondatokat. Ráadásul az irodalmat körülvevő intézmény- rendszerrel, ösztöndíjakkal, kritikával („Értő recepcióért rebeg fohászt.”) foglalkozó kitételek olyannyira zavaró- ak, hogy a - talán - ravaszul felépített szerkezetet is hitel- telenítik. így aztán Mozart Szöktetés a szerájból című operájának emlegetése mint az Ucsásztok-banda vállalkozásának és az írás/alkotás nehézségeinek közös motívuma, valamint Casanova megjelenése mint a Szőcs - Zsófi viszony (szerelmi szál) temati- zálása már meglehetősen érdektelenné válik. Maga a szerző is érzi ezt: „Eljátszottam a gondolattal, hogy egész hátralevő életemben létrehozandó műveim majd ennek az egy kisiklásnak a helyrehozására lesznek csak jók, és akkor még kellőképp fasza gyerek leszek, és ha sikerül is, kiköphetem a tüdőm és a belem, belerokkanhatok....” Majdnem sikerült. Reméljük, azért nem ilyen súlyos a helyzet. Értékelés: • • • • O O 0.0 O O Urbán Gyula bábjátéka nem csak a gyerekekhez szól - bemutató a Komáromi Jókai Színházban Az élesebb egérfog jogán ... egy fehér és egy szürke egér ugyanúgy Isten teremtménye (Dömötör Ede felvétele Régen láthattak bábszínházát a Komáromi Jókai Színházban. Az utolsó talán a Csizmás kandúr volt Kecskés Marika rendezésében még a kilencvenes évek közepén. Pedig ahogy nemrég hallhattam tőle a Duna Menti Tavaszon, a bábjátszásnak komoly múllja és talán még komolyabb jelene van tájainkon. S ez bizonyítást is nyert az idei évfolyamon is, több igen magas színvonalú előadást is láthattunk. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Ezért is töltött el külön örömmel a hír, hogy a Jókai Színház vezetése úgy döntött: ha másolatban is, de színre viszi Urbán Gyula közkedvelt, magyarországi gyerekszínpadokon ma is rendszeresen játszott darabját, amely először a televízió képernyője előtt ülő gyerekeket szólította meg, s még ma is szívesen hallgatjuk a Darvas Iván, B. Kiss István, Szöllőssy Irén vagy Váradi Hédi hangján megszólaló kedves mesehősöket. Pille Tamás, a komáromi előadás rendezője két évvel ezelőtt már megrendezte a darabot a Tatabányai Jászai Mari Színházban, s egy kivétellel (Holocsy Krisztina) az egész előadást átültette a komáromi színpadra. Mivel nem láttam azt az előadást, nem tudok viszonyítani, de itt, ebben az esetben nem is tűnik fontos kérdésnek. A mese vagy fabula két egércsalád története, amelyet Zakariás, a vándorverklis és jövendőlátó mesél el, akinek megszöktek a fehér egerei, akik a jóslásban segédkeztek. De egy megtelt egérgyomor fontosabb a mindenkori munkaköri kötelességnél, ezért a már hosszabb ideje éhező Alsó- és Felsőházi Albínó Albin nejével és Fruzsina nevű leányzójával megszökik, és az élesebb egérfog ősi jogán beköltöznek egy sajtkészítő műhelybe, ahol már évek óta éldegél a pipogya Márton papa házsár- tos feleségével és Soma nevű egy szem fiacskájukkal. Többre ugyanis nem tellett. A műhely titokzatos lakója a padláson lakó, de soha meg nem jelenő Nagy Macska Mágus, aki mintha csak Óz alteregója lenne a klasszikus amerikai meséből. Amíg a lenézett fehér színű rokonok meg nem érkeznek, a szürkék élik a maguk mindennapi életét, eszegetik a jobbnál jobb ementáli sajtocská- kat, rádiót hallgatnak (a mese történetét az alkotók nem igazán exportálták át a mába), s mint minden rendes családban, állandóan veszekednek. Persze, ezek a veszekedések nem járnak nem múló haraggal. De mihelyst megérkezik a már színe miatt is lenézett vetély- társ (ugyanis sajt marad még így is