Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

2006-08-07 / 181. szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 7. www.ujszo.cor Megtalálták az Ermitázs feltételezett fosztogatóit Lista az eltűnt tárgyakról MTl-JELENTÉS Őrizetbe vette az orosz rend­őrség a szentpétervári Ermitázs múzeum feltételezett fosztogatóit - jelentette az Interfax orosz hírügy­nökség. „Szombatra virradóan őri­zetbe vettek két személyt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy műkin­cseket loptak el az Ermitázsból” - közölte egy meg nem nevezett rendőrségi forrás a hírügynökség­gel. A forrás szerint meggyőző bi­zonyítékokat találtak arra, hogy a gyanúsítottak az Ermitázs egy te­remőrének segítségével az utóbbi hat év folyamán rendszeresen fosz­togatták a múzeumot. A lopássoro­zatról július végén adott tájékozta­tást a múzeum vezetése, közölve, hogy a vüág egyik legnagyobb mú­zeumának számító Ermitázsból 221 műkincs hiányzik. Ezzel egy időben közzétették a múzeum hon­lapján az eltűnt kiállítási tárgyak teljes listáját. Nem egészen két nap­pal az eltűnt kincsek listájának köz­zététele után egy ismeretlen telefo­náló bejelentése nyomán egy ello­pott ikont megtaláltak az ügyben nyomozó szentpétervári rendőrka­pitányság szomszédságában, egy szemeteskukában. Az ikon értéke 200 ezer dollár. Másnap egy moszkvai régiségkereskedő jutta­tott vissza a múzeumba egy, a listán szereplő misekelyhet. A műkeres­kedő igazolni tudta, hogy jóhi­szeműenvásárolta meg 2004-ben a kelyhet. Az Interfax jelentése sze­rint a két gyanúsított őrizetbe véte­le mellett a rendőrség további mintegy 70 műkincsnek jutott a nyomára. Az Ermitázs fosztogatá­sára egy rutinleltár során derült fény. A leltárt tavaly kezdték, de a kiállítási tárgyak számbavételének kezdetén az egyik teremőr hirtelen rosszul lett és elhunyt a munkahe­lyén. Később állapították meg, hogy az eltűnt műkincsek döntő ré­sze abban a részlegben volt kiállít­va, amelynek őrzéséért az elhunyt dolgozó volt a felelős. Valódi zenei ínyencség a komáromi Kerecsen együttes Örvénylő folyón át ível a híd LEMEZAJÁNLÓ Számomra az idei év hazai meg­lepetészenekara a komáromi ü- letőségű, szimpatikus nevű Kere­csen. A társaság 2004-ben alakult és 2005-ben jelentette meg „...ör­vénylő folyón át ível a híd” című de- móját. A bandát Gáspár „Hangya” Krisztián - basszusgitár, vokál, To­kár Gábor - dob és Varga Zsolt - ének, gitár alkotják. A hét számot tartalmazó anyag a magyar hard rock legjobb hagyo­mányait követi, modern hangzásvi­lágra építve. Keverednek rajta a hú­zós, keményebb tempók a lírai, le- begős részekkel. A néha eklektikus­nak tűnő, népies motívumokkal is elegyedő megoldások a végére mindig kerek egésszé állnak össze. A lemezt indító Fényutazás elemi energiával szabadul a hallgatóra, akár egy páncéloshadosztály. Az­tán egy ritmusváltás után instru­mentális részhez érünk, hogy némi wah-pedálos gitárszóló után az eredeti energikus tempóban éljen véget a dal. Ezt Az álmomban látta­lak népies motívumai követik. Akusztikus kezdés, majd bivalyerős gitárszóló. Nagyon feelinges nóta! A Mementó visszafogott tempójú, vasbordájú, lelket horzsoló dal. Szövege a 2004. decemberi ma­gyarországi népszavazásra utal. A Talán még mindig nem késő stílu­sok közötti utazás. Folkrockos té­mákra épülő a Három éjjel, az egyik kedvencem. Sötét, borongós hangulatú a Kali