Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)
2006-07-22 / 168. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 22. www.ujszo.com RÖVIDEN Nemes Gyula filmje Velencében Budapest. Nemes Gyula Egyetleneim című játékfilmjét a Kritikusok Hete mutatja be a közönségnek a idei, 63. velencei filmfesztiválon. A mániákusan társát kereső fiúról szóló vígjáték a Jövő Oroszlánja, valamint a Nemzetközi Kritikusok Hete díjakért versenyez a Lidón augusztus 30. és szeptember 9. között. Nemes Gyula 1974-ben született. Az ELTE cseh, magyar és filmelmélet szakán folytatott egyetemi tanulmányokat, majd 2002-től a prágai film- akadémia, a FAMU hallgatója lett Vera Chytilová és Karel Vachek osztályában. Az Egyetleneim diplomafilm konzultánsa a FAMU vezető tanára, Karel Vachek volt, főszereplője Kovács Krisztián. A világ legrégibb filmfesztiváljaként számon tartott velencei mustra független szekcióját, a Kritikusok Hetét 1984-ben alapította az Olasz Filmkritikusok Szindikátusa. (MTI) Fénykép Mozart özvegyéről? München. A bajorországi Altöttingenben megtalálták Mozart özvegye, Constanze Weber egyetlen fényképének másolatát. A helyi hatóságok szerint a másolat egy ősfotóról, egy „daguerrotipről” készült, amelyet 1840-ben készítettek Max Keller svájci zeneszerző házánál, amelynek az asszony rendszeres látogatója volt - írta az El País című spanyol napilap. Kilenc évig tartó házassukból Mozartnak és Constanze-nak hat gyermeke született, de közülük csak kettő érte meg a felnőtt kort. Az asszony Mozart halála után újra férjhez ment, második férje egy dán diplomata volt. A fotó, amely a város archívumában rejtőzött, a 78 éves Constanze-ot örökítette meg, és egyike volt az első bajorországi fotográfiáknak, bár egyes szakértők szerint hitelessége kétséges. (MTI) PENGE Tőzsér Árpád: Léggyökerek Helikon, Budapest, 2006 „Nem sok olyan költő van manapság a magyar irodalomban, mint Tőzsér Árpád” - írja Varga Lajos Márton a kötet fülszövegében. Nem sok ilyen költő van, aki szívós következetességgel képes megújulni, képes korrigálni saját költészetét, költői nyelvhasználatát. A Léggyökerek darabjai szinte klasszikusan nemes veretű, tökéletesen kimunkált versnyelvet működtetnek, tele művelődéstörténeti és irodalmi utalásokkal, amelyek nemcsak széles látókörről, de a hagyomány tökéletes birtoklásáról is tanúskodnak. Ez a magas intenzitású versnyelv azonban nem adatik meg rögtön és egyszerre, megvüágosodásszerűen: Tőzsér pályája, megannyi megújulási kényszer mutatja, hogy mennyire megszenvedett, kiküzdött nyelv az, amelyre a nyolcvanas évek végén rátalált a költő, s amelytől talán már nem óhajt szabadulni. Még A kódváltás pragmatikája című versben is, amely napjaink szlovákiai magyar nyelvhasználatát viszi színre, ez a lírai nyelv működik a nem köznyelvi kifejezések között: „nem paszolt hozzá mindig a dekoltom nézte / úristen mondom ez olyan úchylák”. Ami a Léggyökerek verseit a nyelven kívül egységessé teszi, az nemcsak a már említett költői nyelv, hanem a halál témájáNémeth Zoltán kritikai rovata nak szinte egyeduralma. Kórházversek, a halálközeliséget megjelenítő nosztalgikus lírai darabok, egyéni és közösségi tragédiák a történelemben: ezek fűzik össze a Léggyökerek kompozícióját. A címadó vers, a Léggyökerek és a Barbarossa- terv talán a legszebb darabjai ennek a klasszikussá érlelt versnyelvnek, ez utóbbiból idézek: „Most, hatvan év elteltével is hallom az élveteg körték / húsát szétcsattanni az udvar kiszáradt füvén, / s érzem-hallom a levegő édes, termékeny locsogását.” Mintha egy Greenaway-film kockái peregnének. Ami kissé elidegeníti tőlem a Léggyökerek egyes darabjait, az a műveltségélmény túltengése, az ebből adódó névhalmozás (jó példa erre a Cirma című vers), a néha merev színpadiasság (mint a Scaenarum dissignator). Egy filológiai hibát is találtam a kötetben: „2002. nov. 11-én, a Cseh Bársonyos Forradalom 13. évfordulóján végezte ki a májrák” - írja Tőzsér. Nos, a csehszlovák bársonyos forradalom november 17- én tört ki. Szerintem nem jó ötlet, hogy a kötet hátsó borítóján Kulcsár Szabó Ernő-, Lator László-, Parti Nagy Lajos-, Esterházy Péter-, Reményi József Tamásidézetek szerepelnek: ezek nem túl jelentős recenziókból kiemelt mondatok, és ezek nélkül is tudjuk, hogy Tőzsér fontos kortárs költő, nem kellene ez a kissé görcsös ragaszkodás, túlzásba vitt bizonyítási vágy, önigazolás. Tő- zsémek nincs szüksége rá, hogy nevekkel takarózzon. A hátsó fülszövegen, a költő felsorolt köteteinél a Kalligram következetesen Kaligramként szerepel, és még ezen túl is lehet üzenni a szerkesztőnek: nem NAP-Kiadó, hanem NAP Kiadó. Értékelés: »O Pierre Cardin külön fejezetet szánt emlékirataiban Maja Pliszeckajának, korunk legnagyobb balerinájának Száz kosztüm isten nevében (AP-felvétel) Mindent megkapott, ami egy zseniális balerinának kijár. A moszkvai Bolsoj legfényesebb csillagaival táncolt: a korban hozzáillő Vlagyimir Vasziljewel és a fiatalságával őt is megszédítő Alekszandr Godunov- val. Testére (és lelkékre) komponált a XX. század két jeles francia koreográfusa: Maurice Béjart és Roland Petit. SZABÓ G. LÁSZLÓ Carmenjéhez, miután sem Sosztakovics, sem Hacsatuiján nem tudott megbirkózni a feladattal, Rogyion Scsedrin írt zenét. Scsedrin, aki később udvari zeneszerzője, majd szeretett félje lett. Az Anna Karenina, A kutyás hölgy és a Sirály fenséges muzsikáját is tőle kapta. Anna Karenina kosztüméit a neves francia divat- diktátor, Pierre Cardin álmodta meg Maja Pliszeckajának. Az a Pierre Cardin, aki most megjelent emlékirataiban külön fejezetet szánt a világhírű, immár nyolcvanéves primabalerinának, az ő örökifjú múzsájának. Ahogy azt a Moszkvában megjelenő Argu- menti i fakti egyik nyári száma hírül adta: Pliszeckaja és Cardin barátsága lassan negyven éve tart. „Ha az orosz barátaimról beszélek, akkor mindig Maja Pliszecka- jával kezdem a sort. Ismeretségünk az avignoni színházi fesztiválon kezdődött 1971 nyarán. Bár nekem úgy tűnik, ősidők óta is- meijük egymást. Sokat hallottam róla, mielőtt Avignonban először láttam őt színpadon. Carment táncolta Rogyion Scsedrin zenéjére. Én mindig nagy érdeklődéssel fordultam a balett felé, sok híres táncost láttam már előtte is. Maja azonnal lenyűgözött hatalmas tehetségével, szikrázó érzelmeivel. Sok mindeme nem emlékszem már az előadásból, de Pliszeckaja temperamentuma, Carmenjének spanyol vére megmaradt bennem. O teljesen ádényegült a színpadon, annyira, hogy az előadás után majdnem fel sem ismertem őt. Ha nincs a közelemben madame Furceva, a szovjetek kulturális miniszterasszonya (aki 1967- ben be akarta tiltani a testvéri Kuba jeles koreográfusa, Alberto Alonso eme koreográfiájának moszkvai bemutatóját, mondván, »túl erotikus és formalista a mű, Pliszeckaja pedig könnyűvérű nőt formált a spanyol nép hőséből«, akkor talán oda sem lépek hozzá.” „Pár hónappal az avignoni