elegendő), elkezdődik a harc és az állandó perlekedés. S mint egy Rómeó és Júlia történetben, a már említett egy szem egérfiú, a Soma beleszeret a fehér szőrű Fruzsinába. A történet persze egéréknél' korántsem végződik olyan tragikusan, mint Veronában, de itt is meghúzzák a demarkációs vonalat, és a két szerelmes végső kétségbeesésében ki máshoz is fordulhatna, mint a padláson lakó titokzatos ellenséghez. A bábos előadás keretjátékában élőben is bemutatkoznak a bábok mozgatói, s itt kap szerepet a verklis dala is (a zene Gulyás László érdeme), amely még ráadásul slágergyanús is. Az előadás díszlete (Iszlai Zoltán munkája) rendkívül ötletes, nagyon sok az apró geg, kár, hogy nem minden szereplő kezeli ugyanolyan színvonalon a bábokat, s ez akkor derül ki, amikor egy-egy szereplő egyszerre több szerepben is jelen van, s például a Fruzsinát alakító kedves lányhanghoz nem annyira kecses férfi homlok párosul. Ha egy előadás sikerének mércéje a közönség reakciója, akkor egy meseelőadásnál ez többszörösen is elmondható. A komáromi bemutató közönsége, a Félből és Gútáról érkezett gyerkőcök többnyire jól vizsgáztak, bár a tanítónők egyhangúlag megállapították, hogy fölösleges volt a közel negyedórás szünet a két felvonás között. Az előadás vendégsze replői mind a hangjukkal, mind bábokkal magabiztosan bánna) Szakály Márta, aki az egyetlei magyar Kossuth-díjas bábszínész mind a szürke egércsaládot vas kézzel összetartó Lidi mamái mind a szerelmes, francia műveli ségű Fruzsinát pompásan adj egy és ugyanabban a jelenetbe] is. Monori Balázs a verklis szere pében Gáspár Sándort juttatt eszembe, mind a hangja, mim bumfordi mozgása össze tudj tartani az előadást. Maróti Attil a szerelmes Soma egér szerepé ben egyszer akár még rómeói ma gaslatokig is emelkedhet. Urbán Gyula mesejátéka a tőle randáról ületve egymás meg nen értéséről szól. Különös fintora ; Sorsnak, hogy a bemutató napjái talán még aktuálisabb, mint ami kor a mű elkészült. De nem baj ha a gyerekek a maguk szintjén,; maguk észjárásával feldolgozzák hogy egy fehér és egy szürke égé ugyanúgy Isten teremtménye, csak nézőpont kérdése minden Az előadást ezért nemcsak gyere keltnek, hanem felnőtt nézőknél is kiemelten ajánlhatjuk. A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MŰSORAJÁNLÓ Mindig sikerült megosztania a közvéleményt Oliver Stone hatvanéves MT1-ÖSSZEF0GLALÓ A mai közvetítés a Hétről hétre dmű zenés, publicisztikai magazinnal kezdődik, amely reggel héttől fél tizenkettőig hallgatható. A tartalomból: Felkavarta a közvéleményt a nyitrai diáklány esete, a rendőrség leállította a vizsgálatot az ügyben. Az áldozatból most vádlott lett, a közvélemény pedig feszülten vátja, hogyan végződik ez a páiját ritkító, döbbenetes ügy. 11.30-kor a Délidő vendége Bugár Béla, az MKP elnöke. 13 órakor Téka: a műsorban Bettes István gyermekeknek szánt könyvét ajánljuk, és megemlékezünk a 10 éve elhunyt Mikola Anikó költőről, prózaíróról és műfordítóról. 15 órától Cúth János Csodagyógyszer c. hangjátékát tűztük műsorra, a főbb szerepekben Siposs Ernőt, Dráfi Mátyást, Cs. Tóth Erzsébetet és Türner Zsigmondot hallják. A 16 órai hírek után a Köszöntőt sugározzuk. Szombati közvetítésünk utolsó fél órájában, a Napzártában összefoglaljuk a nap eseményeit, ám előtte még nyelvi vétségeinkről szólunk az ötperces Anyanyelvűnkben. Vasárnap hírekkel és sportösszefoglalóval indul a Pátria rádió műsora 7 órakor. A 8 órai híradást követően a Vüágosság református félórájában Kuczy Lajos garammi- kolai és szódói lelkipásztor elmélkedik. 