Juga, nagyon jól kitalált akusztikus részekkel. Az utolsó, a Tescania, a fogyasztói tár­sadalom elé tart görbe tükröt, két kiváló gitárszólóval, némi Gary Moore beütéssel, á la Ower The Hills And Far Away. A zene és a szövegek, melyek Zsolt „kigyúrt hangorgánumán” szólalnak meg, szépen kiegészítik egymást. A szövegekre külön fel­hívnám a figyelmet, mivel az igé­nyes zenéhez valóban igényes szö­vegek társulnak. Ne gondoljon sen­ki ökölrázós rockindulókra, sem teljesen elvont szürrealista képza­varokra, melyekről már a szerzők sem tudnák megmondani, mit is ta­karnak. Sokkal inkább elgondol­kodtató képzettársításokra, melyek a megszólítottság érzését keltik a hetvenes-nyolcvanas évek magyar rockzenéjén felnőtt hallgatóság­ban, anélkül, hogy a plagizálás csapdájába esnének. Ä dalok főleg a színes gitáijáték- ra épülnek, amihez precízen kidol­gozott basszus és dobtémák kap­csolódnak. Aki nem hiszi, járjon utána; zenei ízelítő, illetve kapcso­lat a www.kerecsen.com honlapon található, (-la-) Spanyol filmnapok kezdődnek ma a Tatra moziban Ismert és díjazott rendezők ELŐZETES A pozsonyi nyári filmes esemé­nyek sorát bővítik a ma kezdődő és kilencedikéig a Tatra moziban zajló spanyol filmnapok. A háromnapos szemlén különböző fesztiválokon díjazott hat spanyol mozgóképet mutatnak be, olyanokat, amelyek az országos terjesztésbe nemigen kerülnek be, s amelyek csupa is­mert és elismert spanyol rendező műhelyéből kerültek ki. Kusza szerelmi kapcsolatokról szól Cesc Gay A városban című drámája. Fernando León de Ara- noa Napfényes hétfők című mun­kájában egy észak-spanyolországi hajógyárból elbocsátott munkás­emberek sorsáról ad körképet. A főszereplők között van a markáns karakterszínész, Javier Bardem is. Icíar Bollaín Vedd el a szemem című játékfilmje a családon belüli erőszakról mesél el egy szomorú és szinte kiúttalannak látszó történe­tet. Daniela Fejerman rendező filmjének beszédes címe van: Anyám a lányokat szereti - témája pedig, hogyan fogadja három nővér, hogy zongorista anyjuk új szerelme egy nála fiatalabb, Cseh­országban született, ugyancsak zongorista, nő. Álex de la Iglesia 800 golyó című westemvígjtéká- nak főhőse egy kisfiú, aki elszökik otthonról, hogy megkeresse nagy­apját. Az öregúr spagetti-wester- nekben játszott hősöket, s a kisfiú­nak ez a tény mozgatja a fantáziá­ját. Benito Zambrano Habana Blues című zenés filmjét a kubai zenészek küzdelmes életéről a ta­valyi Pozsonyi Nemzetközi Film- fesztiválon láthattuk. 1999-es drá­mája, a Magány érzelmes életkép arról, hogyan törik meg két idős ember hosszú, fájdalmas magánya - ezt a spanyol filmnapokon néz­hetjük meg. Isabel Coixet izgalmas filmjének nem mindennapi emberi kapcsolatot feltáró mozgóképe az óceán közepén lévő olajfúró-to­rony környezetében játszódik. A filmeket eredeti nyelven szlo­vák feliratokkal vetítik. (tébé) A Művészetek Völgye Fesztiválon 74 helyszínen mintegy 3300 fellépő szórakoztatta a publikumot Fővédnök a közönség Tegnap zárta kapuit a Művészetek Völgye Feszti­vál. A tíznapos programso­rozatot a hagyományoknak megfelelően idén is hat helyszínen rendezték meg. A legjobb nyári fesztiválok egyikének otthont adó hat balatonfelvidéki település neve mára már fogalommá vált: Kapolcs, Monostora­páti, Taliándörögd, Vigánt- petend, Öcs és Pula. RÁCZ VINCE Az időjárás idén nem volt túlzot­tan kegyes az immár 