fesztivál után - folytatja emlékezését Pierre Cardin - Maja a párizsi Opera színpadán lépett közönség elé. A szállodában, ahol lakott, váltottunk pár szót, és Maja csak úgy mellékesen megjegyezte, hogy az előadás után fogadásra kell mennie, de nem tudja, mi a divat Párizsban, milyen ruhában kellene megjelennie. Én rögtön arra gondoltam: azon az estén neki kellene a legelegán- sabbnak lennie. Maja természetesen nem kért tőlem semmit, de én így is megértettem, hogy neki, a Bolsoj legnagyobb balerinájának nincs pénze olyan estélyi ruhára, amilyenben a szíve szerint megjelenne. Én sem szóltam neki semmit, csak odatelefonáltam a szalonba, s a főszabász egy óra múlva már ott volt a szállodában azzal a ruhával, amelyet én ajánlottam neki arra az estére. Attól fogva minden alkalommal, ha Párizsba utazott, örömmel küldtem el neki legújabb modelljeim valamelyikét. Maja mindig boldog volt. Egyszer aztán megtudtam, mert elmesélte: minden külföldi vendégszereplése után, ahogy leszállt a seremetyevói repülőtéren, elkobozták az összes ajándékát, kivéve a ruháit. így gyűlt ösz- sze a szekrényében vagy száz nagyestélyi, amelyet tőlem kapott. Amikor aztán Münchenbe költözött, és mesterkurzusokat adott, az ott kapott pénzből szerette volna megadni minden tartozását. De a legelső ruha árát nem engedtem, hogy kifizesse. Azt ajándékba kapta tőlem.” Anna Karenina kosztümjét 1972-ben készítette Pliszeckaja számára a neves francia divattervező. Húsz évvel később pedig az ő színházában, a párizsi Espace Cardinben Giraudoux Chaillot bolondja című költői darabját táncolta az akkor hatvannyolc éves orosz primabalerína. (A zeneszerző akkor is Scsedrin volt.) „Az évek során gyakran megfordultam Moszkvában - írja Cardin. - Majával minden alkalommal találkoztam. Férjével együtt gyakran meghívtak magukhoz. A hetvenes évek elején még kis lakásuk volt Moszkvában, az ebédlő felét a zongora foglalta el. Ott hallottam először az Anna Karenina dallamait, s Maja ott kezdett el táncolni, a gesztusaival, a mozdulataival mutatta meg, milyennek képzeli Kareninát. Egyetlen szó nélkül mindent elmondott róla. Én csak néztem őt, és ott helyben minden kosztümterv megszületett a fejemben.” A neheze azonban ezután kezdődött. A Bolsoj vezetősége hallani sem akart kettőjük együttműködéséről. A lehető legkülönbözőbb kifogások után derült csak ki az elutasítás valódi oka: a moszkvai Nagyszínháznak nincs annyi pénze, hogy megfizesse Pierre Cardint. „Csakhogy engem ezzel sem lehetett sarokba szorítani - meséli Cardin. - Minden kosztümöt ingyen készítettem el, egyetlen kopejkát sem vettem el értük. így hajoltam meg Maja Pliszeckaja művészi nagysága előtt.” Az Anna Karenina után Cardin olyan előadásokban dolgozott Pli- szeckajával, mint a Tavaszi vizek című Turgenyev-regény alapján készült Fantázia, vagy A divat és a tánc, amely rendhagyó darabnak számított akkoriban. „Pliszeckaja és Scsedrin gyakran vendégeskednek nálam Párizsban - írja Cardin. - Olyankor mindig nálam laknak. Maja nagyon megszerette a szobáimat, de főleg a bennük levő bútorokat, amelyek egykor, valamikor régen Sarah Bernhardt, a híres francia színésznő lakását díszítették.” Maja Pliszeckaja, aki Anna Kareninát háromszázötvenszer, A haldokló hattyút pedig több mint nyolcszázszor táncolta pályája során, s ma, túl a nyolcvanon is, amikor ifjú balerinákat tanít, és a zene hatására önfeledt táncba kezd a balett-teremben, ámulatra méltó teljesítményt