8.30-től a Zenei galériában az 55 éves Peter Dvorský életpályáját ismertetjük. A 9 órai hírek és sportösszefoglaló után Randevú Nyitrai Nórával. A műsorban beszélgetés hangzik el a Zene VAN vándorfesztivál résztvevőivel, megtudhatjuk müyen is az élet az Egyesült Államokban, és hogy müyen koncertekkel és érdekességekkel vátják Komáromba a fiatalokat és szórakozni vágyókat az őszi szemeszterben. Természetesen lesz Pop-Mix, Gyerekszáj és Hírmorzsák, sztárvendégünk pedig a Kis- pál és a borz énekese Lovasi András lesz. 13 órakor a Térerő jelentkezik - ezúttal Újvidékről. 14.05-kor a Kaleidoszkópot közvetítjük, amelyben bemutatjuk a koloni Balkó Györgyöt és fiát, akik szabad idejükben fafaragással foglalkoznak. Füzék Erzsébet, a Csemadok Rozsnyói Területi Választmányának titkára a Rozsnyói járásban folyó kul- túrmunkáról és az ismét erőre kapott Csemadok-szervezetekről beszél. Végül megismerkedhetnek Néveriné Demeter Eszterrel, aki szülőfalujában, Barsváradon egy magántájházat hozott létre. 15 órakor humanitárius félóránk, a Segítsünk jelentkezik. Témái: gyógypedagógiai tanácsadó nyüt a dunaszerdahelyi Speciális Magyar Tannyelvű Alapiskolában, lovasterápia a csízi fürdőben. A fél négykor kezdődő Hazai tájakon c. néprajzi összeállítás vendége az 55 éves szinai Rozmaring tánccsoport. (bodri) Hatvanéves Oliver Stone háromszoros Oscar-díjas amerikai rendező, forgatókönyvíró, producer. 1946- ban született New Yorkban. Apja második vüágháborús veteránból lett sikeres tőzsdeügynök, fia jó anyagi körülmények között nőtt fel, francia anyjától megtanult franciául is. 1964-től egy évig a Yale egyetemre járt, majd Vietnamban tanított angolt, dolgozott hajón, írt noveüákat Mexikóban, ahol marijuana birtoklásáért le is tartóztatták. 1967 áprilisában belépett a hadseregbe, s Vietnamba került. A harcokban kétszer megsebesült, s számos kitüntetéssel (köztük a híres Bíborszívvel) dekorálva tért haza. Stone mindig az amerikai társadalmat foglalkoztató alkotásokat készített, legyen szó háborúról, tőzsdéről, médiáról, politikáról, s mindig sikerült megosztania a közvéleményt - nem véletlenül tartják a legeüentmondásosabb hollywoodi rendezőnek. A 80-as évek első felében több sikeres, bár nem mindig művészi igényű forgatókönyvét fil- mesítették meg (Conan, a barbár; A sebhelyes arcú; A sárkány éve). 1986-ban forgatta a saját háborús élményei ihlette Szakaszt, „vietnami trilógiája” első részét. Munkájáért megkapta a legjobb rendezőnek járó Oscar-díjat Az elmúlt években több dokumentumfilmet is készített, köztük a palesztin-izraeli konfliktusról, ületve a barátjának tekintett Fide Castro kubai áüamfőről (Coman dante). A politikai véleményét véki alá nem rejtő rendező a nadonaliz must és a patriotizmust tartja a ké legrosszabb dolognak, amely véle ménye szerint minden másnál töb bet árt a vüágnak és az embereknek 2004-ben korábbi álmát megvalósít va a vüághódító makedón uralkodó ról forgatott filmet Nagy Sándor, ; hódító címmel. Az alkotás hatalma sat bukott, a pénztáraknál és a kriti kusoknál egyaránt. A csorbát a na pókban bemutatásra kerülő Worit Trade Centerrel akaija kiköszörülni a Stone szokásához hűen hatalma kutatómunka után készült alkotás a: Amerikát máig sokkoló, öt évve ezelőtti szeptember 11-i tragiku eseményeket eleveníti fel a WT( romjai között rekedt, majd megmen tett két rendőr sorsán keresztül. (Képarchívum