18. alkalom­mal megrendezett, minden szem­pontból rendhagyó és különleges összművészeti fesztivál mintegy 200-300 ezres közönségéhez. Az évről évre visszajáró völgybaráto­kat, illetve a most először kilátoga­tó közönséget azonban bőven kár­pótolta az időjárás viszontagságai­ért a valóban pazar és egyedülálló programkínálat: 74 helyszínen 1025 különféle program keretében mintegy 3300 fellépő szórakoztat­ta a publikumot. A völgyezőket egyebek mellett klasszikus, zenés, tánc- és utcaszínházi előadások, könyvbemutatók, irodalmi estek várták. A fesztivál összművészeti jellegét bizonyítja, hogy a tervezők „Spontán örömkoncert" a fazekas és keramikus találkozó­kon kívül egyebek mellett egyházi, világzenei és dzsesszkoncertekkel, táncházakkal, spontán örömkon­certekkel, játszóházakkal is meg­örvendeztették a völgy közönsé­gét. A látogatók mintegy hetven ki­állítást tekinthettek meg a tíz nap során. A kapolcsi kastélyban Meg­újuló örökség címmel az elmúlt években helyreállított határon túli épületek fotóit bemutató kiállítás­ra várták az épített örökség iránt érdeklődő közönséget. A kapolcsi Fazekas Műhely és Galériában Szurdi Éva keramikus alkotásaiból nyüt kiállítás. A taliándörögdi re­formátus templomban Keresztes Dóra grafikus Zsoltár parafrázisok című linómetszet-sorozatát tekint­hette meg a közönség. A kulturális programokat környezet- és termé­szetvédelmi programokkal, „zöld- beruccanásokkal”, teljesítménytú­rákkal egészítették ki. Pulán a bátrabbak denevérek társaságában tölthették el az éj­szakát. A befogás során köze­lebbről is megismerkedhettek a különös lényekkel. Vigántpetend határában a madárgyűrűzést pró­bálhatták ki a vállalkozó kedvűek. A zenerajongóknak is számos cse­megét kínált a fesztivál. A kapolcsi Malompart vendéglőben a Dés László - Balázs Elemér kvartett Gregorián feldolgozásai csendül­tek fel, a vigántpetendi katolikus templomban a népszerű barokk darabokat előadó Excanto Együt­tes koncertezett. Az öcsi kő­fejtőben Lajkó Félix és zenekar; Pulán a Besh o droM kápráztati el a zenei ínyenceket. A völgybi nem hiányozhatott Cseh Tam; sem, aki már évek óta rendszeri fellépőnek számít. A fesztiválon a színházak képviseltették magukat. A Bár! Színház színészei egyebek melle Shakespeare Hamletijét, Slawi mír Mrožek Mulatságát adták el A Beregszászi Illyés Gyula Magy; Nemzeti Színház Csehov Hároi nővérét hozta el Kapolcsra. Természetesen a humor sem h ányozhatott a fesztiválról. Taliái dörögdön Szőke András os: tályfőnöki órái és tárlatvezetése Monostorapátin a Godot Dum; színház előadásai szolgálté bőven mókával és kacagással. A Márta István, az Uj Szính; igazgatója ötletéből első alkaton mai 18 évvel ezelőtt megvalósu fesztivál évről évre több látogat; vonz. Az idei Művészetek Völgi azért is különleges volt, mert rendezvény életkorát tekinti most vált nagykorúvá. Völgyez mára már életérzéssé vált, hasoi lóan a Szigethez egyre többek von bűvkörébe. Völgyezni mára már életérzéssé vált (Agszer Gábor felvételei) _____ OTTHONUNK A NYIIV Hog yan nevezzük magyarul az územné rozhodnutie kifejezést? (1) SZABÓM1HÁLY GIZELLA A múlt heti írásban egy Új Szó­cikkből idéztem az alábbi mon­datot: befektető társaság, a nagyszombati EuroMAX már júni­us elején megkezdte a munkálato­kat [azaz a bevásárlóközpont építését], holott akkor még csak a területrendezésre vonatkozó en­gedély volt