nyújt. Balerina assoluta, mondja az olasz. Magyarra ez csak egyféleképpen fordítható: minden idők legjobb táncosnője. Abszolút Pliszeckaja. Július 28-tól augusztus 6-ig dzsessz-, rock-, alternatív, világzenei és népzenei, valamint színházi programok Hamarosan nyit a Művészetek Völgye MTl-TUDÓSÍTÁS Budapest. Dzsessz-, rock-, alternatív, világzenei és népzenei programok között válogathatnak, akik július 28. és augusztus 6. között a Művészetek Völgyébe látogatnak. A jazzprogramok helyszíne - akárcsak az előző években - Kapol- cson a Malompart Vendéglő melletti szabadtéri színpad lesz. Neves magyar dzsesszzenészek mellett számos külföldi kiválóság is bemutatkozik. Itt hallható a Jazzpres- sion, a Volkov Trió (Oroszország), Sárközi Lajos és Zenekara, a Balázs Elemér Group, az Eh Degibri Quartet (Izrael), az Oláh Kálmán Sextet, a Jazzticos (Franciaország), a Hot Jazz Band, a Pecek Trió, a Pege Quartet, az Error 3 Trió, a László Attila Quintet, Szaniszló Richárd és zenekara, Szőke Nikoletta és a Jazzclusive, a Collective Quartet, a Kaltenecker Trió, a Szabó Dániel Trió, a Dés László - Balázs Elemér Quartet: Contemporary Gregorian, a Free Style Chamber Orcestra és az After Crying. A rock és alternatív zenei programok egyik helyszíne a Petőfi Csarnok színpada lesz Monostor- apátiban. Ezen a pódiumon a Quimby, a Kispál és a Borz, Török Ádám és a Mini, Tátrai Tibor és a Magyar Atom, Jamie Winchester, a Bikini, a KFT, a Hobo Blues Band, az Anima Sound System, a Balkán Fanatik és a Kistehén Tánczenekar ad koncertet. A vigántpetendi Tókertben a Pesti Est szervezésében lép fel a Neo, a Heaven Street Seven, a Másfél. Öcsön, a Kőfejtőben a világ- és népzene szól majd. Az egyedi hangulatú helyszínen, a Besh o droM, a Dresch Quartett, a Ma- kám, Lajkó Félix, Balogh Kálmán, David Yengibaijan, Szalóki Ági, Palya Bea mutatja be programját. Határon túlról érkezik a cseh Tara- Fuki, a vajdasági Rroma Art és a Gyass, a szerb Braca Teofilivici és a torokéneklési hagyományokat őrző szibériai Huun-Hur Hí együttes. Az Amadinda együttes Ütősvölgy elnevezésű programjának helyszíne mindennap a taliándörögdi Művelődési Ház lesz. Az érdeklődők ütőshangszerekkel, a ritmus kialakulásával és a ragtime korával ismerkedhetnek. A világhírű zenekar fellép a monostorapáti katolikus templomban is. A „völgyjárók” több helyszínen találkozhatnak a Muzsikás együttessel: Öcsön a Kőfejtőben számos neves vendégművésszel együtt lép fel. A Szól a kakas című, mára- marosi zsidó zenékből válogatott műsort Kapolcson, a Zsoltár-népé- nek-népdal című összeállítást Vi- gántpetenden, Bartók-programju- kat Monostorapátiban adják elő, Öcsön pedig Hamar Dániel és Sipos Mihály, a zenekar két tagja rendhagyó zenés sétára invitál. Immáron ötödszörre látja vendégül a budapesti Bárka Színház társulatát a Művészetek Völgye. A pulai Bárka-kikötőben a Bárka Színház ismét műsorra tűzi Mro- zek Mulatságát, Golding A legyek ura című előadását, és Shakespeare Hamletját is. A Bárka vendégeként a pulai Faluházban lép fel a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház is: a társulat Háy János A Pityu bácsi fia című „ördögjátékát” mutatja be. A kapolcsi Gástya árokban Csehov Három nővérét játsszák, és a Színház- és Filmművészeti Egyetem Asher Tamás és Novák-Eszter által vezetett osztálya is több produkcióval is szerepel a falu színpadján. A részletes programot a www. kapolcs.hu oldalon találják meg az érdeklődők.