a birtokában”. Amint múltkori írásomban kifejtettem, az ebben a mondatban szereplő a területrendezésre vonatkozó en­gedély kifejezés valószínűleg az územné povolenie (hivatalosan az územné rozhodnutiej magyar megfelelője, a területrendezés szó jelentéséből kifolyólag azonban itt az územný melléknév ilyen módon nem fordítható magyar­ra. Ebből következően valami­lyen más magyar megfelelőt kell keresnünk. Először is ismerkedjünk meg magával a fogalommal, az územ­né rozhodnutie kifejezéssel. Az építési eljárás részeként (ponto­sabban az azt megelőző szaka­szaként) az illetékes építési ható­ság dönt, határozatot hoz egy- egy telek, terület sorsáról. A vo­natkozó építési törvény négyféle határozatot (územné rozhodnu­tie) különböztet meg: 1. rozhod­nutie o umiestnení stavby - ebben a hatóság kijelöli az építési telket, meghatározza beépítésének fel­tételeit, például milyen paramé­terekkel (pl. magasság) rendel­kező építmény építhető az adott telken stb.; 2. rozhodnutie o využití územia - ebben a hatóság dönthet a telekalakításról, arról, müyen, az adott terület jellegét megváltoztató terepalakítási munkálatok végezhetők el; 3. rozhodnutie o chránenom území a o ochrannom pásme - ez a határo­zat azokat a területeket jelöli meg, ahol közérdekből (pl. le­vegővédelem) bizonyos tevé­kenységek tiltottak vagy csak kor­látozott mértékben végezhetők; 4. rozhodnutie o stavebnej uzávere - ez a határozat az építési tilalom alá eső területeket jelöli ki. Az építési eljárást szabályozó magyarországi törvény az illeté­kes hatóság előzetes állásfoglalá­sát elvi engedélyeztetés-nek neve­zi, és ötféle elvi engedélyt külön­böztet meg: 1. elvi építési enged­ély, 2. elvi bontási engedély, 3. elvi fennmaradási engedély, 4. elvi ren­deltetés megváltoztatására irányu­ló (rendeltetésmódosítási) enge­dély, 5. elvi telekalakítási enge­dély. Ezek közül az első, azaz az elvi építési engedély alapvetően azonos funkciójú és azonos hatá­sú, mint a szlovák rozhodnutie o umiestnení stavby, az elvi telekala­kítási engedély pedig részben egy­beesik a rozhodnutie o využití úze­mia határozattal. A többi ma­gyarországi engedély azonban nem bizonyos területre (telekre), hanem építményre vonatkozik: annak lebontását vagy fennmara­dását engedélyezi, esetleg jóvá­hagyja rendeltetésének módosu­lását (pl. azt, hogy lakóépületből irodaház legyen). A legtöbb építtető, így például a családi házat építő magánsze­mélyek csak az első típusú hatá­rozattal találkoznak, ugyanis é vényes „územné rozhodnutie ( umiestnení stavby)” nélkül ne; kérelmezhető az építési enge; ély. Ebből a megfontolásból határozatfajta magyar nevekéi használhatnánk magyarorszá megfelelőjét: elvi építési eng dély, sőt magyarországiak sz mára készült fordításban val színűleg célszerű ezt a kifejezé választani, mert így további m gyarázat nélkül is megértik, rr kérnek tőlük az itteni hatóságo Ezzel azonban csak részben c dottuk meg a kérdést, mert többi határozattípust is meg ke neveznünk, sőt a rendsze szerűség szempontja azt követe né meg, hogy hasonló elnev zést használjunk mindegyikre, legkézenfekvőbb az území melléknév leggyakoribb magy megfelelőjének, a területi me léknévnek a választása: az úzer né rozhodnutie magyarul teh lehetne területi határozat. Enni indokairól bővebben majd a k vetkező cikkben írok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom